Minden eddiginél gyorsabban olvad a jégtakaró

A sarki jégtakaró részletes vizsgálata alapján a folyamat egyre gyorsul.

A klímaváltozás kapcsán folyamatosan visszatérő témának számít az olvadás, amely mindkét sarki régiót érinti, ezzel kapcsolatban korábban már írtunk arról, hogy a kedvezőtlen grönlandi trend visszafordíthatatlan, egy másik tanulmányban pedig azt vetítették előre, hogy az Egyesült Államok partvidékén az évszázad végéig akár 2 méterrel is megemelkedhet a vízszint. Most egy újabb kutatás eredménye figyelmeztet arra, hogy gyorsabban menetelünk a romlás irányába.

A The Cryosphere portálon tették közzé a napokban brit egyetemi kutatók közös munkájának eredményét, amely egy hivatalos bejelentésből, valamint az ahhoz kapcsolódó tanulmányból áll. Ebben kifejtik, hogy nagyjából 215 ezer különböző gleccsert vizsgáltak meg, illetve követtek figyelemmel, elsősorban műholdak segítségével, mégpedig egy hosszabb időszak alatt. Az 1994 és 2017 között rögzített adatokból az rajzolódik ki, hogy az olvadás folyamata egyre gyorsul, amíg ugyanis ennek mértéke az időszak elején évente 0,8 billió tonna volt, ez 2017-re már évi 1,3 billió tonnára ugrott, a teljes veszteséget pedig 28 billió tonnára becsülik, ami mindenképpen jelentős. Ezzel a korábban felvázolt legrosszabb lehetséges pályát követjük, ami komoly következményekkel lesz majd a partmenti régiók biztonságára.

A veszteség legnagyobb része a két sarki régió partvidékén keletkezett, és bár ez közvetlen módon nem emeli meg a tengerszintet, a jég visszahúzódásával a sarki régiók gyorsabban melegednek, mivel kevesebb jég veri vissza a beérkező napfényt. Ez persze a gleccserek olvadásának ütemét is felgyorsítja, amennyiben pedig valóban a legrosszabb szcenárió válik valóra, az évszázad végére akár 5 Celsius-fokkal is megugorhat a globális átlaghőmérséklet, ami milliók életét változtatná meg, mégpedig drasztikus módon. Az áradások már 2050 körül akár 300 millió ember számára jelenthetnek majd komoly veszélyt, ez 2100-ra már 630 millió főre emelkedhet.

Megoldással egyelőre még senki nem állt elő, a problémára a párizsi klímaegyezmény, amelyhez az új Biden-adminisztráció újból csatlakozna, sem nyújt teljes választ, így a jövő kérdése marad, hogy mennyiben tudjuk majd elkerülni a legrosszabb következményeket.