hát mondjuk ezzel én is így vagyok, ha nincs mit vesztenem belemegyek bizonyos hülyeségbe! viszont ha vidám vagyok, akkor meg egy másik bizonyos hülyeségbe megyek bele! mondjuk cigányoknak se így se ùgy nem szólok be!:-)
nem tduom észrevettétek-e már, hogy a legtöbb költônek, akitôl idézgetünk nap mint nap, mind igaza van! pedig vannak olyanok, amik ellentmonadnakl egymásnak!
395: látod, ez a difi... én vidáman szívesebben belemegyek bármibe, mert jókedvem van, és hajrá :) ha rossz a kedvem, akkor semmibe se kezdek bele, mert "úgyis rosszul sül el, és akkor csak még rosszabb lesz"
ez is igaz! és Efreetnek is igaza van! mostb ellent mondtam magamnak! de ez az igazság!
na jó! lehet, hogy félreértettem! akkor vegyük külön a kettôt: igenis vannak olyan "barátok", akik a hátad mögött kibeszélnek, de ha pénz, vagy vmilyen szívesség kell, akkor egybôl jópofiznak veled.
amit meg te mondtál, az az volt, hogy két barát, nem lehet barát, ha nagyon eltérôek a világnézetei!
jó, ennek az elôzô hozzászólásomnak nem volt értelme!:-)
amúgy a beszólásról, annyit, hogy nem én szóltam be neked az utóbbi napokban!
vidáman több önbizalommal rendelkezel (mondjuk derûlátóbb, optimistább vagy), emiatt könyebben belemész olyasmikbe, amikbe amúgy nem... -> bátrabb vagy.
mindenkiben vannak ellentétéek! egymásnak ellent mond a legtöbb ember, nap mint nap! szerintem ez a könyv az álszentséget másképp világítja meg: nem szép dolog, de nagyon emeberi!
kérdés, hogy mennyivel jobb - egyenesebb - öntudatosabb élet tud lenni az, ha folyamatosan átalakul, és a pillanatnyi környezet számára változik... valószínüleg sikeresebb, de nekem is szimpatikusabban hangzik az, ha valaki "erõsebben" tartja magát egy nézetrendszerhez, még ha ez számára negatívumokkal is jár...
felfigyeltetek erre a megjegyzésére: "csak merje felisemrni és bevallani." azt hiszem ebbe benne van a lényeg! senki sem lehet fekete vagy fehér egy egész életen át! néha fekete, néha fehér, de van amikor szürke
te is vagy vidám meg szomorú nem? a vidámsághoz meg kötõdhet "bátorság" - mármint olyan értelemben, hogy akkor hajlandó mindenfélébe belekezdeni, a szomorúsághoz meg mindennek az ellentéte. a pillanatnyi változások meg simán mûködnek. (ha pedig kóros, és állandó, gyors, nagymértéküek az ugrálás, akkor azt hívják mániás depressziónak)
valószínûleg ellentétes dolgokra gondol, és akkor már probléma.....
mindehez hozzájön, hogy az adott személy mit gondol "bátorság" és "gyávaság" címén... mert biztos, hogy teljesen mást, mint te, vagy akár én... vagy bárki más.
persze az eredeti szöveg nagyobb segítség lenne, mert ez így nekem bûzlik
mondjuk az összes mondat ilyeneket sugall, hogy ne állj egy oldalra sem, csak ha az érdeked úgy kívánja....
"En az egyik pillanatban bátor vagyok, de a másikban gyáva"
Nekem ez nem elfogadható, ne csak addig legyen valaki bátor, amíg biztonságban érzi magát.
hmm.. nem mondja, hogy nem hisz, csak fütyül rá (=nem foglalkozik vele, meg kellene nézni, lehet, hogy félrefordítás...) ... ismerek olyan embereket, akik mélyen vallásosak, de csak akkor foglalkoznak az egésszel, ha épp szükségét érzik. amúgy teljesen jól elvannak a materialista világban. - de akkor se állítják, hogy nem vallásosak, ez igaz.
de olyan, hogy átmeneti hit, nem létezik
vagy hiszel benne, vagy nem
ha csak egy pillanatig is komolyan hiszel valamiben, és utána azt állítod, hogy NEM, akkor hazudsz, és így élheted le az életed
ha már beleestél, valld be, és megkíméled magad az állandó szerepjátszástól
azért ez nem ugyanaz... ez a barátságos példa meg fõleg nem
annyi az egész, hogy a vallás neki átmenetileg jól jön, és megnyugvást ad... de máskor nincs szüksége rá. olyan, mint egy meditációs gyakorlat, amiben nem kell hinni, de néha jól jön, és akkor mûködik. (én legalábbis így látom)
szerintem meg igen nagy gond
pl. "te nem vagy a barátom, nem szeretlek, de ha csak te vagy a környéken, amikor elfogy a pénzem, mosolyogva kérek tõled kölcsön".....
undorító.... az idézett mondat ugyanezt jelenti, leszarom a vallást, de ha kevésnek érzem magam, imádkozok egyet..... ez az ember nekem egy nulla...
a minap olavstam Eric Knight-tól a "Légy hû magadhoz"-t. és volt egy rész, ami megragadott.
Clive az egyik fôszereplô mondja: "...mi minden vagyunk. Minden egyes ember egyszerre lehet minden a föld kerekén, csak merje felismerni és bevallani. Bárcsak azt mondhatná minden egyes ember: " En az egyik pillanatban bátor vagyok, de a másikban gyáva. Részben tartózkodó vagyok, és mégis gyerekesen barátságos. Fütyülök a vallásra, és hiszek is benne aszerint, hogy a nap folyamán milyen félelmek és remények támadnak bennem. En minden vagyok. Es mindegyikünk olyan, mint én vagyok...Az egész mindenség, az emebriség..."
Én szeretem a tejet, de ha a csomagolása is már étvágygerjesztõ meg az "eladója" is akkor egyszerûen imádom ;>
én tudom, hogy mi a tanárnak a véleménye, nem szereti a reklámokat, meg a tömegmanipulációt, tehát jobban járok ha ezt írom! persze azért sem fog lehúzni mert más a véleményem! amúgy ez egy olasz idegennyelv vizsga volt, tehát a vélemény annyira nem számított!
meg nem szabad tejet inni, meg kötelezö tejet inni, meg... ez is a divatnak nevezett üzletág része.
érdekes
a baj az (ezt már Efreet megfogalmazta), hogy AZ EMBER már nem tudja, mire van szüksége, csak azt HISZI, hogy bizonyos dolgokra szüksége van
pl. a szappan mai napig a legjobb tisztálkodásra, de a nép azt hiszi, hogy legalább 3 vegyszer kell, hogy igazán tiszta legyen, és ezek között csak a szappan nem szerepelhet.....
van véleményem, de ha azt írom le, akkor amiatt húzzák le... anno egy magyartanárom volt, aki értékelte a véleményt a verselemzéseknél... és nem azt várta el, hogy a szokásos rizsát írjuk...