Borús jövő előtt állnak az online zeneszolgáltatások

Alig egy évvel azután, hogy a Napster óriási viharként robbant be a digitális zene világába, a szakemberek és elemzők sötét felhőket látnak gyülekezni az online zene és a zeneszolgáltatások felett.

Az előfizetés-alapú online digitális zeneszolgáltatások, amelyeket a nagy lemezkiadók, illetve a velük szerződésben álló társaságok készülnek beindítani idén nyáron és ősszel, az elemzők szerint süket fülekre fognak találni. Az egykor rendkívüli népszerűségnek örvendő, tízmilliók által használt ingyenes online zeneszolgáltatások azonban minden jel szerint végnapjaikat élik, és jelenleg úgy tűnik, belátható időn belül nem várható újak megjelenése, illetve a régi szolgáltatások újraindulása. Miután a nagy lemezkiadók hosszas pereskedést követően elérték a Napster szolgáltatásának korlátozását és többé-kevésbé végleges leállítását, a legtöbb felhasználó más szolgáltatást keresett. Csak idő kérdése azonban, és ezek az alternatívát jelentő szolgáltatások mind a Napster sorsára jutnak. Az online zeneszolgáltatások sorsa bizonytalan, egy dolog azonban bizonyos: a jövő egyelőre semmi jót nem igér.

Napster: kulcsfontosságú szolgáltatás az online zene felvirágoztatásában

Vitathatatlan tény, hogy az online zeneszolgáltatások széleskörű elterjedésében döntő szerepe volt a Napster szoftvernek, illetve az azonos nevű szolgáltatásnak. A Napster, amely egy egyetemi hálózatból nőtte ki magát, futótűz módjára terjedt el az egész világon. A szolgáltatás lehetővé tette, hogy a felhasználók egyszerűen, gyorsan és ami a legfontosabb, ingyen megoszthassák egymással MP3 zenéiket.

Az 50 milliós nagyságrendű Napster felhasználótábor azonban gyorsan felkeltette a nagy lemezkiadók figyelmét, amelyek kisebb kezdeti bizonytalanság után beperelték a szolgáltatást üzemeltető Napster Inc.-et. Hosszas pereskedést követően a kiadók elérték, hogy a bíróság a Napstert a szolgáltatás szűrésére kötelezze. A szűrés, amely eleinte a fájlnevek alapján működött, több százezer zeneszámot volt hivatott távoltartani a szolgáltatástól.

Mivel az öt legnagyobb lemezkiadó által birtokolt zeneszámok, amelyeket a Napsternek szűrnie kellett hálózatából, szinte az összes keresett zenét jelentették, az elemzők a szolgáltatás népszerűségének visszaesését várták. Mindez azonban nem következett be, mivel villámgyorsan elterjedt a felhasználók között szűrőrendszer megkerülési módja. A kiadók jogi úton elérték, hogy a Napster bevezessen egy olyan szűrőrendszert, amely fájlnévtől függetlenül felismeri a tiltott számokat.

Az új rendszer azonban szintén nem bizonyult teljesen csalhatatlannak, a bíróság ezért elrendelte a Napster szolgáltatás leállítását. A felhasználók elpártolását a hálózattól mindez jelentősen felgyorsította, de a fizetős Napster szolgáltatás bevezetési szándéka, és az új, .NAP fájlformátumra való áttérés is döntő jelentőségű volt a folyamatban. A szolgáltatást működtető társaság a fellebbviteli bíróságon a közelmúltban elérte, hogy a jogerős ítélet meghirdetéséig a hálózat ismét működésbe léphessen. Bár a Napster érvelése, miszerint a kiadók által követelt 100%-os biztonságú szűrési rendszer megvalósítása lehetetlen, nem áll messze a valóságtól, kétséges, hogy a fellebbviteli bíróság megváltoztatja-e az elsőfokon hozott itéletet.

Az elemzők szerint azonban a Napster már mindenképpen a múlté. A keresett zeneszámok döntő többségének kiszűrése, az új fájlformátum, illetve a szolgáltatás esetleges fizetőssé tétele olyan tényezők, amelyek még a leglelkesebb rajongókat is más hasonló szolgáltatások felé irányítja.