Szerintem nem idõpocsékolás a játék, egyszerûen a szórakozás egy formája. Egyeltalán mi számít nem idõpocsékolásnak? Ennyi erõvel a tévézés, rádióhallgatás, újságolvasás, kirándulás stb. is idõpocsékolás lenne. Szerintem nem érdemes ezen vitatkozni.
Amugy meg, kedves jógurt. 12-18 éves korban illik csak játcani ezekkel. Késõbb meg hamarabb már VALÓBAN eléggé idõpocsékolás. Senkit sem akarok megsérteni, de egyetem után, én abbahagynám ezt is. El tudod képzelni, hogy hazajövök a munkából, csókot dobsz a feleségednek, megsimogatod a fiadat, aztán leülsz PS2-zni.
Megmondom õszintén. Én ugyebár, mint minden kölök, szeretek ezekkel játszani. Persze csak bemegyekasaturnbaésjáccokfélórát-ra gondolok. Amúgy meg ha akarsz venni, csak akkor éri meg, ha tudod hol a határ. Lehet hogy idõpocsékolás, de az nem idõpocsékolás, de teljesen, hogy itt kockulunk a gép elõtt, hülye topikokat nyitogatunk, fészbúkozunk, meg ímélezünk. Akkor már inkább játszok PS2-n.
Idõpocsékolás? Mi nem az ?! Ennyi erõvel lehetne ezt mondani az olvasásra tv-nézésre, meg szóval mindenre ami nem létfontoságú de szórakoztat. Különben meg nem idõpocsékolás errõl beszélni??!!!
Én csak azt nem értem, hogy miért van több _értelme_ profi csocsósnak lenni, mint -teszem azt- profi CS-snek? Addig OK, hogy _neked_ jobban esik, de miért lenne már több értelme?
Én egy egyszerû és rövid példát szeretnék elmesélni:
Annó ,régesrégen egy messzi messzi galaxisban amikor 7 éves voltam vagy mennyi :D Akkor a gameboy nagy sláger volt. Nos nekem volt egy ilyen kis gémbojom :) Az persze nem tud beszélni csak ilyen béna zene jött ki belõle szal az ilyen párbeszédeket EL KELLETT OLVASNI. Mindenesetre én életem felét németországban töltöttem (fehérváron születtem és 3 évesen már németben voltunk) így a német pokémon verziót (7 éves voltam :P ) el kellett olvasni :) Így tanultam meg legfõképpen németül és késõbb amikor PC-n játszottam angolul. Szal van értelme mert sztem jobban fejleszted a nyelvkincsedet ha ilyenekkel játszol mintha kint fociznál de ezzel nem azt akarom mondani , h szar a foci meg , h inkább bent üljünk , hanem csak a számítógépes játékokat akarom védeni.
Üdv
Jah elfeljtettem írni (szörnyû ez az öregedés) de én is mikor te nyitotad a topikot 17 éves vagyok.....
Így olvasva ezt a régi topikot én is beálnék az ellentáborba ha lehet (rettegj yoghurt nem lesz könnyû elolvasnod!):
Nos véleményem szerint már évszázadok óta a játékot amiat találták ki hogy az ember kikapcsolódjon... nem érted várjál leírom még1szer! K I K A P C S O L Ó D J No szóval biztos te is voltál kisgyerek nem? Nem mecsboxoztál,legoztál vagy egyébb ilyen tevékenységet végeztél a homokozóban pistike haverodal? Vagy te már akkor is a pénzügyi bux index papírjait figyelted? Jójó értem mi a te bajod a videojátékok...de kérem szépen én is játszok! És ne képzeld azt hogy most 8 órában csak csézek. Elmondom neked KURVÁRA meguntam a cs-t.Nem a játék miat azzal semmi baj.A társaság miat....eccerûen fertõ volt olyanokal játszani akik 5 percenként beordítoták a mikorfonba hogy "ÉÉÉN VAAGYOK A FASZA GYEREK GYÖKÉR LÁMÁK HAHAHA!" plusz ha ezeket ez egyéneket lelõték máris jöttek ilyenek hogy "MI LELÕTÉL KHÖCSÖG CSÍTER OLOLOL OMG PUWNÉZS!!!4444!!!444!" egyszerûen nem látam értelmét ilyenekel játszani. Aztán WoW-oztam is...bezony meglepet mi? Azt is meguntam 2 hónap után...miért? Nem nem a fizetõsége miat....eccerûen ottsem találtam normális társaságot...mindneki csak lootolni pvp-zni és hogy ki tud nagyobb szörnyet lecsapni percek allat.Biztos vannak jobb baráti társaságok...én sajna nem találtam ilyeneket bocs.... És mostanság pc-vel már nem is játszok.Mióta konzol-t vettem inkább azzal játszok SZIGORÚAN ESTE 7-kor 9-ig....plusz ha haver is jönn közösen NETEN ketresztül ps2-n monster hunter-el vadászuk a gonosz dinókra...körben mikrofonon keresztül dõlünk a röhögéstõl egymás hülyeségén. Végül élményeimen túlépve én azon vok érdemes legalább 1.5 óráig kikapcoslódni valamilyen játékal,filmel (KIVÉVE MAGYAROSZÁG FERTÕ EMBEREI SÓJÁN GYÕZIKE ÉS MÓNYIKÁSÓN!!).Mint te is írtad TE IS JÁTSZOL! Mégpedig a csocsóval,igaz nem videojáték de attól még játszol nem? Én pedig ezekel a véres beles kitalált KIKAPCSOLÓDÁSRA készült játékokal nyüstölöm a ps2-met...megoszotm élményeimet ismerõseimel,moziba járok,csajozok,asztalos szakmán faragok stb. stb. stb. Igaz ha felnõtt leszek sajna már nemtudok ennek a szenvedélynek lemondani,eccerûen ezen nõtem fel és talán ezen fogok megöregedni is,plusz a filmeken.De attól én még élek normális életet is, igaz ekkor nem drogozásal,gyújtogatásal,döntsüg meg a hazudozó miniszterelnöki tömegbunyóba megyek hanem: koncertre járok,lógok a haverokal (akasztófán), és...biztos rossz lehet neked videojátékal játszok. No ennyit akartam ezekután ki is röhöghetsz LE-TO-JO-M!
Rettenthetõ:
Nincs kedvem veled filozofálni.. Te beszóltál, tök értelmetlenül provokáltál, és visszamosolyogtam rád, és kifejeztem nemtetszésemet. Persze te még most is téped a szád, de minek? Mit ártottam én?
Szálj le rólam, neeeeem keeelllessz! Nem ééreddekkellsz!
Te ilyan politikus alkat lehetsz, nem?
Sztd az embereket lehet így kategorizálni (pláne 1-2 hozzászólásból), hogy politikus alkat és/vagy egyéb?
Amiket eddig olvastam tõled, akár pozitívum, akár negatívum, nem tudnám megmondani, hogy valójában milyen ember vagy. Remélem te sem tudod 2 hozzászólásból ezt megállapítani..., vagy te egybõl dobozolsz?
Nekem egy PC-S játék is szabadidõs tevékenység ugyanúgy mint az olvasás, dvd-zés (tv-t már nem írom mert megutáltam) vagy a sport. Viszont pár óra után bármelyiket meg tudom unni, akkor váltok.
(Eddig csak két "szabadidõs tevékenység"-et nem sikerült megunnom: szex, motorozás :)
Azért arra az egy kérdésre válaszolnál, hogy az idézett mondat már a jellembeli fejlõdés eredménye? Mert ez igencsak szép és példamutató.
"hogy az anyádba jut eszedbe egy témára írni, ami évek óta halott, és pont egy nappal elõtte, hogy én valami hirtelen ötlettõl vezérelve újra belépek a szent és hatalmas SG világába..."
(Mellesleg nem Larvin hozakodott elõ a témával eredetileg, hanem Prince of Máté, de mindegy.)
Egészen érdekes téma ez.. Egyáltalán nem mondható, hogy a társadalom nagy része úgy tekint a játékokra, mint egy "kikapcsolódási módszer", szabadidõs tevékenység. Valószinuleg idovel akar (persze a mérték az kulcsfontosságú, mint mindenben) bekerülhet az elfogadott kategóriába, mint az olvasás, vagy tv nézés, dvd-zés. (ezeken ugyanugy izgulhatunk, kiválthat stresszt a szervezetben, örömöt, stb, mégis az "elfogadott" kategóriába tartoznak.) A lényeg persze a mérték lenne, és ebben a kategóriában igencsak könnyû átlépni ezt, hiszen a gép elõtt repül igazán az idõ :D Ebbõl kifolyólag más tevékenységektõl veszi el az idõt, pl sport, barátok, barátnõ. Szóval a félelem a társadalomban nem alaptalan. Hasonlíthatjuk akár a szerencsejátékhoz is, pl az hogy hetente feladsz 1-2 lottószelvényt még ok, de mondjuk ha 7/24-ben a rulettasztal mellett ülsz...
Nyilván nem "csak", azért írtam utána, hogy "nem biztos":)
Én rendszeres fórumozója vagyok az SG-nek. Megláttam ezt a topicot és érdekeltek a hsz-ok. Én csak annyit mondanék: ha géphez ülök játszani, az azért van, mert 100%-g kikapcsol és ez néha bizony kell a melo után. Persze nem mindig ezt választom a kikapcsoláshoz, általában olvasok és focizok.
Hát ez nagyon nagy.
Emberek. 5 azaz öt éve indítottam el ezt a témát, már nem is emlékszem rá, milyen voltam akkor, 2002...
Szóval a poén az, hogy egy volt osztálytársam, akit szinén nagyon rég nem láttam, mondta, hogy ha szociológus lenne, akkor az SG fórumozókról írna egy cikket, mert itt ilyenek mennek, hogy újreg, régi reg, meg mit tudom én. És akkor eszembe jutott, hogy nekem is van egy regem, ami 2001 es, megnézem, megvan-e még.
A poén az egészben az, hogy 5 év után belépek az sg be, megnézzem mi van itt, és látom, hogy az egyetlen témára, amit indítottam anno, tegnap írtak, kérdelek:
Larvin: hogy az anyádba jut eszedbe egy témára írni, ami évek óta halott, és pont egy nappal elõtte, hogy én valami hirtelen ötlettõl vezérelve újra belépek a szent és hatalmas SG világába...
A témához meg annyit, kedves fórumozó élõlények, hogy feldobtam egy vitatémát, és nem "véleményt nyilvánítottam".
Ja, és nem bántam meg, hogy leszoktam minden PC játékról, mert kicsit több értelme van félprofi csocsósnak lenni (országos szinten versenyzek), és zenesuliban gitároztam 3 évet, tagja vagyok egy alternatív színházi társulatnak, vannak elõadásaink, az elmúlt 4 és fél év alatt összesen volt 3 hónap, amit barátnõ nélkül töltöttem, és a Mûegyetemet végzem mellette, már 4 ed éves vagyok, négyes fölötti átlaggal meg van minden tárgyam, szal nemsokára lesz egy jó munkahelyem, sok szabadidõm, amit értelmes hobbikra fordíthatok. Mindezt a sok jót a PC-tõl való elszakadásnak köszönhetem, persze nem biztos, de a Diabolóra nagyon rá voltam kattanva..
Na mind1, összegezve, a játék az jó, mint ahogy asszem József Attila mondta: "félek a játszani nem tudó emberektõl", csak pl én olyan vagyok, hogy valamit csak teljes gõzzel tudok csinálni, és sok olyan van mint én. Mi sajnos ha elkezdünk játszani, akkor azt napi 6-8 órában fogjuk tenni, és az nem jó. Szóval nekem egyszerûbb volt abbahagyni, mint mértéket tartani. Van aki tudja ésszel csinálni, én nem.
És még egyszer: hülye kérdés, vagy nem, csak egy témaindítás volt, kéretik nem minõsíteni, a hozzászólás nem léte minõsíti legjobban a témát. Tehát szerintem nem sok értelme elõvenni egy halott témát, és elmondani róla, hogy baromság, mert pont azért volt halott, mert azt érdemli.
Na csummiiii
kivéve arra ártalmasak akik mondjuk beleélik magukat a játékba mint atom valamikor volt ez a hiradóba....valami német ürge sokat Cs-zett és szétlõtte pár haverja fejét meg osztályfõnöke fejét (lás bumm heccsát címen) mert belegárgyult a CS-be....ebbõl a szempontból ártalmas,tehát úgy kell játszani hogy tudd abbahagyni....mert a cybertér is öl XD
Van értelme sok is,interaktív fejleszti a készségeket,aki rossz angolból annak magyarítás nékül segítséget nyújt pl egy szerepjáték meg mondjuk mit csinálsz ha haverjaid betegek ,csajod mittomén esküvõn van (nem a sajátján mert az már rég rossz :D ) és egyedül pusztulsz otthon,3 lehetõséged van, leülsz a gép elé és elfoglalod magad valami jo kis gammel és talán még szervereken jó beszólásokon szakadsz 1 kicsit,elemelsz anyádéktól egy scifi magazint és elolvasod és rájössz hogy tök hülyeség,vagy valamit amit már százsor kiolvastál és nem lett túlzottan változatos tõle semmi,3. új barátokat szerzel és boklászol az utcán....(feltehetõleg ilyen....@@@@@ hidegbe...
Én 16 éves fejjel is cartoon network-öt nézek... :) Persze nem csak azt, de hétköznapokon szinte csak azt... Lehet, hogy még nem nõttem fel, de szerintem nem probléma... A játék önmagába nem probléma ha valaki nem él a gép elõtt, és épeszû... szal nem éli bele magát túlzottan.. Én pl még nem öltem embert, persze szoktam verekedni, de errõl többnyire az alkohol tehet, meg azok akik belémkötnek, de semmiképpsem a játékok... De nem lennék képes elvenni bárki életét... Betilthatnák az összes játékot, akkor is lennének tini ámokfutások/gyilkolászások... Egyébként ez a kérdés kb azzal egyenrangú, hogy van e értelme a tévénézésnek/olvasásnak, zenehallgatásnak/zenélésnek, vagy akár rajzolásnak... Mindenkit más köt le...
Micsoda baromság ez a kérdés? Kb. akkora, mintha azt kérdezné van e értelme a szexnek...
jó nagy ökörség ez a témakör
stratégia játékokban ha jobban belegondolsz ugyanazt csinálod (van egy stratégiád mindig)
csapatjátékos FPS-ekben pl. Call of duty HQ mód (amikor a rádiót kell õrizni) eléggé kell a stratégiai érzék, és a logika, mert ha meg tudod becsülni, hogy az ellenfél éppen hol van, hova tart az nagy elõnyt jelent (nem a lövöldözésen van a hangsúly)
Hi! Némelyiknek van! Logika, taktika, stratégia. Némelyikben képzeljétek, még gondolkodni is köll! Aki pedig azt mondja, hogy a gondolkodásnak nincs értelme az ássa el megát a derítõben!
szerinted errõl ki tehet, nem a játékfejlesztõ, hanem a szülõ aki csak azért hogy a gyerek hagyja nyugton odavágja a TV szg. elé aztán annyi, persze van ahol a szülõnek egyszerüen nincs ideje a gyerekkel lenni, mert állandóan dolgozik, hogy meg tudjanak élni. Szóval a világgal van a baj, egyszerûen egyre kevesebb idõ jut a gyerekekre, mindenki rohan a pénz után, a gyerekek meg csak egyre vadabbak lesznek, és erre a játék csak rádob egy lapáttal, a TVrõl nem is beszélve, mert a délutáni mûsorok is elég durvák, meg azt pl nem értem, hogy a dzseki csenes filmet szétvagdossák, de hétvégén napközben mehet a gyilkolászós lövöldözõs sorozat, meg hétközben délután a leszbianya és lánya esete a kónika sóban érdekes nagyon érdekes.
Én szeretem...: ...a kirándulást, utazást ...az FPS-eket ...a haverokat és a bulikat ...az RPG-ket ...a raftingolást, hegymászást ...néha autóverseny/stratégiai játékokat ...a munkámat ...a barátnõmet, családomat, a legtöbb rokont :) ...a mûvészeteket (építészet, zene, színház, film, festészet... stb.)
És a család/barátnõ kivételével NINCS köztük fontossági sorrend....
Már a téma felvezetése is téves :) (a kérdés eleve hülyeség) Az életben egy dolognak van értelme: hogy a lehetõ legjobban érezd magad, a lehetõ legtöbbször (mindig). Ez nem keverendõ össze az öncélúsággal, hiszen akkor is jól érezzük magunkat, amikor ajándékozunk, amikor utazunk 350 km-t, csak hogy nagymamánkat meglátogassuk, és amikor felveszünk a földrõl egy leejtett tárgyat egy vadidegennek. MINDEN olyan dolognak van értelme, amitõl jobb lesz a kedvünk - pontosabban: CSAK az ilyen dolgoknak van értelme.
És a számítógépes játék (ahogy MINDEN játék...) pontosan ilyen!
Szerintem teljes idõpocsékolás egy játékkal órákat játszani, hiszen ennyi idõ alatt maximum csak az elsõ néhány pályáig juthatunk el. Sokkal inkább napokig, hetekig vagy akár hónapokig érdemes játszani egy játékkal.
jaja akkor jonnek elo:) a masik ilyen topic a melyik jatekot varod a legjobban
Látom uborkaszezon van. Akkor jön elõ ez a topic...
( A felnõtt, normális ember tudja mi neki a jó. A gyerekre meg figyel a felnõtt. Yossarian rlz. )
Úgy látom elõtérben kerül itt a kor -- úgy a témafelvetésbõl, mint a válaszok tagolódásából ez látszik. Nos, én 28 vagyok. Nagyon nagy közhelyeket lehetne mondani a vitaindító kérdésre (a "mint minden élvezeti 'cikk', ez is jó de csak mértékkel"-tõl az "arra van idõnk, amire szakítunk"-ig), de az, amiben a nagy többség egyetért, az csak az lehet, hogy ez a kérdés önmagában nem jól definiált (vagy írhatnám 'nem jóldefiniált'-nak azok kedvéért, akik már látták ezt így). Hiszen annak ellenére, hogy sokan igenis idõpocsékolásnak tekintjük azt, hogy a képernyõn megjelenõ idegen formákra fordítjuk az egeret és kattogtatjuk az egérgombot, és hogy elismeréssel nézünk/hallgatunk meg egy számítógéppel készült filmet/képet/zenét, meggyõzõdésem szerint mindnyájan átéltük már a fentiek teljes ellentét is. Tehát a komoly, érett felnõttek is képesek számítógépes lövöldözéssel kipihenni napi fáradalmaikat, de a megrögzött "számítógép-õrültek" is tudják élvezni a hagyományos (nevezzük analógnak) mûvészeteket. Nyilván egyik félnek sem ez fogja kitenni szabadideje 90%-át. És itt van érzésem szerint a kapaszkodó; mint mindíg, megint eljutottunk a (megintcsak közhelyes) egyensúly-fogalomhoz. Innen nem folytatom, a magot elhintettük, mindenki folytassa a gondolatmenetet saját meggyõzõdése szerint. És a "bölcselkedés" után saját hátterem: számítógépekkel dolgozok a nap kb 7 órájában. Hazatérve szívesen ülök vissza a számítógép elé, szórakozás, kikapcsolódás céljával. Ez lehet egy megfogható elõnnyel nem bíró játék, vagy egy program honosítása, vagy egy öncélú 2D vagy 3D alkotómunka. Viszont ennek nincs elsõbbsége a számítógépmentes elfoglaltságokkal szemben (úszás, biliárd, sörözés vagy egyéb társasági elfoglaltságok).
Játsszatok tehát, játékosok, de ha szabad, hadd javasoljam, hogy mindíg a magatok kedvéért, a szó szoros értelmében. Játsszatok, ha attól jobban érzitek magatokat, és nincs más, ami bármilyen szempontból kellemesebb, érdekesebb lehet -- nem csak rövidtávon.
Egy 5 éves emberkének hol van NORMÁLIS személyisége, akivel nem törõdnek a szülei? Annak még SEMMILYEN személyisége nincs, most alakul neki...
Érdekes nekem mindenre van idõm. 24 éves vagyok, egészségesnek érzem magam, nem vagyok elhízva, igényes vagyok, jó munkahelyem van, mellette egyetemre járok, épp kocsit akarok venni. Van egy rakat nagyon jó barátom, barátnõm. Hétvégén szórakozni járok, 7köznap esténként meg összejárok beszélgetni a spanokkal.
E mellett egy profi magyar Desert Combat klán tagja vagyok. Mirõl beszélünk?
Én ezt a mondatodat hirtelen nem tudtam értelmezni. Azt akartad írni, hogy: "Szerintem jók a játékok, kellemesen eltelik mellette az idõ."?? Vagy azt akartad írni, hogy: "Szerintem jó játékok kellene a jó idõtöltéshez."?? Vagy... :-D
Ez faszság szerintem.... Egy NORMÁLIS személyiséget NEM tud megváltoztatni egy játék...fQleg ilyen szélsQségesen nem... Még az unokahúgom is tudja,hogy mi a következménye ha szemeket nyomogat ki... Legalábbis remélem hogy tudja
Ráadás: ati2002 írta: "Én már annyi kommandós játékkal játszottam, hogy simán beállhatnék valami elit egységbe, élesben. Piff-puff, simán menne." Láttad már a "Nyugaton a helyzet változatlan" c. filmet?
"gyerekek voltunk élõ és valós kiskatonákkal, babákkal játszottunk" Elgondolkodtató. Amikor én kisgyermek voltam, autóim voltak, egy macim és sok legóm. Mostanában a gyermekeknek inkább fegyvereket, álruhákat vesznek (láttam már 5 éves supermant a homokozóban ugrálni... nem kis látvány), vagy számítógépet brutális játékokkal, amivel aztán felügyelet nélkül hagyják õket. Egy kisebb gyermek elõbb-utóbb kíváncsi lesz pl. arra, hogy ha az ember egyik szemét benyomjuk, tényleg kijön-e a másik. Vagy ha valakit közelrõl nyakon lõnek, tényleg leesik-e a feje, és tényleg jobban repül-re, mint a szomszédék EB-s labdája. Aztán csodálkoznak, ha a mama egyetlen pici fia túszul ejti a tanárát apucitól lopott pisztollyal, és követeli, hogy töröljék ki az intõjét, amit verekedésért kapott. "de a játék nem minden, szal csak egy szórakozásnak számít...." Igen. Mértékkel és gondosan megválasztva még javunkra is válhat. De ha még egy ötéves gyerek belémrúg az utcán, mert nem adom neki a fagyimat, szétlövöm a fejét! :-)
Én is így vagyok vele játszani jó míg az egészet megnem unod!!!
Játszani jó, hiába amikor gyerekek voltunk élõ és valós kiskatonákkal, babákaljátszotunk, most interaktívan teszük ugyanezt,de ezek a pl pc-játékokmár olyan grafikai élményt és szabadságot nyújtanak hogy az ember már szinte azonosul a fõhõssel és valamilyen szinten egy film fõszereplõivé válnuk, de a játék nem minden, szal csak egy szórakozásnak számít....
Jó kérdés. Én elég sokat játszom, na jó, inkább sokat ülök a gép elõtt, mert Maya-zok. Szóval kikapcsolódásra nagyon jó. Szeretek játszani. A Postal 2 is király. Szerintem nagyrészt csak neveltetés és baráti kör kérdése, hogy hogy hat nálad egy-egy játék. Ha a haverjaid szeretnek kukákat égetni meg téglával dobálózni, várhatóan a Postal csak ötleteket ad. De rám szerintem semmilyen rossz hatással nem volt, se pedig a baráti körömre. Nem is ismerek olyan, aki bármilyen játék miatt megváltozott volna egy kicsit is. Logikai feladatok játékokban pedig megmozgatják egy kicsit az agyat. Néha az is kell, mert nem szeretek keresztrejtvényt fejteni. Ja és gyakorlatilag játékokból és a Cartoon Networkrõl ( , 19 vagyok...) tanultam meg angolul... Oké, kicsit részletesebben ismerem az angol káromkodásokat, és építõipari szakszavakat is elsajátítottam, de akkor sem rossz dolog. Szerintem minden dologgal (játék, zene, filmek...) hasonlóan van az ember. Tanulnu kell mindenbõl. És addiktív? IGEN! Ez van. Elértem szerencsére azt az idõt, amikor ha haver hív, akkor elsõ szóra megyek, vagy ha rokon hív, akkor is, de egyébként gép elõtt ülök. TV helyett. Ekkor általában zenehallgatás megy+Maya. Csak hogy tanuljak valamit...
NINCS:D
Postal 2-nél is sokat lehet tanulni... pl. hogyan vizeld le a sírokat, vagy hogyan robbants fel egy egész fesztivált... :-DDD
Én már annyi kommandós játékkal játszottam, hogy simán beállhatnék valami elit egységbe, élesben. Piff-puff, simán menne. Szóval van értelme a játékoknak.
A kérdés remek. Szórakoztató, elfoglal, tanulsz is valamit (játéktól függ), esetleg kicsit a nyelvet is tanulod/gyakorlod, stb. De nem szabad túlzásokba esni sem. Én elhiszem, hogy sokkal jobb érzés játszani a neten,haverokkal, vagy egyedül mint tanulni.De nem szabad emiatt elba*ni az életedet is.Én majdnem elrontottam így mindent hiszen fiatalabb koromban nem is érdekelt más csak ez. Most már dolgozom egy jó pár éve és ugyan még mindig szeretem, imádom, de csak módjával.
Most nem akarok én itt pszichomókust játszani, de az biztos hogy családtól, barátoktól, társaságoktól stb-tõl könnyen elvonhat.Kicsit olyan mint a drog, csak legálisabb és nem közvetlen a szervezeted rombolja. Óvatosan, nem túlzásokba eseve egy fantasztikus világ ez.
mondjuk elég régi ez a topik, nemtom van-e értelme reagálni, de mi az, hogy rossz, meg nem lesz jó vége? te zet honnan tudod? Talán rendelkezel az egyetemes bölcserséggel vagy tudod az élet értelmét? Fogalmad nincs. De döntesz mások helyett, amikor kijelented, hogy ez rossz. Nem rossz. Max más. Te nem így élsz, más meg iegn. De nem biztos, hogy a te utad jobb/rosszabb mint másé.
ugynis sikerélményt ad, soxor akkor is, amikor az élet amúgy szar, és leginkább depis lennél a játékok nélkül
persze ehhez az is kell, hogy a játék "beszippantson", és elröpítsen téged egy másik világba, olyan mint egy könyv, azzal a különbséggel, hogy itt legtöbbször beleszólhatsz a cselekménybe
másrészrõl: folyamatosan döntéseket kell hoznod, viselned kell azok következményeit, nagyon hamar visszajelzést kapsz, tehát a döntéseidnek kézzelfogható eredménye van
sok játékban eljátszhatod istent, és te vagy élet és halál ura, esetleg felelõs a népedért, embereidért
a gazdasági játékok meg segítenek abban, hogy jobban átlásd a gazdaság mûködését
Ki volt az a depresszív hajlamú emberke, aki létre (fel)hozta ezt a topicot? Én is felhozok egyet: Az életnek van valami értelme? Persze, hogy van, mint mindennek, csak egy-két emberke nem látja. 'Panem et Circenses!'
Felvetettél egy érdekes dolgot: az együttjátszást a való életben. Én is nagyon szívesen társasoznék pl. haverokkal (mondjuk táblás stratégiát), de ez elég nehezen kivitelezhetõ. Amikor meg együtt a társaság (barátnõk, stb), akkor meg általában activity lesz belõle. Szóval vannak olyan típusú játékok (stratégia), amik számítógépen élvezhetõk tökéletesen.
Ha magamból indulok ki, nekem minden hobbi hozzátett valamit az életemhez. A sport barátokat, a könyvek mûveltséget (helyesírást, fogalmazási készséget), a zene nyugalmat, a TV napi tájékozottságot, a bulizás élettársat és végül a számítógépes játékok nyelvtudást és kreativitást hoztak az életembe. Mindezt úgy, hogy közben még jól is szórakoztam. Ezek után én nem igazán merném idõpocsékolásnak nevezni ezek egyikét sem, pedig nem két percet szoktam rájuk szánni a napomból.
Ráadásul mindezek mellett még arra is jutott idõm, hogy közben megéljek, eltartsam magam és a kedvesemet, és a fõsuli is belefér. Így a címben felvetett kérdésre a válasz egyértelmûen nem.
Én nem vagyok már fiatal de mikor megvettük a számítógépet akkor én is napi 5-6 órát játszottam, 1 idõ után ez beáll normálisra átlagba napi 1-2 órára,persze ez attol is függ hogy épp milyen játékkal játszom ,hogy tud lekötni!Nem a kortól függ mert tudok nállam idõsebbekrõl is akik sokat játszasnak,pedig én sem vagyok itt fiatal mert nagyon sokotoknak apja is lehetnék"legalábbis a fiatalabjainak"!
Akármilyen idõs is vagy, felesleges volt létrehozni ezt a topicot!!