Brit tudósok szerint elérhető távolságon belül került a fúziós energia.
A fúzió a nukleáris energia azon formája, ami a csillagok energiáját biztosítja. Bár számos előnye van a hagyományos nukleáris energiával szemben, technikailag bonyolult volt a kifejlesztése.
A feketelyukak köztudomású, hogy mindent felfalnak, a valóságban azonban nem csak elvesznek, hanem adnak is. Ahol az ûr erőteljesen meghajlik, a feketelyukak részecske-ellenrészecske párokat hoznak létre a puszta vákuumból. Néhány esetben a pár egyik tagja megmenekül, míg a másik részecskét visszahúzza a lyuk. A fizikusok szeretnék lehozni ezt a folyamatot a Földre, parányi feketelyukakat előállítani, és az úgy nevezett Hawking sugárzás által energiához jutni, mindezt a CERN keretein belül. A Stanford Egyetem egyik tudósa szerint proton-proton ütközéssel létrehozhatók feketelyukak, melyek hamar elpusztulnak, de nem a hagyományos módon, hanem a Hawking sugárzás heves kitörésével.
Három hónapos út után a NASA MAP szondája elérte megfigyelési helyét a Földtől több millió kilométerre, hogy megmérhesse a világegyetem legöregebb fényét. Ezzel megkezdődik a korai univerzum maradványainak vizsgálata, melytől olyan adatokat várnak, mint univerzumunk összetétele, alakja, történelme és végső sorsa. A szonda a gyenge kozmikus izzásból gyûjti az információkat, melyet 5 különböző fény hullámsávból nyerhet. Ezekből az adatokból épül majd fel 2002 decemberében az első ûrtérkép is.
Szeretnéd megnézni egy jó képen, hogyan is fest Üzbegisztán fővárosa? Mindez immár könnyen lehetővé válik azon weboldalak segítségével, amelyek mûholdas felvételekre épülve egy újabb arcát mutatják meg a Földnek.
A Southwest Research Institute (SwRI) és a Johns Hopkins Egyetem Alkalmazott Fizika Laboratóriuma (JHU APL) befejezte a NASA által 450,000 dollárral finanszírozott "Phase A" tanulmányt a Plútó-Kuiper Öv projekt számára.
Először kapcsolták össze milliárdnyi atom felhőit kvantum "keveredéssel", a távoli részecskék közötti majdnem telepatikus kapcsolattal.
A mutatvány új lehetőségeket nyit a kvantum kommunikációs rendszerek és a sci-fi stílusú teleportálás számára. Az atomokat rá lehet venni, hogy kölcsönhatásba lépjenek egymással, így az egyiket befolyásoló esemény a másikra is azonnal kihat, lényegetlen milyen messzire vannak egymástól. Eddig a tudósok csak néhány egymáshoz közeli atomot tudtak összekuszálni, megkérdőjelezve a kvantum technológia hasznosságát. Most azonban a dán Aarhus Egyetem csapata két atomfelhőt kevert össze. A csapat a két atomfelhő kvantum állapotát Helisberg bizonytalanság elvének egy kiskapujának kihasználásával koordinálta. Teljes keveredés csupán egy másodperc milliomod részéig tartott, a részleges keveredést egy milliszekundum feléig tudták fenntartani.
Hat dinoszaurusz tojásra bukkantak Argentínában, melyekben a kicsinyek megkövesedett maradványait is megtalálták. A leletek több mint 65 millió évesek. A tojások a hosszúnyakú növényevő titanoszauruszoktól származnak. A rendkívül jó állapotban maradt koponyák - melyekben még a fogak is láthatók, bár csak néhány centi átmérőjûek - alátámasztják a dínók fejének kialakulásával és fejlődésével kapcsolatos elméleteket. Ez ideig alig kerültek elő ép koponyák, mivel a végtagok csontjait leszámítva, rendkívül törékenyek.
A 2002. áprilisban útjára induló SPOT 5 mûhold a Föld bármely pontjáról képes lesz digitális domborzati modelleket készíteni, melyekből a felhasználók élethû 3D-s nézeteket nyerhetnek. A SPOT 5 rögzített sztereó érzékelői ejtik rabul a "sztereo-képet", ebből alakítva ki a domborzati modelleket. Ez két képet jelent ugyanarról a területről, csak más helyzetből. Bármely terület használhatja az így kapott információkat a hadseregtől a telefontársaságokon át a repülő szimulátorokig.
Mivel már nincs messze az idő, hogy robotok üdvözöljenek az élet számos területén, a Robotics Institute kutatói azon dolgoznak, hogy a robotokat személyiséggel ruházzák fel, és a társadalom elvárásai szerint viselkedjenek. Első lépésként barátságos emberi arcot szeretnének adni a robotnak, majd némi érzelmet vinni a beszédébe a monoton robothang helyett. Vikia az első ilyen gép. Sík képernyőjén egy animált női arc tekint ránk vissza, lézeres érzékelőjével veszi észre a körülötte tartózkodókat, a beszédét egy szöveget hanggá alakító szoftver biztosítja, ami az ajkak animációját is szinkronba hozza.
Egyes szakértők szerint az arcfelismerő rendszerek, amelyeket az Egyesült Államokat ért terrortámadások után egyre több légitársaság tervez bevezetni, alkalmatlanok a feladat ellátására.