Újra a figyelem középpontjába szeretne kerülni a NASA egyik legtiszteletreméltóbb ûrhajója, mely már többször letette névjegyét azon felül, hogy a sci-fik ion-hajtómûves technológiáját is elsőként hívta életre.
A szélturbinákkal ellátott épületek legalább 20 százaléknyi saját energiaszükségletet lennének képesek fedezni, de az sem kizárt hogy teljesen önellátóvá váljanak, ezáltal hatékonyabbak lennének a hagyományos szél- vagy napenergiával mûködtetett építményeknél.
A tudósok újra visszatértek az emberi agyhoz annak érdekében, hogy okosabb robotokat állíthassanak elő. Azok a kutatók, akik mesterséges idegrendszert használnak - olyan áramkörök, melyek az agysejteket utánozzák - a robotok vezérlésére, általában figyelmen kívül hagyják az agy biokémiáját.
Dél-Afrikában a híres Sterkfontein barlangban találtak rá az eddigi legősibb emberi maradványokra, melyek a becslések szerint 3,5 millió évesek lehetnek. Az előember valószínûleg Ausztralopitekusz lehetett. "A korát már sikerült megállapítanunk, az eredetét azonban még nem vizsgáltuk meg igazán" - mondta Dr. Phillip Tobias.
Régebbi emberszerû kövületekre is bukkantak már Kelet-Afrikában, a tudósok szerint ezek a humanoid teremtmények már hat millió évvel ezelőtt a Föld felszínén sétálgattak.
Az Alfa ûrállomás a héten tovább bővülhet, ezúttal orosz kiegészítővel.
Ha nem lesz csúszás a péntekre tervezett bajkonuri kilövésben, akkor vasárnap az Alfára érkezhet az új dokkolás csatlakozó, ami Pirsz, azaz pillér névre hallgat. Az új eszköz az orosz jármûvek dokkolását segíti a jövőben, illetve további rakteret és egy plusz légzsilipet biztosít az állomás számára. Októberre három ûrsétát terveznek a Pirszen keresztül. A Progressz-típusú meghajtással ellátott eszköz teljesen automata dokkolást hajt végre.
Jövő héten Berlinben gyûlnek össze az Európai Ûrhivatal tudósai, hogy megvitassák reményeiket az ESA első Hold projektjéről, a SMART-1-ről.
A SMART-1 2002 végén hagyná el a Földet, és 2004-ben állna Hold körüli pályára egy hosszú teszt után, ez idő alatt a napenergiával táplált hajtómûveket vizsgálják a gyakorlatban. Az egység a Hold ásványait és vegyi anyagait térképezi fel fejlett infravörös és röntgensugarú mûszerei segítségével. Közel egy időben a japánok is indítanak két ûrhajót. A Lunar-A feladata a Hold túlsó oldalára szeizmikus mûszerek eljuttatása, ami a holdrengés hullámok hatásait vizsgálná. A Selene pályájáról a Hold felszínét vizsgálja, majd egy leszálló egység kipróbálása következne. Az ESA vezérkara szerint ezúttal minden eddiginél részletesebb eredményekkel szolgálnak majd holdunkról.
Robotok is segédkeznek a new yorki mentési munkálatokban. Három kis kísérleti robotot eresztettek le a romok közé, melyek kameráik és hőérzékeny szenzoraik segítségével kutatnak a túlélők után. A gépek biztosan mozognak az üveg és acél törmelék között, így olyan helyekre is eljutnak, ami az embereknek és a mentőkutyáknak túl veszélyes lenne. A robotok már a katasztrófa napján a helyszínen voltak, az utóbbi öt napban azonban már nem bukkantak élet nyomaira. A Dél-Florida Egyetem által kifejlesztett mentő-robotokból mindössze 40 létezik, azonban jókora szoftverfejlesztésre lesz még szükség, hogy igazán ütőképesek legyenek. Pedro Lima, a Robot Rendszerek Intézetének professzora szerint a robotok soha nem lesznek képesek felváltani az emberi mentőcsapatokat, viszont hasznos segítőtársaik lehetnek.
Kevesen tudják, hogy a legtöbb bolygó rendelkezik egy úgy nevezett uszállyal vagy csóvával, ami elektronizált gázzal van kitöltve. Augusztus vége óta az ESA négy Cluster ûrhajója repül a Föld mágneses uszályának középpontja felé, hogy elvégezzék az eddigi legaprólékosabb vizsgálatokat, ami ezt a régiót illeti.
Biztonsági szakértők nem tartják elképzelhetetlennek, hogy a jövőben olyan technológiákat alkalmaznak majd a repülőgépeken, melyek segítségével a repülőgép fedélzeti számítógépe automatikusan ellenszegül az olyan pilótai utasításoknak, melyeknek esetlegesen egy épületnek való szándékos ütközés lenne az eredménye.