Az "amerikaiak" az nem egy személy akinek egyszerre egyféle véleménye van. Valahogy úgy képzeld el, mint a mostani reakciókat a járványra. Voltak, akik már januárban kongatták a vészharangot, benne volt a titkosszolgálati összefoglalókban, De a vezetés azt gondolta, hogy csak vészmadárkodnak, fakenews, túltolt pánik. Aztán ahogy jött közelebb, mostmár az a vélemény, hogy mindíg is tudták, előre látták, stb.
Plusz ne becsüld alá a politikai érdeket. Pinochetet sem izélték nyilvánosan, mert szövetségesük volt.
Roosevelt egy liberális - ámde a tőkés viszonyokat szabályozó politikát folytatott. Növelte az állami szerepvállalást az országban. Ez a politika igen hatásosnak bizonyult és népszerű volt az országban. Papíron mindez meglehetősen hasonlított a szovjet rendszerre (a valóságban persze azért óriásiak voltak a különbségek a két rendszer között). Az angolokra viszont valahogy úgy tekintett int egy kihalóban lévő középkori formációra. Azt nagyon jól tudták, hogy a Britt Birodalom a végét járja és be akartak nyomulni a helyére, beszálnia gyarmati kereskedelember etc. A Brittekre még vetélytársakként tekintettek. Valszeg a híres sármját is bevetette, pont ahogyan Sztálin is (az is tudott nagyon elbűvölő lenni, ha akart). A szovjet propaganda hatására az a kép élt az USA-ban hogy az egy egyenlőségen alapuló demokratikus ország, ellentétben a brittekkel, ahol nyomorognak a munkások.
Na ez volt a kívülről láttszó kép. Ettől még simán megegyezhetett Churchillel, hogy eljáttszák a jó zsaru-rosz zsaru szerepeket. Ameddig az orosz seregek véreztek az amerikaiak helyett, addig hízelgett Sztálinnak. Amikor kiederült, hogy nem kell a Vörös hdsereg Japán megszállásához és a Német ellenállásnak is vége, onnantól bekeményített az amerikai diplomácia. Ezt szerintem akkor is meglépték volna, ha Roosevelt még él. Utoljára szerkesztette: savaz, 2020.04.08. 14:00:03
Pedig nem nagy ördöngôség. Azon diskuráltok, hogy hogyan lett volna ha... A nyerés vagy vesztés már régen nem a 'csatatéren' dôl el, hanem azon, hogy az orkesztrátor hol mennyi 'figurát' helyezett el..
Elsőnek keletre ment, a lengyelekért, csak volt egy-két védelmi szerződés, amit aztán nem igazán használtak a hadüzeneten túl sokra, ám onnan eldőlt, hogy a SZU nem célpont, hanem először Francia-Angol ellenfél jön a németnek. Az egyelten ahol ez jelentősen megváltozhatott ovlna, ha Barbarossa helyett a szovjet támadás indul előbb, és onnan a német védekező félként adhatta volna el magát, bár ekkor is kérdéses, hogy az angolok akár ideiglenes akár tartós békét/tűzszünetett ajánlottak volna a németeknek, ám talán egy ilyen forgatókönyv elképzelhető, valamint az USA ekkor lehet, hogy nem annyira lépett volna az európai frontra, hiszen nem tiszta ki a gonosz, had verje a német és az orosz egymást, majd a nyertest leütjük, miközben a japánokkal feltöröljük a csendesóceánt egy az egyben.
Szerintem meg sokkal célravezetôbb lenne, ha nem a nemzetek, hanem a világbankárok szemszögébôl vizsgálnátok a dolgokat. Mondjuk onnan, hogy országok 40+ éves lerothasztása nem több profitot hoz-e, és nem viszi-e ôket közelebb a végleges céljukhoz, mint egy "gyors gyôzelem".
Szerintem nem.
Nagyon random kérdés, de lett volna rá valós esély, hogy mindenki az oroszok ellen fordul valamikor a ww2 során? Ha teszem fel, Hitler egyből Keletnek megy és nem támad nyugatnak egyáltalán?
Ez a nézőpont úgy gondolom hogy már vitatható hogy a 3 nagyhatalom megvitatta hogy lesz a háború után, még a tankönyvekben is úgy szerepel(t?) hogy a nyugati országok megmondták hogy mi jut a szovjeteknek, holott a valós inkább az volt hogy Sztálin döntötte el hogy mi lesz szovjet megszállás alatt, és mi marad a nyugatnak.
Ugyanakkor én is úgy gondolom hogy Roosevelt nagyon részrehajló volt Sztálinnal szemben, ahogy Truman hatalomra került, rögtön megváltozott a két ország viszonya.
Azt is jó lenne tudni, Roosevelt mit látott meg Sztálinban, amitõl annyira szívélyesen - már-már részre hajlóan - kezelte.
Attól senki nem lesz "gázos és puffadt" ha vegetáriánus lesz. Ha egyik étkezési módról átállsz egy másikra, akkor 1-2 hétig (amennyiben hirtelen váltasz) lehetnek emésztési problémák, de ez sem szükségszerű.
Hitler pont azért lett vegetáriánus, hogy az emésztési problémáin segítsen.
Amúgy meg a többi baja miatt valószínűleg az ötvenes éveket sem érte volna meg. Ezért is érdekesek azok az elméletek, hogy még sok évvel később is látták itt-ott Dél-Amerikában. Utoljára szerkesztette: Garou, 2020.04.03. 22:40:19
Az se kutya, hogy a háború utáni rendről 3 vén trotty döntött, akik szintúgy mindenféle eü bajjal küszködtek.
1. Vegetáriánus volt ezért nagyon gázos volt és puffadt. 2. A szélproblémákra sztrichnint (ez van a patkányméregben) szedett, amitől máj és veseproblémái is voltak. 3. Rövidlátó volt, vagy valamilyen egyéb szembetegsége volt ezért írták a beszédet egy speciális nagybetűs írógépen. 4. Parkinson kórja volt, nagyon remegett a keze. 5. Vélhetően idegi alapú alvásproblémái miatt többféle altatót is szedett. 6. A torkára és az orrürege tisztítása végett kokózott is. 7. Volt valamilyen hereproblémája, amire bikahere kivonatot injekcióztak bele naponta (rejtett heréjűség, szifilisz és/vagy állítólag a húgycsöve nem a farka végén jött ki, hanem valahol visszább). 8. Amikor már mindezektől kifeküdt az orvosa amfetaminokkal kezelte.
Kell még ide agybaj?
A brittek a háború alatt megvizsgálták egy merénylet lehetőségeit ellene. De arra a következtetésre jutottak, hogy könnyebben nyernek, ha életben hagyják. Utoljára szerkesztette: savaz, 2020.03.26. 18:12:51
"The lone Soviet tank An abandoned Soviet KV-2 tank left by the roadside inspected by curious German soldiers. One KV-2, in some accounts, held up the entire 6th Panzer Division for a single day before being finally overwhelmed.[16]
A single KV-1 or KV-2 tank (accounts vary) advanced far behind the German lines after attacking a column of German trucks. The tank stopped on a road across soft ground and was engaged by four 50 mm anti-tank guns of the 6th Panzer Division's anti-tank battalion. The tank was hit several times but fired back and disabled all four enemy AT guns. A heavy 88 mm gun of the divisional anti-aircraft battalion was moved about 730 m (800 yd) behind the lone Soviet tank but was knocked out by the tank before it could manage to score a hit. During the night, German combat engineers tried to destroy the tank with satchel charges but failed despite possibly damaging the vehicle's tracks. Early on the morning of June 25, German tanks fired on the KV from the nearby woodland while another 88 mm gun fired at the tank from its rear. Of several shots fired, only two managed to penetrate the tank. German infantry then advanced towards the KV tank and it responded with machine-gun fire against them. Eventually, the tank was knocked out by grenades thrown into the hatches. According to some accounts, the dead crew was recovered and buried by the approaching German soldiers with full military honors, while in other accounts, the crew escaped from their crippled tank during the night.[17]
The 6th Panzer Division Kampfgruppe commander, General Erhard Raus, described it as a KV-1, which was damaged by several shots from an 88 mm anti-tank gun fired from behind the vehicle, while it was distracted by light Panzer 35(t) tanks from Panzer Battalion 65.[h] The KV-1 crew were killed by a pioneer engineer unit who pushed grenades through two holes made by the AT gun while the turret began moving again, with the other five or six shots having not fully penetrated. Apparently, the KV-1 crew had only been stunned by the shots which had entered the turret and were buried nearby with military honors by the German unit.[18]
In 1965, the remains of the crew were exhumed and reburied at the Soviet military cemetery in Raseiniai. According to research by Russian military historian Maksim Kolomiets, the tank may have been from the 3rd Company of the 1st Battalion of the 4th Tank Regiment, itself a part of the 2nd Tank Division. It is impossible to identify the crew because their personal documents were lost after being buried in the woods north of Raseiniai during the retreat, possibly by German troops.[19]"
Tuggyafax, de ha úgy érted, a Fury-t ahogy én akkor tényleg olyan. Vagy még annál is rosszabb a kivitelezést tekintve. A trú sztori meg az oroszoknál is olyan mint Hálivúdban.
Alacsony költségvetésű olasz rendezésű film. Nem egy mestermű, de azért meg lehet nézni. A fegyverek hangjai mind valósak, ezt első kézből tudom. =D
"Régen minden jobb volt" :) Most képzeld el, még nagyon gépesítve sem volt, csak úgy kézi erővel - és több kilométer utat lemacskaköveztek, - a települések közötti fő utaknak volt végig szegélykövezése - a fa törzseket és a betonkorlátokat lemeszelték - az útkaparók a rájuk kiosztott köves útszakaszt karban tartották, kátyúkat betömték a füvet lekaszálták az árkokat karban tartották ..... most meg "tele vagyunk" gépekkel és - a közutaknak nincs szegélye csak oda b@sznak egy kis murvát az útszélére persze a víz aláfolyik a teherautók meg szétszaggatják, kátyúsítsák az útszélét - amikor már méteres a fű akkor jönnek kaszálni - sokáig a fákat a buszok és a teherautók nyírták majd egy autógyár megreklamálta a dolgot - árkot akkor jönnek takarítani ha elöntötte a víz az utat
Pontosan így működnek a körülzárások. A katonák zömében nincsenek felkészülve arra, hogy elvágva harcoljanak minden irányban. Azok a diverzánsok, kommandósok, ejtőernyősök, és gerillák. A sima baka összecsinálja magát, ha körbe van zárva. Ha megbomlik a rend, sokkal könnyebb őket felszámolni, mint egy sima csatában szemtől-szemben.
Az általad a térképen jelzett területen a főerőket zárták volna körbe, siker esetén. A németek nem lettek volna körbezárva, mert nyugatról a hadtáposok és max. a tartalék lett volna, a zsákban meg gyakorlatilag mindenki.
Durván 700.000 ember volt a szövetségeseknek a területen. Viszonyításképpen a Kievi katlancsatában 600.000 foglyot ejtettek a németek. Szóval a tervük ez volt. Nem volt megvalósítható, de ez lett volna az értelme szerintem.
Ha nincsenek nyugaton a szövik plusz màsfél milla gyalogos, pár 1000 tank meg a honi védelemre elkülönített Luftwaffe alakulatok mennek keletre. A Bagratyion hadműveletbe biztos bele buktak volna a szovjetek ès mèg 1945-ben is gondolkodhattak volna hogy hogyan semmisítsék meg a közèp hadsereg csoportot. Max 1946-ra tudtàk volna befejezni a hàborút de egy jóval erősebb nèmet hàborús iparral kellett volna szembe nèzniük ès egy olyan luftwaffeval ami technikailag túl fejlődik rajtuk.
Azon a ponton már semmi értelme sem volt a dolognak.
Ha Hitler amolyan Thanososan egy csettintéssel 0 saját veszteség mellet el tudta volna párologtatni a szembenálló erőket még azzal is talán ha 1-2 hónapot nyerhetett volna. Az amerikai emberanyag és termelési kapacitás azon a ponton már felülmúlhatatlan volt.
Talán az utolsó esély még 43-ban Kurszknál volt arra, hogy valamiféle fordulatot érjen el. De már -szerintem- az is nagyon halovány volt.
Az egyetlen esélye az lett volna a háború megnyerésére ha mondjuk 42-ben az oroszok békét kötnek vele (pl megpuccsolják Sztálint stb.) Az oroszok csak simán az amcsi utánpótlásra átmaszkoda egymaguk meg tudák volna verni a németeket. (És egész Európa Szovjet lett volna) A 44-es partraszállás már csak a kegyelemdöfés volt. Utoljára szerkesztette: Prof William, 2019.12.20. 16:10:50
Normandiànàl azèrt elèg rendesen megtorpant a szövetsèges haderő. Caennàl ès a környékén is rendesen beragadt a brit előrenyomulàs pedig már június 6-ára el kellett volna foglalni a várost. A nèmet haderőben meg sok olyan hadosztàly is volt mint a 711, 709 vagy a 243-as. Az osstruppen zàszlóaljakról ès a zsákmány francia harckocsikkal felszerelt alakulatokról nem is beszélve.
Normandiánál nem tudták őket megállítani, akkor Németország határainál egy széles fronton ez már lehetetlen volt. Plusz Hitlerrel nem egyezkedtek. Hát Anglia nem egyezkedett vele, mikor magára maradt, és Hitler ki akart egyezni velük, hogy nyugodtan támadhassa a szovjeteket. Plusz a szovjetekkel fontosabb volt a szövetség Hitler ellen, mint Hitlerrel kiegyezni a szovjetek ellen. Teljesen abszurd volt Hitlerrel bármiben is egyezkedni. Viszont nem sokkal később Jaltában szépen kiegyeztek Sztálinnal. :) Utoljára szerkesztette: lonvard, 2019.12.19. 20:41:32
Nem. Megállapodtak 1943-ban, hogy nincs különbéke. Már 1943 telén látszott, hogy a németek meg vannak verve. A kérdés csak a mikor volt és, hogy mennyibe fog fájni. Ennek fényében szerinted alkudoztak volna a szövik? Minek? A háború végén miden hadifogoly szabadult, alkudozás nélkül...
De most egy ekkora frontot középen ketté vágnak. Ezzel nem a szövetségesek lesznek körülzárva, hanem saját magukat záratják körül. Oké az északi rész az nehezebben kap utánpótlást, de akkor mit mondjunk a németekről? Minden irányból támadhatóak, és csak a zsákmányban bízhatnak. Ha legalább lett volna benne egy kanyar északnak. Vagy két csapás van, egy északon, egy középen. De ez a nyílegyenes támadás, ez egyszerűen hülyeség szerintem.
Amennyiben megállítják a nyugati frontot, nem csikarhattak volna ki tűzszünetet a rengeteg fogolyért cserébe? (Persze úgy, hogy nem engednek meg még egy Dunquerque-t.) Ha a szövik belemennek, teljes erővel a szovjetek ellen fordulhattak volna. Nem biztos, hogy nyernek, de lehettek volna előnyösebb helyzetben egy békeszerződés kikényszerítésekor és megőrizhették volna az eredeti német határokat.
A szövetségesek következő fontosabb kikötője jóval odébb volt, sokkal hosszabb úton jöhetett volna az utánpótlás. Ha elérik Antwerpent és a körül zárt csapatokat felszámolják, akkor még a temérdek felhalmozott tartalékra is ráteszik a kezüket a németek.
Cserében kb. teljes Németország lett volna Szovjet kézen.