Már régóta tervezek venni valamilyen komolyabb távcsövet. Elkezdtem nézegetni a dolgokat de kiderült ez nem is olyan egyszerû mint ahogy gondoltam :). Ehhez kellene egy kis segítség vagy útmutatás. Szeretném nézegetni a bolygókat és galaxisokat is (amennyire ez lehetséges). Árban 100 és 200e közé lõttem be dolgokat, de ebben benne kell lenni mindennek. (állvány stb.). Tudtok erre vonatkozóan ajánlani valamit? Vagy kiindulópontot? Fényképezni nem szeretnék csak figyelni.
Sztem az indexen érdeklõdj, ott van egy pár amatõr csillagász.
Mégiscsak Demjén Rózsinak lehetett igaza - a kisegerek elfogyasztották a Holdat. Élõ közvetítés
Jó kis sötét fogyatkozás volt, de ebben valszeg az alacsony magasság is besegített az elején.
Szép sötétbarna-vöröses volt, amikor pedig az árnyék kezdett levonulni, szép, határozott kontúrja volt a földárnyéknak (persze nem metszetéles, de nem is elkent vagy elszínezõdött).
Goggle Earthban valaki próbálta már a égboltot? Nekem bejövõs.....
Jónapot.
Az Alion mizar alkaid csillagokon keresztül lemértem a Föld útját a nap körüli pályán Hold fázisonként.A méréssekkel amit bizonyítani kívántam azaz hogy a föld üreges és hogy a hold körül kering. A mérésekkel eggyértelmûen bizonyítani lehet a föld mozgását a hold körül ezeket a méréseket bárki bármikor ellenõrizheti kontrolálhatja. A tömegvonzás elméletével szemben nyolc ellenérvem van amely a hold föld viszonyát ellentétesen értelmezi a jelenlegi ismereteinktõl. kérésre a mérési adatokat elküldöm Elérhetõségem.: [email protected]
Perseidák jönnek, telihold az égen :( Azért lehet próbálkozni, állítólag szép idõ lesz. Érdemes meleg göncöt felvenni (10-12C-t jósoltak) és rákészülni, hogy minden csupa harmat lesz.
Jó észlelést!
Üdv. Ma, 2011. 08.13, 21:17-kor a Budapest 16.kerületébõl nyugatra észleltem valamit, ami kicsivel nagyobb volt mint az esthajnalcsillag, vörös-narancssárga színû volt, és egy repülõ sebességével mozgott. Ezt alig fél percig láttam, utána eltûnt ( egyre halványabb lett, ekkor már dél-nyugaton volt.) Nem repülõ volt ! Mi lehetett?
Hát én ezt nemértem. Azt hittem itt van az ilyen egyszerû kérdések megválaszolására szakértelem. Ugyanis szeretném látni a saját szememmel ezeket a dolgokat. Azon töröm a fejemet, hogy mondjuk 300e Ft-ba bele tuda-e férni olyan teljesítményû távcsõ, amit itt felvételt belinkeltem. Azon a felvételen, az arányokat tekintve kb 50-100 km átmérõjû hajók láthatók. Megnézném már magamnak õket.
Szerintem a milaa felé keresgélj. Ilyen részletgazdag videóhoz nagy átmérõ kell, úgyhogy newton, valami böszme, óramûvel ellátott EQ, és egy jó kamera.
szinte teljesen amatõr vagyok csillagászati témában, és volna egy kérdésem amire talán itt tudjátok a választ..
hogyan állapítják meg egy távoli csillag körül keringõ bolygókról azok paramétereit?
amit olvasok általában az annyi hogy a csillag apró fényességváltozásait figyelik évekig, és abból következtetnek a bolygó paramétereire..
Csak annyi a "gondom", hogy szerintem ezzel maximum egy "fordulatszámot" lehet meghatározni amivel az adott égitest kering a csillaga körül.. A bolygó méretére is lehetne a fényességváltozásból következtetni, de ahhoz megint csak tudni kellene mondjuk a távolságát a csillagtól..
Valahogy az az érzésem hogy pusztán ezzel a módszerrel egy sok ismeretlenes egyenletbõl sehogy nem lehet meg minden összetevõ ahhoz hogy egyértelmûen kimondhassák: X csillag körül R távolságra kering egy D átmérõjû, M tömegû bolygó
"Naprendszerünk áthalad a Sagittarius törmelék mezején " - mondta Majewski. "A Sagittarius csillagai most a mi jelenlegi pozíciónkra záporoznak, így egy idegen galaxis csillagai viszonylag közel kerülnek hozzánk." Az idegen invázió segíthet a csillagászoknak többet megtudni a rejtélyes sötét anyagról, arról a láthatatlan valamirõl, ami uralja a világegyetemet. "A Sagittarius törmelék alakja megmutatja, hogy a Tejút láthatatlan sötét anyaga gömb alakú eloszlásban helyezkedik el, ami meglehetõsen váratlan eredmény" - tette hozzá Weinberg.
Ha igen, akkor idõben mikor történt/történik?
Valaki aki látja a Vénusz Hold Jupitert.. csináljon valami jó képet :D Pest, lakótelep :( Esélyem sincs látni ezeket.. bár a múltkor nem tudom mi volt már együtt, de akkor is valami vénusz, mars hold :D és Baromi jól nézett ki
Ma, mikor felneztem az egre, a holdat es a venuszt vagtam. Orulok, hogy megtudtam, hogy a harmadik fenyes "csillag" az a jupiter.
Erdekes dolog ez a csillagaszat, csak draga a megfelelo muszer hozza. Pedig szivesen fotozgatnek tavcsovon keresztul. Egyelore be kell erjem a fantaziammal, es a masok altal keszitett kepekkel.
97 800 fényév nagy távolság. Na most ez a dolog a tejútrendszer körül van, tehát ennél nagyobb. Ha valami fénysebességgel halad akkor is több idõ átérnie egyik oldalról a másikra mint amennyi ideje a homo sapiens létezik. Szerinted akkor mégis mikor várható a jeles esemény? Tippelj már egyet!
Az a cikkbõl is kiderül, hogy ez jelenleg is zajlik. "A tanulmány szerint a táplálkozás 2 milliárd éve tart és kritikus fázisba jutott." Nem a homo sapienshez viszonyítva kérdeztem, ezt csak te gondolod. Egyébként a 97 800 az átmérõje a tejútnak, de a sagittarius jelenleg közelebb van: A Sagittarius elliptikus törpegalaxis (Sag DEG) a Tejútrendszer egy nyújtott, elliptikus, hurok alakú pályán mozgó kísérõje, törpe szferoidális galaxis. Hozzávetõleg 10 000 fényév átmérõjû és jelenleg körülbelül 70 000 fényévre van a Földtõl. Sarki pályán kering a Tejútrendszer magja körül, nagyjából 50 000 fényévre
Tehát a tippem, hogy a jeles esemény most éppen zajlik, hogy meddig?... (Ha tudnám, nem kérdezném, hanem kijelenteném, de semmiképpen nem kötekednék)
Már rég olvastam nem emlékeztem hogy belül van hogy belül van. De nem tök mindegy hogy 50 vagy 100 ezer a kérdésed szempontjából? Csak azért kezdtem kötekedni, mert úgy tûnt mintha rövidke életed során bármiféle változásra számítanál.
Ha van a háznál távcsõ és kilátás nyugat felé, most nézz rá a Vénuszra. A Fiastyúkhoz áll közel, együtt úgy néznek ki, mint egy apró Göncöl-szekér országúti fényszóróval :)
Én úgy tudom, hogy 156 milliárd fényév az átmérõje.. cirka. És úgy lett ekkora, hogy a bumm után a tágulása gyorsabb volt a fénynél, mert akkor még nem tartalmazott tömeggel rendelkezõ hmm.. "anyagot". Ezzel magyarázzák azt is, hogy miért homogén a hõmérséklet eloszlás.
Sziasztok! Bocs a zavarásért! Csak érdeklõdnék van e valakinek valamilyen magyarázata a következõ jelenségre: Dupla hegesztõ üvegen keresztül nézve a napot, a "jobb alsó sarkában" már ha lehet így fogalmazni egy kör esetében, egy nagyon pici fekete pontot lehet észlelni. Ezt kb. egy fél éve látom ha megnézem a napot a hegesztõ üvegen keresztül. Teljesen mindegy milyen pozícióban van a nap, reggel, vagy délben ,vagy télen ,vagy nyáron a kis pont mindig ott van. Lehet egy a nap pályával azonos mûhold, vagy a napban levõ valami? Várom a reagálásaitokat.Köszi rokonfajta
Mivel a Nap is forog a saját tengelye körül, ezért látnod kellene az elmozdulását, ha napfolt. Ráadásul ilyen hosszú ideig nem szokik ott maradni. A napszakkal (a Nap forgástengelyének iránya a horizonthoz képest) már nem emlékszem, mennyire változna, de talán az is változik. Javaslom távcsõ használatát (kivetíted a Nap képét, nehogy belenézz a Napba!!!!!! mert az lesz az utolsó napészlelésed! )
2012.07.14. 9:40. Változott a pozíciója kb. a jobb felsõ sarokban.
SDO adatok erre Beállítod a dátumokat, a „telescopes”-nél válaszd az AIA 4500 (yellow) -t, hacsak a napfoltok érdekelnek, kiválasztod, hogy képek (images), vagy video(movie) legyen, beállítod a felbontást, aztán a sárga „submit” gomb. Ennyi.
Nekem ennyi infóból ne várjál jó választ. Lehet a látásod sérült, úgy hogy azon a ponton képtelen akkora ingerületet létrehozni és ezért sötétebbnek néz ki a környezeténél.
Viszont ki tudhatja... Én is észleltem már életemben érdekes fizikai jelenséget a metróban utazva, többször is és ugyanazt. De mivel jó ideje nem sikerült reprodukálni és miattam nem is fognak a metróval külön teszteket végezni, h hátha reprodukálható még mindig. Ezért úgyis az emlékezetem homályába vész, mivel annyi infó, h mit láttam még ötletelésre is kevés (nem csak nekem). Lefényképezni, filmezni meg nem próbáltam meg (nem is nagyon lett volna mivel) és furcsán is néznének, h mit próbálok fényképezni az alagútban menet közben a sötétben, amikor mások ugyanott leszálláshoz készülnének. Pláne, ha még sikertelenül is. Azt nyugodtan kizárhatjuk, h behaluztam.
Sztem technológiailag is kihívás lenne kint összeszerelni egy ekkora távcsövet. Bizonyára még az ISS mostani méreteinél is nagyobb lenne és költségesebb. Most erre kaptak forrásokat, ez tûnt reális ötletnek.
Perseidákat néziteke? Eddig nem túl nagy aktivitás mellett olyan 5-6 percenként egy-egy fényesebb, de nem a Himalájáról nézem... Nem túl tudományosan: olyan Göncölszekér fényesebb csillagainál valamivel fényesebbek, kb. 1-2 tenyérszélességû "csíkhúzás", fényesebbek talán sárgásfehérek. Mondjuk eléggé horizonthoz közel, É-Ny-i irányba sasoltunk, Budapesttõl ráadásul délre, ami eleve nem szerencsés...
...és mire csináltam magamnak némi szendvicset és visszamentem az ég alá, már be is borult... Talán majd hajnalban...
Hi, egy tavcsovet szeretnek vasarolni es kettot neztem ki de nem tudom meiket lenne jobb megvenni, az egyik SkyWatcher 130/900 a masik 130/650, ahogy olvastam a nagyobb fokusz jobb mert ugy nagyobb nagyitast lehet elerni pl. 900/10mm= 90x nagyitas mig ugyanez a 650el csak 65x nagyitas, megis a 650-es a dragabb , es egy masik kerdes, ahoz hogy elerjem a maximalis 260x nagyitast ahoz tobb lencset is bele lehet rakni vagy csak egyet kell venni ami nagyobb nagyitast ad ? Es az utolso kerdes, napszurot lehet hazilag is kesziteni vagy jobb keszen megvenni (eleg draga) ha lehet akkor milyen anyagbol kell (alufolianak nez ki a kepeken:D)?
Vagy ezt ugy kell kiszamolni hogy veszek pl. egy 6 mm-es okkulart meg egy 3x-os barlow lencset akkor 900/6=150x nagyitas es ezt kell megszorozni 3-al (3x nagyitasu lencse) ami egyenlo 450x nagyitas?
Igen, a 3x barlow lencsével 3*900/6 lesz a nagyítás, de nem biztos hogy érdemes ilyen nagy nagyítást használni. Ilyenkor már jobban elõjönnek az objektív lencse színhibái, a kép is remegõsebb, a látómezõn másodpercek alatt keresztülmegy a mefigyelt csillag, ezért drágább, de stabilabb óragépes ekvatorális álvány kellhet hozzá
Ezek a nagy nagyítások ritkán használhatóak,úgy hogy ne ez legyen a szempont. Egy évben csak pár alkalom van mikor olyan az idõ és a légkör is,hogy ilyen nagyításnál tiszta képet kapj. Azon kívül kérdés,hogy mire szeretnéd használni,a rövidebb fókuszú távcsõ talán jobb mélyegezéshez. Ahhoz meg ritkán kell 100x nagyítás fölé menni. A nagy nagyítás jó lehet a Holdhoz például,de ha nincs stabil mechanika alatta óragéppel akkor pikk-pakk kiúszik a látómezõbõl az objektum, ha meg követni próbálod kézzel akkor nagyon remegõs lesz a kép. Ha esetleg még nem néztél ilyen távcsövekbe akkor ajánlom,hogy elõtte mindenképp tedd meg,hogy tud mire számíthatsz és utána vásárolj.
Kocsis Antal képe a spaceweather fõoldalán teliholdról, grat!
Meg egy kerdes: SkyWatcher 130/650 EQ2 vagy Dobson SkyWatcher 150/1200? Azt nem ertem hogy a 130-nal azt irja F5 a fenyereje es a 150-nel meg csak F8, en ugy olvastam mindenhol hogy minnel nagyobb az atmero annal nagyobb a fenyero, igy a 150-nel nagyobb kellene legyen a fenyero nem ? Ezert nem vagyok abban biztos hogy a 150 jobb lenne mert a fenybefogas a legfontosabb a tavcsoveknel ahogy olvasgattam
Távcsövek fényereje (általában az "optikák" fényereje - értsd: fényképezõgépeknél is) a fókusztávolság osztva a lencse vagy tükör (szabad) átmérõvel:
Btw: Én NEM vagyok ebben guru, de sztem ennek a fényképezésnél lenne igazán szerepe. ott egy fényerõsebb optikával rövidebb ideig kell vezetned a távcsövedet, míg ugyanannyi fényt gyûjt össze ugyanannyi területre.
Miért lenne jobb a nagyobb átmérõ és nagyobb fókusz?
- Nagy átmérõhöz jobb határfényesség tartozik: halványabb objektumokra jobb (ha azok nem diffúzak, azaz nem szétkent alakzatok) - Nagy átmérõ = jobb felbontás: pl.: kettõscsillagoknál nem hátrány - Nagyobb fényerõ nálam egyet jelent a jobb optikai minõséggel is. Nincs sok tapasztalatom, de a fórumok alapján az jön le, h kis fényerejû optikát nehezebb pontosabban megmunkálni - Nagyobb fókusz = lehetséges feljebb menni a nagyítással - ez IS lehet szempont
Valakinek sikerült már megfigyelni a Panstarrs szabadszemes üstököst? Remélem derült lesz a hosszú hétvégén egy este és el lehet kapni az esti égen.
Ha vki használ planetárium programot, arra ügyeljen, h az MCsE honlapon levõ pályaelemek baromira pontatlanok, azzal kiszámolva a helyzetet az esti órákban a látóhatár alá és délnyugati irányba számolja a poziciót Budapestrõl.
Arról sajnos tegyél le. Havazás és borult ég lesz az egész hosszú hétvége alatt :(
Hello. Kérem nézzék el nekem a laikusságomat, de van valami amit sosem értettem, mégpedig, hogy miért laposak a galaxisok, miért nem gömb alakúak, hiszen bármerrõl körülvehetnék a bolygók, vagy ezzel nagy hülyeséget írok?
Egy gömbben, egy tömegpont körül mozgó objektum mozoghat körbe-körbe, befele-kifele, és (egy tengelyt tekintve) fel-lefele. A keringést (perdület) a perdületmegmaradás törvénye miatt nem igazán lehet leadni, viszont a többi irányú mozgástól (mozgási energiától) megszabadul idõvel a rendszer, és szépen egy lapos korongba rendezõdik, mert az a legkedvezõbb energetikai szempontból.
áá oké, azt hiszem értem :D valami bonyolultabbra tippeltem volna :D
Persze rögtön felmerül a kérdés, hogy miért keringenek a testek a világûrben? Miért nem csak úgy állnak?
Értem én: egyenes vonalon indultak vmerre, de nem egyedül vannak, ezért a gravitáció (vagy a rugalmas térhártya benyomódása miatti lejtés miatt :D rohadtul nem számít, ebbe ne kössön bele senki), görbe pályára kényszerültek és már meg is van a keringés.
de akár össze is ütközhettek volna és felaprózódnak, vagy statisztikailag nehezen magyarázhatóan az történt, hogy egy kitüntetett irányba perdülés nagyobb valószínûséggel maradt meg?