Általában vegyszereknek van adatlapja (vagy mifenéje) ott ha írnak összetevőket lehet találsz hasonlót itthon is. gugli link
A wiki szerint kis hazánkban a JAR néven fut, hogy összetevőben is azonos e passz, ez amúgy olyan angolos, mint az Opel és a Vauxhall . .:D
Talán nem vágok senki szavába. :-)
Egy grafénnel kapcsolatos cikkben említve lett a Fairy Liquid (angol) mosogató szer. Milyen magyar mosogatószerrel lehetne helyettesíteni?
Sziasztok!
Egy kis segítség kellene anyagok közötti reakciók terén. Ezek az anyagok a: salétromsav (69%); sósav(36%); folysav(49%); kénsav(30%). Az lenne a kérdésem, hogy ezek a savak ha érintkeznek egymással milyen reakciók várhatók. A veszélyességük miatt lenne érdekes. A segítséget előre is köszi, András
Tisztelt felhasználók!
A minap eszembe ötlött valami, ami sokak számára hasznos lehet. Némi kutakodás után rájöttem, hogy nem található olyan magyar nyelvű weblap amelyen a megfelelő színvonalon lehetne információkat találni, más személyektől (ideális esetben szakemberektől) kérdésekre választ kapni, vagy esetleg csak beszélgetni a vegyipar különböző szekcióiról. Angol nyelvterületen több is létezik, pl. a Chemicalforums. Ennek ismeretében szabadidőmben felépítettem egy (phpBB-motoros) fórumot, amely remélhetőleg képes lesz ezt a hiányt pótolni ( http://kemiaforum.atw.hu ). Azonban, hogy ezt elérhesse és mindenki profitálhasson belőle, először meg kéne tölteni kémiaorientált egyénekkel, témákkal és kérdésekkel. Itt jöttök Ti a képbe. Ha a házi feladat, szorgalmi- vagy vizsgaidőszak, esetleg csupán egy otthoni spontán elkövetett eszmefuttatás során kérdésetek merül fel tegyétek fel ott (is), így a témát behatóbban ismerő személy(ek) által még választ is kaphattok rá. Az oldal mindenki érdekeit szolgálja, található rajta magasabb illetve könnyebb szekció is, ha esetleg odatévedne 1-1 fiatalabb potenciális kolléga.
Előnyök: - Sokkal átláthatóbb, mivel a témakörök rendszerezve vannak. Bármilyen, régebben feltett kérdés könnyedén visszakereshető, és gyorsan megtalálható - Bárki szabadon regisztrálhat - Sok embert képes tömöríteni, így a legváratlanabb helyről érkezők is segíthetnek - A személyes kérdések során fellépő szorongás és facebookos csoportokkal ellentétben nyugodtan feltehetsz bármilyen, mások számára evidens kérdést. Nem tudjuk ki vagy (hacsak nem feded fel magad önszántadból), így nem is nézhet le senki - Minél több választ adsz, annál magasabb posztba kerülsz (Metán->Dekán). Ez természetesen nagyobb elismerést is jelenthet - Tervbe van véve szakemberek (tanárok, végzett vegyészek-vegyészmérnökök) bevonása az oldal életébe, és számuk bővítése az idő haladtával Utoljára szerkesztette: Silber, 2014.10.13. 20:30:06
1 mol anyagmennyiségben van Na atom vagy molekula, ami 6,023*10^23 (látom a táblázatba a 6,023 helyett 6-t vesznek). Az N/Na megadja a molok számát vagy fordítva N = n*Na. Tehát az elsőt megoldva....: be van írva az molokhoz hogy 3, tehát a CO van 3 mol, ami azt jelenti, hogy a molekulák száma N = 3*6*10^23 = 18*10^23 = 1.8*10^24. a CO molakulatömege: 12(C-nek)+16(O-nek) = 28 ez lenne a moláris tömeg, viszont a tömeg = 3*28 = 84 (vagy a tömeg = moláris tömeg * molok száma).
A második példánál meg van adva a tömeg ami 150 g. Na itt ki kel számold a C2H6 moláris tömegét (vagy molekulatömegét): 2*12 + 6*1 = 30, az anyagmennyiség (molok száma) = 150/30 = 5 és a molekulák száma 5*6*10^23 = 30*10^23 = 3*10^24.
Na így tovább a többit is... Utoljára szerkesztette: kl24h, 2014.10.01. 20:19:16
Hi! Van ez a táblázat:m[IMG]http:// www.kephost.com/image/4yO[/IMG], a moláris tőmeget tudom hogy kell kiszámolni, de az anyagmennyiséget nem értem (tudom hogy N:Na de hogy kell használni ezt a képletet?), a tömeget tudom, viszont a molekulák számának a kiszmolását egyáltalán nem: megint van egy ilyen gönyörű képlet hozzá hogy nxNA de mi az a N(alsó index) A? És a végeredményben pl: 1,8 x 10 a 24.iken mitől fűgg a felső index? Nagyon hálás lennék ha segítenétek. Utoljára szerkesztette: bazsidiver, 2014.09.29. 18:08:27
Pontos választ kétlem, hogy bárki is tudna adni ilyen rengeteg komponensû anyag kapcsán mint a propolisz, de az alkohol mint szerves oldószer mindenképpen alkalmasabb szerintem.
Tanácsnak még annyit, hogy sokkal hatásosabb, ha 3 részletben próbálod meg az extrahálást.
Sziasztok! Érdeklõdnék olyan ügyben, hogy nem tudja e valaki, hogy, ha: "A" verzió:
1 liter forróvízben 50 gr hamuzsírban 100 gr propolisz feloldva, 8 napig gyakran rázogatva, aztán leszûrve.
"B" verzió:
1 liter 96%-os szobahõmérsékletû alkoholban 100 gr propolisz feloldva, nyolc napig rázogatva, aztán leszûrve.
Mi történik a két féle módszernél, mi oldódik fel egyiknél-másiknál, mi ülepszik le/ a hamuzsíros változat 8 nap múlva leülepedés utáni szûrést javasol(de amúgy még 1 év múlva is ülepedett, most már tiszta , nincs semmi nemû ülepedés)/
Az is érdekelne, hogy a két oldási módszerrel kezelt anyagok közt, mi a a különbség, mi marad meg a "letisztult" oldatokban egyikben is, másikban is és a benne maradt anyagokat/ami nem oldódott ki pl. viasz/ lehet e, és hogyan lehet belõle ezeket "kivarázsolni".
Helllosztok! Valaki tudna ebben a feladatban segíteni hogy kellene megoldani? Fontos lenne elõre is köszönöm! Egy háromértékû fém sójának oldatát 2 amperrel 30 percig elektrolizáljuk. Az oldat 100g és 9,107m/m%-os. A katódon 1,7247 g fém válik ki és mellette 247,3 standard cm3 gáz. Az anódon1251 standard cm3 gázelegy keletkezik. Mi só összetétele?.
csak átváltod hogy a hígabb NaOH köbcentimétere a nagyobb koncentrációjú oldat mennyi köbcentiméternének felel meg, nem? Onnantól a koordinátarendszerben egységes a cm3
Sziasztok! Óriási segítséget szeretnék kérni. Sose csináltam még titrálást, de most kellett. 0 pH-s oldatot kellett, ami HCl-lel lett kezelve 5,5 pH-ra felvinnem. Erre két különbözõ koncentrációjú NaOH mérõoldatot használtam (5 mol és 1 mol). Titrálási görbét kellene csinálnom, de azt mondták, hogy mivel kétféle koncentrációt használtam így valamit számolnom kell, mert így együtt a kettõ nem ábrázolható simán. Elõször 5 mol NaOH-t használtam aztán átváltottam 1 mol NaOH-ra, hogy kisebb mértékben növekedjen a pH. Mindkét mérõoldatból 100 köbcenti állt rendelkezésemre, míg a kezelt oldatból 50 ml volt. Hogy számolok így adatokat, hogy tudjak titrálási görbét ábrázolni?
A segítséget nagyon szépen köszönöm!!!
...ennyi kellene, ha nem lenne neki 5 molnyi kristályvize, de mivel van, ezért 102.94g×(248.21g/mol)÷(158.11g/mol)=161.6g Na2S2O3.5H2O-ra van szükség. (A 248.21 és a 158.11 a kristályvizes és a nélküli moltömeg)
Mivel lehet, az elemekbõl kifolyt és kiszáradt fehér/zöldes savmaradékot, a fémekrõl (Lásd: távirányítókban lévõ rugó), és mûanyagokról (készülékház, váza) eltávolítani? Gondolom, mindenki találkozott, már ezzel a kellemetlen jelenséggel.
250 gramm 20 C-on telített nátrium-trioszulfát-oldat elõállításához hány gramm kristályvíztartalmú nátrium-trioszulfátra (Na2S2O3*5H2O) van szükség? 100 g víz 20 C-on 70gramm nátrium-trioszulfátot old.
Köszönöm!
1. Meg vannak adva a tömegszázalékok, meg az ismeretlen moltömege. Egyenes arányossággal kiszámolod, hogy 113g-ban mennyi g C, H és Cl van [ pl C-re: (113g/100g)*31,85g=35,9566g, ami kerekítve 36] Így kijön, hogy egy mol anyagban van 36g szén, 6g hidrogén és 71g klór, leosztod ezeket a moltömegükkel, kijön, hogy a C:H:Cl arány 3:6:2, vagyis az összegképlete C3H6Cl2
2. a képlete C6HxBr(6-x), mivel 6 hidrogén lehet rajta összesen, vagy 6 bróm atomtömegek C:12, H:2, Br:80 felírod az egyenletet, hogy 236g/mol = 6*12g/mol + x*1g/mol + (6-x)*80g/mol, ebbõl kijön, hogy x=4, vagyis 4 hidrogén, és 6-4=2 bróm lesz a benzolon. Tehát van egy C6H4Br2 molekula, ami lehet orto-, meta- vagy para-dibróm-benzol, vagy 1,2-, 1,3- és 1,4-dibróm-benzol
1. Egy halogénezett szénhidrogén 31,85 tomeg% szenet, 5,32 tömeg% hidrogént és 62,83 tömeg% klórt tartalmaz. Mi A halogénvegyület összegképlete, ha a moláris tömege 113 g/mol?
2. Hány brómatomot tartalmaz az a brómozott benzolszármazék, amelynek a moláris tömege 236 g/mol? Rajzold le, és nevezd el az adott brómvegyület lehetséges konstitúciós képleteit!
Elõre is köszönöm!
Így naggyából átfutva ez nekem az ipari folyamatos technológiának tûnik, otthonra elég feleslegesnek tartom, meg nem hiszem, hogy csak úgy lehetne minden nélkül galvanizálni rendesen. Meg rosszul is írtam, vas(III)kloriddal lehet, de az ott van benne.
Szia. Az általad említett módszereket mind ismerem, használtam már. Amirõl én írtam, azt a net-tem talált ismertetõben olvastam - csak a maratófürdõ összetételét nem írták le. A lényege a következõ: negatív fényérzékeny fóliával levílágítani, elõhívni. A mintázatról leoldódik a védõréteg, ezt követõen galvanizálni a nyákot - így a mintázat ónnal vonódik be. Majd lemosni a maradék fényérzékeny fóliát és ezt követõen mehetne a maratóba. Ahol a maratószer az ónt nem csak a rezet oldaná. A leírás szerint erre a lúgos maratószerek a jók, de csak ennyit írtak.
Hali Hát errõl még nem hallottam, de nyákot már csináltam. Két lehetõség van, ami szerintem egyszerû, hidrogén-peroxid+sósav, vagy vas(II)klorid. Én alkoholos filccel rajzoltam fel az áramkört, boltba vettem készen maratófolyadékot (a vaskloridot) és azzal marattam le, mivel H2O2-ot nem igazán lehet kapni, a patikában meg ami van, az erre a célra nem éppen a legjobb, nagyon sok kell egy kis nyákhoz is. Ha meg van vaskloridod, akkor vízbe kell feloldani, meg talán kis sósav kell hozzá, de a hobbielektronika.hu-n is találsz jó dolgokat.
Kedves fórumozók. Szeretnék nyák-ot készíteni óngalván maszkolással. Ehhez a technikához kellene " szelektív maratófürdõ ". Mely a galvanizált részeket nem, csak a szabadon maradt réz felületeket marja le. Ebben kérnék segítséget, mert feltúrtam a net-tet, de csak annyit sikerült kideríteni, hogy van ilyen maratõfürdõ, de az összetételét viszont sehol sem találtam. Tehát aki tud az kérem segítsen. Elõre is köszönöm.
Sziazstok kedves Kémikusok, a segítségeteket szeretném kérni.
Egy sárgaréz tárgyat szeretnék antikolni. Most fényes, szép új, de úgy kéne kinéznie, mintha évekig a szabadban strapálódott volna. Tudtok javasolni valamilyen vegyszert, amivel elérhetem ezt a hatást? Boltban kapható, hétköznapi dologra gondolok itt elsõdlegesen, nincs kulcsom a gimis kémiaszertárhoz :D
Elõre is köszönom a tanácsokat!
:) Hát igen ... volt szerencsém a Br2-hoz, mert az aszkorbátot azzal oxidáltuk dehidroaszkorbáttá in situ, meg volt szerves labor gyakorlat is acetanilid brómozása ... én akkor reszkettem :D
hát igen, a benzolról tudtam, hogy karcinogén :) mondjuk most már mind1, elég nehéz volta kémia emelt, nem is lesz meg a kívánt eredmény :( októberben újrapróbálkozok, csak még egy évet kell várnom akkor is hogy fölvegyenek :(
"A benzol nem viselkedik telítetlen vegyületként, nem lép addíciós reakcióba a brómmal. A benzol apolárissága miatt nem elegyedik a vizes oldattal, összerázáskor kivonja az apoláris brómot a vizes oldatból, és így a felsõ fázis lesz a sárgásbarna színû, a brómos víz elszíntelenedik. Katalizátor (vaspor) jelenlétében reagál a brómmal, de szubsztitúciós reakció játszódik le"
Szóval a brómos víz elszíntelenedik, mert a benzol kivonja belõle a brómot, de nem reagál el vele, csak katalizátor (valamilyen Lewis-sav) jelenlétében.
csak katalizátor jelenlétében lehet a benzollal reakcióba vinni a brómot, klórt ráadásul elég karcinogén a benzol, be is van tiltva már. szerintem ne moss vele kezet :D
nem vagyok benne biztos, de lehet még a benzol is, laborba mintha azt mondták volna balesetvédelmen, hogy ha bróm vagy brómos víz megy a kezünkre akkor benzollal kell lemosni, vagy fordítva, más nem jut eszembe most
nah így gyorsan akkor kémikus barátaim érettségi elõtt: Mi színteleníti el a brómos vizet? (mi az alapja? mit kell figyelnem? van valami logika, vagy csak mindegyiknél meg kell jegyezni? tudtok mondani pár ilyen vegyületet?) köszönöm
erre csak annyit, hogy: A kivétel erõsíti a szabályt.
szerintem több millió szócikk van fent, ennek a 3/4 hiteles, és van pár ami nem, és emberek nézik át, és elég nehéz több millió szócikket lektorálni. És aki nem dolgozik, az nem is hibázik.
egyébként én nem értem a wikipédia ellenességet. Ahol nincs kiírva, hogy nem látta tudományos hitelesítõ, az szerintem megállja a helyét. Persze lehetnek bennük hibák, de már régóta nem olyan egyszerû és közönséges a wiki, hogy bárki beleírhat bármit, aztán az úgy van
Tényeket ha lehet kérnem. Véleményeket illik alátámasztani bizonyítékokkal. Majd, ha elsajátítottad az értelmes vita alapszabályait, gyere vissza.
Én elhiszem hogy te lobogtatod ezt az egyetemi diát és vered a melled, hogy jobban tudod, de próbálj már meg kicsit túllépni ezen. Tessék ennyi erõvel idézek neked egyet a wikirõl:
"Noha elõállítható a 100%-os töménységû, ún. füstölgõ kénsav (vagy még töményebb óleum) is, a gyakorlatban 98,3%-nál töményebb savat a kén-trioxid (SO3) párolgása miatt nem használnak. A gyakorlatban használt tömény kénsav 96(±2) %-os."
Ugyanilyen közelítõ hasonlóság felfedezhetõ a másik két savnál, is. pont.
Amúgy igen, full elbeszéltek egymás mellett. Másfelõl kedves Tau Tang, lerí rólad hogy csak kötekedsz, holott valahol érdekes ZilogR kérdése, és õ nem az az ember akinek el kell magyarázni mi az a tömegszázalék, meg hogy létezik óleum.
a klórnak pont azért 36,5 a moltömege, mert bele van számítva a két izotóp, de lényegtelen, a koncentráció meg a tömegszázalék két külön dolog, az egyik oldott anyagmennyiség mol/dm^3-ben megadva, másik meg oldott anyag tömege oldószer tömegéhez viszonyítva
szerintem tök elbeszélünk egymás mellett, én nem írtam olyat, hogy bármit is összeadnék (összeöntenék) bármivel, ezt most így nem egészen értem, hogy kapcsolódott ide
A tömegszázalék az jellemzõen nem térfogat és anyagmennyiség érték, hanem koncentráció. Az elsõ kettõ összeadható, az utóbbit meg nem célszerû. (Vannak erre szakszavak, most nem ugrik be) (1L 40%-os + 1L 10%-os, az nem 2L 50%-os)
Lehet neked 40% os vodkád 1 deci is meg egy hordóval is, ugyanúgy 40 %-os.
én azt értem, de amirõl ZilogR írt az a moláris tömeg, másfelõl meg a tömegszázalékról egy sósavoldatban, ami viszont azért volt "hülyeség" mert az nem feltétlenül csak 36,5%-os lehet, ezt próbáltam kifejteni :)
igen, de a 36,5 az a moláris tömeg, és 36,5 tömegszázalékos oldat bárhogy kijöhet! mondjuk van 100 g oldatod akkor abban 36,5 g oldott anyag van, vagy legyen 300 g oldatom akkor 109,5 g HCl van benne
Semmi gond, Tau barátom, ne éld bele nagyon magad. Próbáld látni az érdekeset benne.
Ellenben, ha valóban érdekel a dolog, lehet egy olyan szép gyûjteményt csinálni a szervetlen savakból, ahol egymás mellé rakjuk a tömény sav tömeg%-os összetételét (koncentrációját) és a moláris tömegét. Vajon 5-10-15 savat ha talál az ember, ott is igaz-e ez a KÖZELÍTÕ(!) kapcsolat, vagy éppen a gyakorlatban legtöbbször elõforduló háromnál esik véletlenül(!?) ilyen közel egymáshoz ez a két érték.
BTW: ha valaki izotópok tömegeivel és azok arányaival a molekulákon belül fog jönni, az inkább el se kezdjen postolni. Ez a kérdés a lehetõ leglényegtelenebb ebben a témában. Másfelõl azonnal sütni fog róla, hogy jaja, picsaokos, de a tudását semmire sem tudja használni. Nem tud modellt alkotni, azaz csak az akadályok villognak a szeme elõtt, nem tudja a dolog egyszerûségét megragadni. Sok paszulyt kell még ahhoz enni és sok farmergatyának kell az ember seggérõl lerohadni a laborban... :D
Amikor egy vegyész azt mondja, hogy tömény, akkor sósavból 36.5%-os vizes oldatra, kénsavból 98%-os vizes oldatra, salétromsavból olyan 65%-os vizes oldatra gondol. Ezek közel vannak a moláris tömegekhez. Ennyi a kérdés lényege. Persze kismillió szervetlen sav lenne, amire ez nem igaz, de ha több ilyenbe fut bele az ember, akkor arra gondol, hogy erre lehet valami magyarázat, talán nem véletlen.
Kérdeztem már itt és akkor se jött rá válasz, így újra felteszem:
Savak vizes oldatának töménysége miért egyezik meg a sav moláris tömegével? Sósav: ~36.5%, Kénsav: ~98%, Salétromsav: ~63% és így tovább...
hali, keresek középiskolás emelt kémia érettségire készülõ (végül is nem kell feltétlen középiskolás, csak légy benne a témában) embert. Jó lenne összeülni feladatozni, vagy legalább megbeszélni a dolgokat, akár facebookon vagy személyesen... vagy itt.
Milyen szintézistervezõ programokat ajánlanátok? van szabad elérhetõségû, vagy demó? Ezeket találtam, de csak azt telepítem amelyikrõl jók a tapasztalatok és ha elakadok van itt egy szakidani WODCA (Linux) SynGen RAIN Chiron Chemprotect Ractor (java) OSET Symbiosys ARchem
? tehát?
Jah, hát középsuliban és ált iskolában szarul van leírva. Nekem is elment rá jó sok idõm, míg rájöttem. Veszprémi Tamás: Általános kémia -ban úgy emléxem egész részletesen le van írva és nem csak ez. Sztem, ha komolyan érdekel a téma, akkor érdemes beszerezni, felsõoktatásban is hasznát veszed. Ha jól emléxem: A sav disszociációjakor elvileg nagyságrendekkel több az egyszeres ion, mint a 2szeres. Ezért volnának helyesebbek az enwikin levõ reakcióegyenletek. Bár azok nincsenek kisebb lépcsõkre bontva. 4H+ bõl és 2O2- lesz 2H2O, ott van az ábrádon is. PbO2 az elektrokémiai potenciálja kisebb, mint az Pb-nak, így több proton gyûlik oda (ettõl lesz pozitív).