A ballonok, drónok, léghajók évszázada jöhet

A műholdakat olcsóbb és sokoldalúbb megoldások válthatják ki.

A Föld légkörében jelenleg közel 5000 műhold található, közülük kicsivel több mint 2000 működik. E berendezések számos fontos feladatot végeznek a távközléstől a tudományos kísérletekig vagy az időjárás megfigyeléséig. A hátrányuk ugyanakkor, hogy drágák, sokba kerül a feljuttatásuk, nem lehet őket karbantartani és viszonylag nagy távolságra vannak a felszíntől. Ezért az elmúlt évtizedekben egyre inkább előtérbe kerültek az alternatív megoldások, például a ballonok, a léghajók és a robotrepülőgépek, amelyek olcsóbbak, hosszú ideig tartózkodhatnak a levegőben és számos felszereléssel láthatók el. Akár egy bizonyos pozícióban is tartózkodhatnak, nem akadályozzák a légi forgalmat és a szenzoraikkal vagy az adóikkal hatalmas területeket fedhetnek le.


Ugyanakkor vannak még megoldandó dolgok. Jane Poynter, a World View cég társalapítójának elmondása szerint eddig a navigáció volt a legnagyobb probléma. A napenergia, az akkumulátortechnológia és az anyagtudományok területén elért eredmények szárnyakat adtak a műholdak alternatíváinak számító eszközök fejlesztésének. Ezek a rendszerek képes lesznek hasznos terheket hordozni, akár kabinokat is, amelyekben turisták foglalhatnak majd helyet. De az ipar számára fontosabb, hogy nagy felbontású kamerákkal felszerelve ellenőrizhetik majd a forgalmat vagy az építési területeket, kommunikációs hálózatokat képezhetnek vagy rakéták kilövési platformjai lehetnek. Akár hurrikánok fölött is elhelyezhetők lennének, hogy így lehessen precíz adatokhoz jutni a viharok erejéről és haladási irányáról.


A World View mellett a Kuang-Chi Science, az Aurora Flight Sciences, az Airbus, a Solar Stratos és a Thales Alenia Space is különböző megoldásokon dolgoznak. A Thales által fejlesztett Stratobus például 100 méter hosszú és 33 méter átmérőjű lesz, s egy éven át tud majd lebegni 20 kilométeres magasságban. A Stratobus előnye a sokoldalúsága lehet, ugyanis nem csupán internetkapcsolatot biztosítana, hanem kiválóan alkalmas lenne megfigyelési feladatok végrehajtására is. A léghajók többek között határőrizeti és közlekedés-ellenőrzési célokra is felhasználhatók lesznek, továbbá a segítségükkel felderíthetővé válnak az erdőtüzek és az olajplatformok szivárgásai.

Jane Poynter úgy véli, hogy 2040-re az "űrpiac" egybillió dolláros lesz. A szakember 1991 és 1993 között részt vett a Bioszféra 2 projektben, utána pedig találkozott egy személlyel, aki tudni akarta, hogy mennyire realisztikusnak ítéli meg annak az ez esélyét, hogy állami segítség nélkül el lehet jutni a Marsra. Az illető Elon Musk volt.