Egyre több otthonban vannak virtuális asszisztensek

Már nem csupán a nagy cégek, hanem a kisebb startupok is fejlesztik a saját megoldásaikat, ami kétségkívül jót tesz a piaci versenynek.

Alexa? Bixby? Cortana? Google? Bőven van választék a virtuális asszisztensekből, amelyek tájékoztatják a felhasználókat az időjárásról, zenéket játszanak le, lámpákat kapcsolnak le és fel vagy az elektronikus vásárlást lehet intézni rajtuk keresztül. A nagy technológiai társaságok - Amazon, Apple, Google, Samsung - rendkívül sok pénzt fektetnek be ezekbe a termékekbe, hogy bizonyítsák ők a legjobbak. Eddig - a Canalys piackutató cég adatai alapján - az Amazon tűnik nyertesnek. Az elemzők úgy vélik, hogy a beszédasszisztensek száma az év végére elérheti a százmilliót és ezzel a tavalyi évhez képest a kétszeresére nőhet az eladott darabszám, 2020 végére pedig a háztartásokban 225 millió virtuális asszisztens működhet majd.

A négy IT-óriásnak ugyanakkor kihívói is akadnak, például a Deutsche Telekom és az olyan startupok, mint a Gigaaa, a Snips és a Sherpa. Ezek jellemzően réspiacokat támadnak, például a Josh.ai a luxusszektorra koncentrál, amihez a természetes beszéd felismerését és az okosotthon integrációt veti be. Tehát egyre gyakoribb, hogy a virtuális asszisztensek a hálózatba kötött otthon központjaként szolgálnak és gyakorlatilag olyan szerepet töltenek be, mint egy univerzális távirányító. John Grotting, a Fjord innovációs és dizájntanácsadási iroda szakértője szerint a beszédvezérlés attól a pillanattól lesz a tömegek számára érdekes, ha az eszközök már nem csupán parancsokat fognak elfogadni, hanem együtt is gondolkodnak a felhasználóval.


A Google ahogy a mobiltelefonoknál, itt is a külső gyártók támogatásában hisz, hogy szolgáltatása minél több cég termékébe kerüljön bele. Ezek között van az LG tévéje, a Bang & Olufsen BeoSound hangfalai, vagy a Harman Kardon Citation 500 okos hangszórója. Az Amazon legnagyobb problémája jelenleg az elterjedtség okozta zavar, azaz melyik cselekedjen, ha több eszköz is az ember közelében van. Ezt visszhangfigyeléssel oldják meg, a felhasználóhoz legközelebbi termék fog működésbe lépni. De vannak különleges fecskék is, például a Sonos, mely egy termékben egyesítette az Amazon és a Google asszisztenseit, de később kijön egy Beam nevű soundbarjuk is, ami a Sirivel lesz kompatibilis.

Gyakorlatilag az összes megoldás a mesterséges intelligenciára és az öntanuló algoritmusokra épít. Annette Zimmermann, a Gartner szakértője biztos abban, hogy a beszédvezérlésnél a jelenlegi fejlesztések még csak a kezdetet jelentik és a jövőben számos olyan helyzetben, amelyben ma még az okostelefont alkalmazzuk, a jövőben már hangutasításokra támaszkodunk majd. De az időbe telik, amíg a gépek a természetes beszédet megbízható szinten megértik és értelmezni tudják. Grotting végül rámutatott, hogy sok alkalmazás még nem terjedt el, ennek oka, hogy nem világos az üzleti modelljük. Gyakori az is, hogy miközben sokan vásárolnak rendszeresen az okostelefonjaikkal, a virtuális asszisztensek előtt szinte megnémulnak. Ez is mutatja, hogy e rendszerek elfogadottsága még közel sem tökéletes.

A terület a holnap nyíló berlini Nemzetközi Híradástechnikai Kiállításon (IFA) is a középpontban lesz. "Meggyőződésem, hogy az IFA elhozza az áttörést a beszédvezérlés számára" - fejtette ki Hans-Joachim Kamp, a kiállítást szervező Szórakoztatóelektronikai Társaság (gfu) felügyelőbizottságának elnöke.