A tengerentúlon sem lehet egy gépé egy szabadalom

Európa után az USA-ban is hasonló döntést hozott az illetékes hivatal.

Előbb a brit, majd januárban az Európai Szabadalmi Hivatal (EPO) tagadta meg az Imagination Engines (IE) nevű cég munkatársa által benyújtott szabadalom bejegyeztetését. Stephen L. Thaler, a vállalat alapítója ugyanis a feltaláló neve helyére azt írta be, hogy Dabus AI. A név egy önállóan cselekedő, mesterséges intelligencián alapuló szoftvert takart.

A Dabus rendszer egymásba illeszkedő élelmiszertartályokat tervezett, amelyeket robotok képesek könnyen megmarkolni, valamint egy figyelmeztető fényjelzést, amely úgy villan fel, hogy nem lehet nem észrevenni. A rendszer létrehozója, Stephen Thaler fizikus, MI-kutató azzal érvelt, hogy ő nem segített a rendszernek a feltalálásban, ezért téves lenne őt magát feltalálóként bejegyezni. Az EPO meglepődött és bár azt elismerte, hogy a találmányok újak, ezért szabadalmaztathatók, de azt állította, hogy egy programot nem lehet feltalálóként feltüntetni. Az IE-t képviselő ügyvédek erre úgy reagáltak, hogy miután a megadott adatok alapján az alkalmazás fejlesztette ki az adott megoldást, ezért nem tüntethetők fel emberek a feltalálóiként. A hivatal ennek ellenére következetes maradt az álláspontjához és a szabadalmat a mai napig nem fogadta el.

Most az Amerikai Egyesült Államok Szabadalmi és Védjegyhivatala (USPTO) is hasonló döntést hozott. A USPTO az indoklásában kiemelte, hogy a DABUS nem természetes személy. Az EPA korábban szintén így érvelt. Jelenleg mind a hatályos európai szabadalmi egyezmény, mind az amerikai szövetségi jog kimondja, hogy a feltalálók kizárólag egyének lehetnek. A szabadalmi hivatal ragaszkodik ahhoz, hogy az innovációk emberek javára írhatók, hogy elkerüljék a jogi komplikációkat, amelyek felmerülhetnek, ha vállalati feltalálót ismernének el. Tudósok azonban már korábban felvetették, hogy a jövőben nem lenne szabad ezt a szabályozást alkalmazni.

Thaler korábban a DABUS jogutódjaként lépett fel és amennyiben elfogadják a beadványait, akkor licencdíjakat követelhetett volna a szabadalmak használatáért cserébe. A brit és az európai szabadalmi hivatal ugyanakkor nem a szabadalmi keresetek tartalmát ítélte meg, csupán formai okokból ("a feltaláló nem egy egyén") utasította el a bejegyeztetést.

A szakember március közepén fellebbezést nyújtott be az elutasító határozat ellen és azzal érvelt, hogy az álláspontja alapján a mesterséges intelligencia rendszereknek is oda kellene ítélni egyes szabadalmakat, mert ez vonzóbbá tenné a technológia területén zajló kutatásokat. Hozzátette, hogy az emberek egyszerűen állíthatják azt, hogy ők állnak a mesterséges intelligencia találmányok mögött, de ez összességében gyengíti a szabadalmi rendszert, mert az egyének jogtalanul kapnának elismerést azért a teljesítményért, amely nem is az ő nevükhöz fűződik.

A mesterséges intelligencia egy gyorsan fejlődő terület, forradalmasít sok iparágat és felvet sok meg nem vizsgált kérdést a szabadalmaztatásról és a feltalálás tulajdonáról - magyarázta a BBC-nek Penny Gilbert szellemi-tulajdonjogi szakértő. A Szellemi Tulajdon Világszervezete (WIPO) konzultációt kezdett a kérdésről, és folytatja annak megvitatását május közepén tartandó tanácskozásán - tette hozzá.