A kérdésedre a válasz: Természetesen a gravitációs erõ, tömegvonzás. Szerintem az a baj a te elképzeléseddel hogy elõször beleraksz a semmibe egy Univerzumnyi anyagot, úgy hogy az egyes részecskék között akkora távolság is értemezhetõ legyen amit még a fény is évek alatt tesz meg, és ekkor létrehozol egy problémát amire keresed a választ. A probléma az hogy nem az anyag volt hamarabb, hanem a gravitáció. Tehát már hatott mindenre amit a térben el tudsz képzelni, természetes az is hogy ha egy kiválasztott ponton te "eltüntetsz egy csillagot", vagy "oda raksz egy feketelyukat" akkor azok nem egybõl és nem ugyan olyan mértékben hatnak a körülöttük léve energiára, anyagra. Szépen kiszámolható az egész(durva becsléssel). :)
Szerintem nincs ebben semmi olyan amit ne lehetne megérteni. ( tipikus hasonlat: Ha a Nap eltünne akkor mi csak kb. 499 mp-el késõbb tudnánk róla, addig semmi!! nem változna meg.
Szvsz erre a választ ott találod, ahol eddig is kerested:)
A csillagász urakat kérdezném,a foton övrõl mi is ez mert ezoterikus oldalakon olvasva azért mégsem olyan mint szakmai,illetve egyéni meglátással magyarázva. Ellég lenne egy egyszerübb magyarázat,mert a sok szakszóból lehet,hogy nem értem meg.
Az univerzumunk fényzárt, így tudjuk minden paraméterét, megismerhetjük. Megismerhetjük az összes hasonlóan zárt univerzumot is. Csak a mindezt magába foglaló világmindenséget nem! Az meg kit érdekel? A mi univerzumunk is fekete lyuk, tehát tudjuk milyen belülrõl. A saját fekete lukainkat pedig kivülrõl látjuk. Pont olyan a miénk is kivülrõl.
Én úgy képzelem, hogy a fekete lyuk fala fényatomokból áll, amit bivalens (két töltetû), és emiatt önmagába záródó gravinerciális-elektromágneses (GI-EM) sugárzás alkot. Amelyen terjed a fénysugárzás (amit fénynek hívunk), de a gravitáció, és talán a mágnesesség is, vagyis a monovalens, (egytöltetû) sugárzások.
Ez a GI-EM bezáródó sugárzás- a fényatom az univerzumunk építõköve, ebbõl készül a fala is- az eseményhorizont. Ez nem engedi át a fénysugárzást, azonban a gravitávciót (tömegvonzás és taszítás) igen.
"Bele kell törõdj, hogy a megismerhetetlenrõl azt se tudhatod, hogy az megismerhetetlen?" Hát ez elég filozófikus. Mert mit tekinthetünk megismerhetetlennek? Mondjuk az univerzumunk, mert benne élünk? Ahhoz, hogy tárgyilagosan tudjunk véleményt mondani, kívülrõl kellene nézni.
Látod, az is megismerhetõ. Pedig fekete lyuk. A lakásog zuárható. A szél nem tud áthatolni rajta. De a fény az ablakon, a hideg a falakon, a kiéáltás az utcáról, a gravitáció áthatol. De te azt mondod- zárt tér. Ilyenek a fekete lyukak is. A fény nem hatolhat át, de a gravitáció igen. Azzal kommunikálhatsz közöttük. Lenyelsz egy gombócot, egy fekete lyukban is érezhetik azt, csak nem tudják biztosan, hogy izlett e neked? De ha mégegyet megeszel, azt is tudhatják... Meg feltételezem, hogy idegen töltések is áthatolnak.
Olvastam, hogy a feketelyuk elég sérülékeny valami is lehet. Az eseményhorizont nem egy sik valami, hanem inkább egy habfürdõre hasonlít. Már mint a teteje. Amikor a feketelyuk összeütközik egy másik feketelyukkal, akkor elképzelhetõ, hogy felhasad az e-horizont, és óriási robbanásként tör utat az energia. Egész galaxisok születhetnek a robbanás nyomán.
Értsd meg, mindennek van szülõanyja. De a legvégén- nem tudhatod mi van? A honlapomon, a Fermat részben épp most irtam be a megismerhetõség egy általam gondolt kritériumát. Bele kell törõdj, hogy a megismerhetetlenrõl azt se tudhatod, hogy az megismerhetetlen? Akkor is, ha ez nagyon bánt. Keress valami olyasmit, ami kellõen zárt ahhoz, (=szétválasztható- ahogyan a Biblia is írja), hogy megismerhesd. Az megismerhetõ. És van belõle elég. Ne feltétlenül a cipõsdobozra gondolj, vagy a sprotnira.
Mindennek, ami megismerhetõ, az univerzumoknak is van határa. A világmindenség, ami azokat tartalmazza, arról nem tudhatjuk, milyen. Van vagy nincs határa, az megismerhetetlen. Akkor is, ha ez bántja az önérzetünket. De ameddig a szem ellát, sok minden megismerhetõ. És az is valami.
Ez se rossz. De nem kell, hogy kitöltsék a teret. Hanem pont ahogy ebben az univerzumban is van. Van ür, van fekete lyuk, és közbe egy MC Donalds is. Vegyesen. Mert az ûr nem vákuum.
Sokszor olvastam, halottam tudósoktól a "szülõuniverzum" elnevezést. Vagyis a mi univerzumunk annak egy kitüremkedése. Rendben. De akkor annak is van valami szülõanyja, vagy az csak létezik és kész?
Mint laikus Írom nyugodtan le lehet ba.... Csak elmélet a részemrõl,mi van ha tõbb univerzum van amik teljesen kitöltik a teret.Egyik tágul a másik zsugorodik így folytonosan ki van töltve a tér.A zsugorodó húza készteti a mellete levõt a tágulásra.Aztán szerep csere.
Az univerzumunk egy másik univerzumban valamiféle termodinamikai egyensúlyban van. Vagy lehet, hogy másfélében is, nem tudom. A Big- Bang alaposan félreviszi szerintem a tudományt. Talán azért nyomják, mert lehetõséget ad millió újabb részecske felfedezésére? Miért ne, lehet hogy az egyik jó valamire? Nem tudhatom...De azért mással is kellene foglalkozniuk. Mert nem hiszem, hogy minden részecske, amelyet így felfedeznek, valóban elõfordulhatott a mi univerzumunk keletkezésekor. Talán a világmindenség egy korábbi, vagy késõbbi stádiumában, lehet. De akkor ne velük magyarázzak ennek a történelmét. A mi univerzumunk valószínûleg a szülõ univerzumának egy átlagos hascsikarásakor születhetett. Nem kell azt misztifikálni.
A sebesség mérése még megalapozható a vöröseltolódással. De az idõ hozzárendelése? Most akkor min gondolkozzak inkább: ezen, vagy jó nõn?
Nekem nincsenek mérõeszközeim, elfogadom, amit mérnek. Bízom a mérnökökben. Az elméleti interpretációba viszont nem! Hiszen a Hubble féle törvény szerintem az árapályból számítható. A sebesség tehát ahogy kérdezed, nem biztos, hogy összeegyeztethetõ a korral! Illetve- nagyon is! Mert valami, ott középen kezdetben igen gyorsan forgott! Így az elsõ objektumok árapálya sokkal nagyobb is volt! Egyetlen publikációt nem láttam az u nniverzum forgásállapotáról! De szélsõséges forgásperiódusok léteznek. Kiszámoltam a Nap kezdeti forgásimpulzusát, szerintem 2 óra nagyságrendû volt! Kolosszális relatív tömeg kapcsolódott hozzá! Azokat se látom összegezni! A fizika és a csillagászat arra megy, ahová egy nagy név viszi. De az nem minden. Hol vannak a kicsik? (A senkikre azért van példa, pld. magam)
Nos igen. Az univerzum kb 14 milliárd éves. Azonban találtak olyan objektumokat is, melyek vöröseltolódásuk alapján 22-24 milliárd évesek kellenének, hogy legyenek. Akkor hogy van?
Megint leáll a topik. Pedig csak a nézeteim írom, anélkül, hogy rátok erõltetném. Írjátok le ti is a sajátotokat, hiszen bármi jó a stilusom, egy idõ után unom magam.
Úgy gondolom: van egy VILÁGMINDENSÉG, ami megismerhetetlen, számos okból. Abban pedig vannak univerzumok (a miénk is) amelyek viszont megismerhetõk. És nekem ennyi is bõven elég. Hiszen még a mi univerzumunkban is csak a Ferencvárosnál tartok a megismerésben, ahol lakom.
Igen, valamiféle buborék univerzum felé hajlok. Csakhogy én úgy gondolom, hogy azok ugyanolyan fényzárt (fekete lyuk) univerzumok, mint a Saggitárius "A" a tejút közepén. Ugyanúgy is keletkeznek. Hermész Triszmegisztoszt õskori tudósnak mondják. Ilyesmit állitott: "Ahogy lent-úgy fennt" A dolgok valamiféle õsi "tudat" mentén, azzal kompatibilisen fraktálszerûen alakulnak.
A honlapomon van két tervezett filozófiai kötet, amit nyilván nem írok már meg. Az pont azzal a kérdéssel foglalkozna, hogy mi a tudat, mi a létezés, mi a megismerhetõ, mi nem, mi tekinthetõ egyednek.
Nyilvánvaló, hogy az információ terjedéshez is idõ kell. Ami nem zavar engem abban, hogy a nagylábujjamat is magaménak gondoljam. A körmömmel nem egész így van, azt gyakran levágom.
Olvastam a dinók idegrendszerérõl ilyesmit. Az persze csak tréfa, hogy órák alatt ért oda az információ.
Egy fényzárt (fekete lyuk) univerzum tömegét, amilyenek a Little Bang kollapszus univerzumok, amilyen a miénk is, én a SCHWARZSCHILD sugarából számítottam!
Ha jól emlékszem így néz ki:
r=2G*m/c^2 m
Ebbõl a mi univerzumunk tömege is kifejezhetõ, mert a sugara meg állitólag 13,7 fényév. Ilyen pontossággal tudtam én is számítani m~ E+53 kg. Ennyi a mi univerzumunk tömege, se több, se kevesebb.
A Napunk tömege ehhez képest mnap= 2*E+30 kg A Földdé: ~E+25 kg
Mibõl gondolja Mr Big-Bang, hogy az egész világmindenség E+53 kg? Én szégyelnék egy ilyen nyomorult világmindenségben élni!
De nekem nagyságrendileg nagyobb tömegü világmindenség kell, >E+100 kg, hogy elférjek benne! Akkor azt se bánom, ha lesznek olyan részei, amelyek számomra megismerhetetlenek! Talán mert messze vannak, mert máskor vannak, mert más töltetüek, vagy drágák, vagy nem divatosak, vagy unalmasak? Mindegy. De ne legyen egy egérlyuk, ami végleg kinyiffan!
Úgy látom Te a buborékuniverzum elmélet felé hajlasz. Hát, hogy õszinte legyek nekem sem annyira az EGY univerzum dolog jön be. Ez pont olyan, mint amikor egy benszülöttet elvisznek másfelé is, és akkor döbben rá, hogy mily tudatlan, pedig a törzsben õ volt a varázsló.
Így van. Idõeltérés van. A dinószaurusz is azért halt ki, mert ha egy paralelle-pipedon megharapta a hasát, csak órák múlva érzékelte, és emelte azt négyzetre. És mégis egységes egész volt, akkor is, ha maga se mindig tudott róla. Mi kivülrõl azért tudjuk, és látjuk.
Mi tart össze bármit a világon, kérdezhetném? És azt is, hogy miért nem esik szét, ha mégis egyszer szétesik? Ez nem kekeckedés. Minden dinamikus változásban van, azonban eközben kialakulnak idõlegesen stabil képzõdmények is. Univerzumok keletkeznek, valameddig megmaradnak, majd újra visszaalakulnak. Eközben a tudatuk mindig nõ, ami szintén továbbadódik. Még azok a tudati töltések is, amelyek az univerzunok alapjai, és részei, szintén alakulnak. A világmindenség, és az univerzumok benne egyre javulnak, tudatszintük növekedik. Tekintsétek ezt science fictionnak.
A mi univerzumunknak is lesz valamilyen tudat-hozama a nagy közöshez. Az emberek benne: a jónak gonosznak tudói kell, hogy továbbnöveljék, azt és továbbadják egy új, milliárd évek múlva születõ új univerzumnak! Szerintem sem vallunk szégyent, ha a foci lesz az...
"Nekem 6 db nukleon jött ki. Ami kb egy litium atom." Oké, hogy ezzel a számmal el lehet játszadozni, de azért lenne egy-két kérdésem. Persze nem pont Neked címezve, csak úgy. Megmérték az univerzum tömegét, és a galaxisok számát ( 50- 500 milliárd). A fény véges sebeséggel terjed. Tehát a távolsággal arányosan mind hamisabb képet kapunk a pillanatnyi helyzetrõl. Pl ami a galaxisunk másik oldalán történik, az kb 60 ezer fényév. A tejút kb 80 ezer fényév. Ha ez így van, akkor semmit, de semmit nem jelenthetünk ki bizonyossággal, hiszen 1-2 millió fényév távolságban, sõt a millárd fényévekrõl ne is beszéljünk, nem tudjuk mi a jelenlegi állapot. A gravitáció is véges sebességû, mondja a tudomány. Akkor mi az ami összetartja az univerzumot, hiszen bármely pontján történõ változás idõkéséssel jut el a másik pontra?
Nekem 6 db nukleon jött ki. Ami kb egy litium atom. Azonban ez egyáltalán nem ritka! Ne tekintsd annak! Mert a gyanított szülõ univerzumunkban lehet, hogy egy km3-ben van ugyanannyi! A mi univerzumunk nagyon sûrû ahhoz képest! És képzeld el, hogy itt a mi univerzumunkban egy fekete lyukban, amitõl mi elképedünk, ugyanilyen világ létezik, mint a miénk? És valaki azt kérdezi ott éppen most! "Te jó ég, milyen ritka az a külsõ univerzum? Ott bizonyára nincs értelmes élet!" Hát, ami a fizikát illeti... Egyébként figyelmeztetlek- amit én írok, az nem tudomány. Én se tudom mi.
Most jól jön a globalizáció. Mert mondhatnám: globálisan tágul, lokálisan meg ütközik? A felmelegített léggömb pld. globálisan tágul, a gázmolekulák benne viszont ütköznek. Azonban a kép nem ilyen egyszerû. Én nem a Big-Bang, hanem a Little- Bang híve vagyok, amely valójában egy kollapszus egy másik, hatalmasabb univerzumban. Vagyis soros és párhuzamos hierarchiába rendezõdött, megismerhetõ, fényzárt (fekete lyuk) univerzumokra gondolok.
1. A mi univerzumunk ekkor a szülõ univerzumában száguld, iszonyú sebességgel, anyagot gyüjtve magába, miáltal átmérõje nõ, amíg visszapukkan abba. Ez egy táguló folyamat, amirõl csak a fénysebesség, és gravállandó lassú változása miatt szerezhetnénk tudomást.
2. A táguló univerzumon belül még a galaxishalmazok, galaxisok, csillagok, és bolygók is távolodnak egymástól jelenleg, ráadásul a Hubble effektus szerint gyorsulva. Ennek meg más az oka: a forgási impulzusmomentumok átrendezõdése az általános árapály miatt.
3. Nem zárható ki az antigravitáció, amirõl írtam, bár igencsak valószínûtlen az univerzumunkon belül.
4. Történhet töltésátalakulás, amelyrõl szintén írtam, és amely új tömegeket hozhat, amelyek korábban nem voltak mérhetõk.
5. A külsõ univerzumok gravitációja átrendezheti a mi gravitációs terünket, új csomósodási zónákat jelölve ki.
Öt olyan, eddig ismeretlen tényezõt is felsoroltam, amelyek miatt az univerzum, vagy annak belsõ tömegei távolodhatnak.
Csak éppen a "sötét tömegek" nem voltak benne. Persze, ha a sötét tömegek ebbe benne vannak, én hiába vitatkozok...
Tudósok kiszámolták, hogy az univerzum annyira üres, hogy ha az összes anyagot homogén elosztanánk az adott univerzum nagyságra, akkor egy köbméterre 1 atom jutna.
A probléma az, hogy én csak írni szeretek, olvasni nem. Ami jó is, meg rossz is. Mert ha én valamirõl semmit nem tudok, akkor írok csak ennyit, mint most. Ha viszont tudnék is valamit, értenék valamihez, az tragikomikusan kétségbejtõ lenne... Ezt igyekszem elkerülni.
De azért lenne egy kérdésem. A tudomány mostani állása szerint a világegyetem tágul, és fog végtelenségig. Azonban a csillagászati oldalakon több egymásnak ütközõ galaxist, és egymásfelé közeledõt is látni. Akkor összeségében nem teljesen tiszta a táguló univerzum?
Egyszerûen nem értem, hogy ez az elektromos mágneses fluxus liberális dialektikus- monopol- kapitalista "analógia" szemlélet miért nem keletkezett meg senkinek a fejében még a globális felmelegedéshez, és a világválsághoz kapcsolódva se! Pedig reménykedtem, hogy legalább a forint árfolyam ingadozása megrendeti valamelyik fizikus fejét! De nem, és nem! Már megint nekem kell közbeavatkozni, pedig kedd van! off!
Érdeklõdéssel olvasom hozzászólásaidat. És amit mondasz szemléltetõen, érthetõen teszed, akkor is, ha egyesek szerint tévedsz. Te egy jól olvasott, avagy valóban tudós ember vagy ?
Mégvalami. A gyorsulásnál azért jelenik meg a tehetetlenség, mert a gravitáció terjedési sebessége véges. Ha végtelen gyors lenne, nem lenne tehetetlenség. De így a gyorsulási vektor- egyenleg a gravitáció terjedési sebessége függvényében hangolódik gyorsuláskor szét. A gravitáció viszont alapesetben olyan sebességgel terjedhet, amilyen az adott univerzum kompressziómodulusa, (ami a levegõben a hang) és ami a fény sebességét is meghatározza. Így kölcsönös hasonlóság van a hang, és a gravitáció között! - Ha a lábunkra esik egy tégla- felkiáltunk! - Ha pedig felkiáltunk, a fejünkre is dobnak egy másikat. Így hát mi is, és a tégla is egyformán sebesek leszünk.
Ami a kérdésed másik felét illeti, jól érted. Ez még semmi! A vonatpálya lehet jobbos, és balos. Ha két azonos irányú találkozik akkor vontathatják egymást. Ezt hívjuk tömegvonzásnak. Ha két ellentétes irányú, taszítják. Ezt hívhatjuk tömegtaszításnak (más néven: antigravitáció, és tehetlenség) Az azonos irányúak tehát vonzzák egymást, akár jobbak, akár balok. Az ellentétes irányuak viszont taszítják egymást. Ezért nincs a közelünkben ilyen antigravitáció. De azt nem tudhatom, hogy valahol távol, túl a mi fényzárt univerzumunkon, micsodák keringenek? Hogy van egy olyan anti antivilág, ahol nem tudnál rendesen találkozni egy nõvel, mert ugyan lelkileg hiába vonzzátok egymást, de csak puszit küldhettek, és leveleket. Egyetlen javaslatom van: gyorsan kell egymás körül keringenetek, mert akkor pont egymásbazuhantok! És ha túlélitek, mert nem annihilálódtok, akkor jár nekem is egy féldeci kisüsti a jó ötletér!
Örülök a kérdésednek. (Annak nem örülök, ha leáll a topik.)
Láttad- kijavítottam magam! Nem monopolus az, mert az csak kibocsát, vagy csak befogad valamit. Jelenleg pont ilyennek képzeljük a gravitációt, ami pedig egy nagy tévedés. Azt mondjuk rá: egy folytonos beáramlás: tömegvonzás! De mi az, ami ki és beáramolhat úgy, hogy nem fogy el, és nem dugul be? Csak a "semmi"! De a gravitáció nem az, mert nagyon összeverheti önmagát, aki elfelejtkezik róla, ami szintén nem semmi! A tömegvonzás, amirõl tanulunk, a gravitációnak csupán az egyik megjelenülési formája. A tömegvonzás nem adhat magyarázatot pld. a "tehetetlenségre", azért van az a bõdületes hülyeség, hogy külön súlyos és tehetetlen tömegrõl beszélünk, miközben mind a kettõ ugyanazon tömeg gravitációs megnyílvánulása.
Azért nem tudunk mit kezdeni az antigravitációval se (=tömegtaszítás).
Ezért mondom azt, hogy a tömeg egy dipólus, amely ki és bebocsát, és amelynek pólusai közel vannak. Pontosabban olyan, mint egy kis játékvonat körpálya, az alagúttal. Tekintsd az alagútat a tömegnek: ugyanaz az a kis vonat megy be és ki rajta keresztül. És azért ne képzeld körpályának, hanem két párhuzamos sínnek, végtelen sok leágazással oda vissza minden sinbõl. Ha volt kisvasutad, megérted.
Vagyis: a gravitációt alapvetõen nem értjük, csak azt az egyik felét, a tömegvonzást, amit Newton több száz éve már kitalált. Olyan ez, mintha a kisvasútnak nem lenne visszaútja, és az utasokkal menne a szemétkosárba. (Úgy hamar elfogyna...) A mi gondolati tehetetlenségünk viszont meghaladja a testsúlyunkat, és ezt az Eötvös inga sajna nem mutatta ki. Hiszed, vagy nem, de nagy marhák vagyunk, csak ez tükör nélkül nem nyilvánul meg.
? Van 1 monopólusod, amibõl 1szerre lép ki és be erõvonal? Aztán pedig, ha gyorsul vagy másik tömeg jelenik meg, akkor az erõtér torzul és többé nem egyenlíti ki 1mást a monopólusod 2 ellentétes irányú gyorsulásvektroai?
Ezért tekintem a tögempontot forrásnak és nyelõnek egyszerre.
A fluxus kifejezés a mágneses erõvonalakra használatos, ahol a két pólus közötti indukcióvonalszámot jelenti merõleges felületi egységre vonatkoztatva. A gravitációt egy monopólus tömegpontként képzelem, ahol a ki és visszatérõ "erõvonalak" lényegében azonos vonalon haladnak, s így alapesetben a ki és belépõk gyorsulási vektorai kiegyenlítik egymást. Változást csak a gyorsulás, vagy más tömeg okozhat.
Immovable. Ird le a világképed, csak úgy, hozzávetõleg. Big Bang, stb, hogy nem érdekel...
Igazad van. Talán a hangra gondoltam bizonyára? Mert az er közel van az ipszilonhoz, és nem volt rajtam éppen a hangya. Bocs- a szemüveg.
Köszi. Érdekelne a Te világképed. Ha megtetszik, igérem, elfogadom. Csak ne hivatkozzál, hanem írd le. És a többiek is. De tényleg- milyen érdekes lenne! Azután egy idõ után- újra megtenni. Hogy lássuk, hogyan változott.
Azt minden képpen megköszönöm hogy válaszoltál, de fent tartom a kételkedés jogát, és hogy õszinte legyek a te világképeddel, elmélete(i)ddel nem teljesen értek egyet. Az id dícséretes hogy te próbálod magad alakítani, kitalálni a "valóságot", nem pedig mások gondolatait ragozod tovább, bár azt is hozzá tennén hogy néha jobban nézd meg hogy mi a tény és mi a kitaláció, a tényeket illene elfogadni. További eredményes elmélkedést!
Még valami: töltést hajkurászni ugyanaz, mint meglátni a szárnyaló gondolatot, hiszen a töltés tudati tényezõ! Töltéshordozó (elektron, proton, stb.) és azok kombinációi viszont végtelen sokan lehetnek. Egyik jobb és szebb a másiknál, például mert bozontosabbak a vektoráramkörei.
Rengeteg olyan jelenség lehet a mi univerzumunkban, amei a külsõ univerzumok áthatoló gravitációs, és egyéb hatása itt, és viszont. És ehhez járulnak még olyan sugárzások is, amelyek áthaladnak csak rajtunk, akkor is, ha pld. a Napban keletkeznek (mint a neutrinok). Pusztán, mert a mi univerzumunkban ritka töltések okozzák õket. Magam is beleszédülök: néha visszakivánom a Big Bangot, a békés, behatárolt szingularitásával.
Én így gondolom (de ne higgyetek) 1. A probléma abban van, hogy nincs olyan még: hogy "TÖLTÉS FIZIKA" Így fogalmunk sincs arról, hogy a töltés= tudati tényezõ- egy terv, ami a környezetét alakítja. A tömeget a tömegtöltés- terv alakítja, amely a környezetet egy olyan mezõvé formálja, ahol a gravitációs sugárzás terjed, a távolságtól függõen szétágazva. Ez a sugárzás egy vonalon halad, azonban két irányban is egyszerre: az egyiket tömegtaszításnak, a visszatérõ ágát pedig tömegvonzásnak hívjuk. Lényegében egy szétágazó, kétirányú vektoráramkör tölti ki a mezõt. Relativ gyorsulás nélküli, nyugalmi állapotban az elõremenõ és visszatérõ ágak kiegyenlítik egymást, gyorsulásnál, vagy más tömegtöltés jelenlétekor azonban ez az egyensúly megbomlik, és jön létre zuhanásuk, távolodásuk, vagy távolságtartásuk, amit tehetetlenségnek, vagy antigravitációnak is hívunk. Mert az oda vissza sugár lehet jobbos, vagy balos. Az azonos sugárzásúak vonzzák, az ellentétesek meg taszítják egymást, hiszen úgy kapcsolódnak. Ebbõl adódóan a távoli világok magukon belül azonos töltésüek, másokhoz képest meg lehetnek eltérõek, és taszítják egymást. Nincs tehát csupán tömegvonzás, a tömegtaszitással együtt mindkettõ a gravitáció jelenségcsoport részei.
2. Az univerzumunkat is alig ismerjük még. Márpedig van környezõ univerzuma, és annak is. Ha az antianyag ellentétes gravitációju, taszítja a normál anyagot, önmagát meg vonzza. Lehet, hogy a mi univerzumunk anyag, egy párhuzamos meg antianyag, atigravitációval? Mert az antianyagnak is lehet kétféle gravitációja. Errõl ennyi.
3. Errõl annyit, hogy a mi univerzumunk is fekete lyuk, vagy ahogy én nevezném, fényzárt tér. A mi fekete lyukaink is ilyenek, és a szüló univezrziumé is. Ezért megismerhetõk. Tudhatjuk átmérõjét, sûrüségét, stb. Hogy mi történik az információval a fekete lyukban? Hát pont úgy elhallgatják, eltorzítják, stb, mint itt. A gravitáció, ami egytöltetü (monovalenes) sugárzás, az áthatol a fényfalon. Az elektromágneses -gravinerciális fénysugárzás (GI-EM) viszont elakad benne. Mert a fény kétféle töltés: az elektromos és a tömegtöltés összehangolt sugárzása, amely képes emiatt önmagába záródni, fény-atomot alkotva. A mi univerzumunk bázisa ilyen. A fény úgy terjed benne, mint a hangya a levegõben.
4.A fény sebessége, ahogy a hanggé is általában, a környezõ tér kompressziómodulusától (sûrüség, hõmérséklet stb.) függ. A mi univerzumunkban azért annyi, amennyi. A ritkább szülõ univerzumban biztosan nagyobb a sebessége, a Saggitarius "A" ban meg kisebb. Ha sikerülne más kompressziómodulusú teret létrehozni, változna a fénysebesség is. Ha arra a kvantum teleportáció képes, én engedélyezem- miért ne?
Szóval én- mindenre válaszoltam, de ne higgyetek! (tudjatok)
Azért van több anyag mert az univerzum keletkezésekor az anyag legyõzte az antianyagot. Hogy miért azt ne kérdezd.
Mi okozza a tömeget? Miért van több anyag mint antianyag? Mi történik az információval a fekete lyukban? Kvantum teleportáció felhasználható kommunikációra?
Úgy néz ki, ezt a topikot is leállitottam. Ez nem jó. Visszavonulok, végleg.
Most itt van a lehetõség, hogy együtt megvizsgáljuk ezeket, és még számtalan más felmerülõ kérdést. Már csak azért is, mert ennek a vizsgálati metodikája legtöbbünk számára jól ismert és érthetõ, nincs is hozzá szükség mind a 11 dimenzióra. Ugyanakkor a jelenlegi ismereteinkhez képest elképesztõ új információk nyerhetõk általa! Hogy még a fizikusok is megnyalhatják utána mind a 11 dimenziójukat! Kezdjünk neki?
Elkezdeni ilyesmit a legnehezebb. Mivel kezdjem? Talán azzal, hogy a Big Bang teoriában, de jóformán egyetlen másban sem találkoztam semmilyen forgás törvénnyel. Mintha az univerzumunk Zeusz agyából csak úgy kipattant volna, holdkórosan,támolyogva, forgás, és forgási impulzus momentum nélkül? Hogy azután ez a "tudományos" forgásellenesség végig legyen követhetõ az utolsó meteoritig? Egyetlen becslést se olvashattunk arról, hogy mekkora impulzusmomentuma van a bolygóknak, csillagrendszereknek, galaxishalmazoknak, magának az univerzumnak. Az utóbbi persze érthetõ, hiszen egy Big Bang univerzum ugyan mihez képest forogna? De az összes többi mégis csak kering, forog, különbözõ, akár végtelen sugárral, vagyis egyenesen is. Mekkorák ezek a mozgásmennyiségek, energiák és teljesítmények? Hogyan és miért változnak? Mindennek mekkora a tömegegyenértéke? Lehet e akkora, mint a feltételezett sötét tömegeké? Ha igen, milyen hatásai lehetnek? Például fékezõdhet e az univerzum forgása miattuk, vajon távolodnak e az égitestek is? Gondoljunk csak a balett, a jég, és a parkettáncosnõkre: ha forgás közben kinyujtják a kezüket, és közbe nem esnek el, akkor lefékezõdik a forgásuk, és a nézõk végre megláthatják õket a rövid szoknyácskájukban is! Ha viszont távolodnak a csillagok egymástól, vajon nem pont úgy, ahogyan az a Hubble törvény szerint van? És mi a köze mindehez a sötét tömegeknek, és az árapálynak? stb....kérdés kérdés után.
i történik ezoknak,
Én örülök, ha csak érdekel is téged. (Egyébként a dinók nem a nagy meteor ütközés miatt halltak ki, hanem mert olyan nagyok voltak, hogy mikor egy tiránozaurusz falatozni kezdte a farkukat, csak akkor kezdett el fájni nekik a farkuk, mikor már a májuknál tartottak. :-))
Ami a vákuumot ileti, az a semmiségéhez képest elképesztõ karriert futott be...ma már a leganyagibb anyag, és a legenergiább energia. Ami nem semmi! Mindenesetre nem lehetne a vákuum inkább valami olyan, ami valami? Miért van, hogyha a fizika valamit nem ért, arra mindjárt a "vákuumot" mondja? Ahelyett, hogy többet foglalkozna pld. az árapállyal, amivel sok minden megmagyarázható, amit ma a vákuumra, és egyéb nem definiálható micsodára kennek. Én szívesen belekezdenék az árapály probléma felvetésébe, mert az sokunknak talán könnyebben érthetõ, s így jobban érvelhetünk. (De nem akarok off topik, troll, vagy unalmas lenni.) Akkor (ha csak elkeseredett ellenállásba nem ütközök) hamarosan neki is kezdek.
Akkor meg is van a hétvégi olvasnivalóm, köszönöm a tippet! Hozzászólni nem tudok.
A vákuumot pedig úgy képzeltem kiskoromban, mint ahogy tanították vagy ahogy képzeltették velem: egy szoba, amelybõl eltüntetjük az anyagot. Emlékszem, ezután engem az érdekelt, ha ezt az "anyagmentes semmit", ami úgy jelent meg elõttem, mint egy szõnyeg, amit feltekerhetek, nem tudom megmondani, mi marad utána. Ennél tovább nem is jutottam efféle dolgok megértésében. :( Szomorú.
Ha nektek nincsen, ajánlok egy témát: a kozmikus léptékû árapályt. Igazán érdekes, annyira, hogy a "Fénysebességû gravitáció?" topikban súlyosan megbuktam vele. Ez csak jó ajánlólevél, vagy nem?
Sziasztok! Ugye örülnétek nekem, ha idejönnék én is a mételyt termeszteni? Beleolvastam a topikba- látom hogy jól megy, de pusztán személyeskedésekkel. Olyan ez a topik is, mint a foci- a nézõk csak egy jó veszekedésre várnak. De mi a topik valódi célja? Más fórumokon ilyen cím alatt távcsövekrõl beszélnek, az legalább értelmes téma. Én is szeretnék beilleszkedni, de még nem sikerült megértenem, mirõl is van itt szó. Mivel szeretném, ha szeretnétek, ezért elmondom, hogy ivarérett, nyugdíjas mérnök vagyok, telitve termodinamikai szingularitással. Mihez lehet hozzászolnom?
röviden: ha nincs semmi köze köze, akkor csak máshogy kéne fogalmazz.
Gondoltam, hogy e topicok nem a tudósok találkahelyei, s aki valóban többet meg akar tudni bármirõl is, az nem itt tölti az idejét. Itt még ilyen laikusok is elõfordulnak, és nem azt jelenti, hogy azok meg sem szólalhatnak. Amúgy pedig az én firkálmányaimnak a trollkodáshoz SEMMI köze sem volt. "Ami erõsen azt jelzi, mintha idejöttél volna fórumra, h kijelentsed az igazságokat."----polarka!!! még egy tudós sem mond hasonlót sem
De nézd, hogy azért nem vagyok semmi jónak elrontója:
1. 1ébként az igazság az, h ismeretterjesztõk alapján esélyed sincsen megérteni, h mi történik. Többnyire az ilyen hírek, h vki szerint ez vagy az lehet a fekete lyukban, sötét anyag itt meg ott és hasonlók tiszta elméletek, feltételezések, amelyekkel az élen járó kutatók igyekeznek haladni, de bizonyosságot még egyik sem nyert. Továbbá mind mögött kemény matek és szimulációk állnak. Sztem fölösleges nem szakértõknek beleásniuk magukat, elõször az odáig vezetõ alapokat érdemes megtanulni és megérteni (csak az sem 1 év).
2. Az elmélkedéseid tiszta trollkodásnak tûntek, mivel erõsen 0-hoz közeli volt a feltételes módot használó mondat, a sztem, úgy gondolom, úgy vélem... stb. töltelék szavak és a "?"-k is. Ami erõsen azt jelzi, mintha idejöttél volna fórumra, h kijelentsed az igazságokat. Továbbá forrásokban sem bõvelkedtél. Lehetséges, h félreértés történt...
Nézd polarka. Az a helyzet, hogy aki engem tuskóvá deklarál, akkor én az is leszek. Ez egy kicsit erõs volt, de ez a helyzet. Tudom, hogy Te nagyságrenddel többet tudsz (hozzászólásaid más topicokban is), mint én. De valahol Te is elkezted, és neked is voltak elképzeléseid. Igaz? Ezzel szemben Te minden egyes irományomat lila elefántokkal, önjelölt tudosokkal, ez csak filózgatás stb intézted el. Ha a tudománnyal magasabb szinten foglalkozol, akkor Te is tudod, hogy különbözõ irányzatok vannak, köztük divatosak is. De õk is érvekkel próbálják egymást meggyõzni. Akkor tedd ezt Te is. Nagyon jó egy-két, több link is. Amúgy pedig linkelkedés a közbeszédben halandzsálás is jelent. Pl ne legyél már olyan link. Bocsi! Béke!!
#403-ra: nem hát, engem csak az zavar, h ez 1 újabb értelmetlen hsz. #404: ez is. mikor mondtam én azt, h te mondtad, h hiszel a mesében? ráérsz válaszolni 10év múlva #405: és még 1 +a mostani hsz-om. kevesebb mint 1 nap alatt 4 fölösleges hsz., király. szerencsétleneknek, akiknek +favban van a topik biztos örülnek.