többféleképpen, de a legkönnyebb ha egyszerûbb alakra hozod az elsõ pl. 4x3^x = 12, amibõl ugye kijön hogy x = 1 második pl. valami olyasmi lesz, hogy 2(4^x+4) = 92, ezt osztogatod / bontod tovább (ugye 4^x = 42, itt valami logaritmikus érték lesz a megfejtés, ha jól sejtem) harmadik hirtelen 4^x + 4 = 5*2^x (itt ahogy látom x = 0 és x = 2 lesznek a megoldások) rég volt már, nem tudom frankón értelmesen elmagyarázni, remélem a részlépéseim segítenek
igazából neked kell tudni, hogy most mit tanultok, mivel kéne elvileg megoldanod
ha az elsõre mondok egy olyan megoldást, hogy x = [ log(3) + 2*i*PI*n ] / log(3), az ha ismerõs, akkor így kell megoldani mindet
esetleg olyat tudok elképzelni, hogy fel kell õket rajzolnod koordináta rendszerben, és arról leolvasni a megoldást, nem tudom
62-féle karaktert 88 helyre hányféleképp lehet variálni? 62!+26!? Illetve 62-féle karaktert 44 helyre hányféleképp lehet variálni? 62^44?
Kösz
sziasztok! szeptembertõl újra matek 3 kurzust kell felvennem mert tavasszal nem sikerült (óraütközés, kevés jegyzet) éshát szeretnék rákészülni a dologra. a kurzus elsõ felében ezek a témakörök lesznek számonkérve (diff. egyenletek a témakör), tehát a típusok:
ezekhez szeretnék kérni jegyzetet esetleg példafeladatokat tõletek, megköszönném a segítségeteket!
(tudom a neten van rengeteg fõsulis anyag, de ahány tanár annyi jegyzet, hátha van ami jobban magyaráz és érthetõbb)
metálzene az arany arányról
Tehát szerintem inkább meg kéne mondani, hogy mekkora valószínûséggel kerül 1 hiba egy 3m-es darabra és aszerint összeszámolgatni az összesen 15 várható hiba eloszlásának különbözõ eseteit.
Szerintem pont ezért nem 85 a várható jó darab, hanem több. Hiszen az is elõfordulhat, hogy több hiba jut egy-egy 3m-es darabra és így kevesebb, mint 15 rossz 3m-es darab várható.
Na én arra nem klikkeltem rá:) Meg azt hittem csak 256-ig megy vagy ilyesmi. Most vettem észre, hogy nem is szerepel benne minden szín ami technikailag lehetséges lenne.
Ezt én is így tapasztaltam. De még Einstein is. Sõt talán nem véletlen, hogy Nobel nem alapított a matekosoknak díjat. És talán az sem véletlen, hogy bizonyos, a gyakorlat szempontjából fontos területeket eredetileg nem matematikusok kezdték felfedezni és vizsgálni.
esetleg tudtok valami olyan matek konyvet ahol halando emberi nyelven vannak leirva az ilyen dolgok? .... a legtobb matek konyvvel az a bajom, hogy a matematikusok magunak irjak...
...valami olyasmit keresek ahol a matek picit olvasmanyosabban van leirva.. ha letezik ilyen :)
lehet angol is
Én arra gondolnék, hogy valami exponenciális kapcsolatot várnak és azt szeretnék jobban érzékelhetõvé tenni (a dB skálázást is erre találták ki), de nem tudom miért várna bárki is exponenciális kapcsolatot a relatív befektetésben. A befektetés abszolút értékére még volna ötletem, hogy miért.
"sok peldaban lattam mar" Linkelj ilyeneket, légyszives vagy tölts fel vhova, javasolj példatárat, ha lehet! Nagyon érdekel, minden ami statisztika és minden ami annak alkalmazása - pénzügy is jöhet! Elõre is köszönöm!
Azóta meg lett nekem is, kijön még a 2. és 3. kombinálásával is. Meg akartam volna mutatni honnan van az egész, de hirtelen nem találtam gyök geometriai szerkesztéséhez anyagot a neten, úgyhogy csak ennyit linkelek. Minden esetre érdekes, eddig nem is tudtam errõl, le kellett tesztelnem :)
Arról esetleg tud valaki cikket, anyagot linkelni, hogy milyen eredményhez milyen és hány egyenlet kell, hogyan szükséges õket kombinálni, milyen feltételek vannak, van-e mód hogy kiszûrjük a megoldhatatlan egyenleteket, vagy belássuk, hogy adott esetben melyik a legegyszerûbb formája egynek? Egész tankönyvet nem akarok átolvasni, csak konkrétan ez érdekelne ha van valamilyen rövidebb szöveg errõl.
utolsóból kijön, hogy a = z^2, onnan már gyerekjáték
Az elsõre: nyerek01 megoldása jónak tûnik, viszonylag egyszerû gondolatmenettel el lehet jutni az üdvösséghez:
Ha 100m-enként 5db hiba van, akkor a 300 méteren várhatóan 15db. Ha 300m szövetet 3m-es darabokra vágok, akkor 100db szövetdarabom lesz. A feladat lényegében annyi, hogy 15db hibát kell elhelyezni 100db szöveten. A legrosszabb eset az, ha mind a 15 másik és másik szövetdarabon lesz, de akkor is maradni fog 100-15, azaz 85db hibátlan.
A harmadiknak olyan feltételes valószínûség szaga van, azt majd egy hétvégi nyugi után megcsinálom :P
Ezerbõl egy hibás azt jelenti, hogy 1/1000 a hibás valószínûsége A keresett valószínûség: gyártani kell 3000db-ból 2db hibásat és (3000-2)db nem hibásat (bármilyen legyártási sorrend jó ÉS nem tudjuk megkülönböztetni az egyes jókat egymástól, ahogyan a két hibásat sem, azaz ez biztosan kombináció lesz), az egész pedig binomiális eloszlás, azaz:
a.) 3000db-ból 2db hibásat gyártani: (3000 alatt 2) módon lehet b.) a hibások valószínûsége: (1/1000)^2 c.) a nem hibások valószínûsége: (1-1/1000)^(3000-2)
Annak a valószínûsége, hogy 3000db csészébõl 2db hibás, ha minden 1000db-ból átlagosan 1db hibás:
(3000 alatt 2) * (1/1000)^2 * (1-1/1000)^(3000-2) = 0.224, azaz 22.4%
1. Egy ruhaszövet anyagában 100m-enéent átlag 5 hiba van. Egy 300 méteres szövetet 3m-es darabokra vágnak. Elõreláthatólag hány hibátlan darab lesz ezek között?
2. Egy üzemben naponta 3000 db csészét festenek meg. Tapasztalatok alapján ezerbõl egy hibás. Adjuk meg annak a valószínûségét, hogy egy nap 2 darab hibás csészét készítenek el.
3. Az aulában 3 kávéautomatát állítottak fel. Az elsõ gép 8-szor dob ki üres poharat, a második 5-ször nem tölti tele a poharat, a harmadik 6-szor túladagolja a cukrot. Minden más esetben jól mûködnek a gépek. Egy nap átlagosan 25 hallgató használja az elsõ gépet, 45 hallgató a második gépet és 30 hallgató iszik kávét a harmadikból. a. Mennyi az esélye annak, hogy sikerül jó kávét innunk? b. Találomra veszünk egy kávét, ami nem jó. Mennyi az esélye, hogy az elsõ vagy a harmadik gépbõl való?
Egy számítógépes program könnyedén megalkotható rá, ugyanis ez azt jelenti, hogy 3 pitagoraszi számhármast kell megtalálnunk, melyek úgy függnek össze, hogy bármelyik számhármas 2 befogója megegyezik a másik 2 számhármas 1-1 befogójával, vagyis: a^2+b^2=... a^2+c^2=... b^2+c^2=...
Pitagoraszi számhármasok keresésének egy egyszerû módszere: 2 számsávot írunk egymás alá eltolva (ála Pascal 3szög), az alsó kezdi elõbb, a felsõben a négyzetszámok (1, 4, 9 ... ), az alsóban a páratlan számok (1, 3, 5, 7, 9 ...) vannak. Az alsó sávon haladva minden négyzetszám és a felette levõ két szám gyökei pitagoraszi számhármas, továbbá a többszöröseik is azok. Tehát a feladatunk annyit, hogy egy programmal generálunk ilyen számhármasokat, melyekbõl a jobb felsõ tag minket nem is érdekel (hisz az a legnagyobb, így az az átfogó négyzete), szóval valójában számpárokat keresünk. A számpárok közt pedig már csak meg kell keresni a fenti összefüggésnek megfelelõ hármasokat. Az algoritmusokba, hogy mit hogyan kódolnék le most nem mennék bele, mert az inkább programozás, mint matematika.
Általános képlethez számomra gyanús, hogy a 2a^2+2b^2+2c^2=d^2+e^2+f^2 diofantikus egyenletet kéne megoldani. Nem vagyok matematikus, nem tudom, hogy ez mennyire számít könnyen oldhatónak, ha egyáltalán az.
Igen, a wolframalpha nekem is mûködik. :-) Ahogy Dzsini is írta, általános ötödfokú megoldóképlet nincs, ilyen értelemben nem is lehet választ adni a kérdésre.
Másik Keress olyan derékszögû tetraédert, amelynek minden éle egész szám. (Egy tetraéder akkor derékszögû, ha van olyan csúcsa, amelybõl kiinduló három él páronként egymásra merõleges.) Konkrét példa: Az "OABC" tetraéder "O" csúcsából kiinduló élek páronként merõlegesek egymásra, és OA=44, OB=117, OC=240, ekkor AB=125, BC=267, CA=244. Lehet ezeket a tetraédereket úgy generálni, mint a pitagoraszi számhármasokat?
A feladat. Egyetemi. A tanár mint kiderült szereti a sport fogadást és feladott nekünk egy ilyet: Van 5 portál melyek elõre jelzést adnak a meccsek eredményére. Mind százalékben - a 3 kimenetel %-ra lebontva. Pl 70-20-10 - mind végeredményben. Azt tudjuk, hogy az egyes oldalak 50%ban találják el az eredményt. Az 5 oldal együtesen pedig 90% körüli pontosságot ad. DE! Nem tudjuk, hogy az 5 tipp közül melyik is lesz a nyerõ. A kérdés, hogy válasszuk ki azt az eredményt aminek a valószínûsége a legnagyobb. Az elõfordulhat ugye, hogy mind az 5 oldal ugyan azt a végeredményt jósolja. A kombinációk száma az mellékes. Szóval mindegy, hogy 5-0ra nyer vagy 1-0ra esetleg 4:3ra. A lényeg, hogy eltaláljuk a nyertes csapatot.
Ezt úgy meg mellé tette, nem tudom segítség vagy nehezítés(nem mondta) de átlagban minden 5. meccsre az egyik portál pontos eredményt ad.
Elõre is köszönök mindent! Megoldási ötlet, akármi jöhet mert nekem egyenlõre ötletem nincs...
Általános ötödfokú megoldóképlet nincs, csak néhány speciális esetre - az említett egyenlet pont az alap példa a Bring-Jerrard normálalakos megoldásra (az egyenlet angol wiki oldalán van #8211;Jerrard_normal_form#Bring.E2.80.93Jerrard_normal_form" TARGET=_fnew>részletesebb leírás). Az ötödfokú egyenletekkel a Wolfram is foglalkozott, van róla egy szép tanulmányuk.
különbözõ eset (számít a sorrend is, hiszen egy kockával dobunk háromszor) 216 van (6x6x6)
A 12 prímtényezõs felbontása 2x2x3, tehát a 12 szorzatként így jöhet ki (zárójelben a sorrendbõl adódó lehetõségek) 1x2x6 (6 esetben) 1x3x4 (6 esetben) 2x2x3 (3 esetben) tehát van 15 nekünk megfelelõ eset a 216-ból, az 0.069444444..., kb. 7%
1: hogy néz ki egy szendvics: kenyér,feltét,kenyér 2: a változók helyére milyen szám kerül: 4,8,4 van 4*8*4 olyan szendvicsed amiben egy feltét van, vagy sajt vagy felvágott. 4*5*4 + 4*3*4 adja azon szendvicsek számát ahol csak egy valami van a kenyerek között. Második része az olyan szendvicsek ahol két feltét is van, tehát 5*3 féle képpen választhatsz oda, innen jön hogy: 4*(5*3)*4 Ha meg kombinatorika "nyelven": 4 alatt az egy plusz 5 alatt a 3 plusz 4 alatt az 1. (megformázottan, képletesen nem tudom hogy lehet ide beírni)
Eloszor nekem is 92 jött ki, ilyen elven. Aztán meggyõztek, hogy nem jó, mert ez kombinatorika.(.bár nem indokolták miért nem jó és mi lenne a jó..) na és ott vesztettem el a fonalat. De ha már ketten látjuk így. köszi:)
Vagy lehet úgy is, hogy a "nincs sajt" és a "nincs felvágott" plusz egy változat, akkor 6x4, és ebbõl egyet le kell vonni, hiszen a "nincs"-"nincs" nem túl izgalmas. A 23x4 így is kijön.
Sára a húsvéti locsolókat szendviccsel is kínálta. Egy szelet kenyérre vagy felvágottat, vagy sajtot, vagy mindkettõt tett. Hány szendvicset készített, ha 4-féle kenyérbõl, 5-féle felvágottból és 3-féle sajtból választott és nem volt két egyforma szendvics?
Az ok, hogy konbinatorika, de itt el is akadtam :) Valaki levezetné nekem? köszi:)
Köszi szépen :) Így már megoldottam.
Megoldod és megnézed, hogy melyik megoldás racionális :D
Amugy meg a (x^2+3x)-t nevezd el egy másik változónak, és arra nézve másodfokú :) Aztán megoldod megint a 2 új egyenletet.
Hello.
Tudnátok segíteni ehhez az egyenlethez egy olyan megoldási folyamatot írni amelyikkel az eredmény a racionális számok halmazán értelmezhetõ?
(x^2+3x)^2-(x^2+3x)=6
abban egyet ertunk h 250% novekedes kijelenteni (-100rol 150re) ertelmetlen
erdekes dolgokat olvasgatsz.. tamogatom en is az ilyesmit :)
Háát, igen, az elmélet a fejemben nem találkozik a te gyakorlatoddal... ;) Egyszerû mérnökember vagyok és szabadidõmben a Hull-féle opciós ügyletek könyvet olvasgatom :) (de ha unom, akkor elõveszem a Varian-féle mikroökonómiát lazulásnak - aztán vissza a mélyvízbe... :DDD )
a -100 korrekcio peldaul olyan h kiszamlaztunk egy ugyfelnek 100 forintot, aztan visszakuldte h nem kell neki .. igy jon ki a -100
koszi a segitseget...
amugy te mivel foglalkozol?
Nem tudom, mi az a korrekció.
Csak azt lehet mondani, hogy 250-el NÕTT a bevétel, nem pedig %-osan. Az a zavaró a példádban, hogy az elõzõ évi éppen -100, mert ha mondjuk -30 lenne, az idei meg +220, akkor jobban látnád a dolgot.
Ellenben lehet olyan %-os adatot kreálni, ami a múlt évi, az idei évre tervezett bevételhez viszonyít, mondjuk a tervezett bevétel NÖVEKEDÉS 220, de ti produkáltatok 250-et, ezeket már össze lehet hasonlítani, akár %-osan is (250-220)/220*100=13.6%, azaz a tervezett bevétel növekedésnél 13.6%-kal többet teljesítettünk.
BTW: lássuk be, EZ azért nem egy Hal Varian példa szintû, még én is érteném, mit kell ezen elmagyarázni :))) ;)
ugy latom helyesnek, hogyha -100 volt elozo negyedev, most meg 150 ... akkor baromsag azt mondani h 250%-al not a bevetel mert amihez hasonlitunk az korrekcio nem pedig bevetel
egy jo modjat keresem annak h ezt erthetoen talaljam a fonoknek :)
BTW nagyon konyhanyelven és egyszerûen: 1.) A "bevétel" az bevétel és mindig pozitív vagy nulla. 2.) A mérlegnek van egy "kiadás" oldala is, ami szintén pozitív vagy nulla. 3.) A ti esetetekben az történt, hogy az elõzõ évben a kiadás nagyobb volt, mint a bevétel - de ettõl még mindkettõ érték egy pozitív szám volt. 4.) A te esetedet egy okos prezentációban így tálalnám: A megelõzõ évhez viszonyítva a bevételeink jelentõsen nõttek és a cég kiadásait számottevõen csökkentettük. A cég jelentõs hasznot produkált, a mérleg pozitív. És itt jönnének a számok a bevétel növekedésérõl és a kiadások csökkenésérõl.
5.) Pl.: egy számpélda:
2012-es év Bevétel: 50.- HUF, Kiadás: 80.- HUF 2013-es év Bevétel: 90.- HUF, Kiadás: 60.- HUF
A 2012-es évhez képest a bevétel 80%-al nõtt, míg a kiadásainkat 25%-kal csökkentettük. Az idei év mérlege +30.- HUF
Ebben az a jó, hogy nem jelenik meg a 2012-es év siralmas -30.- HUF mérlege és hidd el nekem, az ilyen prezentációkon részt vevõk legalább felét nem is érdekli...
Ebben az értelmezésben elvileg -250% a növekedés csak hülyén néz ki. Ebbõl látszik hogy nem így kell csinálni. A bevétel az bevétel, vagy van vagy nincs. A költség nem bevétel!
Így mondjuk megeshet hogy valójában a bevétel elõzõ évben 0, most meg 250. A növekedés végtelen százalék.
Bevetelt hasonlitunk ossze Ev az Evhez viszonyitva es van olyan h az elozo periodus negativ
nos negativ szammal nem szoktak osztani de a kovetkezo egyenletnek ertelme azert van .. ti mit gondoltok?
Elozo ev bevetel > - 100 Jelen ev bevetel > 150
Ev az Evhez mennyivel nottunk? ( 150 / - 100 ) - 1 = -167% .. most ha ezt megszorzom (-1)-el negativ oszto eseteben akkor kijon h 167%-al
Ha jól értelmezem akkor az is. Ott kell kezdeni ahol a derékszögû háromszögek vannak. Ki tudod számolni ezek oldalainak hosszát egyszerû szögfüggvényekkel. Így eljutsz oda hogy ismerni fogod az ABH háromszög két oldalát és egy szögét, aminek az ismeretlen oldala x. Ott alkalmazod a cosinus tételt és kész.
Hát, erre aztán sokan rá fognak ugrani :D Mellesleg a nicked be van írva a személyidbe? Akárcsak a tanáré?!?
Nyomassad ide a kérdéseket, amúgyis döglik ez a topik. Bár 8.-os cucctól nem lesz nagy pörgés. Linkelj mellé valami jó barnacombú mufikát, hogy izgalmasabb legyen ;)
Hali! Volna pár kérdésem (nyolcadik osztályos fizika). Nem matek, de aki egyiket érti szerintem konyít a másikhoz is. Kérdéseket privátban teszem fel, nem szeretnék lebukni (új tanár van, még nem ismerjük eléggé, akár itt is lehet aktív tag). Tehát ha tudsz segíteni dobj egy privátot és küldöm azt a pár kérdést. Ja és sürgõs (nem kicsit, nagyon)!
Nem. De ha már általánosban nem gyakoroltad be eléggé a törtekkel való összevonást és szorzás-/osztást, akkor tanácsos számoló-/számítógépet használnod. Lásd példának a ]Wolframalpha-t Ha pedig gyakorolnál és abban kérnél segítséget, hogy hol számoltad el, akkor nem elég csak a végeredményt közölnöd.
Informatika és tudomány
