-Sándor vagyok, Jókai út 27. szám alatti lakos, és...mikó? -És a Fogarasi Árpádról mit tud elmondani? -Hát, Árpád egy...egy évvel fiatalabb, éntõlem talán egy évvel, mert a nõvérével együtt jártam iskolába, Balvinnal, és semmi többet nem tudok elmondani. Árpád fiatalabb tõlem egy évvel. Balvin iskolatársam...vót valamikor. -Hogy dolgozik? Jó munkásember? -Biztos. Biztos jó munkásember. Árpád biztos jó munkásember. A nõvérje velem egykora születésû, úgyhogy... Egyebet nem tudok mondani. Kérem kapcsolja ki a kamerát. -És az építményérõl mit tud? -Hát, az építményérõl annyit tudok, hogy a tanács megkapta az ovjektumra való...hogy mondjam magának...hogy ezt a zépítményre magkapta a tanácstul a zenegdélyt, hogy...hogy akarja magának kifejezni, hogy...mindent megkapott erre a zovjektumra, meg 300 000 liter...30 000, vagy nem tudom, valami ovjektumra, hogy a liter 300 000, 30 000 literes víztartályra megkapja a zengedélyt, ésss... -És mire fog szolgálni ez az objektum? -Hát ez a kocsordi tanács részirül megkapta a zengedélyt, ez ahogy a zokszigén kihasználására ilyesmit hallottam én. Tudomásom szerint, hogy 30...hogy a zokszigén eztaaa mikor a 30 000 literes víztartályt a zovjektum részirül, hogy azt fel fogja használni, amikor kilövik a...mittudomén. -És atomtámadás ellen is véd ez? -Nem...igen...az ellen nem véd, de viszont így magyarázzztaki Árpi, hogy a vissszbül veszi kia a zokszigént. Teccikérteni? A vízbül fogja azo...30 000 literbül veszi ki a zokszigént.
Nem egy szép honlap, s mire elindult (mert az eddigi tartalom egyenlõ volt a nullával) már lassan el is felejtik Sándorunkat, így teljesen felesleges. A rajta található tartalom sem túl egyedi, remélem több oldal már nem próbál meg megélni a történetbõl...
Vicces ez egy darabig, én is sokszor megnéztem, de már elég, lassan sajnálni kezdem ezt az embert (ha még eddig nem tettem volna).
Mi atyánk, aki a mennyekben vagy, teccik érteni? Szenteltessék meg a te neved, vagy nem tudom. Jöjjön el a te oxigé... országod, legyen meg a te akaratod, hidraulika mittudomén, amint a mennyben, mama helyénmarad, úgy a földön is... vót valamikor. Mindennapi kenyerünket add meg nekünk Malvin, és bocsád meg vétkeinket, negyere erre he, miképpen mi is megbocsátunk az ellen nem véd, és ne vígy minket kísértésbe az engedélyt, de szabadíts meg a tanácstúl, mert tiéd az ország, a hatalom, és az ojjektum, Mindörökké, kapcsolja ki.