igen, nagyjából igen.. de a lényeg abból fakad, hogy ha már van p elektron, a külsõ, azaz még nyitott héjon, akkor már annyi proton van a magban, amennyi már olyan nagyon vonzza a d elektronokat, hogy nem tudjuk õket gerjeszteni.
mert azok a d elektronpályák még a 3. fõhéjon vannak. Sokkal erõsebben kötõdnek a maghoz annál, hogy lehessen gerjeszteni õket. ( Azért jelöljük õket 3d10-ként.)
Ja bocs, rossz sorrendben ez volt: 1s2 2s2 2p6 3s2 3p6 4s2 3d10 4p2 ez helyett 1s2 2s2 2p6 3s2 3p6 3d10 4s2 4p2, és a rápillantással félreolvastam Bocs.
Na, de ne kavard.. 4s2 azt jelenti, hogy a negyedik periódusban van az s héjon 2 db elektron a 4p2 pedig azt, hogy a negyedik periódusban, azaz a 4. héjon lévõ p pályákon van 2 db elektron, azaz s2+p2= 4 db
Az elsõ példában is germánium volt. :) Na igen, leírtam órán, hogy 4s2+4p2 és bekarikáztam mind a kettõn a kettest, de nem értettem,hogy a 3d10-et miért nem? De, ha jól gondolom a 3d10 azért nem lehet mert nem a d csoport tagja a germánium?
Szerk: közbe beugrott, az úgy mindig jó lesz, ha azt mondom, hogy a kimaradt ...-k, germánium-nál 4s2 3d10 4p2 és még +1? Tehát, hogy van ez 3 db vmi. és +1 akkor megkapom a vegyértékelektronok számát? Kicsit zavaros, de így megkapom az eredményt, vagyis a 4 db-ot.
ha érted a töltõdési szabályokat akkor, voltaképp tudod, hogy hány vegyértékelektronja van (ezért kezdtem innen), mert akkor már csak a fogalmat kell ismerned: vegyérték elektronok: A vegyértékhéjon elhelyezkedõ elektron/elektronok, ezek vesznek részt a kémiai kötések kialakításában.
vegyértékelektronhéj: Az atom legkülsõ, még le nem zárt héja .
minden azon múlik, hogy fel tudod-e írni az elem elektron szerkezetét és azt tudod-e értelmezni.
Én méltányolom az erõfeszítést, de nem erre lettem volna kíváncsi. Az értem, hogy töltõdnek, csak azt nem, hogy hogy ha az a kérdés, hogy hány db vegyértékelektronja van akkor arra mit mondjak? :) Csak annyi elég lett volna, hogy "megnézed az utolsó valami valamilyét" és ennél ezt nézed és stb. :)
Arról, hogy mik az elemek elektronszerkezetének szabályai.
A periódusos rendszerben (PR) minden elemnek más a rendszáma, rendszám szerint növekvõ sorrendben vannak felsorolva az elemek. A rendszám az egyenlõ a protonok számával. A proton egységnyi pozitív töltésû, az elektron egységnyi negatív, tehát ahhoz, hogy egy atom semleges legyen, ugyanannyi elektront kell tartalmazzon, ahány protont.
Ahogy haladsz a PR-ben mindig 1-el nõ a rendszám (proton szám), tehát az elektronok száma is. Az elsõ elem, amelynek rendszáma 1, értelem szerûen 1 protonja és 1 elektronja van. Ez a hidrogén, jele H.
Ez az elektron az elsõ atompályán (AO) "helyezkedik el", melyet "s"-el jelölünk, mert szférikus. Ezt az állapotot így írjuk le: 1s1, tehát az 1-sõ "s" pályán 1 elektron van.
A második elem a hélium, proton szám= elektron szám= 2 Ez a második elektron ugyanazon az "s" AO-n van, mint az elsõ elektron, mert minden AO-n max 2 elektron tartózkodhat. Ezt így jelöljük: 1s2
(...)
Erre hivatkoztam, mint a elektronfeltöltõdés-re. Tudod tovább hogy töltõdnek a pályák?
Igazából nem, de ez felesleges. Csupán annyi nekem elég, ha fel tudom így írni. Csak annyit szeretnék tudni, hogy miket kell néznem amikor a kérdésekre válaszolok.
Mittudom én, 32Gr felírjuk úgy, hogy: 1s2 2s2 2p6 3s2 3p6 4s2 3d10 4p2 És ezután válaszolni kell a kérdésekre. Na de csak a periódust, meg a csoportot tudom megmondani belõle. :)
Elektron szerkezet írásánál a jellemzésnél milyen szempontok szerint kell nézni a következõket: Hány héja telített? Hány db vegyértékelektronja van? Hány párosítatlan elektronja van? Melyik periódus melyik csoport?
Köszönöm!
Avogadro is an advanced molecule editor and visualizer designed for cross-platform use in computational chemistry, molecular modeling, bioinformatics, materials science, and related areas. It offers flexible high quality rendering and a powerful plugin architecture.
Szép lett, bár kicsit bonyolultabb mint a víz molekula.]
amúgy anno (2006 körül) pont az inzulin A és B láncát készítettem el egy molekulaszerkesztõ programmal, úgy, hogy felrajtoltam a progiba az 51 aminosavat és ábrázoltam 3D-ben. A kép még fent van a galériámban:
A Chemsketch nevû programot használtam, ami rajzolgatni jó, többre nem nagyon (: A természetben nem ilyen az inzulin molekula alakja (3Ds szerkezete), de ezt még a komolyabb programok sem tudják még kiszámolni, hogy hogy is "csavarodik" fel. Ezt hívják "folding"-nak. Egy fehérje funkcióját meghatározzák az aminosavak ÉS a 3D-s szerkezet, ezért nagyon fontos ezt felderíteni, és ezért lenne nagyon kényelmes, ha csak bepötyögnénk az as. (aminosav) sorrendet és kibökné a 3D szerkezetet. Talán ez lesz a fehérje mérnökség aranykora. Kutattam "egy ideig" ilyen témában, megvolt számítógépen egy fehérjének a 3Ds szerkezete (X-Ray crystallography révén meghatározott) és mi modelleztük a szubsztrát molekuláját, ami nagyjából 3 hatszög volt, mégis csupán a szubsztrát energia minimumának megtalálása míg a fehérjéhez volt kapcsolódva, napokig eltartott.
írj, ha szükséged van még valamire. A biokémia témáján belül szeretnék a késõbbiekben (MSc) kutatni, mert ezt szeretem a legjobban. Ha érdekel bármi, írj nyugodtan, esetleg megpróbálom jobban elmagyarázni. Szívesen segítek.
A szándékot becsülöm ,hogy úgy próbáltad leírni ,hogy a hfmegcsinálás mellett még meg is értsem, ez csak részben sikerült, de meg lesz az 5ös ,azalényeg:)
Tudom a tudás ingyé van ,de az idõd nem ,majd irj ha kell vmi torrentmeghívó/account:)
Mekkora jó ez az sg azér:) ezt is csak itt lehet kb ilyen gyorsan megtudni egy hozzá nem értõnek, pedig ez nem volt egy puding feladat..
mégegyszer , respect nagyon az egészért ,szóhoz sem jutok:)
Az α-t azért raktam a C atom mellé, mert azt hívják α-szénatomnak. Hozzá kapcsolódik az amino- és karboxil-, valamint az R-csoport. Két aminosav összekapcsolódhat vízkilépéssel, az így létrejött kötést peptidkötésnek hívjuk és a létrejövõ molekula egy dipeptid:
Ha nem tudod h melyik aminsav -R csoportja mi, akkor ez a kép segít. Rajta van az aminosavak szerkezete, 3betû és 1betûs jelölése is.
Szóval így mûködik, pl. az "A lánc" 1-5 aminosavsorrendje: FVNQH Ez lefordítva: Phenylalanine(F)-Valine(V)-Asparagine(N)-Glutamine(Q)-Histidine(H)
Le kell rajzolni ezeket az aminosavakat peptidkötéssel, az elsõ aminosavnak mindig szabad az aminocsoportja (NH2-) és a karboxil csoportjával (COOH-) kapcsolódik a második aminocsoportjához. Az elsõ aminosav szabad amino csoportját hívjuk N-terminálisnak. Értelem szerûen a lánc utolsó aminosav COOH- terminálisa marad szabadon, az a C-terminális.
A felsorolt "pentapeptidet" (5 aminosavat) így kell lerajzolni:
a tudás ingyen van (: nem tartozol semmivel, szívesen segítek.
A transzláció a fehérje szintézis egyik (néha utolsó) lépése. A fehérje (bio)szintézis során keletkeznek a fehérjék a sejtekben. A fehérjék szerkezete az örökítõ anyagban (DNS) van kódolva, pontosabban DNS-t felépítõ 4 féle bázis (adenin,timin,guanin,citozin) sorrendje határozza meg a fehérjék elsõdleges szerkezetét (aminosav sorrendjét),
A fehérje bioszintézis úgy kezdõdik (nagyon leegyszerûsítve, mert most nem erre van szükséged), hogy a DNS kettõs hélix szétnyílik és az egyik szálon (ún. értelmes szál) egy mRNS molekula (a bázisokkal komplementer) képzõdik. Ez a folyamat a transzkripció (~átíródás). Az mRNS ezután kimegy a nukleuszból ahol az ún. riboszómák segítségével az mRNS-en lévõ báziskód alapján elkészül a fehérje aminosav lánca, ez a transzláció (~lefordítás, a bázis kód aminosav kóddá fordítódik). ha megnézed a képet amit linkeltem, ott írja az 1. pontban h "translation" és a képen látod a riboszómát is, ami az inzulint "elkészítette". Ez a riboszóma ún. kötött riboszóma, mert az endoplazmatikus retikulum (ER) felszínére van kötve, vannak olyanok is, amelyek a sejtplazmában szabadon úszkálnak. Az ER a sejtmag membránjának a kiterjedése. Amint a képen is látod, amint a lánc elkészült, bekerül az ER lumenjébe (üreg) egy fehérje segítségével (sec61translocon), ez volt a transzlokáció. Itt az aminosav lánc 1-24 szakasza (piros) levágódik a sec11 fehérje által, ez volt a szignál része, nincs már rá szükség (: A lumenben a fehérjének kialakul az ún. másodlagos szerkezete, a legjelentõsebb átalakulások a diszulfid hidak kialakulása a láncon belül. Ez a láncban lévõ cisztein aminosavak (C) összekapcsolásával történik. A cisztein -R csoportja: -CH2-SH és a diszulfid híd két ilyen csoportból alakul ki: -CH2-S-S-CH2- . Ez van kekivel jelölve. A 4. és 5. lépésben különbözõ fehérjék megint levagdosnak az preInzulinból, míg végül megérik és létrejön az érett inzulin, ami a vagdosások után 2 láncból (A és B) áll, ami összesen 51 aminosavat tartalmaz már csak, a preInzulin úgy 110 körülit tartalmazott. Az 51 szám miatt gyanús nekem, hogy akkor lehet, ezt kérik tõletek.
Köszönöm a választ nagyon ,te se szarakodtál a válasszal:)
Amit idáig értek az alapján: Ha le akarnám rajzolni mind az 50-et ,akkor például : Lerajzolnék 50 aminosavat, R-ek nélkül ,majd a kód szerint berajzolnám az összes R helyére a hozzá valót.
Ezzel a transzláció szóval szerencsére még nemigen találkoztam ,nem tudom hogy mit jelent ,ezt a részt nem is értem egészen, hogy mi mikor változik:)
És hogy kéne lerajzolni a methionine -n peptid kötésben?:)
Ha lerajzolod esetleg az elsõ 3-mat peptid kötéssel az elejétõl adok valami torrentoldalra accountot:D (ncore, stb)
szóval még egyszer szeretném, hangsúlyozni, hogy az inzulin aminosav sorrendje (elsõdleges szerkezete) megváltozik transzláció után (miután átíródott az mRNSrõl) A szekvencia amit belinkeltem, az mRNSrõl átíródott preInzulin. ez a kép mutatja a további változásokat.
Nem tudom, hogy nektek melyik érési fázisból kell a szekvencia, de itt látod a módosításokat.
az inzulin egy fehérje, ami azt jelenti, hogy aminosavakból áll. Ez ugy-e tudod, hogy mi? Amit belinkeltél az két "általános" aminosav összekapcsolódva (+1 harmadik aminosav amino csoportja). Az aminosavak abban az "-R" csoportban különböznek egymástól, az "-R"-t általános csoportnak lehet nevezni.
Pl. ha az "-R" helyébe "-H"-t írsz, megkapod a glicint, ha "-CH3"-at, akkor az alanint, ha "-CH2-OH"-t akkor a szerint és így tovább.
Tehát nektek azt kéne tudni, hogy milyen sorrendben következnek egymás után az aminosavak az inzulinban, tehát az "-R"-ek helyébe mit kell írni. Ezt egy fehérje elsõdleges szerkezetének hívják. Ez a szerkezet (kissé) különbözhet még fajon belül is. Egy másik dolog, hogy az inzulin szerkezete változik a transzlációt követõen, érdemes utána olvasni ha érdekel. A szekvenciát lehet kicsit nehézkes elõbányászni, én megtaláltam a uniprot-on
az oldal alján találod ezt: >sp|P01308|INS_HUMAN Insulin OS=Homo sapiens GN=INS PE=1 SV=1 MALWMRLLPLLALLALWGPDPAAAFVNQHLCGSHLVEALYLVCGERGFFYTPKTRREAED LQVGQVELGGGPGAGSLQPLALEGSLQKRGIVEQCCTSICSLYQLENYCN
ebben a kódban minden betû egy aminosavat jelöl, a feloldásához ITT van egy táblázat.
tehát pl az elsõ 3 aminosav: MAL, ez lefordítva: methionine-alanine-leucine
gondolom le tudod rajzolni ezeket az aminosavakat peptid kötésben. (ne feledd h neked csak az elsõ 50 kell :P ez a teljes szekv.)
20%-os ecet (TESCO) + valami olcsó "asztali" só, a színe zöld lett. Rézzel (vagy mással) szennyezett a só? (vagy a vegytiszta sótól is elzöldül, esetleg gyártó függõ?)
Réz-oxid adagolása után sötétzöld-barna, barna.
Tv-ben volt egy jó mûsor, fényt kibocsátó élõlényekrõl volt szó benne, a folyamat neve biolumineszcencia. Röviden úgy magyarázták hogy a luciferin nevû kémiai vegyület oxigén jelenlétében és bizonyos fehérjékkel reagálva fényt bocsát ki. Kér(d)ésem az lenne hogy valaki le tudja ezt írni pontosabban, képletekkel is?
Köszönöm a segítséget.
Úgy tûnik, hogy az Ecetsav nem reagál a Vassal, szóval Réz vált ki az oldatból.Már az oldat színe vörösesbarna lett, és Bnum állítása szerint neki is ilyen színû lett az oldat.
sztem nagyjából jó A réz ionokat a fém vas az elektródpotenciál különbség miatt szedi ki.
Újabb hírek : Az Ecetsav-Nátrium-klorid oldat egyértelmûen oldja a Rezet, vagy a Réz-oxidot, és ennek az oldatnak élénk kék a színe. CH3COOH + NaCl + CuO -> CH3COONa + CuCl + H2O (most moláris tömegekkel nem foglalkoztam mert csak idõhúzás lett volna.) Na most, ha ebbe Vasat teszünk, akkor a Vas felületén vagy Réz, vag Vas-acetát keletkezik, ezért Ecetsavba tettem Vasat, és meglátjuk hogy lesz-e rajta bevonat. Ha nem, akkor bátran állíthatjuk, hogy Réz vállt ki az oldatból, tehát akkor meglesz Bnum kérdésére a válasz. CH3COOH + NaCl + CuO -> CH3COONa + CuCl + H2O CH3COONa + CuCl + H2O + Fe -> CH3COONa + FeCl2 + H2O + Cu Szerintetek jó az egyenlet? ( itt ismét nem gyötörtem magam a moláris tömegekkel, de ha azt is beleírtam volna, akkor sem változna a reakciótermék ugye?)
Por alakú Rezet, olyat, amit a Réz-szulfát+Vas reakciójából keletkezik. Szerintem ez a legideálisabb fajta Réz, mert van benne Réz-oxid meg kisebb szennyezõdések, szóval olyan mint a Réz tárgyak. De akkor kipróbálom vörös Rézdróttal is.
Milyen rezet raktál bele? Nekem vöröses barnás színû lett.
A kísérlet felét elvégeztem gyakorlatban is, és arra jutottam, hogy sima 10%-os Ecetsav oldatban a Réz hatására kissé kék lett az oldat. Az Ecetsav-Nátrium-klorid oldatban sokkal kékebb lett az oldat. Szóval szerintem valóban kell az Ecethez a Nátrium-klorid. A Réz kiválásos reakció még folyamatban van.
ezt tényleg benéztem. Mentségemre annyit tudok felhozni, hogy kedden hallottam szervetlen elõadáson; majd szólok a tanárnõnek.
mivel a nemesfém oxidok instabilak, lehetséges. ha réz-acetát keletkezik (oldás után) az sem olyan érdekes, mert egy ionos vegyület, csak az ionpárjai egymásnak.
Bnum: a reagált én úgy értelmezem, hogy reakcióba lép egymással. Kétlem, hogy az ecetsav és a konyhasó reakcióba lépne, sztem még NaCl az ecetsav disszociációját sem befolyásolhatja.
Ha a réz kivonása után ugyan az az ecet + só vegyület jön létre, akkor ez egy örök tisztító szer, csak a réz tárgyak vékonyodnak. :o)
Az ecethez kell a konyhasó. Tehát biztos, hogy reagál a nátrium kloriddal, illetve még a víz is jelen van. Oldja a réz-oxidot. A réztárgyak fényesek lesznek. Ha ezek után bele raksz pl. egy vasszeget, pár óra alatt rézbevonat lesz rajta. /gyakorlati tapasztalat/
De amúgy az igaz lehet, hogy az Ecetsav oldja a Réz-oxidot és Réz-acetátok képez vele.És ha a Réz-acetátból a Vas ki tudja venni a Rezet, akkor meg is van oldva a feladat. Nem?
(: Az ecet nem reagál a nátrium kloriddal. A NaCl-ot úgy lehet levezetni, h a NaOH és HCl sója. Az ecet (ecetsav - CH3COOH vagy AcOH) sokkal gyengébb sav, mint a HCl (sósav ~hidrogén-klorid), ezért nem tudja felszabadítani a sójából (NaCl)
Fordítva mûködne: Nátrium-acetáthoz (ecetsav nátrium sója) ha HCl-t öntesz ecetsav keletkezik (felszabadul a sójából), mert a HCl erõsebb sav.
Nem tudom h megy a leírt reakció,de a réz hajlamos komplexet képzeni a klorid ionnal is
Nos amint elolvastam a hozzászólást, elõvettem egy papírt és egy tollat és leírtam egyenlettel. Szerintem két féle megoldás lehet.1: az Ecet nem reagál a Nátrium-kloriddal, és csak az Ecet lép reakcióba a Réz-oxiddal.Ekkor szerintem Réz-acetát és Víz keletkezik. 2.: Az Ecet reagál a Nátrium-kloriddal , Nátrium-acetátot és Hidrogén-kloridot képez.Az oldott Hidrogén-klorid reagál a Réz-oxiddal, Réz(II)-oxid, Víz és Nátrium-acetát keletkezik. De azt nemtudom, hogy a Réz képes-e kiválni a Réz-oxidból Vas hatására. Remélem helyes választ adtam a kérdésedre. :)
Régi konyhai trükk a réztárgyak tisztítására az ecet + konyhasó, ami jól oldja a rézoxidot. Ha az ecet + konyhasó + rézoxid vegyületbe vasat teszünk, akkor kiválik a réz.
Segítene valaki, hogy ténylegesen milyen vegyületek keletkeznek?
Nem égetek fölötte semmit, a tûzben csak gyönyörködök és várom, hogy a reakció véget érjen. Még mindíg várok ötleteket a mangán-dioxid kimutatására.
A reakciótermékhez híg nátrium-hidroxid oldatot adtam, és az oldat színe zöld lett, ami szerintem azt igazolja, hogy kálium-manganát keletkezet. A mangán-dioxid nem tudom kimutatni, mert még nem tudtam szerezni hidrogén-peroxidot.viszont ha tudtok egy egyszerûbb és viszonylag házilagos kimutatást a mangán-dioxidra, szivesen meghallgatom.
Vízes glicerinnel megy a reakció. DE! Csak egy cseppet! Ne többet, mert fröccsenhet!
Ha már, akkor vegyél a fodrász kellék boltban hidrogén-peroxid tablettát, oldj fel egyet (Csak '-et!!!) egy pici vízben, keverj el egy cseppet (Csak egy!! cseppet) ebbõl glicerinnel és cseppents hozzá szintén csak egy cseppet a KMnO4 tömény oldatából.. Vigyázz! fröccsenni és ha jók a koncentrációk, akkor még durranni is fog!