Azok, akik szeretik a tudományos-fantasztikus irodalom klasszikus vonulatát, valószínûleg ismerik Arthur C. Clark "2001. Ûrodisszeia" címû regényét, amelyből film is készült. Mindkét alkotás 1968-ban látott napvilágot, tehát immár 33 éve. A regénybéli 2001-ben az ûrutazás mindennapos dolog. Rendszeres ûrrepülőgépjárat közlekedik a Föld és a körülötte keringő Ciolkovszkij-féle ûrállomások között, amelyekről komppal lehet eljutni a holdi bázisokra. Az út során természetesen stuárdeszek gondoskodnak az utasok kényelméről, a film hősei pedig éppen az első Jupiter-expedícióra készülnek. De hogy is telt a 2001-es év valójában a világûrben?
A NASA kutatói azt vizsgálják vajon használható lenne-e az elektromágnesesség a rakéták ûrbe juttatásához, ami nemcsak nagy technikai vívmány lenne, de drámaian csökkennének a kilövés költségeit is.
Amerikai kutatók olyan kamerát mutattak be, ami felismeri a hazugságot az emberi arc hőmérsékletváltozása alapján, ezáltal jó eséllyel növelve a repülőterek és más magas biztonsági szintû intézmények védettségét.
A géntechnikák fejlődése lehetővé tette a tudósok számára, hogy kecsketejből nyerjenek ki malária ellen védő vakcinát. Ezáltal a laboratóriumban előállított oltóanyagok költségeinek töredékéért tudnának előállítani ugyanolyan hatékony ellenszert.
A NASA szerződést kötött egy, a legnagyobb ûripari cégeket tömörítő konzorciummal a hiperszonikus repülőeszközök következő nemzedékét szolgáló hajtómûvek kifejlesztésére. A tervek szerint 2006-ig készül el a földi tesztváltozat, a repülőpróbák pedig az évtized végén kezdődhetnek.
Az égbolt feltérképezésére irányuló Sloan Digital Sky Survey (SDSS) program során egy megnyugtató megállapításra jutottak a kutatók: sokkal kisebb egy kisbolygóval való ütközés veszélye, mint ahogy eddig gondolták.
A UniSCi magazin Dr. Karl Simanonok fiziológustól az alábbi értekezést kapta, mely arra keres választ, vajon Osama Bin Laden esetében beszélhetünk-e az idegi rendellenességekhez vezető ólommérgezésről, amit az arab nemzetek többségében széles körben használt ólomtartalmú keverék okozhat.
Sokak számára talán érthetetlen jelenség, mindenesetre tény, hogy az otthoni felhasználásra, vagy talán sokkal inkább szórakoztatásra szánt robotok az elmúlt időkben egyre nagyobb népszerûségre tettek szert.
Egy új, felettébb bizarr tintahal fajtára bukkantak a tengerbiológusok. A cephalopodról, hosszú pókszerû hét méteres karjaival a Science magazinban közöltek részletes tanulmányt.
A Standford Egyetem egyik kutatója, Norman Sleep geofizika professzor egy új, és első ránézésre meglehetősen merész elképzeléssel állt elő az élet őstörténetére vonatkozóan.