Ausztráliában egy konferencián Joanne Nova genetikai konzultáns szerint hamarosan az emberek életkora akár 150 évre is emelkedhet. Számos szakértő szerint 30 éven belül javíthatók lesznek a szövetek és az organizmusok, valamint az öregedés folyamata is lassíthatóvá válik. "Rengeteg fejlesztés történt az utóbbi 5 évben, melyek mindezt lehetővé teszik" - nyilatkozott Nova. Dr. Ronald Klatz, az öregedés elleni gyógyszer előállításán dolgozó 10000 orvos vezetője szerint a halhatatlanság sem elérhetetlen.
Nem kevesebb, mint 7 évig tervezték ugyan a Gemini North Telescope új spektrográfját, a GMOS-t, azonban 2 hét alatt rendkívüli eredményt produkált. Elsőként készített felvételeket a tökéletes spirális formájáról híres, 30 millió fényévnyi távolságban lévő Messier 74 galaxisról. A GMOS még idén megkezdi teljes körû tudományos mûködését, hiszen a bemutatkozó feladatát remekül teljesítette, kiváló minőségû adatokat szolgáltatva. A tervezők szerint egyfajta időgépként is funkcionál majd, visszatekintve az univerzum korai időszakaiba. Fő területe a nagyon távoli galaxisok szupernóváinak tanulmányozása lesz.
Mára virradóra egy rejtélyes gabonakör jelent meg egy Budapesthez közeli település szántóföldjén. A földönkívüliek szokatlan módon üzenetet is hagytak a gabonakörben.
Brit tudósok szerint elérhető távolságon belül került a fúziós energia.
A fúzió a nukleáris energia azon formája, ami a csillagok energiáját biztosítja. Bár számos előnye van a hagyományos nukleáris energiával szemben, technikailag bonyolult volt a kifejlesztése.
A feketelyukak köztudomású, hogy mindent felfalnak, a valóságban azonban nem csak elvesznek, hanem adnak is. Ahol az ûr erőteljesen meghajlik, a feketelyukak részecske-ellenrészecske párokat hoznak létre a puszta vákuumból. Néhány esetben a pár egyik tagja megmenekül, míg a másik részecskét visszahúzza a lyuk. A fizikusok szeretnék lehozni ezt a folyamatot a Földre, parányi feketelyukakat előállítani, és az úgy nevezett Hawking sugárzás által energiához jutni, mindezt a CERN keretein belül. A Stanford Egyetem egyik tudósa szerint proton-proton ütközéssel létrehozhatók feketelyukak, melyek hamar elpusztulnak, de nem a hagyományos módon, hanem a Hawking sugárzás heves kitörésével.
Három hónapos út után a NASA MAP szondája elérte megfigyelési helyét a Földtől több millió kilométerre, hogy megmérhesse a világegyetem legöregebb fényét. Ezzel megkezdődik a korai univerzum maradványainak vizsgálata, melytől olyan adatokat várnak, mint univerzumunk összetétele, alakja, történelme és végső sorsa. A szonda a gyenge kozmikus izzásból gyûjti az információkat, melyet 5 különböző fény hullámsávból nyerhet. Ezekből az adatokból épül majd fel 2002 decemberében az első ûrtérkép is.
Szeretnéd megnézni egy jó képen, hogyan is fest Üzbegisztán fővárosa? Mindez immár könnyen lehetővé válik azon weboldalak segítségével, amelyek mûholdas felvételekre épülve egy újabb arcát mutatják meg a Földnek.
A Southwest Research Institute (SwRI) és a Johns Hopkins Egyetem Alkalmazott Fizika Laboratóriuma (JHU APL) befejezte a NASA által 450,000 dollárral finanszírozott "Phase A" tanulmányt a Plútó-Kuiper Öv projekt számára.
Először kapcsolták össze milliárdnyi atom felhőit kvantum "keveredéssel", a távoli részecskék közötti majdnem telepatikus kapcsolattal.
A mutatvány új lehetőségeket nyit a kvantum kommunikációs rendszerek és a sci-fi stílusú teleportálás számára. Az atomokat rá lehet venni, hogy kölcsönhatásba lépjenek egymással, így az egyiket befolyásoló esemény a másikra is azonnal kihat, lényegetlen milyen messzire vannak egymástól. Eddig a tudósok csak néhány egymáshoz közeli atomot tudtak összekuszálni, megkérdőjelezve a kvantum technológia hasznosságát. Most azonban a dán Aarhus Egyetem csapata két atomfelhőt kevert össze. A csapat a két atomfelhő kvantum állapotát Helisberg bizonytalanság elvének egy kiskapujának kihasználásával koordinálta. Teljes keveredés csupán egy másodperc milliomod részéig tartott, a részleges keveredést egy milliszekundum feléig tudták fenntartani.
Hat dinoszaurusz tojásra bukkantak Argentínában, melyekben a kicsinyek megkövesedett maradványait is megtalálták. A leletek több mint 65 millió évesek. A tojások a hosszúnyakú növényevő titanoszauruszoktól származnak. A rendkívül jó állapotban maradt koponyák - melyekben még a fogak is láthatók, bár csak néhány centi átmérőjûek - alátámasztják a dínók fejének kialakulásával és fejlődésével kapcsolatos elméleteket. Ez ideig alig kerültek elő ép koponyák, mivel a végtagok csontjait leszámítva, rendkívül törékenyek.