Gondolom körülményektõl függ. Sajnos nem találtam neten semmi használhatót. A 2. reakció1enletet egy fõsulis prezentációban találtam, ahol heves/látványos reakciók voltak összegyûjtve, de a legtöbb helyen az általad említett van.
Én arra tippelek, h nem 1 reakció játszódik le. A molekulák térbeli találkozása + a hõmérséklet szabja meg, h hogyan reagálnak a szomszédos komponensek. Pl. a K-manganát vízzel K-permanganátot is elõállít, Mn-dioxid hõ hatására Mn(III)-oxiddá alakul.
Remélem vki jobban, részletesebben el tudja mondani.
Amúgy hogyan lehet az, hogy a Kálium-permanganát és Glicerin reakciójához kétféle reakcióegyenlet létezik? Egyikben Kálium-manganát,Mangán-dioxid, Szén-dioxid és Víz keletkezik, a másik egyenletben meg Kálium-karbonát, Mangán(III)-oxid Szén-dioxid és Víz.
THX! A molekulát nem kell lerajzolni, megnéztem itt a wikin. Inkább csak az érdekel, hogy mekkora "dobozt" képzeljek el, ha bele akarom tenni. Szobahõmérsékleten, tekintettel a távolságra is, amit más anyagoktól tart.
Nos régebben tapasztaltam a klórgáz zöld haragját,és hát fájt a torkom rendesen.... . Amúgy felvetõdött bennem egy kérdés.: Ugye mindenki ismeri a Kálium-permanganát és Glicerin reakcióját. Én valahányszor kipróbálom, mindig lesz a termék tetején egy kis zöld por. Mi lehet az az anyag? És egyszer egy nagyobb mennyiséget össze gyüjtöttem a reakciótermékbõl, aztán vizben kioldottam belõle a Kálium-karbonátot, és valami fekete anyag maradt vissza.Ez Mangán(III)-oxid?
Sziasztok. A kénlap hogy ég klórgázban? Úgy mint a levegõn, vagy robbanásszerûen? Ki akarom próbálni de nem merem nehogy felrobbanjon(Nem felejtem a hidrogén és klór egyesülését napfényben....)
az etanol, metanol méreteit megtudod nézni modellezõ programokkal (Hyperchem/Spartan)
Bocsánat a dupla üzenetért, de kiegészíteném az elõzõ üzenetet: fiatalabb korunkban próbáltunk venni kenet. Ketten két nagyon különbözõ napon mentünk be a boltba és kértünk, az egyikünk kapott, a másikunk nem (mert ugye engedélyköteles).
Szóval ez az eladó jóindulatától, meg egy-két más dologtól is függhet szerintem.
Sziasztok. Fluort vagy brómot honnan lehet venni olcsón?(és engedély nélkül.) Köszi.
még jó h a NaCl nincs ott... ám a NaOH pl ott van, pedig vettem egy kilót (lemezest) és olyan töménységût csinálok amilyet 'akarok' ... akkor h van ez?
A #1125-ös hozzászólásombanmár belinkelt cikkben le van írva: Egy 500cm3-es fõzõpohárba kimérunk 25g kristályvizes réz(II)-szulfátot és hozzáadunk kb. 150-200 cm3 desztillált vizet, majd az egészet felforraljuk, ezután 50cm3 vízben feloldott 4g nátrium-hidroxidot kevergetés közben hozzáöntjük, azonnal fekete réz(II)oxid csapadék válik ki. (Ha a CuSO4 oldathoz hidegen adjuk hozzá a NaOH-ot akkor világoskék réz(II)hidroxid csapadék válik ki, amit természetesen kiszûrhetünk, és majd amikor szárítjuk, vizet veszítve átalakul réz(II)-oxiddá.)
"Milyen réz-szulfát kell hozzá?" Nem a permetezéshez használatos réz-szulfát (réz(II)-szulfát, rézgálic, kékkõ, CuSO4), hanem réz-oxid. Például réz-szulfáthoz hozzáadsz nátrium-hidroxidot.
"És jó hozzá a " Sirius Ezüstpor"?" Jó, bár vigyázz vele. Mint a termittel is.
Hát úgy h össezkevered :D és sztem 3:2 anyagmennyiségarányban aluminiumból mehet picit több is :D De nem tuti.
Sziasztok. Ahhogy látom kissebb láncreakciót indítottam a kérdéseimmel, már a Fizika topicban is ilyenrõl beszélnek.Ezért kicsit más irány felé terelem a szót: Hogyan lehet csinálni réz-szulfát+alumínium termitet? Milyen réz-szulfát kell hozzá?És jó hozzá a " Sirius Ezüstpor"?Milyen arányban kell keverni?? Kipróbálnál kissebb mennyiségben Köszi.
Ha felhoztad az E=m*c^2 akkor az E ismert a részecskéknél c-t tekintsük 300 000 000 m/s-nek. Amennyiben helyes eddig a menet akkor a neutron nagyobb tömeggel és több energiával rendelkezik mint a proton akkor nem tudom milyen energia átalakulásra gondolsz, mármint amibõl a hiányzó tömeg létrejön.
Feltételezem hogy a proton ezekszerint gyorsabban mozog mint a neutron, így már módosítva E=m*v^2-re a képletet, v1 ha nagyobb mint v2( v1 proton sebessége ) de mivel tudjuk hogy az egyenlet bal oldalán, tehát E nagyobb értékek képvisel a neutronnál akkor nem segít a gyorsabb proton gondolata sem.
A He(4) atommag tömege kisebb, mint a nukleonjai tömegének az összege külön-összeadva. Ez a hiányzó tömeg megfelel a mag - E=mc^2 szerinti - kötési energiájának.
De a rejtély még korábban van, a proton neutronná való alakulásánál. Ahogy olvastam ez a pozitív béta-bomlás.
Szerintem a hiányzó tömeg energiaátalakulásból jön.
Tehát valóban, jól írtad, m(D) > m(p+)+m(n0) és még nem is számoltuk bele a kissebb részecskéket.
Elsõ nekifutásra a probléma már ott kezdõdik, h a neutron tömege nagyobb, mint a protoné, tehát a protonból neutronba való átalakulásnál "tömeg keletkezik".
Amit szintén nem értek, h a wikin ezt írja:
"Comparing the mass of the final helium-4 atom with the masses of the four protons reveals that 0.007 or 0.7% of the mass of the original protons has been lost. This mass has been converted into energy (...)"
Amit én úgy értelmezek, hogy a wiki szerint a 4 proton nehezebb, mint a He(4) ...
Ez a kép biztos hogy hibátlan? Gondolom a piros a proton a fehér a neutron, a kicsi szürke elektron és a kis kék meg elektorn neutrínó. Nos, a két proton ütközik, lesz egy neutron egy proton és még ki is sugárzik elektron? Vagy a kép alapján rosszul raktam össze, vagy a tudásom (erõsen) hiányos de a két proton tömege kisebb mint egy neutroné meg egy protoné plusz elektroné.
Kémiához szintén nem értek nagyon :( de annyit hozzá tennék hogy szerintem nem így mûködik. Röviden és 'parasztos' megfogalmazásban úgy hangzana az érvem hogy 1+1 nem mindig 2. Ez annyit jelent hogy beviszel két anyagot akkor szerintem a végterméken kívûl még keletkeznek olyan anyagos is illetve engergia szabadul fel ami számodra káros, felesleges lehet.... Remélem hogy hozzá értõbb véleményt is hallhatunk majd. :D
Sziasztok. Nos igen Nuki azt én mondtam. :) Valaki elmagyarázná hogy milyen összefüggés van ( ha van ) az izotópok izotóppal való bombázáskor való új izotópok létrejöttekor? Pl. Létrehoztak Ununoktium 297-es izotópot Kalifornium 249-es izotópból és Kalcium 48-as izotópból.Vagy Ununennium 302-es izotópot hoztak létre Einsteinium 254-es izotópból és Kalcium 48-as izotópból. Ez hogyan lehetséges, hogy új anyag keletkezik? Köszi.
nem éri meg szárajzeget gyártani azért, hogy hûtsd a szobád. ugyanúgy mûködik az egész mint a hútõszekrény: hideg jön ki belõle ugyan, de a hátulja meleg. így több meleget termel, mint amennyi "hideget".
(erre utalt is itt valaki a "nem lehet létrehozni örökmozgót" kijelentésével késõbb)
Van eladó kémiakönyvem. (Mozaik kémia 9, 10)Szóljon, aki igényt érez rá. A kémia érettségim a szóbelivel 98% lett :)
Hát ilyen szempontból hasonlít a kettõ.Én azt hallottam hogy sikerült néhány ezred °K-ra hûteni egy ródium darabkát.De lehet hogy rosszul hallottam, az biztos hogy nem lehet "örökmozgót" csinálni, de attól még sokáig mozogna.De inkább hagyjuk a fizikát. :) És ha már a szobahõmérsékleten gáz halmazállapotú anyagoknak a másik halmazállapotáról beszélünk,akkor van egy kérdésem.Látott már valaki szilárd fluort? :D:D
Még nem láttam én sem, amúgy valahogy mínusz 260 celsius fok körül lehetne. :) Az abszolút nulla fok elérése hasonlít a fénysebesség eléréséhez olyan értelemben hogy elméletileg végtelenül meg lehet közelíteni de elérni nem lehetséges?
Ezt olvastam, vannak benne olyanok, amiket most hallok elõször:D Remélem a szén allotróp módosulatait húzom, kettõt kell mondani, én meg tudok ötöt(grafit, gyémánt, fullerén, egy nemrég felfedezett mágneses szivacsos cucc, meg egy, aminek nem tudom a nevét, porszerû). Bár ekkora szerencsém nem lesz.
Termikus kölcsönhatás... Szerintem te is tudod a választ a kérdésedre, mármint az elsõ felére. Szerintem jobban jársz ha megpróbálsz otthon barkácsolni egy készüléket amivel elõ tudsz állítani szárazjeget, mint hogy vennél. Bár nem tudom hogy mennyibe kerül.
"Sziasztok srácok, a segítségeteket szeretném kérni, én veletek ellentétben nem csak álmodozom róla, hanem meg is valósítottam a házi nitrogén hûtésemet. Az egész gépet ezzel hûtöm, a számítogépházam gyakorlatilag 1 tárolónak felel meg amit csurig töltöttem folyékony nitrogénnel(nem vagyok láma, elõtte lefestettem az összes alkatrészt spéci festékkel ami nem vezeti az áramot). Bár 1 kicit párolog, de reggel már hozzátartozik a napi rutinomhoz, hogy jobb kézzel iszom a kávét, ballal utántöltöm a gépet. Még csak pár napja megy így még nem publikáltam a netem az erdényeket. Elõljáróban annyit, hogy az Athlon FX-51esem most 10,6 Gh-en megy, a ramok 600 Mhzen, és 3DMark 2003ban 22143 pontot kaptam. Tök jól párolog a nitrogén, így jött az ötlet, hogy moddolom a gépet is, ki nem találnátok, 1 mûködõ tûzhányónak néz most ki(Naggyon meleg)kinézetre). A problémám a következõ: mivel minden alkatrészt nagyon húzok, elég sok áramot vesz fel a gép és ez kezd romba dönteni(500Wot vesz fel csak a proci, így 2 tápegység kell a gép kiszolgálásához). Ezzel a géppel már sikerült 3 nap alatt megterveznem egy házi atomerõmûvet és már csak a fûtõanyagra lenne szükségem. HOL LEHET KAPNI PLUTÓNIUMOT?"