A Zeiss mellett a Celestron a másik gyártó ezen a területen, aminek a neve számomra egyáltalán mond valamit. (nem vagyok amúgy nagy spíler a témában) Persze ez még semmire sem garancia, annyi az egész, hogy én azt a nevet már hallottam, meg a Sky and Telescope tele szokott lenni a hírdetéseikkel, meg amennyi kritikát -mint távcsõgyártóról- olvastam róluk az többnyire pozitív volt. (persze azoknak az amatõrcsillagászoknak, akik maguk építik a távcsõvüket, egy boltban vett eszköz sose lehet elég jó ) Ettõl még simán lehet jobb a SkyWatcher csöve. (jónagy segítég vagyok, mi? :)
Nekem a clestron van meg már 1 éve, amennyit én használom teljesen megéri, a Jupiter 2 csíkját fel lehet ismerni + a holdjai is ott fénylenek mellette, a Szaturnusz gyûrûjét is lehet látni rendesen, a Hold kráterei is nagyon szépek a 4mmes okulárral. Mást nem nagyon szoktam vele nézni, de teljesen megteszik számomra ez a látvány is.
Úgy vettem észre, hogy Magyarországról nézve nyáron az Északi sarkcsillag a horizonthoz képest eléggé magasan van. Kérdésem: télen ez változik-e és mennyire?
Én is csak annyit tudok amennyit itt nekem elmagyaráztak. :) A refraktorok bolygózásra, a Newton távcsövek pedig mély ég objektumokra valók inkább (ha vmit nem jól írtam le, a hozzáértõk nyugodtan kijavíthatnak)
Érdekességképp: "A Föld tengelye lassú precessziót végezve olyan kúpot ír le, amelynek alkotója a tengellyel 23,5°-os szöget zár be és ezalatt az Északi Sarkcsillag felé mutató állásából elmozdul. Egy teljes fordulatot kb. 25800 év alatt tesz meg."
Azért írtam volna, mert olyan szép TÉKed volt, de már akkor: ;)
A refraktorokat tényleg szokják bolygóra ajánlani, de értelemszerûen nagy átmérõ felett fõként (mivel kell a jó felbontás és fényerõ, az pedig függ az objektív átmérõtõl). Azért ezeket javasolják, mert itt nincs a fényútban semmi, amin fényelhajlás miatt szórt fénysugarak keletkeznének, tehát élesebb kép keletkezik, ami a bolygók esetén nagyon fontos.
A tükrös mûszerek segédtükre lágyít a képen, mivel a fényútban van elhelyezve.
Ellenben a tükrös mûszerek képe sohasem lesz színi hibás, mert itt csak tükrözõdés történik, nincs fénytörés.
Másik szempont az ár: tükrös mûszerek nagy átmérõ esetén töredékébe kerülnek az ugyanolyan átmérõjû lencsés mûszerekének, így a kompromisszumos jó döntés: olcsón nagy átmérõjû tükrös mûszer, aminek van egy kissé lágyabb képe, ellenben jó, fényes, eléggé jó felbontóképességû képeket lehet kapni egy kompakt rövidebb mûszerrel.
Amatõröknek egyértelmûen tükrös, 200...250...300... mm tükörátmérõvel és a fölött. Ha "rohangálós" mûszer kell, amit vihetsz magaddal, akkor 100...200mm tükrös, de jó fényerõs optika (f/4...f/6), ami rövidke tubust eredményez és ehhez príma okulár, esetleg nagyon kis fókusszal (pl.: 4-5mm).
Vagy egy jó Zeiss binokli. Az mindennél többet ér! :)
A módszer egyértelmûen az lehetne, hogy hamis - azaz gerjesztett - vákuumot hozunk létre és ezt valódi vákuummal vesszük körül. Így magától indulna el a téridõ-kitüremkedést felfúvó folyamat. Ahhoz azonban, hogy hamis vákuumot hozzunk létre, óriási mennyiségû, eddig soha nem látott energiát kellene kis helyre koncentrálnunk. Ezáltal a mi terünkben egy mikroszkopikus fekete lyukat hoznánk létre, "odaát" pedig egy új világot teremtenénk. Ám ezt a nagy mennyiségû energiát gyakorlatilag képtelenség összegyûjteni. Bár soha sem tudhatjuk, mire lesz képes egykor egy szuperfejlett technika.
Lehet, hogy a mi Univerzumunkat is valakik teremtették. Másik világegyetemben élõ értelmes lények, akik pontosan elõre megtervezték, milyenek leszünk mi, milyen lesz a mi világunk. Õk lennének az isteneink. Misztikusan hangzik, de a legújabb részecskefizikai kísérletek szerint ez elvileg lehetséges.
Basszus?!!
ez jó:
"Van egy elmélet, miszerint, ha egyszer kiderülne, hogy mi is valójában az Univerzum, és mit keres itt egyáltalán, akkor azon nyomban megszûnne létezni, és valami más, még bizarrabb, még megmagyarázhatatlanabb dolog foglalná el a helyét." Douglas Adams
folytatása is van a gondolatnak: "...egyesek szerint ez már meg is történt."
Egyébként ha ez neked újdonság volt, akkor sürgõsen pótlandó kötelezõ olvasmány: Douglas Adams: Galaxis Útikalauz Stopposoknak. :)
"Van egy elmélet, miszerint, ha egyszer kiderülne, hogy mi is valójában az Univerzum, és mit keres itt egyáltalán, akkor azon nyomban megszûnne létezni, és valami más, még bizarrabb, még megmagyarázhatatlanabb dolog foglalná el a helyét."
Érdekesen hangzik, nem hiszem hogy a 'te tudásod' befolyásolná a valóságot. Attól még hogy egy folyamat nem játszódott le, de te már elõrre meg tudod mondani, ki tudod számolni hogy miképp fog ez történni nem fogja megváltoztatni az eredeti eseményt. -szerintem- Ez kicsit már olyan amikor azt mesélik hogy a mérés, megfigyelés megváltoztatja a részecskék kvantumus tulajdonságát/tulajdonságait.
"mesélik hogy a mérés, megfigyelés megváltoztatja a részecskék kvantumus tulajdonságát/tulajdonságait." Hát én nem tudom. De mivel elektromosság a területem, azt tudom, hogy ahhoz, hogy meg tudjam mérni a feszültséget olyan mûszerre van szükségem, amely belsõ ellenállása a végtelenhez közelít. De ilyen nincs, és így mindenképpen "beavatkozok a folyamatba. Nos ezt vidd át analóg bármely mérendõ területre.
A fény a leggyorsabb. A Nagy Bumm pillanatában az elsõ valami ami elindult a "középpontból" kifelé az fény volt. Az összes többi csak ezután jött létre, de ekkor már az elsõ idõszakban keletkezett fotonok már messze jártak. Azok a fotonok, melyek az akkori képet mutatnák nekünk. Sõt most is ugyanezt teszik. No már most, ha az agyunkban keletkezõ képélményt a fotonoknak köszönhetjük, akkor hogy lehetséges az, hogy bármely távcsõvel a múltat látjuk, sõt "lehetõség" lenne a Bumm megfigyelésére is. Hiszen azok most is kifelé terjednek. A "múltlátás" természetesen nem vita tárgya. Hogy lehetséges az, hogy bizonyos távolságban levõ anyagi objektumok a fénysebesség 90-98%-át megközelítõ sebeséggel távolodnak tõlünk? A Nagy Bumm egy meghatározhatatlan középponból terjed. Miért? Ez nem a dolgok leegyszerûsítése? Nem azt jelenti, hogy tudja a tököm, de ebbe nem lehet belekötni? Biztos, hogy helyes úton járunk? Ha visszamennénk az ókorba, amikor Földközéppontú volt a világ, nem néznének bennünket hülyének a mi mostani tudásunkkal. Mert akkor abban az idõben õk voltak a csúcs. Olyan ez, mint amikor azt mondta egy prof: minél többet tudunk, annál hülyébbek leszünk
LOPTAM:
" Kezdjük a ma általánosan elfogadott nézet szerint, hogy az univerzum születése úgy indult, hogy a semmiben a semmi közepén megjelent egy pici pont ami felrobbant. ÁLLJ.( -Akkor ezek szerint: 1. ha valaminek a valamilyen részén jelenik meg valami, akkor az azt feltételezi hogy a megjelent valamin kívül is van valami.- Kvázi már nem is mondhatom hogy a semmi közepén. <--2.Ezt feltételezve: vagy mindig is volt az univerzum, csak akkor még kisebb volt mint ma, és történt valami amitõl tágulni kezdett, vagy a teremtésrõl beszélünk amikor is a semmiben egyszer csak lett valami.) ÁLLJ vége. Ha elfogadjuk hogy a semmi közepén megjelent valami (pici pont) és az felrobbant, akkor azt kell értenünk, hogy bizony-bizony ekkora nagy anyagrobbanás történt. De ezt is mindenképpen meg kellett elõznie annak a dolognak, hogy elõbb a pici pont nagyobbra növekedett mint az elsõ berobbanás,másként nem lett volna elég hely a berobbanásnak.Kvázi elõbb a tér kellett hogy megjelenjen a semmiben, ezért mikor pici pont megjelenésérõl beszélünk helytelenül,már megint azt feltételezzük hogy az a pont azért kicsi mert kisebb volt mint egy gombostûfej.De a gombostûfej is attól kicsi hogy egy bizonyos inercia rendszerben vizsgáljuk méretét, tehát ha a semmiben jelent meg egy pont akkor viszont nem definiálhatjuk annak méretét. Vagyis az Univerzumunk születésénél a méretek nem játszhattak szerepet, csak maga és önmaga a tér és ezzel együtt -muszáj kézen fogva- az idõ is. Ha a tér és az idõ elválaszthatatlanok mert ugye együtt születtek, akkor a tágulás mértékét véve adott idõegységben, és a gyorsulást véve mint állandót, így a kapott egyenlettel visszaszámolva megkapjuk az univerzumunk születésének pontos dátumát. Természetesen ekkor a tágulás mértéke szintén egy állandó kell hogy legyen, mivel a gyorsulás is egy egyenletes állandó gyorsulás. Ugyanakkor mivel a semmi közepébe helyeztük az õsrobbanást, ezért azt kell feltételeznünk hogy az gömb alakú kellett hogy legyen, mivel a gömb közepétöl a felületének minden pontja ugyanakkora távolságra van. Ezért gömb alakúak a bolygók is, mert felveszik a tér formáját. A tojás alak a forgás miatt van, ezért én azt sem zárnám ki hogy Univerzumunk nemcsak hogy tágul, de forog is,annak középpontja körül. És természetesen az is kissé lapított-gömb alakú lehet akár. De az biztos hogy forgástest, és gömb alakú. Éppen ezért ha a térnek van szerkezete, akkor az a térszerkezet ívelt-szerkezet, tehát logikusnak látszik, hogy a tér sohasem egyenes hanem ívelt. Ez már azt is feltételezi hogy a tér ívének mentén haladva létezik olyan állapotváltozás ami kiválthatja az ívrõl való leszakadást-ezt nevezném féreglyuknak.(valószínûsítem hogy a féreglyukakban való közlekedés csak annyi állapotváltozást enged meg mint amikor kiugrassz ejtõernyõvel a földfelé)Való igaz a féreglyukon való áthaladás lerövidíti az utazási idõt és távolságot, viszont akkor olyan mátrixban utazol ami 1. minden féreglyukban ugyanolyan,ugyan úgy zajlik és ugyanúgy néz ki, 2. nem egy zárt folyosó az adott irányban hanem egy mátrix ahol a tér és az idõ is lerövidül. Kvázi nem kizárt,hogy a féreglyukban haladva kisebb lesz a térfogatod és sokkal gyorsabban mozogsz,élsz. Mivel ez egy ilyenfajta mátrix,ezért ezt te abban az inercia rendszerben nem érzed(feltéve ha túléled), csak mikor megérkezel vagy relatíve fiatalabb, és érkezel meg hamarább mint az akivel egyszerre indultál de az nem a féreglyukon keresztül ért oda. Fiatalabb nem leszel mint akkor amikor elindultál, és hamarább sem érkezel meg mint akkor amikor elindultál. Kvázi a klasszikus idõutazás még ebben az esetben sem megvalósítható, kivéve ha ebben a mátrixban nincs benne a múlt, mint az idõ egy szelete. Mint írtam ebben a mátrixban (ami maga a féreglyuk)nem ismerjük milyen erõk erõhatások léteznek így nem zárhatjuk ki ennek a jelentõségét sem, mivel ebben az esetben az idõutazás megvalósítható, de hogy a mátrixon belüli folyamat miként irányítható azt addig sohasem fogjuk megtudni míg ki nem próbáltuk. Visszatérve az õsrobbanáshoz, szóval gömb irányba kellett hogy terjedjen, és valamiféle forgás is beindulhatott. És állíthatjuk hogy a semmiben megjelenõ õsrobbanást megelõzõ pont sebessége 0 volt (ha lett volna sebessége akkor azt is csak valami máshoz viszonyítva adhatnánk meg de ugye nem volt semmi más, kvázi sebessége sem).Ez azt feltételezi hogy az univerzumnak lennie kell egy közepének (merthogy univerzumunk(és így annak tere) akkor gömb irányba terjed, aminek közepe viszont helyben változatlan vagyis mozgási sebessége minden irányban nulla. Ha belekalkuláljuk a késõbbi (forgó) õsrobbanást, akkor térszerkezetünknek három irányt meg is állapíthatunk: 1. a gömbirányú robbanás miatt gömbforma , 2. a forgó mozgás miatt forgó, 3. a gyorsulva tágulás miatt pedig elnyúlt irányokat. Megjegyzem utóbbi kettõ adja ki a spirál formát. Eddig talán logikusan is hangzik. Tehát elfogadva azt hogy ez így van, feltehetjük a kérdést akár, hogy vajon az Univerzum közepe felé haladva féreglyukon keresztül a spirális ívekrõl leszakadva megvalósulhat-e a klasszikus értelemben vett idõutazás? -Valószínûsítem csak ebben az esetben lehetne az Univerzum közepe felé utazni vagy megközelíteni azt ha mégis igen. Wikipedia írja:"A foton tovább hûlt azóta és jelenleg érte el a 2,725°K értéket, és a hõmérséklete tovább fog hûlni, amíg a világegyetem tágul. Ennek megfelelõen az égen mért sugárzás, amelyet jelenleg mérünk, egy gömbfelületrõl indult hozzánk, ahol a fotonok 13,7 milliárd évvel ezelõtt lecsatolódtak az anyaggal való kölcsönhatásról a korai világegyetemben, és csak most érték el a földi megfigyelõket." Persze ettõl még nem tudjuk hogy annak a pici pontnak amibõl ez a gömb lett(tér), mi volt a közepe. Azt nem állíthatjuk hogy egyszerre annyi anyag zsúfolódott oda a semmibõl hogy a nagy nyomástól etc. felrobbant.-mivel annak az anyagnak is keletkeznie kellett valahol ehhez.-tehát ha ezt mondjuk akkor a teremtésrõl beszélünk ami nem tudományos magyarázat végül is. Magyarul ez az állítás akkor hogy az anyag egy pici pontban vagy bármi egy pici pontban felrobbant,nos ez tudományosan nem igaz. Akkor mi az igazság? Lehet hogy az anyag már (vagy mindig is) létezett valahol egy másik dimenzióban csak valahonnét megjelent, vagy átszivárgott? Mindezt dimenziókkal való kölcsönhatás révén esetleg. Mivel univerzumunk egyik alapvetõ tulajdonsága a bipolaritás, nem kizárt hogy térhasadás révén történõ anyagátszivárgásról beszélhetünk.Hogy miért?-mert Univerzumunk 2 fõ elemre osztható: 1 anyag, 2 antianyag . Kvázi van az Univerzum (amiben élünk) és van az Anti-Univerzum. De mondhatnám azt is hogy,a tér és idõ mindig is volt, az nem keletkezik. (Ha igen, akkor tudományosan bizonyított hogy van olyan hogy "Teremtõ Isten" mert csak Õ tud a semmibõl valamit teremteni.) Tehát valamelyik univerzum (vagy az Anti-Univerzum vagy az Univerzum) dimenzió hasadáson ment keresztül. A hasadékon (ami kezdetben lehet ugyanúgy egy "pici" pont a térben) tehát a hasadékon keresztül pedig hatalmas robbanás kíséretében átáramlott az anyag(és antianyag). A robbanás a kis helyen feltorlódott nagy mennyiségû anyag összesûrûsödésének etc. eredménye. Ennek a robbanásnak a következményeként vagy maga a tér is tágul, vagy csak a benne lévõ anyagok sebessége nõ gyorsulva, vagy akár egyszerre mindkettõ. Mint egy flexibilis homokórában, ahol a középpont lehet akár egy fekete lyuk is, csak itt a homokóra két gömb, amik dimenzionálisan vannak elválasztva egymástól. Tehát fenti elvi megközelítést alapul véve kijelenthetem hogy ismert Univerzumunk semmi esetre sem lehet buborék univerzum. Végül is az anyag, antianyag,és sötét anyag; a dimenzionálisan átszivárgott Antiuniverzum anyaga(is). De az Antiuniverzumban az antianyag van többségben (az anyaggal szemben) a sötét anyagban. A két univerzumot egyetlen szülõ-feketelyuk választja el egymástól dimenzionálisan (ahol az õsrobbanás történt), melynek egyik iránya az Univerzum, másik iránya az Antiuniverzum. Mivel az idõ és tér adott, ezért az univerzum és anti-univerzum sohasem szûnik meg, csak az anyagrészecskék "vándorolnak" egyikbõl a másikba. Megkockáztatom; ott ahol az anyag alakul ki többségében, ott alakul ki az élet is."
A trükkös rész az, amikor azt mondod: elindult a fény a "középpontból" "kifelé". A mi szemszögünkbõl nincs olyan hogy középpont, és ezért "kifelé" sincsen.
Lehet hülyeséget mondok, nem értek annyira a témához, de érdekel. Szóval ha a nagy bumm fénye hagyta el elõbb a robbanás heyét, majd csak utánna ment az anyag, tehát csak utánna keletkeztünk mi is. Így a nagy bumm fényét már nem láthatjuk, hiába nézünk is bármilyen mélyen a világûrbe, nem?
Rendben, de kérlek olvasd el a #345-öt. Ott is tudományos a dolog.
És, ha volt egy parányi pont, ahonnan........., akkor mi az, hogy nincs középpont? Nem tudom hallottál-e az "õsvákumról". Ez csak egy elmélet. Ez "megmagyarázza" miért nincs középpont. Szerintük a világegyetem nem más, mint rezgés a végtelen nyugalomtól a végtelen rezgésig. A végtelen rezgés az, amikor csak tiszta energia létezik. De mivel végtelen, ezért mind a kettõ elérhetetlen. A mi világegyetemünk most a skála valamely pontján létezik, ami azonban "aluról", és "felülrõl" is belenyúlik más energiatartományokba. Pl feketelyuk. A mi fizikai törvényeink csak ebben a közegben érvényesek. Nem vagyok tudós, de azt kijelenteni, hogy a semmi, az semmi olyan mintha azt mondom, hogy van Isten és kész.
Megtennéd, hogy belepillantasz a szerzõ többi írásába? Nem tudományos az, csak úgy néz ki. Félreértéseken, félremagyarázásokon és féligazságokon alapuló "megmondás".
Én nem azt mondtam, hogy mindennel egyetértek amit mond, csupán elgondolkoztató. Ezzel azért Te is egyetérthetsz. Ne csípõbõl vesd el. És azt vélem, remélem, hogy azért benned megfogalmazódnak bizonyos kételyek. Amúgy pedig a tudományban is vannak (tudosók szájából, õk mondták) divatos tézisek, elméletek, melyekkel nem ildomos szembe menni. Lehet, mondom lehet, hogy idõ múlva az õsrobbanás is egy lesz a téveszmék közül. Nekem nincs jogom, hogy megkérdõjelezzem állításaikat, de már többféle elméletet olvastam a keletkezésrõl. (bibliai kizárva)
"Én nem azt mondtam, hogy mindennel egyetértek amit mond" -Na (vagy "Nos."), hát ezt szerintem én se mondtam, mármint hogy te ilyet mondtál. Megmutatom, mi a gondom Balogh úr érvelési módszerével. A következõt csinálja:
[PÉLDA] szándékosan sarkított:
I.Az ókori görögök megállapították, hogy az ég kék színû. Azóta ha bárki megpróbál szembehelyezkedni ezzel az állítással, azt kíméletlenül elnyomja a tudományosnak kikiáltott sarlatán közösség. Márpedig a régi görögök csupán a saját szemükre hagyatkoztak, és úgy tették ezt az elhamarkodott és ostoba kijelentést, hogy nem számoltak a lehetõséggel, hogy máshol az ég színe lehet másmilyen is, vagy hogy éjszaka például fekete, kis fényes pontokkal, alkonyatkor néha piros, vagy rózsaszínû, máskor meg fehér vagy szürke. Figyelmen kívül hagyták azt a tényt is, hogy Isten bármikor teremthet olyan színû eget, amilyet csak akar. II. Megállapíthatjuk tehát hogy a tudománynakfogalma sincs arról, milyen színû az ég. III. Miután most már nyilvánvalóvá tettük, hogy az ég nem kék színû, ezért szükségünk van egy új elméletre az ég színével kapcsolatban, bármennyire nem tetszik is ez a pöffeszkedõ "tudományos" közösségnek. IV. Több jel utal arra, hogy az ég valójában sárga, piros pöttyökkel. Egyrészt mert az sokkal jobban hangzik, másrészt mert én azt mondom, harmadrészt meg a kékkel váltakozó fekete (fényes pontokkal) meg néha rózsaszínû meg fehér-szürke -hát annak semmi értelme. [PÉLDA VÉGE]
nemtom, érthetõ-e vagyok? Ha akarod, idemásolom "Balogh" azon mondatait, amik ugyanezt a gondolatmenetet követik. A fontosabb részeket nem véletlenül emeltem ki aláhúzással vagy dõlt betûvel. Ha az üres agyaláson kívül van egyebed is, akkor semmi szükség szónoklattani trükkökre csak azért, hogy ne tûnjön fel: valójában nem mondtál (állítottál/bizonyítottál) semmit. Amikor Paul Davies arról beszél, hogy õsrobbanás "így meg úgy" akkor amögött van egy nagy csomó fizikai mérés meg számítás, még akkor is ha ezt nem vezeti le minden egyes alkalommal, amikor az õsrobbanásról beszél. És nyugodj meg hogy a "tudomány" simán a kukába dobná az egészet, ha észrevenné, hogy valahol olyan durván elszámolt valamit, hogy az az egészet érvényteleníti.
Amikor "Balogh" leírja, hogy univerzum "így meg úgy", akkor amögött két dolog van: (1.) márpedig a "tudomány" téved az univerzum eredetérõl mert (2.) a bibliában nem az van leírva, amit a "tudomány" mond.
"Ha az üres agyaláson kívül van egyebed is" Hát azért köszi, hogy ilyen frankón, bátran fejezted ki magad!!!
De azért (már hogy én is sétegesselek, BOCSI) vedd már Magadnak azt a fáradságot, hogy a fáradt agyaddal értelmezed is azt, amit mondtam.
"Van olyan jó, mint akármelyik másik."- ez a következõ. Azt is tedd magadévá, hogy a tudomány sajátja a változás, vagyis elismeri, ha tévedett. A mai tudomány a csúcson van, "mindent" tud. A jelenlegi állapotok szerint. Igen, a görögök megállapították, hogy az ég kék, és akkor az volt tudományos. Most meg vihorászunk rajta. Más. Az õsrobbanás elõtt (mai tudósok nagy része szerint) csak egy, az atommagnál nem tom hanyadikon kisebb valami volt. És "azt" az idõben nem lehet elhelyezni sehova. Akkor, hogy is lehetett? Volt egy "akármi" idõ nélkül, s egyszer csak azt mondta, a tökömbe felrobbanok. És lõn a Nagy Bumm. Nem-e kellett valami kényszerítõ erõ, mely ezt kiváltotta??!
Csak még annyit, hogy szerintem (mint laikus) sokkal összetetteb a világegyetem, semmint egy síma Nagy Bummal elintézzük a dolgot. Nekem például sokkal szimpib a pulzáló világegyetem, mert ott nem a SEMMI-bõl indulnak ki. Bár igaz, hogy a mostani állás szerint Nagy Reccs nem lesz. Kérdezték mi a semmi. Például, ha most eljutnék a világegyetem szélére (mert megállna az idõ ), akkor a semmibe dugnám ki az ujjam? Nem, volt a válasz, mert akkor ott már idõ, és tér van. Akkor ez nem túl leegyszerûsítõ valami. Van Isten és kész-mondják a hívõk. Bizonyítsd be nekik, hogy tévednek!! Nem vagyok hívõ.
Az ezoterikus meg más hasonló fasságok egy külön kaszt. Az áltudós pedig egy tág fogalom. Párizsban a XIX. században tudósok matematikailag BEBIZONYÍTOTTÁK, hogy a repülés lehetetlen. Avagy még elõtte, hogy egy fogatnál gyorsabban haladó ember szörnyethal. Õk áltudósok voltak??! Nem, csak tévedtek. És a tudomány így halad elõre.
"De amirõl nem tudnak semmit, arról nem fognak beszélni"--de beszélnek, mert azt mondják elõtte nem volt SEMMI.
Nem tudhatom, te honnan szedsz ilyen dolgokat. Kérlek mutasd be ezen bizonyításokat és, h hol és ki állította, h elõtte nem volt semmi. Mert ennek így nincsen értelme.
Rendben, félreértesz. Gondolom. A tudomány mai állítása szerint a "Pont" idõben meg nem határozható "idõ óta" létezett. Vagyis, hogy arra egyszerûen nincs meghatározható fogalom. És ezen "Ponton" kívül a "SEMMI" létezett. Ekkor kezdek én filózni, hogy akkor mi hozhatta létre a "Pont" felfúvódását? Mert ha volt, akkor annak is idõben kellett, hogy történjen. A semmi megfogalmazása pedig nekem ( már bocsi a nagyképûségért ) azért nem tetszik, mert azt mondják, hogy ez van, és kalap. E helyett talán azt kellenne mondani, hogy még nincs rá tudományos magyarázat.
A semmi kérdése pont olyan, mint amikor azt mondta a tudomány, hogy az ûr végtelen. Az ember belehülyült, ha el kezdett filózni a végtelen fogalmán. Akkor jött, hogy véges. Ez megint csak egy pofon volt, mert mi van a vége után. És ezen pillanatban bevezették a "semmi" fogalmát, hiszen abba nincs az az ember, aki bele tudna kötni. Mert a semmi az SEMMI.
ez talán tetszetõsebb:
" A Nagy Bumm elõttrõl nincs értelme beszélni, mert nem volt sem idõ sem tér. Csak a szingularitás volt, amely végtelenül kicsi és végtelenül sûrû volt, amely az idõt és a teret is magában foglalta, de a mai értelemben vett tér és idõ a szingularitásban nem létezett. Az idõ és tér helyett egyébként is az egységes téridõrõl beszélünk, annak ellenére, hogy külön fizikai fogalomként is kezeljük ezeket. A fentiek értelmében tehát a szingularitáson kívül nem volt semmi fizikailag megfogható dolog, mert tér, idõ és anyag nélkül az evilági dolgok egyáltalán nem értelmezhetõk. Egyébként még magában a szingularitásban sem értelmezhetõk a fizika törvényei."
azonban ez is egy elmélet, mely igaz is lehet
a másik:
"Ez a szingularitás egyszercsak felrobbant, ami a Nagy Bumm pillanata. Hogy mi indította el ezt a folyamatot, ez fogas kérdés. Két eset lehetséges: vagy a szingularitáson belüli okra vezethetõ vissza, vagy "külsõ" dolgot kell feltételeznünk. De ha a második esetet nézzük, akkor - mivel kívül nem volt semmi evilági - csak arra gondolhatunk, hogy egy transzcendens beavatkozás történt. Az elsõ esetet tekintve viszont adódik, hogy a szingularitás önmagától is képes volt a folyamat elindulására, külsõ beavatkozás nélkül. Erre is van elmélet, amely a gerjesztett kvantumtér véletlenszerû lebomlásával magyarázza az esemény bekövetkeztét. Ehhez persze mégiscsak szükséges az idõ, ezért ez az elmélet kétféle idõvel számol. Az egyik a valós idõ, amit mi is ismerünk a jelen világunkban és ami csak a robbanás pillanatában indult el. A másik a képzetes idõ, amely a „szingularitásban” is értelmezhetõ."
Te beszélsz össze-vissza. Idézõjelek közé teszel mindenféle hülye leírást forrás megjelölés nélkül mindenféle embertõl a scifi íróktól kezdve egyszerû filozófálgató emberekig és azt állítod, h ez "A tudomány mai állítása szerint...".
#363-ban levõ leírás az elfogadott közérthetõen megfogalmazva. 1ébként ha még kedved van gyötörni magad jelenleg leellenõrizhetetlen dolgokkal, akkor megemlítem: az sem kizárt, h hatalmas távolságokra (ahonnan még nem észlelhettük a hatását) szintén volt akár több Big Bang is és más univerzumok is keletkezhettek. Sõt, a fekete lyukakban is legelhetnek akár rózsaszín elefántok (bár nem sokan tartják valószínûnek), ugyanis "A tudomány mai állítása szerint" (Stephen Hawking és Michio Kaku legalábbis megírták a könyveikben), h lövésük sincsen róla mi van bent, mi történt a Big Bang után x idõ elõtt. Legfeljebb feltételezések, elméletek vannak. Ha majd vmit le tudnak tesztelni és bizonyítani tudnak, akkor légy nyugodt, mert minden honnan azt fogod hallani: Sikerült rájönniük, h ...
Ha Te nem tudod levenni a szemeid mellõl a szemellenzõt, akkor kérj meg mást. Tudod, amit a lovak hordanak. Ne gyere itt nekem rozsaszín elefántokkal, meg hasonlovakkal. Én csak azokból veszem a tudásom, amit olvasok, és a hülyeséget én is elutasítom. Meg a hülyéket is.
Annyira, de annyira biztos voltam benne hogy magadra fogod azt venni. Képzeld: nem rólad szólt. (annak ellenére hogy egyes szám második személyben írtam). Hogy értsed, írhattam volna így is: "Ha az üres agyaláson kívül van egyebem is, akkor semmi szükségem szónoklattani trükkökre csak azért, hogy ne tûnjön fel: valójában nem mondtam (állítottam/bizonyítottam) semmit." Persze, ha valaki (éhhérteeed...) csak azt az egy mondatot látja meg, amin felháborodhat, egyéb tekintetben meg write-only, azzal nincs mit tenni.
De azért persze, sértegessél csak ha úgy érzed, szükséges, aztán beszélgessen veled anaid. (nem õ vagy véletlenül, õ volt ilyen "akkor majd jól fölhúzom az orrom, aszt' nézegethettek"-típus)
Már ne haragudj, de én csak visszaütöttem. A stílust pedig lehet uzólag is magyarázni. Amúgy meg nem tudom ki az az anaid, de ha Neked úgy a frankó, lehetek az is. Csillagászat: Én nem vagyok még csak amatõr csillagász sem, csupán MINDEN egyes médiumot magamévá teszek / ez most nagy volt /, ami a világ egyetemrõl szól, legyen az mikro, makro stb. Bennem is megfogalmazódnak olyan kérdések melyekre választ szeretnék. Azonban sajnos divatos divatos elméletek, melyeket megkérdõjelezni nem szerencsés. Én nem azt mondom, hogy azok nem lehetnek igazak. Pl hogy minden mindentõl ugyanazon sebeséggel távolodik, hogy nincs kitüntetett középpont, mindig lufival szemléltetik. De könyörgöm a lufira festett pöttyök kétdimenziós területen helyezkednek el. Terítsd ki a lufit. Ezzel szemben az ûr minimum három dimenziós. Szvsz a tudomány néha olyan mint a mesebeli béka, amikor elmegy világot látni.
És még egy, olvass bele a #366-ba. Azért elég logikusan levezeti a dolgot. Bár lehet, hogy téved, mint minden más, egyenlõre elmélet.
No látom itt is a csillagászatról és a tudományról van a legkevesebb szó.
Azért érdekes, hogy az egyházak annyira védik befolyásukat az emberek felett.
Ez is a cikkben szerepel "A tudomány soha nem lesz képes Isten nem létét bizonyítani, mint ahogy a létét sem" Ja a tudomány legyen az, mely egy fikció hitelességét bizonyítja. Szerintem fordítva kellene.
A világegyetemet 14-16 millárd évesre teszik. Mivel a csillagászok gömb alakban kb 13 millárd fényévre látnak, akkor mi a közepe táján helyezkedünk el? Ha meg ettõl eltérõen, akkor nem lehet téves ez a feltevés? Már olvastam 20-25 millárd évet is. Persze az már nem volt annyira publikus. Megmérték a a világegyetem tömegét. De hogy, ha nem tudjuk, hol helyezkedünk el? Szerintem ezek a publikációk csak az egyszerû emberek "szórakoztatására" valók. Az igazságot keresgetik, ami lehet, hogy el nem érhetõ. A tér és az idõ, avagy téridõ sokkal komplexebb, bonyolultabb lehet. A fekete anyag, energia. A Nagy Bumm- kor az anyag csak 1%-al volt több, mint az antianyag, és ez a ma látható, tapasztalható világegyetem. Nem lehetséges az, hogy az egymást megsemmisítõ anyag-antianyag párok itt vannak mint energia, azonban számunkra "láthatatlanok". S ezt az energiát hozzá kellene adnunk a világegyetem tömegéhez? Hisz akkor teljesülne az a feltétel, hogy a Nagy Bumm-kor meglevõ energiatömeg most is jelen van?
1. Nem látnak gömb alakban, inkább kettõskúp alakban. 2. A világnak nincsen közepe és nem az alapján saccolják a korát, h eddig vagy addig látunk-e el. 3. A tömeggel kapcsolatban. 4. Igen, többnyire, amihez hozzáfér az 1szerû halandó, azok csak ismeretterjesztõ anyagok, hiszen komoly matek áll a téma mögött, amit elõtte meg kéne érteni és tanulni. 5. Sztem azzal az energiával is számoltak. Elég triviális ahhoz, h ne hagyják ki, hiszen a kozmikus sugárzásban is jelen van.
Ez érdekes, de számomra kissé érthetetlen: "világegyetem alakja sík (ez nem azt jelenti, hogy két dimenziós, hanem, hogy görbülete nulla)" Vagyis úgy kell elképzelnem, mint korongot?
Abból, amit én olvastam: Van egy kis görbülete. Inkább mint egy feszes gumihártyát, amit a rajta levõ súly épphogy (nemis láthatóan) meghajlít. És a tele van lyukakkal és mélyedésekkel lokálisan, mivel nem homogén az energia eloszlás.
Jó estét! 1-2 ostoba kérdés merült fel bennem:A csillagok amiket szabad szemmel is látunk az égen keringenek mind egy másik csillag körül? Mi a keringési pálya kialakulásának a feltétele-hogy egy másik égitest gravitációs mezõjével kölcsönhatásba lépjen? A szabadszemmel látható csillagok mind a mi naprendszerünkben vannak?
Naprendszerünkben csak egy csillag van. A Nap. A többi csillag a mi galaxisunban helyezkedik el. Kivétel nélkül!
Rendben. Azonban akkor ez felveti bennem azt a kérdést, hogy a Nagy Bumm nem is gömbszimetrikus volt? Sõt még azt is, hogy talán a Big Bang nem is olyan "egyszerûen" játszódott le? Szvsz már a Bumm elõtt sem biztos, hogy az energia abban a "térben" mindenütt homogén volt. És ekkor valamely kényszerítõ hatásra megtörtént a robbanás, ami azonban nem szimetrikusan volt gömbalakú. Emiatt a kissebb nagyobb eltérések miatt a téridõ nem mindenhol volt azonos energiaszinten, és így ezek felboríthatták a gömbszimetriát. Egymásba hatoltak, csavarodtak, beolvadtak. Ezért nincs a világegyetemnek meghatározható középpontja, és definiálható alakja sem.
Másik a feketelyukak (így egybe). Olvastam már több tudóstól (mivel több elmélet is létezik, a húrelméletet is nagyon sok tudós elveti), hogy a világegyetem illúzió, vagyis finomabban rezgés. Ez a végtelen nyugalomtól a végtelen rezgésig terjedhet. A végtelen nyugalom a frekvencia nélküli állapot. Ezt azonban soha nem lehet elérni, mivel minden, bármely nyogalomban levõ fizikai testnek van valamilyen energiaszintje. A másik a végtelen rezgés is kivitelezhetetlen, mivel mindig hozzáadhatunk egy energiaszintet. A feketelyuk esetében a tömeg és az energia egyensúlyi állapota felborul, és átalakul szín energiává. Ami azonban rendelkezik az õt létrehozó anyag "tömegével". Sõt a belekerülõ fizikai anyag mind átalakul energiává, és így a lyuk hízik. Emiatt a "tömeg" miatt bár a lyuk egy bizonyos szinten levõ energia csomó, kiterjedés nélkül, a valós téridõt épp úgy benyomja, sõt még jobban, mint más látható égitestek.
- szabad szemmel a Tejút csillagai, üstökösök, naprendszerbeli bolygók láthatóak (Vénusz a legismertebb) és galaxisok is (Androméda, M33 - mind2 a Lokális csoportunk tagja) - A Naprendszeren kívüli testek egymáshoz képesti mozgását szabad szemmel úgysem veszed észre 1ik napról a másikra. - bináris (kettõscsillagú rendszerbõl sok van), de azokat úgyis egy csillagként látod - alapból kölcsönhatnak egymás gravitációs mezõvel (a mezõ léte a feltétel), a pálya kialakulásának feltétele? minden, ami mozog annak van pályája, ergo a mozgás a feltétele - A naprendszer az egy olyan csillagrendszer, melyben egy csillag, a Nap található. - A google és wikipedia is a barátod, használd egészséggel, mert ezek nagyon egyszerû kérdések és kb. elsõ keresésre megtalálod a válaszokat.
Mondd Te valami tudós vagy?! Mert, ha nem, akkor honnan veszed, hogy Te vagy a minden titkok tudója? Én mondtam már, hogy "csak" laikus vagyok, de nekem is lehetnek elképzeléseim. És mit szólsz azokhoz a méltán híres tudósokhoz, akik bár a divatos tudomány irányzattal egyetértenek, a teremtõt nem akarják kihagyni. "de nem ezért nem lehet a közepének a helyét megmondani."- hanem MIÉRT??? Válaszolj!!!!!!!!!!!!!!! Amúgy pedig nem a felvetéseimre válaszolsz, hanem újból elkezdesz toszogatni. "ez már megint filozofálgatás"---mondd már meg mi a tököm lenne, ha nem vagyok tudós????? De ha gondolod megkérhetjük az admint, hogy nevezze át a topicot baszogatós topicnak.
Téged ki kérdezett? De, ha nem vagytok ugyanazon személyek polarka-gothmog, akkor egyiktek okozzon örömet a másiknak, hogy csak az egyiktek motyogjon. Amúgy meg fogd meg a fütyidet, vonulj a tükör elé, és dugd meg magad. Megérdemled!!!!