Jaja, volt egy ilyen kalandom, amit az "eszmei érték semmibe vétele" jelzõvel lehetne jellemezni: volt egy kézzel írt kidolgozott példatáram, amibe elég sok "szív és lélek" szorult, na, azt kérték kölcsön fénymásolni a tavaszi vizsgaidõszakban (május-június) és õsszel rákérdeztem a kollégánál, h ugyan vissza kaphatnám-e esetleg, mire felajánlotta, hogy egy fénymásolatot kaphatok belõle. És ezt egyenesen szembe. Nem egy halivúdi sztori, de ha az lenne, most mutatná a kamera az eredetit az asztalomon - mert vissza tudtam szerezni. Ma is használom.
A helyzet úgy modellezhetõ, hogy mindenki értse, hogy:
1.) végiggondolod, milyen értékes könyved van otthon, ami hasznos is, drága is és te magad vetted meg 2.) bekopognak az ajtódon és kiveszik a kezedbõl és elviszik fénymásolni 3.) persze nem hozzák vissza, hanem odaszól telefonon aki elvitte, hogy odaadta másvalakinek lemásolni és a számodat is megadta neki, hogy vissza tudja adni a könyvet 4.) ez a másik ember is felhív, hogy õ is kölcsönadta a könyvet fénymásolni, de nyugodj meg, akinek odaadta, õ fog neked jelezni, hogy mikor hozhatja a könyvet 5.) és ezt eljátssza veled több száz ember
Lényegében a saját tulajdonodat, ami neked pénzedbe került, most ingyen terjesztik és téged leszarnak.
A fenti modell nem annyira pontos, de az érzés, amit elõidéz, az a lényeg!
Az a helyzet a szomorú, amikor vmi nem érthetõ órán, az ajánlott könyvek végigolvasására nincsen idõ (nemhogy értelmezésére), aztán az ember végül talál egy angol nyelvû összefoglalót vagy egy komplett elõadást youtube-on és abból érti meg az anyagot. Vagyis a lényeg, h ha az oktatásért fizet az ember, akkor elvárható volna sztem, h nyújtsanak mindent tálcán és ne kelljen már mindenfelõl összekaparni egy jól érthetõ tananyagot (külföldrõl és ingyen). Egyszerûen a számítástechnika nyújtotta lehetõségeket nem használják ki a tanárok (nem is akarják, mert számukra ez idegen világ). Erre legtöbbször azt mondják néhányan, h õk szeretik a könyvet a kezükben fogni. Nah, de én egy szóval sem mondtam, h ami a gépükön megvan azt ne nyomtathatnák ki.
Ha valami olyasmirõl álmodozol, hogy egyetemi oktatók valamilyen uniós pénzbõl komplett tankönyveket ingyen raknak fel egy internetes könyvtárakba, akkor azt hiszem van egy jó hírem: http://tankonyvtar.ttk.bme.hu/index.jsp
Igen, de úgy van vele az állam, hogy elsõsorban az alap- és középfokú oktatásra koncentrál. Pl. az általános és középiskolákban sokan kapnak ingyentankönyveket. A felsõoktatásnak viszont már megvan a maga autonómiája, ahhoz már máshogy viszonyulnak, meg alapból van olyan berögzõdés sokaknál, hogy "egyetemen tanulni luxus, és majd jó nagy fizetéseket tudsz leakasztani... így vegyél fel hitelt a könyvekre, hiszen ez neked egy befektetés".
Persze, ha költségtérítéses képzésen vagy, akkor már más a dolog... de amit szeretnél, vagyis hogy modern szemlélettel, modern eszközökkel folyjon az oktatás, az szerintem csak a drága NY-Európai és amerikai egyetemeken érhetõ el...
Ma már inkább arra van szükség, h az ember a problémát jól le tudja programozni pl. a Mathematica progiban. Amely könyvek meg nincsenek benne az oktatási díjban, pedig ahogyan mondod szükségesek, mert ami jegyzet produkálható a tanár nyomán az xart sem ér hozzájuk képest. Ha meg nem akarod megvenni õket, akkor mehetsz a könyvtárba és õk vámolnak meg mindig mindenkit. Ahelyett, h 1szerûen a tanár a tantárgyához szükséges könyveket lepasszolná (megj.: szerencsére van, aki így csinálja; ill. a korábbi diákok 1más közt is megosztanak ilyen szkennelt könyveket, amik nem a tanártól eredeztethetõek).
Arról még nem is beszéltünk, h mennyi lehetõség rejlik abban, ha egy-egy ilyen könyvet szerkeszthetõ formátumban kapna az ember kézhez. Lehetõség nyílna arra, h könnyen (ízlésesen és nem margóra, meg beragasztott cetlikkel) egészítse ki plussz infókkal. Illetve a számára fölösleges szószaporításokat törölje, külsõ/belsõ hivatkozások... Egyébként ezen anyagok, amik 1-1 könyvben vannak a neten is elérhetõk (akár wikiken), csak szétszórtan és általában angolul.
Az a helyzet a szomorú, amikor vmi nem érthetõ órán, az ajánlott könyvek végigolvasására nincsen idõ (nemhogy értelmezésére), aztán az ember végül talál egy angol nyelvû összefoglalót vagy egy komplett elõadást youtube-on és abból érti meg az anyagot. Vagyis a lényeg, h ha az oktatásért fizet az ember, akkor elvárható volna sztem, h nyújtsanak mindent tálcán és ne kelljen már mindenfelõl összekaparni egy jól érthetõ tananyagot (külföldrõl és ingyen). Egyszerûen a számítástechnika nyújtotta lehetõségeket nem használják ki a tanárok (nem is akarják, mert számukra ez idegen világ). Erre legtöbbször azt mondják néhányan, h õk szeretik a könyvet a kezükben fogni. Nah, de én egy szóval sem mondtam, h ami a gépükön megvan azt ne nyomtathatnák ki.
Ha az áraknál tartunk, akkor a bolyai diff1enleteket 1680-ért, a Bronstejnt majd' 10ezerért vettem és akkor nem említettem az 1ik ajánlott irodalmat aminek nincs is magyar fordítása és csak 128$ lenne.
Nem az a problémám, h amúgy suttyomban utánajárással nem lehet beszerezni minden könyvet (mert mindig vannak kiskapuk, amik által a nemegyenes emberek jól járnak). Az a bajom, h ezt suttyomban kell tenni és szkennelt szarokkal, amikor egy rendesen digitalizált könyvvel jóval többet lehetne kezdeni. És hogy mellesleg én úgy tudom, h TK írásra az állam még támogatást is nyújt mégsem élnek az új lehetõségekkel, úgy tesznek, mintha ma is 1980 volna. Most, h õszinte legyek én úgy látom, h az oktatástól annyit kaptam, h utat mutatott mely témákkal ismerkedjek, de autodidakta módon úgyis mindent máshonnan tanultam meg (én ezt nem nevezném oktatásnak).
A Mûszaki Könyvkiadó, amihez tartoznak a Bolyai-könyvek is, többségi magán-(holland) tulajdonban van. Egy profitorientált vállalkozástól ne várd, h ingyen elérhetõvé tegye a könyveit! :)
-szinte, az összes "sg"-cikked olvastam, s a zömével egyet is értek. De; A "Differenciálszámítás" ötödik kiadása, pl.: 27Ft volt, még 1980-ban. (.pdf, és még .jpg -ben is odaadtam õket néhány mûegyetemistának. -de: minek ?!?)
Egy mérnök (orvos; ...) aspiránsnak legalább 20-25db Matek_Könyvre(!) van otthon szüksége. -röhejesnek tûnik, de a Logarlécet idõnként még elõ is veszem, és még "tologatom" is.
Bolyai-könyvek sorozat Bárczy Barnabás: Integrálszámítás
Azt nem értem ezzel kapcsolatban és a többi TK-val sem, h pénzbe kerül, mert nyomtatni kellett. Nah, de ha én nekem bõven elég, h pdf-ben legyen meg, akkor miért nem tölthetem le ingyen, legálisan vhonnan? Csak nem azért mert vkiknek nagyon kéne a pénzem? Az elkészítésének munkadíja ennyi év alatt már biztosan megtérült (ráadásul, azt az állam is kifizethetné egyben, aztán a pdf-et az nyomtatja ki, aki akarja). Arról nem is beszélve, h minden évben kötelezõen 10ezreket költenek új TK-kra a diákok (amik közt van bõven, amelyikhez hozzá sem nyúlnak), ahelyett, h a tavalyi jóminõségûeket megtartanák. Az új évfolyamra kerülõk meg a régieket rendszeresen kidobják.
-2/c; -akkor, most itt már egy kissé bõvebb magyarázattal:
A "2/a" annyira egyszerû, hogy azt szinte fejbõl is meg lehet mondani. -csak; szedd "szét" õket, és a nevezõt mindenütt alakítsd át számlálós szorzattá!
Sziasztok! Tudnátok segíteni ezekben a feladatokban?
2.b) alapján az integrálokat már tudod hogyan add meg. Határozott integrálnál a végére odaírod, h "from a to b", így a 3. is megvan.
1-nél a részfeladatoknál z helyére 1+i -ket írsz w helyére meg szintén ilyen a+bi alakra átírva és elvégzi a mûveleteket.
Elõfordulhat, h a show steps-nél nem a legcélravezetõbb eljárást írja le. Továbbá, van ahol nem lehet nyomon követni, h hogyan számolt, így abból sokat nem tanulsz, legfeljebb ellenõrizheted az eredményed.
Köszi szépen a választ, nem ismertem eddig ezt az oldalt, de nagyon jó. Megnéztem és az 5. feladatot meg tudom vele oldani. A többit (1-4) nem tudom hogyan kellene beírni.
jogos.... akkor az egyik megoldás az az enyém :D követezõ képért versenyezzetek a másik megoldással :D
pl azért volna értelme, mert az új facsemetéket még ugyanazon évben nem tudják számolni, mert még nem bújtak ki a föld alól, így csak az eredeti mennyiség látható
Figy nem mind1 hogy hogy veszed az 5% kivágást... Ha az eredeti mennyiséget nézed( én nemezt tettem, és szerintem nincs is értelme ), akkor igen, a képletem nem jó... Amennyiben úgy veszed h év végén vágod ki akkor a megoldásom jó....
Ha 5% lenne a favágás is,akkor a képleted szerint 1,05*0,95=0.9975 az évenkénti gyarapodás,aminek pedig azt hiszem ebben esetben 1-nek illene leni, az 1+(5-x)/100 képlet az évenkénti gyarapodásra nekem szimpatikusabb. (a te képletedben az év végi famennyiség x%-át vágják ki, nálam az év eleji famennyiség x%-át, az 5 százalék öt százaléka a kettõ között a különbség)
Na megértem az indittatásodat: Szóval... alapból 100%, évente 1,05 szörösére nõ az erdõ, de ha X százaléket kivágunk, akkor 100*1,05*(1-X/100) erdõd marad, ha ezzel végigmész 10 évig: 100*1,05^10*(1-X/100)^10=125... Ha ezt megoldod ebbõl X=2,61... Ennyi a megoldás. Ajánlom hogy jól nézzen ki :P
küldök arról lányról egy képet akinek ez a feladat kell annak aki megoldja!
Ha esetleg tudna valaki segíteni, és levezetné ezt nekem azt nagyon megköszönném!
"Egy erdõ faállománya évente 5%-kal gyarapodik. Évente hány százalékot lehet kivágni, ha azt akarjuk hogy 10 év alatt 25%-kal gyarapodjon?"
Lehet úgy is gondolkodni, hogy mindhárom típusból egész számú gyerek kell. Ha elfogadom a szopránra és az altra vonatkozó állításokat, akkor azokból az következik, hogy a teljes énekkar tagjainak száma osztható kell legyen 60-nal. Így a mezzoszopránt éneklõk száma osztható kell legyen 16-tal. Szóval, ha a két állítás igaz, akkor a 14 biztosan hamis.
Nem tudok megoldani egy példát, ha valaki tud segítsen!!! a példa: Az iskolai énekkarban a gyerekek 40%-a énekli a szopránt, egyharmada az altot, 14 gyerek pedig a mezzoszopránt. Hány tagú az iskolai énekkar?? Ne csak az eredményt írjátok. hanem végig a számolást is. Mert már 1 órája nem tudom megoldani a feladatot!! ♥
Hát haljak meg,h nem tudom megcsinálni.:) De már az ideg szétbassza az agyam.
Hát igen, én nem akartam sok idõt elbaxni vele, ezért lustaságból itten megnéztem az alternatív alakokat, így nem mentem tévútra.
De intuitívan is összehozható, hiszen cos(a+b)-t mindenképpen fel kell bontsad, h cosa-val kezdhess vmit. Ha azt cosa(1+cosb) szerint rendezed - mert végülis pont ezért csináltad a felbontást - akkor az az 1-es nagyon szúrja az ember szemét, h ide kéne egy pitagorasz, amivel nem vagy elõrébb, ha cosb nincsen felbontva (egyébként sin^2 vagy cos^2 linearizálása fontos, gyakran elõkerülõ átalakítás). De utána meg megint nem tudnál összevonni, ha sinb-t nem bontod fel. Itt meg meglátható, h 2cos(b/2) kiemelhetõ és a másik tag meg egy cos felbontása.
Tehát anélkül, h látnád a végéig és csupán bízol benne, h vmi jó dolog jön ki ezen összefüggésekkel megoldható. Sztem itt ezt érdemes megjegyezni, ez a tanulság. Csak azért írtam ezt, h ne csak a végeredmény maradjon itt meg, mert abból nem lehet tanulni semmit.
A bal oldalt kell átalakítgassad az ismert trigonometrikus azonosságokkal. pl az addíciós tételek és a pitagorasz tétel elég egy kedvezõ alak kihozásához.
persze aki már érti mirõl van szó az a trivi (-2;0) mo-t forgatja +-120°-kal vagy 120° és 240°-kal a komplex síkon és a megoldásokon kívül nem nagyon ír le mást de eleinte csak jobb, ha látja az ember teljesen kiírva
erre csak annyit, amikor einstein elõjött relativitáselméletével, SENKI nem értette akkor, és nem is hittek neki, mert az akkor egy "nem "hivatalos" és már milliók által elismert dolog " volt. még ma is sokan vitatják, fõleg azok, akik nem értik. arra hivatkoznak, hogy az ma egy dogma, holott éppen a dogma a newtoni fizika volt annakelõtte. szóval ne aggódj, ha nem marhaság, amit gondolsz, pár év múlva dícsõitik majd a neved, még ha a mostani "hivatalos" dogmákkal ellent mond is, amit gondolsz ^^ szal ki vele, vagy hallgass mindörökké ámen :D
igen, ezeket ismerem, természetesen teli vannak nagyon jó gondolatokkal
a baj velük, hogy túl komplexek. valahogy az ilyesmik kitalálói nem képesek vagy nem akarnak alapokat keresni, hanem rájönnek valamire és egybõl hatalmas épületeket építenek belõlük
amikor ilyesmiket olvasok, mindig elkezdek örülni, hogy "nocsak, erre én is rájöttem", de két mondattal késõbb már látom hogy én másfelé indultam el
a linkrõl az én gondolataimhoz leginkább hasonló ez a kijelentés: "A strukturalisták szerint a matematika a stuktúrák, minták, mitázatok elmélte." - csakhogy ahogy tovább olvasom, úgy látom, hogy valahol elindultak, de nem értek sehova
persze még én se értem sehova :) de azt már látom, hogy valamit kitaláltam már
á, én ennél mélyebbre akarok jutni, vagyis inkább úgy mondom, hogy egyszerûbbre
a számok, a matek már egy nagyon komplex dolog, amely a logikára épül
de mi a logika? mi a logika alapja? mi a logika legesleg-alapja? na ilyeneken gondolkodok én :)
valójában szívesen leírnám hova jutottam eddig, még attól se félek hogy ellopják, mert úgyse értené senki, de nem azért mert bonyolult, hanem mert az emberek 99%-a leszar mindent jó magasról ami nem "hivatalos" és már milliók által elismert dolog :)
meg egyelõre nagyon az elején vagyok, azért merem elméletnek nevezni, mert már most nagyon érdekes, és sehol nem találtam hasonlót a neten
Kitaláltam egy elméletet. :) Még csak az elején vagyok. Kb úgy lehetne jellemezni, hogy egy logikai elmélet, amely valószínûleg a matematika alapja is. Tudom, ez nagyképûen hangozhat. :) És persze nem fogom publikussá tenni egyelõre.
A kérdésem, hátha valaki tud segíteni: létezik ilyesmi elmélet, azaz amely a matematika mögött lévõ dologról szól, annak alapja, vagy azt kutatja? Hogy tudnék rákeresni neten?
A logikát persze általánosságban minden alapjának tartják, de ma még túl általános a logika meghatározása. Valójában az én elméletem a logika alapjairól szól... de valahogy egyelõre a matematikával kapcsolatosak a "felfedezéseim".
Hy all! Tiltásos hozzárendelési feladatnál (magyar módszer) az összköltség hogy alakul? Az oké, hogy kijön a költségmátrix a végén, de az 1-esek helyén most a negatív értékeket is ugyanúgy összeadjuk, mintha csak simán a "tiltás nélküli" magyar módszert csinálnánk?
és wolfram barátod a lépéseket is kiírta, vagy az a történet jelenlegi szintjén kurvára nem számít?
nehogy azt gondold, h veled, vagy bárkivel baj lenne, csak a wolfram, wikipedia, google és eleve az egész web azt a látszat biztonságot adja a diákoknak és az embereknek, hogy a tudás csak néhány kattintásra van.
örülnél egy sebésznek, aki egy mûtétkor a wikipedia-n nézi meg, hogyan kell egy tumort eltávolítani?
szkennelem, küldöm, de úgy látom, wolfram lelõtte a primitív poént.
határértékszámításból van kb. 4-5 alaptrükk, azt kell tudni. mindegyik elemi algebrai átalakítás. megtanulod, gyakorlod, kened-vágod, jólvizsgázol, jóldiplomázol, picsaokos leszel, IMFnél fõ elemzõ leszel, dõl a kesh, gyerekeid büszkék lesznek, feleséged nem öregszik, mindez azért, mert tudod a trükköt:
n+3 = n+1+2
Amúgy még a kitevõbe kell ugyanez a trükközés és nagyon jó lesz minden.