Egy átlátszó, hajlékony mágneses anyag, melyet a szén egy egzotikus formájából nyernek, lehet a tökéletes számítógép memória. Az anyagot, ami az első szobahőmérsékleten mûködő nem-fém mágnes, egy orosz fizikus véletlenül fedezte fel kutatásai során a svéd Umea Egyetemen. Eddig ezek az anyagok legjobb esetben is 200 Celsius felett maradtak mágnesesek. A szerves mágnes sokkal könnyebb fémes testvéreinél, és hihetetlen sûrûségû adatrögzítésre lenne képes. Hogy az anyag miért mágneses azt még nem tudni biztosan, az azonban valószínû, hogy hatalmas előrelépés lehet a számítástechnika területén is.
10 év után távozik a NASA éléről Daniel Goldin, akit még az előző Bush elnöksége alatt neveztek ki. Tevékenységét a költségvetés nyirbálása tette emlékezetessé, "gyorsabb, jobb és olcsóbb" ûrrepülési programja 40 milliárd dollárral csökkentette a NASA kiadásait és egyharmaddal a dolgozók számát. Az ő nevéhez fûződik azonban az ISS költségeinek jókora túllépése és két Marsra küldött szonda elvesztése. A Mars Climate Orbiter azért égett el a Mars légkörében, mert a mérnökök elmulasztották átszámítani az angol mértékegységeket.
A robotállatkert egyra nagyobb és nagyobb. A Sony robotölebe, az Aibo hullámát más cégek is meg akarják lovagolni: a legutóbbi klónt NeCoRo-nak hívják.
A Purdue Egyetem kutatói megoldást találtak a mûholdak kis csoportjainak átszervezésére, hogy minél jobban lefedjék a Földet. Mivel a lehetséges pálya kombinációk száma mérhetetlen, a kutatók a genetikai algoritmushoz fordultak. Így a probléma fő paramétereit a természetes kiválasztódás egy mesterséges folyamatán futtatják át. Az algoritmus véletlenszerûen változtatja a paramétereket, esetünkben a mûhold magasságát, sebességét és irányát. Minden generációból kiválasztják a legalkalmasabbat a lefedettség szempontjából, majd újra futtatják a folyamatot.
Stephen Hawkins professzor a Daily Telegraphnak adott interjújában kifejtette, az emberi fajnak nincs esélye a túlélésre a Földön. Ezért az elkövetkező ezer évben meg kell valósítania a világûr gyarmatosítását, mielőtt egy vírus akár természetes akár előre tervezett biológia fegyverként elpusztít minket. Elmélete szerint a biológiában rejlik a legnagyobb veszély, mivel a nukleáris fegyverekkel ellentétben a genetikai tervezésekhez elég egy kis laboratórium, melyeket lelhetetlen ellenőrizni.
Nem kis kihívás egy ûrséta a Nemzetközi Ûrállomás ûrhajósainak, az utódaik azonban könnyebb idők elé nézhetnek, köszönhetően a jelenleg fejlesztés alatt álló viselhető számítógépnek.
A Galileo kedden újra megkísérli közelről tanulmányozni az Io felszínét, melyet 181 kilométeres távolságra közelít meg. Mivel a Jupiter holdja folyamatosan változik, a NASA tudósai biztosak benne, hogy ezúttal is valami újat láthatnak majd. A Jupiter sugárzása többször okozott már meghibásodást a kameráknál, ezért a NASA új szoftverrel erősítette meg a rendszert. A Galileot eddig a tervezett elviselhető sugárzás háromszorosa érte, bár élettartamát is körülbelül ennyivel lépte már túl.
Csillagászok nyolc új bolygót fedeztek fel, ebből három Jupiter-méretû kör alakú pályán halad a szülőcsillaga körül. Ezzel már 74-re emelkedett a Földhöz és Marshoz hasonló körpályás bolygók száma. A statisztikák szerint a csillagok mindössze 7 százaléka rendelkezik ilyen bolygókkal három Föld-Nap távolságon belül. Egy évtizeden belül megbecsülhető lesz, hogy a mi bolygó rendszerünk általános vagy ritka a világegyetemben.
Egy hatékonyabb ûrhajó kifejlesztése érdekében a NASA három új, fejlett technológiát, és ezáltal három beszállítót választott a New Millenium Program tesztrepülési tervezetéhez. A technológiák három különböző ûrhajón bizonyíthatnak 2004-ben.