Nekem is kellene egy kis segítség, már a netes fórumokon is kérdeztem (itt még nem) meg voltam kémia tanárnál is, de ezek közül senki sem tudta normálisan elmondani hogy mûködik egy volta elem, meg egy ólom-savas akkumulátor.
Itt van elõször az akkumulátor folyamata
[IMG][/IMG]
Itt egy kép is hozzá
[IMG][/IMG]
Az én elképzelésem a kisülésrõl (Ez így jó-e, vagy rosszul látom?)
Van két kénsav oldatba merülõ elektród. Ezek Pb és Pbo2.
POZITÍV PÓLUS --------------
Az ólom oxid elektródánál lévõ protonoknak az ólom leadja a 4 külsõ elektronját. Így keletkeznek 4+ os ólom ionok. Azt hogy a 4H ból hogy lesz víz nem értem. Valamint miért az ólom oxid körül vannak a protonok?
Pbo2 + 4H+ --> Pb(4+) + 2H2O
Ez a pb4+ ion fölvesz 2 elektront, melyek a negatív elektródáról érkeztek oda. Gondolom a 6s pályára veszi föl a két elektront. És azért csak kettõt, mert a negatív pólus reakciós egyenlete szerint a negatív póluson 2 elektron fölösleg lesz. Ez a kettõ kerül át ide.
Pb(4+) + 2e- = Pb(2+) (redukció)
Most ez a Pb2+ ion reagál az oldatban lévõ SO4(2-) ionokkal és így keletkezik az ólom szulfát, ami kirakódik az elektródára.
Pb(2+) + SO4(2-) = PbSo4
NEGATÍV PÓLUS -------------
Az ólomlemezben mint fémben a delokalizált kötések miatt egy-egy pozitív atomtörzs elektronja, "máshol lehet a rácsban, mint maga az atom" ezért a rácsban ülõ fém atomok léynegében pozitív ionoknak számítanak. E miatt az odaérkezõ SO4(2-) ion kioldja a fém atomot a rácsból. De az a rácsban hagyja az elektronjait.
Akkor ezek szerint ez az egyenlet mutatja azt a pillanatot, amikor a pozitív, a fémrácsban ülõ fém atom, elszakad a rácstól, és hátrahagyja a két elektront:
Pb = 2e(-) + Pb(2+) (oxidáció)
A két elektron átáramlik az összekötö huzalon a pozitív elektródához. Majd a keletkezett ólom 2+ ion az SO4(2-) ionnal reagál:
Pb(2+) + SO4(2-) = PbSO4
A további kérdéseim még azok lennének, hogy a töltés hogy zajlik. A fenti egyenletek szerint én nem látok ionmozgást. Pedig kell lennie. (Talán a H(+)) Az én leírásom a kisülésrõl jó-e vagy teljes sületlenség?
hátha tud nekem valaki segíteni: primer alkoholok közvetlen észteresítésénél (alkohol + karbonsav + ásványi sav katalizátor) azt tanultuk a mechanizmusról, hogy elsõ lépésben a karbonsav protonálódik meg. pedig közben ott van az alkohol is, amit nyilván sokkal egyszerûbb volna protonálni. szóval a kérdés: miért nem az alkoholt protonálja a sav? tercier alkoholoknál már így történik, szóval nyilván valami szerkezeti oka van a dolognak, csak nem tudom, hogy mi...
Szöveges feladatról lévén szó 1.lépésként vhogyan matematikai formába kéne önteni az adott információkat és észre kell venni, h melyikbõl mire lehet következtetni. Ehhez kell a kémia és a matek megfelelõ elégséges ismerete és mondjuk ha többféleképpen is értelmezhetõ eleinte a feladat, akkor el kell töprengeni, h mely a legvalószínûbb.
Pl. akkor itt kezdetnek: 1. Az infó Xszénhidrogén + XCl2 => Xszénhidrogén-Cl2 (teljesen elreagál)
Hogy gáz halmazállapotú, azt csak a végén ellenõrzésre hasznos
Legyen a szénhidrogén alkén, CnH2n (Ez volt, amin a feladatban gondolkodni is kellett). Így a tömegekre vonatkozóan: XCnH2n=X(n14g)=20g XCl2=X(71g)=25,4g
Sziasztok! Ebben a feladatban szeretnék tõletek segítséget kérni: Egy ismeretlen, standardállapotban gáz-halmazállapotú szénhidrogén 20 g-ját klórral reagáltattuk. Az így kapott klórszármazék tömege 25,4 g-mal több, mint a kiindulási vegyületé.
Mi a vegyület összegképlete? Mi a vegyület konstitúciója, ha tudjuk, hogy két geometriai izomerje van? Hány térizomerje van az elõbbi reakcióban keletkezett klórszármazékának?
Ha valaki megoldaná a feladatot, akkor szeretnék tõle egy rövidebb magyarazátatot is kapni, hogy hogyan kell az ilyen típusú feladatot megoldani. Végülis a kérdések mennének, ha neki tudnék kezdeni a feladat elsõ felének. A válaszokat elõre is köszönöm:)
hehe, tényleg, nem is tudtam, hogy onnan adta fel. Köszi :)
CaO + H2O = Ca(OH)2 számítsa ki, mekkora tömegû termék készíthetõ a vásárolt (42 Kg) égetett mészbõl!
nem értem, kijött valami, de egyszerûen... lehetetlen. Pls, minél elõbb, ha lehet, köszönöm! :(
No és itt van egy levezetés is a képlethez. Az oldalról meg ingyen trial leszedhetõ pufferoldatok számolgatására, az adatbázisában a 0,4 körüli értékkel volt a legjobb pufferoldat.
Ezen publikáció 5. oldala alapján én azt mondanám, h a tej nem nyerõ.
Viszont az még kvalitatíve is belátható, h elég tömény bázissal vagy savval elérhetõ, csak azt már nem nagyon neveznénk pufferoldatnak.
enwikin ábrán látszik is Továbbá az itteni képletet alkalmazva a p[H+] = pKa lokális maxra kapható egy olyan feltétel a gyenge sav/bázis koncentrációra, h 1,737M≤Ca De én nem láttam még 1-nél nagyobbat a lok. maxnál
Az olyan emulgeátumok, amelyekben az emulgeált cseppekben oldott reagens egyensúlyt tart az oldatban oldott hányadával, úgy "mûködnek", hogy az oldatból kifogyással az egyensúly megbomlik, és pótlódik az emulgeált cseppekbõl.. Illetve ha az oldatban a koncentráció növekszik, akkor a cseppekben lévõ koncentrációval a másik irányban bomlik meg az egyensúly és a felesleget a cseppek felveszik. Erre a klasszikus példa a tej. De természetesen a víz-zsír rendszer helyett más összetevõkkel is mûködik a jelenség.
Az a kérdésem van, hogy hogyan lehetséges-e olyan pufferkapacitást elérni, ami nagyobb, mint 1? [dm3/dm3]
HI (hidrogén-jodid):= 1 molekula, mely 1db H-t és 1db I-ot tartalmaz. I2 (jód):= azon molekula, amely 2db I-ot tartalmaz. (Az 1db I atomot is jódnak nevezik, ami nem okoz zavart, mivel így önmagában nem fordul elõ, hanem párban molekulákat alkotnak, így lehet tudni mikor melyikrõl van szó) H2 (hidrogén):= szintén 2db H-t tartalmazó molekula
Az I2+H2<=>2HI reakcióegyenlet meg csupán annyit jelent, h ha összekeversz jódot és hidrogént (1:1 arányban), akkor hidrogén-jodid keletkezik. Márpedig, ha mind elreagál, akkor 2db HI molekulád kellett keletkezzen, mert se a H se a I-ból egy darab sem kóricált el sehova, csak máshogyan rendezõdtek párokba. 2fiú és 2lány 2fiú-lány párt tud alkotni a táncórán, h gyakoroljanak egyet s 1mást.
Mert mondjuk ott, hogy 2H2 + O2, ott értem, hogy ez = 2H2O-val, mert a H2 elõtt is volt egy 2es.
de a kérdés továbbra is fennáll: I2 + H2 az miért 2HI?
Ezt az egészet nemigazán értem..:(
köszi!
3 ismeretlened kéne legyen és 2 egyenleted
egyik egyenlet onnan, h megadták a keletkezett H2 anyagmennyiségét és onnan az össz alkán-1-ol mennyiségét ismered
a másik meg onnan, h megadták h 2 egymást követõ alkán-1-olból kell összeálljon az 50g-nyi anyag
Ha ezek megvannak, akkor viszont azt is tudod, h az egyik ismeretlen (hányadik alkán) természetes szám és valszeg nem túl nagy, így n=1 tõl behelyettesítve beláthatod, h n=2 kell legyen és a következõ pedig 3. Innen meg már csak 2 ismeretlen maradt, h megmondhasd az élet értelmét.
Információra lenne szüségem és nem találtam más forrást. A kérdésem az lenne, hogy honnan tudhatom, hogy egy kémiai anyag melyik törzsbe tartozik?
Nem egy adott anyag érdekel, általánosságban kérdezem. Ami adatot meg tudok szerezni az a képlete, mol tömege, cas száma, IUPAC neve. Ebbõl vagy bármi másból be lehet azonosítani a törzset?
boldog új évet kívánok nektek!:)
sajna most 6 feladat közül 1-el sehogy sem tudunk dûlõre jutni, ezért kérném a segítséget:
A homológ sorban egymást követõ két alkán-1-olból álló elegy 50 g-jából nátrium hatására 13,067 dm3 standardállapotú hidrogéngáz fejlõdik. Melyik két alkohol alkotja az elegyet és mi a tömeg%-os összetétele?
a megoldás: 92,8 tömeg% etanol és 7,2 tömeg% propán-1-ol.
Elõször írjuk fel az egyenleteket! C3H8 = C2H4 + CH4 C3H8 = C3H6 + H2
Számítsuk ki, mennyi propán bomlott el az 1. esetben: V(C3H8)=600 m3*0,675= 405 m3 Mivel azonos állapotú gázokról van szó, ezért az anyagmennyiségek 1:1 aránya miatt a keletkezõ etén térfogata is 405 m3.
A második esetben bomló propán: V(C3H8)=600 m3*0,245= 147 m3 Itt is azonos állapotban vannak a gázok, ezért az anyagmennyiségek arány miatt (1:1) a propén térfogata is 147 m3.
A maradék propén térfogata: V(C3H8)= 600 m3*0,08= 48 m3
Írjuk össze, hogy mit tudunk! V(C2H4)= 405 m3 V(CH4)= 405 m3 V(C3H6)= 147 m3 V(H2)= 147 m3 V(C3H8)= 48 m3 Ez összesen 1152 m3, tehát a térfogat%-ok: Etén: 35,16% Metán: 35,16% Propén: 12,76% Hidrogén: 12,76% Propán: 4,17%
A kitermelés hirtelen nem tudom, mit jelent, de ha azt, hogy a keletkezõ gázok hány %-a olefin, akkor (mivel a termékek közül csak az etén és a propén olefin): 35,16%+12,76%= 47,92%
Kiszámítható a réz-szulfát tömege: m(CuSO4)=140*0,2=28 g Ebbõl az anyagmennyisége: n(CuSO4)=28g/159,5 g/mol=0,1755 mol Ezek alapján a rézion anyagmennyisége: n(Cu2+)=0,1755 mol
A vas anyagmennyisége: n(Fe)=5,6g/56 g/mol=0,1 mol
Felírva a lejátszódó folyamatot (a standard elektród-potenciálokkal lehet indokolni): Fe + Cu2+ = Fe2+ + Cu
Tehát mivel az anyagmennyiségek aránya 1:1, ezért a vas teljes mennyisége be fog oldódni (0,1 mol), miközben ugyanennyi (0,1 mol) elemi réz fog kiválni. A kiváló réz tömege: m(Cu)=0,1 mol*63,5 g/mol=6,35 g Tehát a szilárd fázis tömege megnõtt, méghozzá 6,35-5,6=0,75 g-mal.
Mivel az oldatból kivált 0,1 mól réz, marad benne 0,0755 mól rézion, és ugyanennyi réz-szulfát. Ennek tömege: m(CuSO4-maradék)=0,0755 mol*159,5 g/mol=12,04 g Az oldat tömegének változása azonos a szilárd fázis tömegének változásával, tehát le fog csökkenni a tömege 0,75 g-mal, tehát az új tömeg 139,25 g lesz.
Ezek alapján az oldat töménysége: w=m(CuSO4)/m(összes)=12,04/139,25=0,0865 Tehát az oldat a folyamat végén 8,65 tömeg%-os.
Megint lehet eltérés a végeredményben, mert megint kerekítettem.
Mivel M(acetilén)=26 g/mol, ezért: M(elegy)=M(acetilén)/1,966=13,22 g/mol
Vegyünk az elegybõl összesen 1 mólt! Legyen n(CO)=x mól n(H2)=1-x mól
Felírva az összefüggést az átlagos moláris tömegre: M=m(összes)/n(összes) M=(n(CO)*M(CO)+n(H2)*M(H2))/(n(CO)+n(H2)) Behelyettesítve: 13,22=(28x+(1-x)*2)/1 13,22=28x+2-2x 11,22=26x x=0,4315
Tehát az elegy 43,15 mól% és térfogat% CO-ot, valamint 56,85 mól% és térfogat% H2-t tartalmaz.
Lehet, hogy nem pontos, mert nem számolta pontos moláris tömegekkel, hanem egészre kerekítettem õket.
Sziasztok, segítsetek már, órák óta ezeken gyötrõdöm, köszi:) Acetiléngáznak szénmonoxidból és hidrogéngázból álló gázelegyre vonatkoztatott sûrûsége 1,966. Hány térfogatszázalék CO-t és hány térfogatszázalék H2-t tartalmaz a gázelegy?
Szorjunk 140g 20 tömegszázalékos réz(II)-szulfát vizes oldatába 5,6g tömegû vasport. A reakció lejátszódása után mennyivel változik meg a szilárd fázis tömege és milyen lesz a folyadékfázis koncentrációja?
A propán hõbontása során a gáz 67,5%-a eténre és metánra 24,5%-a propénre és hidrogénre bomlott 8%-a változatlan maradt. számítsa ki, hogy 600m3 propán bontásakor hány m3 ugyanolyan állapotú etén ill. propén keletkezett, milyen a kapott gázelegy térfogat%-os összetétele, hány % az olefin kitermelés?
elsõre ránézésre nekem egy sav-bázis titrálásnak tûnik, ahol a NaOH és a borkõsavbõl só (tartarát) és víz keletkezik. Esetleg fel lehet írni két lépésben, mivel a borkõsav kétbázisú sav.
Sziasztok! A segítségeteket szeretném kérni a következõ feladatban, és mivel új vagyok ebben a témakörben legyetek szívesek nem megszólni a számotokra valószínûleg egyszerû feladat megoldásában. Szóval íme a feladat: Az élelmiszerek vizsgálatában, például a borászatban is alkalmaznak kémiai eljárásokat. A borban lévõ savak (elsõsorban borkõsav) együttes mennyiségét lúggal, NaOH-oldattal való titrálással határozzák meg. A titrálható savtartalmat g/ borkõsav értékben adják meg. Szénsavmentesítés után, brómtimolkék indikátor mellett , mol/dm3 anyagmennyiség-koncentrációjú NaOH mérõoldattal dolgoznak. Írd fel a borkõsav és a mérõoldat reakciójának egyenletét!
Ez egy versenyfeladat lenne,és ugye a tananyagban még nem vettünk efféle számításokat, én is csak utánakeresgéltem az ilyenfajtáknak nem nagyon értem, hogy hogy is mûködik ez a folyamat. Elsõsorban arra lennék kíváncsi,hogy milyen gondolatmenet útján jönnek létre a borkõsav és a nátrium-hidroxid végtermékei. A válaszaitokat elõre is köszönöm! Bocsi,hogy hosszú lett.
formaldehidbõl + ammónium-klorid-ból lehet. kell még hozzá deszvíz, konyhasó+ szárazjég (vagy remek hûtõ berendezés). Magyarul lombikos móka kizárva, ipari cuccokkal kéne kísérletezned. hozam 30%-tól nem több.
Klóraceton szintézisre acetonból+? kiinduló példákat levezetéssel tud valaki javasolni? A Feist-Benary szintézisen kívül más eljárást létezik az iparban?
Mea_Culpa, volt ! Az, csak az én privát szerencsétlenségem, hogy a napokban a több oldalas cikkeim közül a Mol-kezdetûek (így pl.: még a Linuxos MolJanesz-t említõk is ), az elküldésük pillanatában már Could-Startolta a PC-im. -elõtte minden esetben, cirka 3-4sec alatt, legalább 10 bejövõ támadást is mutatott (hamis IP-vel persze), és fütyült be a gép.
-kissé (nagyon) Off leszek most, Bocsi ! -de okulhattok a (másutt be-képzelt) káromból: Azaz-A_Mo-_lE(-kulával) kapcsolatos fogalmakból ! -néhány napig lehetõleg még jelzõvel se nagyon használjátok, mert: Eléggé BUGosnak tûnik most már a számomra a központi, Hofi-féle, CENZné-Ura programocska.
bocsi most nézem, hogy elnéztem az egyik enzimet -.- A regenerációért a DHA reduktáz felelõs, nem a GR. A GR a GSSG-t regenerálja GSH-vá (benne van a nevében is -.-) NADPH kárára.
Amúgy a DHA nagyon rövid életû in vivo is, ha nem regenerálódik, gyûrûfelnyílással továbbalakul. A növényekben az ún. Foyer-Halliwell-Asada ciklus (aka. aszkorbát-glutation ciklus) gondoskodik a DHA ASC-vé történõ regenerálásáról. Majd írok róla egy bejegyzést a biokémia topikba :) Röviden annyit, hogy a DHA glutation (röv. GSH, egy tripeptid) felhasználásával enzimesen (glutation reduktáz, GR) ASC-vé redukálódik, míg a GSH glutation diszulfiddá (GSSG) oxidálódik (2 GSH a bennük lévõ ciszteinen keresztül dimerizál)
igen, így van, ezt a módszert használtam :) ezen kívül még van 2 megoldás aszkorbát (röv. ASC) meghatározásra. Egyik HPLC-vel (gondolom nem kell bemutatni), másik (amit jövõhéten fogunk mérni) aszkorbát oxidázzal (röv. ASX) (enzim) történik.
Ezt a folyamatot katalizálja: 2ASC + O2 --(ASX)--> 2DHA + 2H2O (DHA: dehydro-ASC)
A DHA ezután elreagál az oldathoz adott OPDA-val (Ortho-phenylenediamine, v. egyszerûen 1,2-diaminobenzol) és a keletkezõ vegyület 300 nm körül elnyel, így ezt is lehet fotometrálni.
A dipiridilessel együtt ezt a 3 mérést akarjuk standardizálni és validálni , hogy plazmából, zöldségekbõl tudjunk ASC-t mérni.
Kösz, nyugodtan megdobálhatsz néha ilyen érdekességekkel. Tehát ha jól értem, akkor ugyanezen eljárást használtad aszkorbát koncentráció meghatározásra.
Mivel tükörfordításról van szó célszerû ugyanúgy írni, cink ujj. Sztem az aggasztóbb a linkelt pdf-ben, h "templát"-ot ír, miközben természetesebben hangzik, h minta, példa, etalon, sablon. Fölöslegesnek és erõltetettnek érzem ezen angol szó magyarosra torzítását és aki nem tud kicsit angolul, az aztán nézheti, mint a borjú. Persze ha elterjedne a használata és divatos volna vmikor (amit kétlek), akkor úgysem furcsállná senki.
köszi a linket (: sajnos mostanában nem sokat vagyok gép elõtt, szakmai gyakot csinálom, ami egyben a szakdoga téma is lesz. a dipiridiles komplexet azért linkeltem, mert ezen alapszik egy kimutatási módszer, amit csináltunk és tetszett.
Akkor már leírom mi a lényege: Aszkorbát kimutatására használtuk, röviden: egy aszkorbátot tartalmazó oldatba bipirdilt raksz, mellé vas(III)-at (pl FeCl3), ez nem képez komplexet a dipiridillel, viszont az aszkorbát (vagyis inkább az aszkorbin, ezért savas közeg kell, amit foszforsavval állítunk be) redukálja vas(II)-vé, ami pedig már dipiridil komplexet képez. az aszkorbát koncentrációja megszabja a keletkezõ vas(II) koncentrációját, az pedig a keletkezõ komplexét, és az utóbbit mérni lehet spektrofotométerrel és ha van egy kalibrációs egyenesed, akkor már tudsz is egy aszkorbát koncentrációt :)
A videóban látott konkrét összetételt nem árulják el. Sztem keressél egy pirotechnikust, aki megtudja tippelni. Találtam egy jó oldalt, ahol lehet tájékozódni pirotech témában, Pyroguide. A fórumjukon meg valszeg van, aki tud segíteni.
figy polarka az a csetintös tirck tudod csetint és szikrázik.milyen anyagok azok hogytudok hozájutni jó gondolom büvészboltba de az kevés többkelenne nekem vagy ha valaki vágja mivan írjon
"Barkácsolt" gyártásáról is van benne szó: http://www.kislexikon.hu/metilamin.html -néhány könyvben, egy oldalon 3_helyesírásával is találkoztam.
Ha a tanszéktõl simán nem kapsz, próbáld õket még rábeszélni egy közös laborálásra.
én nem vagyok vegyész, tommyc talán már volt szervetlen szintézis órán enwikin van egy labor eljárás ELTE-n meg a 8. oldalon van róla szó. Ha 1ik sem nyert, akkor még angol nyelven érdemes keresni.
Nem tûnik rossznak; én is köszi ! -néhány éve már sajna, elszaladt mellõlem az újabb tudomány. Cinkelt-lapokról; Cinkcsizmáról is hallottam már, de Cinkujj-ról (Cink-ujj) korábban még nem. A segítségetekkel, meg kéne állapodni a helyesírásában: www.staff.u-szeged.hu/~gyurcsik/artificial_metalloenzymesh.pdf
Ha Freddie Wong videóját mondod, akkor azt remélem tudod, h az film trükk/effekt. Csekkold a channeljét, õ a gamer szubkultúrának csinál szórakoztató videókat.
de én valami olyasmit akkartam amit a kínai csinált.na de én már ki is találtam hogylehetne ezt megvalositani ha ráérsz keresrám a facebookon mihály kakuk (kalocsa)ha fent vagy kiakarom kérni a véleményed
Sztem ha ezek vmelyikébe belekevernéd, akkor már nem mûköde és kiválna belõle a hûlés során. De talán akkor mûködne, ha színezékes vízzel csinálod. Nem láttam még ilyet.
Remélem nem erre gondolsz. Itt fel van sorolva jó pár trükk. Ott van a tûzlabdás pl., ahol öngyújtóba való folyadékot itatnak fel a labdaccsal. Meg a habos is van, ami nem is oly régen volt a Szertáron. Vannak, akik alkoholba mártott kezüket gyújtják be, de ekkor rázzák is rendesen a kezüket.
Üdv! metil-amin-t honnét tudnék szerezni, vagy inkább -mivel az zûrõs- mibõl tudnék csinálni?
hello http://www.youtube.com/watch?v=hmrBYDs_gyk(ja így nem az igazi) hát nagyon jólenne ha ezt 1 phoár boral vagy sörel megtudnám oldani ötletedvan?de tényleg van 2anyag ami reakcioba kerül akor aciton van és kb30secig no para van.ha tudsz ilyen bûvésztrüköket vagy érdekesdolgokat mutatni akkor mútas már párat légyszíves kösz
bipyridine (dipiridil), egy bidentát kelátképzõ ligand
Az elsõrõl tudnál videót mutatni? Nem erre gondolsz véletlen? Itt van néhány 5let, de h hogy mennének puszta kézben és sérülés nélkül, afelõl vannak kétségeim. Esetleg itt megtalálod, amit keresel. Én úgy látom, h a bûvészek nem igazán ekképp csinálják a tüzet, lásd pl. Ez nem tûz, de jól néz ki.
A második - a vizes - pedig sztem nem víz volt, hanem túltelített nátrium-acetát, ami a kézmelegítõkben is van.
helloztok!!nagyon érdekelne 2trük van két anyag amit a kezedre öntesz és öszedörzsölöd lángrakap rövidideig nem okozégési sérülést.a másik pedig szintén 1anyag amit ha az új begyedre öntesz és vizhez érsz akkor olyan mintha megfagyna a viz milyen anyagok ezek és hogy lehet hozájutni segitsetek ideis írjatok:[email protected] elöre is kösz pleas help
Köszi, végül sikerült kilogikázni, de jó a megerõsítés.
Üdv! Lenne egy probléma, amiben segítséget kérek. Nevezetesen: Van 7dl 96%-os oldatod és van 5dl 37,5%-os oldatod. Ezeket összeöntöd és azt akarod, hogy az egész 40%-os legyen. Ha összeöntöd, akkor hány %-os lesz és mennyi víz kell még hozzá? Nem, nem pálinka, hanem csalánoldat. Az egészet össze kell önteni. Elõre is köszi!
Igen, annak megvan a levezetése :) Viszont az elõzõnél csak az eredményt írtam fel és nem voltam biztos a megoldás menetében.