A közösségi médiából tájékozódnak a fiatalok

A fiatalabb korosztályok elfordulnak a hagyományos csatornáktól, a bizalom gyakran hiányzik.

Az elmúlt néhány évben egyre inkább előtérbe került az új közösségi hálózatok és platformok növekvő szerepe, amely már a hírfogyasztási szokásokban is jelentős változást idézett elő. Nemrég olvashattunk az EU álhírek elleni fellépéséről, utoljára arról írtunk, hogy a közösségi adatokkal még mindig manipulálhatók a választások, most pedig egy érdekes brit felmérés látott napvilágot.

Az illetékes szabályozó hatóság, az Ofcom közzétette saját felmérésének eredményeit, amelyben arra hívják fel a figyelmet, hogy a fiatalabb korosztályok már inkább a közösségi hálózatok felé fordulnak, onnan szerzik be a híreket, ami több szempontból problémás. Talán a legfontosabb adat, hogy míg 2020-ban alig 0,8 millió fő kereste a híreket a TikTok alkalmazásán keresztül, addig idén ez már 3,9 millió volt, vagyis valóban rohamos ütemben növekszik azok száma, akik az új platformokra váltottak. Amíg 5 évvel ezelőtt még a tinik 45 százaléka tájékozódott a BBC-n keresztül, ez ma már alig 24 százalék, ami csak az ötödik helyre volt elég. Ezzel szemben az első helyen az Instagram áll 29 százalékkal, mögötte pedig a TikTok és a YouTube végzett, nem sokkal lemaradva.


Az idősebb korosztályok még jóval nagyobb arányban támaszkodnak a hagyományos csatornákra, viszont a 16 évnél idősebb, felnőtt lakosság körében egyértelmű módon visszaestek ezen platformok – a BBC One például egyetlen év alatt jött le 62-ről 56 százalékra. A bizalom gyakran hiányzik, a TikTokot választók kétharmada nem mindig bízik az ott fellelhető hírekben, a YouTube és a Twitter esetében ez durván 50 százalék, miközben a televízió és a napilapok esetében ez az arány jóval alacsonyabb – ami persze nem feltétlenül pozitívum, hiszen a hagyományos média esetében is bőven akad példa csúsztatásokra, valamint konkrét hazugságokra, országtól és politikai oldaltól függetlenül. További érdekesség, hogy a Facebook a tinik körében 2018-ban még 34 százalékon állt, ez azonban mára 22 százalékra esett vissza.

Az online és fizikai napilapok folyamatosan zuhannak, 2018-ban még a felnőttek 51 százaléka fogyasztotta híreiket, ma már ez alig 38 százalék, a tinik körében pedig ugyanez a folyamat 19-ről szorította le 13 százalékra a fenti arányt.