Szarás nem függ össze az értelmes utód nemzésével/nevelésével. Ha egy gyereknek nincs apja, nincs kirõl példát vegyen, nem kap atyai pofont -> kis gyökér lesz. Mivel egy kis pondró fasz, nem tud szaporodni, így elpusztul a génállományod, ami evolúciós szempontból nem tesz jót neked.
Hmm ha fenntartásokkal kezeled, amit írtál (mivel írtad, hogy jelenleg ez a véleményed), akkor okés. De nehogy valaki bemagolja azt a linkelt mondatot, mert eltévedhet.
A férfi életében a nõ nagyon fontos szerepet játszik. De ez vissza is igaz. Hisz ha csak a szükséges dolgokra hazsnálnánk õket (csúnya kifejezés, mivel a Nõ is ember, nem tárgy), akkor a szexen túl nem jutnánk sokra. A férfi életében fontos a nõ, mivel vágyik egy másik szemléletre is, továbbá akivel meg tudja osztani az örömeit és a bánatát. A férfi természetesen igazi nõre vágyik, míg a nõ pedig igazi férfira. Jól leírtad a férfi "definícióját" (legyen független, ne vakítsa el az önös érdek). Ne feledd, hog a barátok határoznak meg téged. Viszont a jó párkapcsoalt alapja a barátság. Én ebben hiszek. Ha valaki túl tud jutni a barát és pasi, illetve a barát és csaj problematikán, akkor egy új világ nyílik meg számára. Hogy a párod egyben a barátod is. Természetesen vannak más barátok is és amíg nem vagy házas, nincs saját családod, addig nem is kell nélkülözni a barátokat. De ha már van saját családod, akkor érezd magad otthon benne. Na ez az, ami keveseknek sikerül.
De vannak gondok. Látom a HSZ-eiden ,hogy Te is foglalkozol evvel, gondokodsz stb. Rendben is van.
Ma nagyon sok gond van a párkapcsolatokkal, pontosabban már a kezdésnél is. Ha túl magabiztos vagy, avval elijesztesz másokat. Ez elsõre nem tûnik nagy bajnak, de lehet egy olyat is elijesztesz, aki meg tud változni, önbizalmat tud meríteni a párkapcsolatból és majd tud beletenni. Akkor a másik gond az önzõség, illetve az igen alacsony érzelmi intelligencia, továbbá az öngyûlölet.
Meg lehet nézni, mire jutnak azok az emberek, akik csak saját maguknak élnek. Ki vannak égve, de nem a nagy szexuális hajtástól, meg a kaparástól. A reménytelenségben égtek ki. Menekülnek. Ez elsõre hülyeségnek hangzik, de így van. Nem hiába van az, hogy a legstabilabb emberek mind 40 év felettiek.
Mondok egy példát: van ez a korai szüzesség téma. Mikor arról van zsó, hogy a tizenévesek divatól szexelnek, rögtön jönnek az okos (és értelemszerûen tizenévesektõl való) HSZ.ek, hogy hát õk is elvesztették, de a nagy és hatlamas szerelmükkel. Természetesen az aktus után fél évvel már másba szerelmesek, de az lényegtelen.
Párkapcsoaltban az emberek nem tudják, mit szeretnének. Tanulni kell, nincs mese. Senki nem úgy született, hogy mindent tud.
És a legnagyobb probléma az, hogy ma nem tudnak ismerkedni az emberek. Sokan felületesek, elég unalmasak is, ráadásul tüelmetlenek is. De keresni kell egy olyat, aki nem unalmas. Meg jönnek evvel a "csak a belsõ számít" dologgal. Na ez egy faszság, ha engem kérdeztek. 50-50% külsõ és belsõ. Ráadásul a probléma onnan is ered, hogy valakit beleképzelünk a másikba. Aztán meg szidjuk, ha nem olyan, ahogy elképzeltük. pl:* Mai házasságok 60%-a válással végzõdik, ami történetesen a szexuális élet hiánya miatt is van. Kérdezem én, aki nem tetszik neked vagy csak említésre méltõ, avval hogy tudsz szeretkezni? A belsõ tulajdonságaira ráhúzod a szomszéd nagycsöcsû lányát?
* A példa pedig egyik ismerõsöm beszélgetése. Megírtam neki azt, hogy sokan azt is elvielik, ha százszor megcsalják, megalázzák. Erre írta az ismerõsöm, hogy azért, mert szereti. Erre kontráztam: biztos hogy õt szereti vagy inkább azt, akit beleképzelt a másikba? Erre nem kaptam választ.
És a kis példa után hagy térjek vissza az elsõ bekezdésben lévõ "meg tudja osztani örömeit és bánatát" mondatra. Ma ez ritka. Gyengék az emberek, nem tudják felvállalni az érzéseiket. Másik elõtt nem nyílnak meg, megpróbálják irányítani a másikat. Tipikus példa, amikor nem megy a szexuális együttlét a férfinak. Erre nem hogy átgondolná, miért nem megy (lehet nagyon stresszes napja volt, vagy egyszerûen még nem áll készen), hanem elõkapja a "pofa be asszony" modort, mivel õ a férfi. Persze nem férfi, hanem egy kis senkiházi, de ezt nem tudja.
"Azt is beláttam, hogy a párkapcsolatnak, nõnek kritikus értelemmel nézve gyakorlatilag nulla haszna van a férfi életében. Nemi ösztönén túl semmi más nem motiválja az említettekre, és nemi ösztönének kielégítésén túl semmi másról nincs szó. Így a dolgot jobb úgy letudni, mint az evést: mértékletesen, egészségesen, odafigyelve. S csak annyit enni amennyit nagyon muszáj. "
Ez viszont már hatalmas baromság. Elég szegényes gondolkodást sejtet ez a mondatod. Jó dolgokat tudsz írni, de ha elszáll az agyad. Pedig a mondandóidban tök jó dolgok vannak. De nem mind az. Amit idéztem, az az én szememben szar, semmitérõ mondat.
Igen. Igen, engem sokan utálnak, de nem okoz problémát.
Az elsõ részhez: Hérodotosz azt javasolja - s én ebben vele maximálisan egyetértek -, hogy nõvel, szerelemmel, családdal csak azután kezdjen el foglalkozni a férfi miután már a világban stabilan áll, sokat tanult, van megélhetése, társadalmi megbecsülése, hitele meg ilyenek. Számszerûsítve 30 éves kor után. Különben szétforgácsolja, ezáltal kinyírja magát.
A középsõ részhez: ehhez nincs mit hozzá fûznöm saját életed eredményein láthatod majd úgyis, hogy jól csinálod-e, vagy sem
Az utolsó részhez: A napokban végeztem egy kisebb summázást az eddigi kutatásaim, vizsgálódásaim egy részérõl, és a következõkre jutottam: - Amit a nemi ösztön akar, azt valójában nem én akarom, hanem az ösztön, és alattomban úgy álcázza, csomagolja a dolgot, mintha én akarnám. És nagyon ért a dolgához. - Beláttam, hogy minden, amiért nõt szerettem volna magam mellé, az saját lelki hiányosságaimnak enyhítésére és elfedésére szolgált volna. Nem volt kellemes belátás, de így van valójában. A hiányosságokat pedig a férfi - magamból kiindulva - saját maga meg tudja oldani, ha nem nyápic. - Azt is beláttam, hogy a párkapcsolatnak, nõnek kritikus értelemmel nézve gyakorlatilag nulla haszna van a férfi életében. Nemi ösztönén túl semmi más nem motiválja az említettekre, és nemi ösztönének kielégítésén túl semmi másról nincs szó. Így a dolgot jobb úgy letudni, mint az evést: mértékletesen, egészségesen, odafigyelve. S csak annyit enni amennyit nagyon muszáj. - Mindezekbõl következõen: nagy fegyelemmel és önuralommal - hogy az ember a dolgok rabjává ne váljék - a nõkkel csak annyit érintkezni amennyit nagyon muszáj, s erre a legjobb a bordélyház, a hetérák. Ahogy a szarást nincs értelme az ember életének középpontjává megtenni, úgy nõt sincs semmi értelme.
Arisztipposz ki a téma szakértõje kijelentette, hogy az õ belsõ egyensúlya lehetõvé teszi számára, hogy félelem nélkül haladjon át a gazdagság, a hatalom, és az érosz tengerén. Amikor azzal vádolták, hogy Laiszhoz, a hetérához jár így védekezett: "Õ ez enyém, de én nem vagyok az övé." Vagy: "Nem az a szégyen ha elmész hozzá, hanem ha nem tudsz tõle eljönni".
Mikor kutatásaimba, vizsgálódásimba kezdtem nem erre az eredménye akartam jutni, hanem arra, hogy milyen jó és felemelõ egy párkapcsolat, szerelem, de nem az, és arra, hogy az lenne sehol semmi jelet nem látni.
Olyan az egész, ahogy a mézbe repülnek a mohó éhes bogarak: beleragadnak, vergõdnek egyet benne, aztán kimúlnak.
Persze nem biztos, hogy így van ez, de jelenleg nagyon úgy néz ki: így van.
Ahol sala megjelenik ott mindennek vége. Az sg fõfilozófusa clioval együtt...
Szerintem a felesleges szúrkálódás helyett gondolkozz azon, amit neked írt. Pláne úgy, hogy (HSZ-edbõl ítélve) majdnem maradéktalanul egyetértettél vele.
"Lásd, fontosabb volt a tanulás, fontosabb volt a 320( )km távolság, fontosabbak voltak az anyagi... Szóval igen erõs kifejezés az, hogy mindennél fontosabb, meg a "zsupsz" is igen erõs kifejezés."
Fontos tanulni, igen, ezért is tanultam olyan sokat az elmúlt idõkben. Igen, fontos volt a távolság meg az anyagiak, mert ezeket kellett legyõznöm, hogy elérhessek egy még fontosabb célt: õt és a boldogságot, mit általa reméltem. És igen, tudom, hogy ez hiba volt; ha magamtól nem remélek semmit, mástól hogy számíthatnék bármi többre?
"Problémád forrás(a), hogy a szerelemben elvesz(t)etted önmagad, szétolvadtál, elgyöngültél, megsápadtál, merengõvé váltál, érzékeid eltompultak, nem láttál, nem hallottál, semmi sem érdekelt szíved választottján kívül, beszüntetted a gondolkodást, intelligenciád mélypontra süllyedt, elbuktál saját magaddal szemben is…"
Igen, valóban nem egészen olyan voltam közben, mint elõtte - vagy most utána. Voltak olyanok, akiktõl elfordultam. De annyit meg tudtam tartani magamból, hogy állapotomtól telhetõ legjobban odafigyeltem azokra, akik rajta kívül is fontosak voltak: a barátokra és a családomra, akik mindig mögöttem álltak, mégha nem is mindig viselkedtem úgy, ahogy megérdemelték. Hogy elbuktam volna saját magammal szemben? Részben lehet. De az utóbbi idõben, még a szakítás elõtt megtapasztaltam azt, amit már rég elveszettnek hittem, pedig a kapcsolatban gyakoroltam õérte: azt, hogy tudok küzdeni. Nem volt könnyû; amíg vele voltam, sosem éreztem igazán szükségét, mert mindig adott valamit magából. De nemrég rájöttem, hogyha nem küzdök saját magamért, hiába szeretem õt, nem lesz belõlem soha semmi. Rossz érzés, hogy így lett vége, de ennek a fényében azt hiszem, ez elkerülhetetlen volt; nem voltam igazi férfi. De tudok tanulni a saját hibámból. Ezentúl is foglalkozni akarok a barátaimmal és a szeretteimmel; de ezúttal saját magammal is akarok. Tudom, mi az, amit csinálni szeretnék, és hogy mellette még számos dolgot szeretnék elérni.
Nem tudom, mit sikerül elérnem az életben, de egy biztos: küzdeni fogok a céljaimért. És nemcsak azért, hogy másnak jobb és kényelmesebb legyen.
Amint látod, néhány apróságot belejavítottam és kiemeltem abban, amit írtál. Jobban odafigyelhetnél a helyesírásodra; a Mehet gomb elõtt alaposabban is végignézhetnéd, mit írtál. :)
"ha meg tudja fékezni nemi ösztönét vagy a puszta testi higiénia körére szorítja"
Már bocs, de ezt te se gondolhatod komolyan :D. A nemi ösztönt el lehet folytani, de nem örökre. Biológiai lények is vagyunk, nemcsak szellemiek. Vannak szükségletek, amiket ki kell elégíteni, ha nem is egyfolytában vagy rendszeresen. A nemi vágyat elõbb-utóbb ki kell elégíteni, de legalább némileg lehet kontrollálni, hogy hol és mikor és persze kivel (mivel). :) Ebben már csak azért sem hiszek, mert még túl fiatal vagyok az ilyen tételekhez. :)
A legjobban az a férfi jár, amelyik a szerelemnél erõsebb szenvedélyre talál, ha becsvágya másfelé tereli, ha meg tudja fékezni nem ösztönét vagy a puszta testi higiénia körére szorítja. Mi több, bizonyos tekintetben handicap-tõl szabadul meg, mint nem egy szellemi vagy történelmi nagyság példája mutatja, sõt nem is kell óriásokig mennünk. Ezekben a férfiakban a gondolat vagy a tett aktivitása, esetleg szenvedélye nagyobb a szerelemvágynál. A férfi kifejtheti legmagasabb képességeit és teljes értékû férfipályát futhat meg, ha nem is válik apává.
(A nõ képességeit szer fölött hiányosan tudja csak kifejteni anyaság és szerelem nélkül, rajtuk kívül; pszichikai és fizikai szervezetét szinte teljes mértékben abszorbeálja az anyaméh, foglalkoztatni, kielégíteni kell, különben ideg- és lelkiélete elferdül, de legalábbis csonkává válik az élete. Hogy szervezete az anyaság roppant feladatát elláthassa, szükséges, hogy mindennél erõsebb legyen benne az anyaösztön és ennek eszköze, a nemiség. Az anyaméh parancsai szerint alakul ki egész belsõ és külsõ világa a gyermek, férfi, szülõ, család, rokon, születés, esküvõ, házasság, halál, válások, szerelmi viszonyok, otthon, pozíció, vagyon, táplálék, ruha, ékszer: a test, az anyag szorosan simuló gyûrûi körül. Az anyaméh parancsára anyaösztöne hatalmasabb kell, hogy legyen a férfi apaösztönénél, nemi bûvölete hatásosabb és érzékletesebb a férfi vonzóerejénél. Nem a férfi és a nõ akaratából, elõnyre, haszonra, gyõzelemre, gyönyörre törekvésébõl következik, hogy a nõ az erõsebb nem s a férfi a gyöngébb, hanem a természet akaratából, a faj törvényébõl: ez diktálja a nõ gyõzelmét a férfi fölött.)
Úgy tud a világon mindennél fontosabb "zsupsz" tönkremenni, hogy sosem volt a világon mindennél fontosabb. Gondolj csak bele!
Lásd, fontosabb volt a tanulás, fontosabb volt a 320km távolság, fontosabbak voltak az anyagi... Szóval igen erõs kifejezés az, hogy mindennél fontosabb, meg a "zsupsz" is igen erõs kifejezés.
Problémád forrás, hogy a szerelemben elveszetted önmagad, szétolvadtál, elgyöngültél, megsápadtál, merengõvé váltál, érzékeid eltompultak, nem láttál, nem hallottál, semmi sem érdekelt szíved választottján kívül, beszüntetted a gondolkodást, intelligenciád mélypontra süllyedt, elbuktál saját magaddal szemben is…
Megoldás: oda kell figyelni. Bizony. És nem könnyezni, rinyálni...
Elmondta, mit akar: új, mindent elsöprõ szerelmet. Még úgy is, hogy a szerelem nem tart örökké. Nekem fontosabb volt küzdeni azért, amink volt, mint új izgalmakba bonyolódni.
Most már ott tartok, hogy abszolúte nem érdekel, mi van vele. Õ csodálkozott azon, miért nem árulom el neki, van-e csajom. Merthogy õ bízik bennem... az meg se fordult ezek szerint a fejében, hogy én bízok-e benne azután, hogy egy hónapig titkolózott elõttem. Hát, úgy látszik, a legnagyobb szerelmek hazugságokra, a legnagyobb barátságok pedig õszinteségre alapulnak. Ezek után legalább kétszer, ha nem háromszor, is meg kell gondolni, mennyire bízik meg az ember egy lányban/nõben. Legalább már szerelmes nem vagyok. Fájt, mintha szívmûtétet végeztek volna rajtam érzéstelenítés nélkül - de sikerült. Megint nem érzek semmit.
ne hagyd magad, ne alázkodj meg! már tényleg semmi köze nincs hozzád!
"tegnap rámírt msn-en, mert azt hitte, van másik csajom" ha elhagy, de talonban akar tartani, az a leggecibb dolog! csak ezért nem szar telibe! meghagyna ZS tervnek...
ennél már csak az a szarabb mikor kijelenti a nõ hogy soha semmi nem lesz köztetek a jövõben..de még mindíg jobb a szarkavarásnál! könyebb felejteni! a világ nem áll meg emiatt! mert te a helyzetedben gondolom még reménykedsz picit hogy esetleg mégis visszaszerzed...sajna egy kapcsolathoz 2 ember kell, és ez 2 emberen is múlik!
jó ami jó, és fáj az ami fáj, ez ilyen egyszerû... ha azt akarná amit te akkor nem tartanátok itt
Hát, ez tegnapig nehéz lett volna, de tegnap rámírt msn-en, mert azt hitte, van másik csajom. Kérdeztem, neki mi köze hozzá, aztán ment egymás oltása rendesen.... a végén teljesen felhúzva lépett le. Kicsit bûntudatom van, de éreztem, ha nem vágok vissza neki, én pusztulok bele ebbe az egészbe.... Hogy tud valami, ami a világon mindennél fontosabb volt, zsupsz tönkremenni? Úgy látszik, egyeseknek túl nagy elvárás az, hogy õ is mindent megtegyen azért, aki mindent megtesz õérte.
Én alapvetõen egyetértek vele. Szerintem az nem mindegy hogyan megy szét két ember. Ha közös megegyezéssel én jobbra, õ balra /ami ritka mint a pink holló/, akkor egy after-sex simán belefér. Azt hiszem csak akkor nem mennék bele, ha tudnám hogy szarul fog neki esni amikor éjszaka felöltözök és balra el. De ha így vagy úgy õ cseszett ki velem, akkor már szinte kötelezõ is. Nyugodtan meg lehet húzni, felszabadultan, kötöttségek nélkül, semmi lelkizés. Egy férfinak olyan ez mint a béke szigete. Ha ne adj isten késõbb még enné is a fene utánam, akkor teljes a siker. Csak egyvalamire kell vigyáznom /annyira azért nem nehéz/, hogy mindig hagyjam ott. A töltött káposzta kiolvasztva és felmelegítve a legjobb, de ez a kapcsolatokra már nem igaz.
Savanyú a szõlõ (igazi kapcsolat jó lenne, csak nem jött össze)? Vagy vizet prédikálsz és bort iszol, vagy te is csak puszta hús vagy? Ne már, egy pasinak is jól jöhet, ha van aki mellette áll, ha baj van, nem csak odafekszik:D.
Nah, ha még keres, lehet mág belõle szex is. Felmelegítve semmi sem jó, de ha már nem jelent neked semmit, megdöngetni utána már meg lehet, csak rutinból is. Egy nõ csak addig tud rajtad uralkodni, míg remélsz tõle valamit. Ha már egyáltalán nem izgat, akkor békésen megrakhatod bármikor vigyorogva és hazamész elégedetten. Ha már eljátszották a bizalmadat, akkor már csak a puszta hús marad, az meg mindig jó buli.
Nemtom másnál beválik-e, de nálam bejött a következõ módszer: valahányszor eszembe jutott a "régi szerelem" következetesen felsoroltam eseményeket magamban, amik nem pozitívak voltak számomra, amik rosszul estek, fájtak...stb. gyorsabban ment a felejtés. Önhipnózis:D:D
Na, itt vagyok. Így utólag eléggé elkeseredettnek tûnik a stílusom. De voltak, akik szerencsére még ilyenkor sem hagytak el. Szóval már összeszedettebben tudok gondolni a dologra.
Távkapcsolat volt a miénk. 320 km-es távolság volt köztünk, de kitartottunk egymás mellett. A kezdet maga volt a tökély. Sajnos anyagi okok meg a suli miatt csak ritkán találkozhattunk. Volt olyan, hogy 4 hónapig kellett várnunk a következõ alkalomra. Sok feszültséget szült ez köztünk, egyre gyakoribbak lettek az összekapások. De mikor találkoztunk, minden más volt; szép, jó, majdnem ideális. Most pár napja meg vége lett, ahogy írtam is.
Hát, én is kezdem úgy hinni, hogy neki tényleg nem fájt. Sírni sírt, de tudom róla, hogy ha más sír a szeme láttára, õ is elkezd. És jah, szex is volt...
Nemrég még mindent éreztem iránta, most viszont alig valamit. Tegnap felhívott, miközben haverok közt voltam. Érdekelte, mi van velem (msn-ezni akart), én meg mondtam, hogy elvagyok. Egy sértõdöttnek hangzó "oké" és elköszönés után letettem. Hogy minek keres, ha egyszer nem kellek neki...
Nocsak, eszerint volt búcsúszex (avagy szánalomszex)?! :D Jó az. Nõ meg van épp elég, még tán túl sok is...
Szabad vagy, élvezd ki a lehetõséget!
Amúgy el ne hidd, neki BIZTOS nem fájt, különben nem lépne le. 1xûen csak nem akart a lelkedbe gázolni még jobban (kellesz még valamire, jó egy tartalék hõsszerelmes, aki szükség esetén meghalhat érte,a nõk szeretnek sok kapaszkodót hagyni maguk körül), avagy magának is hazudik. Ha szeret és fájna ha elhagyna, akkor nem hagyna el. Tiszta sor. Minden más hazugság szvsz. Háúz doki jól látja ezeket. :D
Nem szabad úgy felfogni, hogy TE kaptál egy utolsó napot tõle! Nagy szart! Õ kapott egy utolsó napot tõled, hogy érezze mit veszít el a kis butus! :D Szard le!
vagyis tegnap.... elnézést, túl furán telik az idõ most...
Nekem ezen az istenverte napon lett vége a nagy szerelemnek...... és semmit sem tehettem ellene....... csak egy utolsó napot kaptam Tõle, hogy teljes szívvel szerethessem õt..... és ma el kellett engednünk egymást..... neki is fájt, de mégis.... vége..... az igaz szerelemért sem éri meg küzdeni.... nem él örökké.... ennyi.... soha semmi nem lesz már ugyanolyan, mint ezelõtt....
Én január végén vagy február közepén költözök el. Külön jobb lesz már nem beszélünk egymással 2 hónapja kb.
A tanulság: mindig az elsõ gondolat a legjobb, ami pedig az, hogy a kapcsolat felmelegítve nem jó. Ami egyszer nem mûködött azt kár újrakezdeni.
Nos azért az elmúlt 2 hónap elég vicces ha azt nézzük, hogy volt egy születésnap+karácsony kombó.
igen,hinned kell hozzá,és úgy jön létre a dolog,ha nem hiszel benne,persze hogy nem találkozol vele soha,de sokan nemmernek hinni benne,ismételten sajnálom õket.:C
Tod a média meg a mai világ elhiteti az emberekkel, hogy úgy isten igazából nem létezik az ilyen. Pedig dehogyisnem. Tényleg nem 100% az, hogy sokáig tart egy ilyen, de van bõven ellenpélda.
azóta már 7-ik hónap tellik el,tehát nemtudom mivolt ez a görcsösködék,még ugyanúgy mindig érzem,sõt erõsebben,meg õ is.irigykedés voolt meglehetõsen:O
azért mostanában ahogy a nõk viselkednek,4 hónap már egész jó,van aki mellett 2-3hét is sok,vagy õ unmeg téged másfél 2 hónap után,na az a lófasz:|
klart: Te 1 hónap alatt történtekrõl írtál és én arra reagáltam.Mellesleg ott volt a hozzászólásomban a szerintem szó, úgyhogy ilyeneket ne írj("és megmondja hogy márpedig ez meg az nemúgyvan.hidd el") mivel nem ezért írtam.
Molnibalaga: Nem osztom az észt, csak leírtam a véleményem, a fórum meg pont erre jó.Nem azt mondom, hogy abból nem lehet komoly kapcsolat, csak azt ne hívd már az elején szerelemnek.
nem verem amagam erre,csak kibaszottul zavar hogy valaki okoskodik,miközben lófaszt nemtud a dolgokról.és megmondja hogy márpedig ez meg az nemúgyvan.hidd el amúgymeg,lehet 4 hónap nagy dolog.nem egyszerû mindenannpi kapcsolatról van itt szó,rengeteg dolog történt.éveknek tûnik.de minek is magyarázok itt.úgysem értitek meg,én tudom hogy mivan,kész:c
te csak kúrvára tudhatod hogy szerelmesek vagyunk e vagy nem,fellángolás az apád az,-.- 4hónapja együtt vagyunk elmondanám.és borzasztóan szeretjük egymást,úristen hogy tudnak már okoskodni egyesek,mikor lófaszt se tudnak egészrõl:|
Régebben írta valaki indexes fórumon, hogy kint élt valami skandináv országban, és ott kicsit más a hozzáállás. Képesek természetesebben kezelni a szexet, nem annyira prûden. Pl. természetes, hogy ha tetszenek egymásnak, akkor elég korán kipróbálják együtt az ágyban is, aztán ha nem mûködik, akkor mindenki megy sértõdés nélkül a saját útjára.
Kicsit elvarázsolt a dolog, éppen abban az idõben láttam A lét elviselhetetlen könnyedségét filmen, az is elég nagy hatást tett rám.
"Gondoltam adok egy esélyt a kapcsolatnak".komolyan azt hitted hogy ha megdugod akkor belé szeretsz?dehogy hitted...csak szórakoztál még a lánnyal mikor már tudhattad nem fog kialakulni semmi...
Na wait a sec. Én nem a szüzességét vettem el, és nem két nap alatt. Nem voltam paraszt, és nem kihasználtam, csak adtam egy esélyt a kapcsolatnak. Nem egyszer "dugtam meg", hanem két hónapig együtt voltunk. Nálam nem mûködött. Ez miért undorító?
Nincs itt semmiféle pontatlanság.Ez történt,az hogy mit gondoltál teljesen független a tettektõl lényegében megdugtál egy beléd szerelmes lányt úgyhogy te nem szeretted viszont.Ez fair dolog?Nem gondolod hogy ez szemétség volt úgy megdugni h nem is szereted õ mg odáig volt érted,nem érdekelt más csak az h dugd?Abszolút nem érzed át meKora fájdalmat okoztál neki?ez bunkóság felsõfokon...undorító...
Ez így pontatlan. Megdugtam, de gondoltam majd csak kialakul. De aztán nem alakult ki semmiféle komolyabb érzelem, ezért mondtam neki, hogy részemrõl ennyi. Mit kellett volna mondanom?
Informatika és tudomány
