A kiterjesztett valóság gátolhatja a gyártás optimali­zálását

A technológiát támogató szemüvegekkel gyorsabban lehet dolgozni, de az egyes dolgok elsajátítására kevésbé alkalmasak.

A Müncheni Műszaki Egyetem, a Wisconsin-Madison Egyetem és a Mainzi Tartományi Kórház közös munkacsoportja a tanulmányában leszögezte, hogy az iparban foglalkoztatottak sokkal gyorsabban tudnak dolgozni, ha kiterjesztett valóság szemüvegeket használnak, azonban a feladataik elvégzéséhez szükséges tudást sokkal kevésbé tudják elsajátítani, mint az analóg módon dolgozó kollégáik. Így például kevésbé tudnak hozzájárulni a gyártási folyamatok javításához, de a tapasztalatok felhasználásával a kiterjesztett valóság alkalmazások az igényekhez optimalizálhatók és egyensúly teremthető a termelés és a folyamatoptimalizálás között.

A szakemberek arra voltak kíváncsiak, hogy milyen gyorsan tudják elvégezni a feladatokat az egyes munkatársak a kiterjesztett valóság szemüvegek segítségével, illetve azok nélkül. 50 személyt két új, eltérően bonyolult elektronikai eszközgyártással kapcsolatos feladat elvégzésével bíztak meg. 25-en papíron kapták meg a feladat leírását, míg a másik 25 egyén kiterjesztett valóság szemüvegen keresztül. Minden résztvevőt arra utasítottak, hogy jobbítási javaslatokat tegyenek a gyártási eljárás optimalizálásával kapcsolatban, végül a szakértők kiértékelték az ötleteket.

Az egyértelműen kiderült, hogy a termelékenység jelentős mértékben növelhető. A kiterjesztett valóság szemüvegeket viselő személyeknek közel 44 százalékkal kevesebb idő kellett az azonos feladatok elvégzéséhez. Az egyszerűbb feladatok esetében ez az arány 15 százalék volt. Ugyanakkor a kiterjesztett valóság szemüvegeket alkalmazó dolgozók sokkal kevésbé ásták bele magukat a munkába, nem tanulták meg mit kell csinálni, csak az utasításokat követték. Emiatt a bonyolult feladatok megismétlésekor segédeszköz nélkül lassabbak voltak és 23 százalékkal több időre volt szükségük.

David Wuttke, a Müncheni Műszaki Egyetem professzora kifejtette, hogy azok, akik túlzottan a technikára támaszkodnak, kevésbé mélyrehatóan dolgozzák fel az információkat. Ez a kiterjesztett valóság eszközöknél ugyanúgy jelen van, mint az autófedélzeti navigációs rendszerek esetében. Aki egy navigációs készülék segítségével hajt át egy idegen városon, az legközelebb - segítség nélkül - alig fog tudni ott tájékozódni.

Az elemzés második része azt támasztotta alá, hogy a kiterjesztett valóság szemüvegek negatívan hatnak az innovációs potenciálra és a papíron feladatleírást kapók sokkal nagyobb segítséget jelentő javítási javaslatokat tudtak tenni. A kiterjesztett valóság technológiából leginkább azok az ágazatok és cégek profitálnak, amelyeknél nem játszik nagy szerepet az eljárások optimalizálása, míg azok a vállalatok, akik a termékeiket állandóan továbbfejlesztik, kevesebb előnyt látnak a kiterjesztett valóságból. Wuttke szerint az utóbbiaknak egy hibrid megoldás lehet a hatékony. A technológia ugyanakkor rendkívül nagy segítséget jelenthet - ha a döntéshozók tudják, hogy mit érhetnek el vele.