PzVIB éppen lehetett volna több, ha nem bombázzák teljesen szét 1944 szeptemberében a hesseni gyárat. De kb. ez is már oly mindegy, mert üzemanyaguk úgyse lett volna hozzájuk.
Milyen érdekes, hogy még mindig ezen megy a vita. :) Én egy elég nagy náci tank fan vagyok, szóval nyilván a világ 3 legjobb tankja, az a PZV, PZVI meg a PZVIB :)
Na de, hogy jön ez ide anyagháború esetén?
Legyárthatok én mindenből 100 darab etalont, ha az ellenfelem meg legyárt 1000 etalon lightot...kétszer, ugye.
Pl. M4A1/76 az 1944 januárjától gyártásban volt, hamarabb, mint a T-34/85. M36 is készen volt azzal a felkiáltással, hogy egy 90 mm-es önjáró még jól jöhet a német határmenti bunkerrendszer ellen. Csak éppen Normandia előtt még egyik se kellett senkinek,
Igen, ez a harci tapasztalat nem volt meg Normandia előtt, hogy a német pc. ezredek fele Panther, hadosztályszinten meg a sztenderd pct ágyú már a 7,5 cm (olasz frontra még egy vegyesfelvágott volt a jellemző).
Az amerika katonai hírszerzésnek '44 áprilisában kezdett el deringeni, hogy baj lehet, de akkora már az utolsó simításokat végezték a partraszállás szervezésén.
Az alap M26 '45-ben igazából semmi extra. Rendes ágyú, gyors torony, testhomlok kb. 8,8 cm L/56-ig véd. Végre rendes hátramenetet kapott. A nyomatékváltó miatt elég jól mozgott terepen is. Viszont csak egy 'glorified' , szomjas közepes, ami kicsit kisebb is, mint egy Panther.
Viszont kiindulópontnak azért jó volt, készült volna abból is a Pak43 ellen szabott rohamváltozat vagy 'Firefly' verzió hosszabb ágyúval (de ezek megint új lőszerek az ellátási láncba...). Őrület, egy '44 eleji hk zászlóaljba kellett mondjuk három kaliiber (75 mm tarack a törzsszázad M8 HMC-ihez, 75 mm ágyú a tankokhoz, 37 mm a D századhoz). '45-re viszont van hogy ötféle űrméret kell; bejön a 105-ös tarack a törzsszázadba, 76 és 90 mm a tankokhoz. Csak hogy egyszerűbb legyen.
Az alaptankot '46-ra valszeg meghosszabítják egy görgőpárral, hogy beférjen egy V12-es benzinmotor. De még ezek mellett is bőven elfért volna az M4-nek a körebforgó tornyos tüzérségi változata.
Az M5 Stuart az, amit nem kellett volna erőltetni. '44-re már kb. semmire nem volt jó, legfeljebb fegyverhordozónak vagy torony nélküli felderítőnek/tüzérségi megfigyelőnek.
"Az az érv, hogy de hát a Tiger I és II. Ezek olyan kis számban voltak, hogy kb. mesélt róla az, aki látott olyat..."
Normandiában az Amik kb. nem is találkoztak Tigerrekkel egészen az ardennekig, mert mind az angol szektorban volt.
Pantherrel viszont bőven akadt. A Panther volt az igazi szopó, mert abból viszont kurva sok volt.
"A háború végéig szolgáló Pz IVH és Stug III változatok ellen nézd, mert a németeknél az volt a tömeg. Meg a vége felé Panther."
Sajnos nem, de pontosan ezt gondolták az amik, hogy a Panther majd mutatóba lesz Normandiában, mert az olasz fronton ritka volt. Erre kiderült hogy már az német alapharckocsi - 44 közepére minden páncéloshadosztály állományának fele Panther volt, a másik Pz. IV. Az is csak azért, mert volt gyár amelyik nem tudott volna Panthert gyártani.
"Azok ellen a 76 mm-es löveg már tudtommal bőven jó volt. "
Gyenge volt még az is, a nagyobb gond az, hogy a 76-os löveg nem tudott elterjedni. Normandiában nem volt, az Ardennekben is csak minden negyedik Shermanen (a németek a hosszú csövűeket lőtték ki először ;), a háború végén is csak kb. 50%. Wolframos lőszer meg nem volt, csak a TD egységeknél.
Szóval a valóság az, hogy a Shermanek a háború végéig a rövid 75-össel szívtak, ami még a Pz IV ellen is kicsit karcsú volt, nemhogy a nagymacskák ellen.
A Shermannek volt egyéb gondja is, összességében nem volt egy nagy szám, de az amik ezt tudták gyártani, és talán egy kicsit indokolatlanul rossz a sajtója, többé kevésbé tette a dolgát.
Szerintem meg simán tájékozatlan vagy és ennyi, ezért keresel te érveket arra, hogy miért volt az az M4, ami...
Kit érdekel, hogy a németek szállították vasúton a Tigert? Szerinted ők is a seggükből azonnal előrántották a hozzá szükséges dolgokat? Azoknak is átfutása volt. Ja, és náluk is úgy ment, hogy a szállításhoz külön lánctalp volt. Ez aztán az "egyszerű logisztika". Az M26-nál tudtommal erre nem volt szükség. Csak ehhez kell célszerszám és a prioritási listán nem volt ez sanszosan elől. Ennyi.
Hogy mitől volt "alapvetően rossz" az M4 azt sem értem, tekintve, hogy a 44-es változatainál alig találni faktort, amiben nem múlta felül a Pz. IVH-t, amivel egy súlycsoportban volt. Érvet nem raktál mellé. Egy grammot sem. Mert csak és kész...
Ahogy a németek sem tudták n+1 ok miatt átállítani az üzemeik egy részét Pz IV alváz gyártásról, úgy a jenkik sem. Ezen felül 1944-ben már biztos volt, hogy győznek. Nem nagyon volt ok egy kiforratlan hk erőltetésére egy maroknyi Tiger I/II miatt. A Panther nem volt az a félelmetes legyőzhetetlen cucc.
Az is elkerülte a figyelmed, hogy a tervezők konzervatívak voltak és nem tolták túl annyira a dolgokat, mint lehetett volna, lásd a Jumbo példát. A markonyi szupernehéz cuccot leszámítva a háború végén a kései M4 változatoknak kb. csak a Panther volt rágósabb falat. Ha a háború valamiért hosszabb lett volna, akkor megjelent volna az M26 is és akkor sanszosan azt olvasnánk, ahogy fejvesztve menekült előle minden korábbi német páncélos. Csak a háború korábban véget ért és alig látott akciót az M26.
McNairnek semmi köze nem volt a Pershinghez.1944. júniusában, ahogy elkészült az első prototípus, már el volt döntve, hogy amint megnyugtatóan kész, megy ki a frontra. Novemberig tartott, amíg úgy-ahogy sikerült harcrakész állapotba hozni. Ha hamarabb bevetik, úgy járnak vele, mint a németek Kurszknál a Panther D-vel.
A Tiger kb. másfél évvel azután jelent meg a fronton, hogy a németek találkoztak az első KV-val. Az M26 hasonló ciklust követően került sorozatgyártásra, miután az amerikaiak találkoztak Észak-Afrikában az első Tigerrel. Egy új tanknak másfél/két év volt az átfutási ideje.
A potenciális korábbi alternatívákkal is ugyanaz lett volna a baj, mint az M26-tal. A T23/T25 is pont annyivel szélesebb és hosszabb, hogy ne férjen el kettő egymás mellett/mögött egy kis merülésű partraszállító hajóban. Vagy foglalsz hozzá kikötőt épen maradt nagykapacitású darukkal. Ilyen a nyugati fronton csak Antwerpenben volt (Tigereknél ugyanez, Tripoliban nem volt kapacitás kirakni, csak Tuniszban). És hiába voltak ott az M26-osok pl. Remagennél, pontonelemekből összetákolt uszályokon tudták csak őket átvinni két héttel a vasúti híd elfoglalása után, míg az M4-ek/könnyű TD-k a híd biztosítása után már repesztettek át azon.
Nem azt mondom, hogy a Pershing szar tank volt. A T-34-eseket ugyanúgy ütötte Koreában, mint egy Panther vagy Tiger. Csak sztem a világháborúban igazából nem volt rá szükség, feltéve, hogy a maga idejében jobban legóznak az M4-gyel és az elérhető technikával. Gyalogság mellé M4A3E2, pc. hadosztályba angol lőszeres late M4A3 megtámogatva egy zászlóalj M36-tal, harcoszlop-vezetőnek esetleg pár olyan 'Ersatz Jumbo', amit néhány könnyűhadosztály csináltatott magának francia pótpáncéllal '45 tavaszán. Ez a kombó sacc/kb a körülmények függvényében minden ellen elég, ami nem Pak43/King Tiger.
Ha meg nem tetszik a tank/TD kombó, az M26/T25 tornyát fel lehetett éppen tenni az M4 alvázára, és akkor van egy jobb tankod, mint a Firefly. Létezett ilyen mintapéldány, de ezt a megoldást meg épp az M26 miatt kaszálták el, mert minden hónapban várták, hogy végre elkészül. Amíg viszont nem lett gond Normandiában a Panther, addig a harckocsizótisztek azért viszolyogtak ekkora ágyútól, mert nem fért volna egy 90 mm-es M4-ben a harcnap minimumnak tartott lőszermennyiség. Plusz lövegcső se lett volna elég, mert a légvédelmi tüzérség igényeit kellett először teljesíteni (ami viszont utólag nagyjából feleslegesen sok lett, fel is oszlattak 100 osztályt '44 végére). Utoljára szerkesztette: Oddball29, 2019.09.23. 23:41:03
Ezt elég nehéz elinni, a németek elszállították vasúton a nagymacskákat is... Hidászfelszerelésen nem tudom mit értesz, pontonhidakat? Azt állítják egyesek, hogy a kikötői daruk nem bírtak volna el nehezebb cuccot meg hasonlók. De szerintem csak érveket keresnek, hogy miért volt mégiscsak jó az M4, és nem csak a vezérkar fafejűségének (lásd gyalogsági tank doktrína erőltetése, "a tankok elleni harc a TD-k feladata" stb.) eredménye (volt egy konkrét tábornok is, aki keresztbe feküdt minden ezen való változtatásnak, McNair volt az illető, Normandiában meghalt, amikor tévedésből saját állásokat bombázott a légierő, utána hamarosan el is készült a Pershing..) Tény, hogy az olcsó tömeggyárthatóság nyilván erős érv volt, és az, hogy lehet, az amcsik sem tudtak volna átállni más típusra a háború közben, csak a folyamatos feljavítás volt opció, mint a szovjeteknél is a T-34 esetében - szóba sem jöhetett komolyan a T-43 vagy a T-44 tömeggyártására való átállás mert hónapok estek volna ki. Az amcsiknál az alap egy eleve korszerűtlen konstrukció volt, a T-34-nél kevésbé, bár annak a Christie futóművét sem használták már későbbi konstrukcióknál, de a háború alatt nem válthattak. Utoljára szerkesztette: fonak, 2019.09.23. 20:35:07
Hát egy időben az volt a legjobb, ami kéznél volt. Ugyanakkor mondjuk egy Panther/M26 méretű tankot akkor se tudtak volna eleget szállítani a frontra, ha egy ilyen korábban elkészül, 1944-ben nem lett volna elég kellően széles vasúti pőrekocsi az USA-ban ahhoz, hogy a gyárból egy kikötőbe vigyék őket. Plusz a hídászfelszerelés is az M4 alvázhoz volt méretezve. Utoljára szerkesztette: Oddball29, 2019.09.23. 20:06:55
Első M4A1/76 -ok '44 júliustól lettek behajózva Angliából Normandiába. Egy kb. 200 már D-Day-en kezdhett volna, de hadszíntéri parancsnokok nem tartottak rájuk igényt. Az ardenneki csata alatt az állomány 25%, a háború végén kb. 60% volt fellövegezett.
Ez is külön érdekes, mert az ősztől érkező könnyű (három hk. zászlóaljas) pc. hadosztályok a hetestől és felfelé már vadiúj, full 76-os állománnyal érkeznek, de a veszteségeiket korábban Angliában felhalmozott tartalékokból, régebbi tankokkal pótolják. Náluk ezért esni szokott a fejlettebb tankok aránya, a korábban a kontinensre érkező alakulatoknál ez az arány meg hol nő, hol megint csökken. A gyalog. hadosztályok alá rendelt zászlóaljak kapják a fejlettebb modellekből a legkevesebbet, de ők látják a legkevesebb német tankot is. De emellett majdnem minden hadosztály mellé jutott egy beosztott páncélvadász zászlóalj is.
Egyébként a tengeri szállítási dimenziók még 1940-ben lettek meghatározva. A Sherman ebbe felülről cipőkanállal lett beszuszakolva, időre. Egy LCT-be elfért 4-5 M4 vagy TD, vagy egy M6.
Egyébként a Shermi legnagyobb, tűzerőbeli hiányosságait aránylag könnyen lehetett volna orvosolni, ha nem nézik le annyira a briteket. Ha átveszik a Firefly lövedékeit és kombinálják a saját kivetőtöltetükkel, az már egy angol Comet tűzereje. Egy Tigert szemből 1 km-ről is kicsap. A nyugat-európai tapasztalatokig nagyon konzervatívak voltak a védelemmel is. A két hónap alatt összedobott Jumbo után kiderült, hogy komolyabb teljesítményromlás nélkül elbírna a kasztni elöl annyi páncélt, hogy az az alap 88-as ellen is elég lenne.
Egy incidens arra, hogy mennyire számított a lövedékprobléma. '43 elején 501-es Tigerek és az 1. pc. hadosztály Lee tankjai összecsaptak Tunéziában, közelről, tagolt terepen. Több Tiger is találatot kapott, de a Lee-k lövedékei az utolsó 1-másfél centinél elakadtak a német páncélban. Ha ugyanez egy német vagy angol lövedék lett volna ugyanabból az ágyúból, akár az eredeti amerikai lőporral, akkor ebben a csatában több Tiger veszik oda az ódivatú páncélkialakítása miatt az olyan véciki technika ellen, mint egy M3 Lee.
A komponensek ott voltak, inkább az a kérdés, hogy miért nem éltek velük/használták őket időben. Utoljára szerkesztette: Oddball29, 2019.09.23. 19:45:55
A wet storage az nem volt rossz ötlet valóban. A Panther azért szinte mindenben felülmúlta a Shermant, legalábbis papíron, most a minőségi problémáktól és a háború végén már nem mindig jól képzett személyzettől tekintsünk el). A 76mm-es Shermanek az amcsiknál csak az utolsó hónapokban értek el a frontra (briteknek volt Firefly korábban is).
Úgy nézem nem nézted figyelmesen a videót... Az az érv, hogy de hát a Tiger I és II. Ezek olyan kis számban voltak, hogy kb. mesélt róla az, aki látott olyat... A háború végéig szolgáló Pz IVH és Stug III változatok ellen nézd, mert a németeknél az volt a tömeg. Meg a vége felé Panther. Azok ellen a 76 mm-es löveg már tudtommal bőven jó volt. A wet storage meg olyan dolog volt, hogy arról a világ több harckocsija csal álmodott tudtommal.
Az az érv meg, hogy a szöviknek hajókon kellett hozni a Shermaneket, míg a németeknek könnyű dolguk volt, hát facepalm... az a helyzet, hogy így is gyorsan több tankot tettek partra jóval, mint amennyi a németeknek volt. A fanboyok persze a Sherman hibáit is erre fogják, mert szerintük a súlykorlátok miatt nem lehetett erősebben páncélozni stb.
A Fury stb.óta divatba jött isteníteni a Shermant, pedig hát (relatíve) jó nagy fos volt valójában, persze a fanboyok válasza az, hogy "ők győztek". Ja, ez tény, materiális túlerővel. A Sherman fő erénye az volt, mint T-34-é, rohadt sok volt belőle.
Nos, mindenki vonja le a konzekvenciát ezek után :P
Szamveber hiába rettenetesen profi, en nem ajánlanám kezdetnek, mert borzasztóan száraz szöveg, gyakorlatilag ha nem érdekel az adott téma mélységében, szinte olvashatatlan levéltári gyűjtemény inkább, mint könyv.
Ha meg tudod szerezni, én az angolul ‘Germany and the Second World War’ címmel megjelent könyvsorozatot javaslom. Ezt német a BAMA-ban dolgozó német szerzők rakták össze, elképesztően átfogó, részletes és pontos mű.
Ilyeneket találtam, de nincs fent a GE, hogy megnézzem milyenek, valami víruskeresővel ellenőrizétek le azért. #2583727" TARGET=_fnew>link link2 link3 link4 Utoljára szerkesztette: ximix, 2019.08.30. 02:08:22
Sziasztok! Próbálok minél hitelesebb forrású könyveket vásárolni a XX. századból, így a II. világháborúból is. Kiknek a munkáit ajánljátok a témában? Carius és Rommel saját írásai már megvannak. Leo Kesslert néztem, viszont nem tudom az a rengeteg anyag amit kiadott, az mennyire hiteles. Előre is köszönöm ha egy két tippet tudtok adni! (magyar fordítás érdekel csak, eredeti vagy angol fordítás nem, nincs türelmem még azt pluszba lefordítani ha nem értek valamit :D).
Én olvastam olyat hogy Hiroshima pusztulása pár napig fel sem tűnt. Vagyis persze jelentették hogy város elpusztult de akkoriban már gyújtóbombákkal ezt el lehetett érni egy éjszaka alatt. Szóval a megfigyelők jelentették, hogy a városnak annyi, de parancsnokság azt hitte, hogy "na megint porig bombáztak egyet."
Én egyszer azt olvastam(vagy néztem), hogy az atomot leszarták, mert amúgy is rommá voltak bombázva a városok, csak így volt mire fogni a kapitulációt. Mert azért mégis jobban hangzik, hogy a csoda fegyver miatt van vége a dolognak. Ez mennyire lehet reális?
Szerk: Itt egy videó, én anno nem ezt láttam, de hasonló.
Atom bomb Utoljára szerkesztette: Madi92, 2019.08.15. 23:26:59
Akkor jött volna a többi szépen sorban, mert kb. 5 hetente tudtak volna további 1 db Pu alapú bombát dobni emlékeim szerint. De ilyen kérdésekre lehetetlen válaszolni, mert pl. a szovjet támadás is megtörtént és a kínai és koreai hódítások és a seregek is lényegében elvesztek. Ezek kettőse bőven elég volt arra, hogy elérjék a kívánt hatást.
Ez bontás közbeni kép? Vagy a torony szépen lerepült egy detonációtól? Mert ebben az esetben nem semmi robbanás lehetett. A torony viszony nagyjából egyben van... Szóval lehet mégsem robbant.
Nem is tudtam, hogy ennyire előre jártak. :O Helikopáter
Átszaladok majd rajta. A Mark Fisher-es cikk az nem hijack akart lenni, de csak beugrott a Roland Emmerich-féle smúz vonalról.
Egy mondat még a zenéről. Ha egy stílusirányzatról van szó, én mindig azt kérdezem magamtól, mi az üzenet. A hiphoptól meg a countrytól is sugárban hányok, viszont érteni vélem, honnan jött és mi az üzenet (lakodalmasra ugyanez, ha helyben maradunk). Az üzenetet nem vitathatom el tőle, mert van neki. Viszont mi maradt mára? Utoljára szerkesztette: Oddball29, 2019.07.04. 15:19:13
Zenére inkább alkalmazható ez a teória, mint mozgóképre vagy az új médiumokra. Én pl. úgy jártam, hogy számomra jelenleg nem termelnek semmi újat, ami belül rezonálna.
De sztem Fishernek nem a történetmesélés hanyatlása volt az elsődleges fájdalma, hanem új, alternatív világok megteremtésének, azok bevitelének a popkultúrába, az emberi tudatba elmaradozása. Egy Witcher ilyen értelemben biztos nem hozott semmi újat, nem is akart.
Ebert már akkor kritikus volt, amikor én meg se születtem. Amellett, hogy RIP, és hogy esetleg nem értette teljesen ezt az új világot, az új médiumokat és az egymást követő krízisgenerációkat, attól neki még van egy valid kommentátor életműve.
Fogalmazzunk úgy, hogy globális sirámaival nem értek egyet.
Régen is léteztek pl. TV sorozatok, de az erősen B és C kategória volt az komoly színészek számára. Mára meg ott tartunk, hogy a sorozatok sok embernél kb. lecserélték a mozit nagy átlagban, mert a hosszuk lehetővé teszi olyan történet és narratíva felépítését, ami mozifilmeknél lehetetlen. Tehát eléggé megfordult az, hogy milyen a filmipar. Igen, most is van hollywoodi blockuster és társai, de teljesen mások az arányok.
Nincs művészeti inniováció? Hülye ez az ember? A valóban minőségi AAA játékok olyan szintre emelték a történetmesélés és interkativitás kapcsolódását, hogy beszarsz. Lásd Witcher III, Last of Us stb. Én előbb néztem meg a Last of Us-ból összevágott "mozifilmet", mint sok magasra értékelt filmet nem hogy a mai képregény és fast and furious zskat szarokat.
A zenénél ezt hogyan értelmezed, amikor az ízlés kérdése? Az embereknél már régóta tudni, hogy zenei ízlésüket alapvetően befolyásolja azt, amit 20-25 éves korukig megismernek. Magamon is látom. De ez nem jelenti azt, hogy mai zene ugyanaz lenne, mint 10, 20, 30 vagy bárhány éve és a régi és úgy irányzatok is lazán megférnek egymás mellet. Hovatovább és simán kijelentem azt, hogy számomra sokak által ikonkét tisztelt zenészek művei a '60-as és '70-es évekből számomra nem értékek. Nem azért, mert szarok, csak nem az én világom.
(Pl. hogy Jimmy Hendrix vagy egy rakás ikonként tisztelt ember zenéje mitől jó én nem tudom. Nálam kínzásra alkalmasak, nem élvezere. De ez ízlés.
Kultúra lelassult? Hát, ha azt értjük, hogy pl. ismeretterjesztés terén 30 éve olyan minőségi dokufilmek voltak, hogy pislogok, ma a YT-n hobbiból (vagy főállásban) tartalom készítők olyan videókat raknak össze, hogy annak segget csókolhat tartalom szerint 15+ éve lassan miden szarrá butított dokufilm, akkor megint csak röhögök.
Az ilyen kikiáltott nagy kritikusokon mindig értetlenül csóválom a fejem. Roger Ebert nevét sem ismertem és ő is valami ikon. Ahhoz képest néhány nyilatkozata akkora baromság, hogy azóta is tenyerembe temetem az arcom. Pl. szerinte a számítógépes játékok soha nem lehetnek művészeti alkotások. Anyám... És ilyen emberek szavára adnak egyesek. Na, ez a Fischer is ilyen.
Az, hogy a pénzéhes vállalatok lelaknak egyes brandeket, az nem jelenti azt, hogy itt a világvége. Csak azt, hogy ma korlátozott forrásból fan made dolgok jobbak, mert ott belefér a kockázat, mert nem cél az anyagi siker.
Ez lenne az innováció hiánya? Ja, hogy inkább a tömegek ízléstelenségével van a baj? Mert komolya, ahol a fast and furiousból egynél több rész készülhet és sikerszéria, ott azért valami látszik, hogy milyen kultúrára van igény.
Félreértés ne essék, nem vagyok sznob, időnként jópofa megnézni egy ilyet, de az, hogy ebből lefelé ívelő paródia jellegű fos lesz és erre még mindig van igény és siker... LOL.
Vagy az, hogy ma kickstarteren és máshol könyvre és társasjátékra lehet pénzt szerezni és telibeszarni a kiadókat? Így született a The Martian könyv, ami világsiker lett és a belőle készült AAA mozifilm is.
LOL megint.
A linkelt kritikus is picit gondolkodhatott volna... Az megint más kérdés, hogy mi az arány az egyes dolgok között. Régen is volt ponyva... Ilyet olvasott az átlag GI a lövészárokban.
ON Utoljára szerkesztette: molnibalage83, 2019.07.04. 14:04:26
Kis kultúrkritika. Ez a megboldogult úriember ezzel kapcsolatban sztem beletrafált valamibe. Mondjuk az új Star Wars-trilógiánál éppen csak ki nem üti az ember szemét.
Érdekesnek tűnik. Mondjuk nekem már japán nyelv-angol felirat is tökéletesen megfelene.
A Midway-hez meg... Azt hittem hogy az ilyen szintűen pátoszos nyálak úgy nagyjából a PH után kivesztek de ez kb mintha Pearl Harbour 2-lenne. Lassítva repülő gépek, otthoni Kedves képe a műszerfalon, amit hős amerikai katona szomorú szemmel nézeget miközben a végső támadásra indul... Remélem azért szinten tudják majd tartani a nyált...
Bár az a első jelenet ahol a japán gépek géppuskasorozatitól jókora robbanások rázzák meg a hajókat azért egy kicsit megrémiszt. :) Utoljára szerkesztette: Prof William, 2019.06.28. 15:08:06
A japó oldalról ajánlom az "Eternal Zero" (Eien no 0) c. filmet. Sajnos csak eredeti vagy más, nem európai nyelven lehet megtalálni (a legjobb eddig egy eredeti nyelven + lengyel alámondással volt...) wiki Egy klip a filmről, Two Steps From Hell zenével:
Az kemény, hogy kb. egyetlen snitt van talán benne, ami Midway is lehet, amikor csak egy jenki hordozót mutat. De az is lehetne bárhol. Első látásra is látszik, hogy egy kb. 5,5/10-es film lesz imdb-n.
A megbékítés kísérletének kudarcát ismerjük 1938-ból. Na de mi van akkor, ha mégis sikerül ezzel úgy lekenyerezni a Führert, hogy az kockázatosnak tartsa egy újabb háború kirobbantását?
Magánvélemény természetesen, de szerintem egy Graf Zeppelinnél csak egy rosszabb ötlet van: több Graf Zeppelin. Ha a németek jóformán egy pontonhidat se tudnak vízre rakni úgy, hogy ne a "portyázó hadviselést" erőltessék vele, akkor még a legkisebb ön-tökönszúrás, ha gumicsónaknál nagyobb dologra nem költenek felszíni viszonylatban, ellenben elkezdenek foglalkozni valami értelmezhető nagy hatótávolságú légi rendszerrel. Azt nem dobom be, hogy a fejükre is állhatnak, akkor is több szövetséges hajótér kerül vízre, mint amennyit fizikailag képesek elsüllyeszteni, mert ez valóban "20/20 hindsight", de ettől eltekintve borítékolható, hogy ha rendszerbe áll, a GZ-vel mi történt volna, akár ha mellette is van egy Peter Strasser. Még akkor is így gondolom, ha Németország épkézláb hordozókban spekulált volna; ami nem a helyzet.
Képtelenek együttműködni. A németek csoportosan próbáltak operálni, ami a végzetük lett egy idő után, mert sok rádiózással járt.
A jenki tengók szinte mindig önállóan tevékenykedtek tudtommal.
CV-vel semmilyen módon nem tudtak együttműködni. A német CV csak kísérő hajókkal lett volna életképes. Legalább 1 db BB mellé, hogy ha esetleg belefut valamibe, akkor se legyen védtelen és elmenekülhessen addig, ameddig a csatahajók, cirkálók és rombolók fedezik.
Vagy, ha nem a felszíni flottát, az U-boot flottát (legalábbis). Csak felvetés: elvileg lehetne repülő-hordozókat tenni a búvár-naszádok mellé, ezzel a tengerészet kiegészülne a Luftwafféval.
Vagy pont nem. A felszíni flotta az egész háború alatt szinte nem csinált semmit...
Minek költsön arra, ami eleve esélytelen?
Az erőviszonyokat nézve ez lett volna a helyes lépés. 1941 után nyilvánvaló volt, hogy semmire nem jó a német felszíni flotta. Leköti a szövik erőit a jelenlétével, de kb. ennyi. Eredményt nem értek el, amikor meg beütött a krach, akkor egyből mentek is a hajók a tenger fenekére. 1941 májusában a B.+PE az önállóan küzdő RN ellen nem tudott elérni jelentős sikert. Az USA belépése után harangoztak nekik.
1943-ban csak azért küldte ki Dönitz a Sch-t a tengerre, hogy igazolja Hitlernek, hogy legalább ne szerelje le a hajókat. Nem sikerült. A Tirpitz ezután annyira volt használható, hogy kikötőben vitték be neki a találatokat Tallboy bombákkal, ahol először súlyosan megsérült, majd süllyesztették el.
Na ebből felvetődött, mi van akkor, ha a Führer nem gyalogosként, hanem tengerész kadétként szolgál a Nagy Háborúban, ez milyen hatással lehet a karrierjére + a fegyverkezésre? Ez esetben biztos a Kriegsmarine lenne a pártfogoltja a Wehrmacht helyett.
Urak, urak, több tiszteletet a Fairey Swordfish felé :) Kitűnő torpedóvető volt. John Kilbracken is repült vele, meg is írta a könyvében a Kardhalban. Szintén kitűnő könyv :)
Az élet és a gyakorlat őt bizonyította, tekintve, hogy a lényeg az volt, hogy egy repülő képes eltalálni és elsüllyeszteni egy hadihajót, ahogy ez a háború alatt be is bizonyosodott.
A BM féle teszt azért mulatságos volt. Álló hajó, nem lőtt vissza és a vízzáró ajtók is nyitva voltak. Minden elismerésem az ötletért, de így "picit" lejtette a kísérlet.
A valóban használható gépek a hajók ellen a 30-as évek második felében érkeztek. Azok megfeleltek az I. Vh-s maradékok ellen. Az újabb hajók ellen a '40-es évek gépek voltak ajánlottak.
Igen, elsüllyeszteni nem a glosterek sülyésztettek el, de eltalálni eltalálták torpedóval (ugyebár emiatt nem tudták rendbe hozni a hajó kormánylapátját). A lényeg egyébként amit mondani akartam, hogy már a háború előtt bebizonyosodott (amikor Billy Mitchel 1921-ben bebizonyította, hogy repülővel simán el lehet süllyeszteni egy hadihajót), hogy a nagy felszíni hajók ideje lejárt, csak ugye ezt a második világháború kitöréséig nem nagyon akarta tudomásul venni jó néhány nemzet, így a németek sem.
Semmiféle eszközük nem volt egy partaszállás 0. napjához sem nemhogy ahhoz, hogy kiszélesítsék a partraszállás utáni zónát. Egy kikötő épségben elfoglalásának és megtartásának esélye 0 volt. A szövik nem voltak erre gyorsan képesek 1944-ben úgy, hogy totális légi és tengeri fölényük volt és volt egy sérült Mulberry-jük.