Sziasztok! Tudnátok nekem segíteni? Bár a feladat fizikai, azzal a részével nincsen problémám, viszont a legvégsõ matek képletbõl nem értem miképpen jön ki ez az eredmény.
Feladat: http://noob.hu/2011/09/13/fizika2.bmp
Magyarán hogy lesz a 2*10^(-6) / 4pi * 10^(-9)/4pi9 * 1 / 0,32^2 = 1,7578 *10^5.
És persze van benne egy kis hiba:
Ha t idõ múlva N(t) atom van és kezdetben N0, akkor a t idõ alatt N0-N(t) bomlott el.
Ha t idõ múlva N(t) atom van és kezdetben N0, akkor a t idõ alatt N(t)-N0 bomlott el. Ezt felhasználva:
a.) "hányadrész" bomlik el t idõ alatt: (N(t)-N0)/N0 = N(t)/N0-1 Neked van egy egyenleted N(t)-re, amibõl a fenti hányados kifejezhetõ: N(t)=N0*e^(-λ*t) --> N(t)/N0 = e^(-λ*t). Ezzel már feltételezem, hogy menni fog a következõ egy lépés és behelyettesíteni...
b.) "hány százaléka bomlik el": ugyanaz, mint a.), csak *100: 100*(N(t)-N0)/N0 = 100*(N(t)/N0-1)
Nekem is van egy kérdésem: Lambdát bekopiztad vagy van rá más trükk, hogy beírd ide?
Ha a 0 idõpontban N·o számú bomlaltlan atomot tartalmazoott a radioaktív anyag, akkor t idõ múlva a még bomlatlan atomok száma N(t)=N·0*e^(-λ*t) lesz.λ az anyagra jellemzõ bomlási állandó.A rádium bomlási állandója:λ=4,279*10^-4 1/év. ·-alsó indexet jelöltem ^-kitevõt jelöltem e=2,71
a.) 100 év alatt hányadrésze bomlik el a rádiumatomoknak?
b.) 1620 év alatt hány százaléka bomlik el a rádiumatomoknak?
Tudnál nekem még egy feladatban segíteni? :) Köszönöm elõre is.
Hányféleképpen lehet leültetni egy kerek asztal köré 8 embert úgy, hogy a két haragos ne kerüljön egymás mellé? Mekkora ez a szám akkor, ha a 8 személy fele nõ, és sem két azonos nemû, továbbá sem a 2 különbözõ nemû haragos nem akar egymás mellé ülni? Mindkét esetben csak az egymáshoz viszonyított helyzeteket figyeljük.
(az elsõ fele megvan, 3600 jött ki, a másodiknál 72-nek kéne kijönni, de nem jövök rá hogy kéne...)
az 1.-hez én is hiányolom a rúd hosszát és innen egyenes arányosság, a másodikat nem akartam lerajzolni (én sznob pöcs... :P )
#3918: ezt -végtelentõl +végtelenig szokás-e vagy csak 0-tól +végtelenig?
Amúgy parciálisan integrálható az x*exp(...) szorzat és szépen meglesz. Azt azért el tudom képzelni, h a két integrálási határon lesz egy kis bibi azzal, h 0*végtelen alakúak vagy hasonlóak lesznek, de ez csak ráérzés, lehet simán kijön valami konstans*0-nak vagy hasonlónak és megmarad valami 1*(1/lambda).
Ha lesz egy kis idõm, leírom részletesen, de a weben biztosan rátalálsz!
Ugye az elsõ feladatot te se gondolod komolyan? Amugy 80 éves a kapitány :D
A második feladat paraméteresen kell vagy azzal is csak szivatsz minket? :)
Sziasztok!
Tudnátok segíteni? Nagyon fontos lenne.
1.feladat: a torony árnyéka 15m, a rúd árnyéka 80 cm. Milyen magas a torony? 2. feladat: a téglalap és a rombusz egyik oldala közös, ami 13 cm hosszú. Területük aránya 2:1. Mekkora a rombusz magassága, szögei és a hosszabb átlója.
Sziasztok! Kellene egy kis segítség:
x(lambda)e^-(lambdax)
(tehát: 'x' szorozva lambda szorozva 'e' a mínusz lambda xediken)
ennek mi az indegráltja? az exponenciális eloszlás várható értékének kiszámításához kell, 1/lambdának kell ugye a végén kijönnie
4x^3*6x=24x^4, aminek a deriváltja 96*x^3 Az ilyen szorzatokat érdemes egyszerûsíteni, mielõtt szorzatként nekiesnél deriválni!
Prediction Company (láttam velük egy dokumentumfilmet - volt az irodájukban egy digitális kijelzõ, ami mutatta, mennyit kerestek. Elmentek ebédelni és amikor visszajöttek, az egyik srác ránézett a kijelzõre, majd az operatõr felé mosolyogva megjegyezte: "No, megint kerestünk egymilliót!" :) De megvette õket a UBS - amirõl azért sok szó esik mostanság... :P )
dy/dx = sin(x)*y^2 / mindkét oldalt y^2-vel osztva és formálisan szorozva dx-vel
dy / y^2 = sin(x) dx / integrálni a két oldalt
integrál 1/y^2 dy = integrál sin(x) dx
-1/y = -cos(x)+c
1/y = cos(x)+C
y = 1/ (cos(x)+C)
A megoldás során y^2-vel osztottunk. Így a késõbbi lépésekben feltételeztük, hogy y^2<>0, azaz y<>0. Az eredeti egyenletnek viszont megoldása még y=0 is.
konf. intervallum: ã±γD(ã) , ahol ã a becsült paraméter γ az (n-2)-edfokú Student kvantilis, a kívánt ε valószínûséggel n a minták száma D(ã) pedig a becsült paraméter szórása
nem ertek eletrosztatikahoz, de matematikailag levezetve szerintem igy :D :
r= Gyök(k*q1q2 / F)
ne vedd készpénznek, de szerintem ez jó
elektrosztatika F = k * q1q2 / r^2 hogy tudom kiszámolni az r-t? :D
Sziasztok! Lineáris programozásban járatos itt valaki? Az lenne a kérdésem, hogy mi értelme van felírni egy feladat kanonikus alakját, hogyha az eredményt nem is befolyásolja. Legalábbis, hogyha jól gondolom, hogy az eredmény az amit a bázistranszformációk után leolvasok az utolsó tábláról.
és ez mire fel is? annak ellenére, h baromira érdekes volt...!?
A Szerencsejáték Zrt. Skandináv lottó játék Részvételi Szabályzatából:
3.§ A Skandináv lottó lényege (1) A Skandináv lottó hetente szervezett számsorsjáték, amelyben 35 számból legalább 4, legfeljebb 7 szám eltalálása jogosít nyereményre.
Bár nem gondoltam át, amit írtál :) :D , amit megfogalmaztál, az a tipikus skatulya-elv:
Ha van N db dobozunk, amelyekbe N+1 db dolgot kell elhelyeznünk, biztosan lesz legalább egy, amelybe egynél több dolog fog kerülni.
Lottós kérdés / megjegyzés: Tegyük fel, hogy emberünk 5 darab 7-es lottó szelvényt szeretne kitölteni. Függ-e a 2-es találat valószínûsége a kitöltéstõl?
Legyen a kitöltés:
1 2 3 4 5 6 7 2 3 4 5 6 7 8 ... 5 6 7 8 9 10 11
Ekkor a 2-es valószínûsége <1 hiszen van olyan húzás, amikor nincs találat (például 29 30 31 32 33 34 35). Ha azonban:
a kitöltés, akkor biztosan lesz 2 kettesünk. -------------- Összességében tehát azért mégsem teljesen mindegy, hogyan is töltjük azokat a szelvényeket (több szelvény esetén)!
Y(x=0) - t-érték * tengelymetszet standard hibája ; Y(x=0) + t-érték * tengelymetszet standard hibája
Hello, lineáris regressziónál nem tudja valaki h kell konfidencia intervallumot számolni?? :S
100 90 70 50
A:0 B:10 C:20 D:30 E:35
Segítsetek pls! Melyik illik a sorba és miért?
Mondjuk nem értem, mi az a "mintarealizáció", de feltételezem, hogy olyasmirõl van szó, hogy vannak mért adataid, amikrõl tudod, hogy normális eloszlásúak. Szerintem az a zavaró ebben a megfogalmazásban, hogy odaírod, milyen eloszlást követ a mintád. Ezek mért adatok, a sokaság egy kis részhalmaza. A mérésbõl származó adatokból a várható értéket a minta átlagával közelítjük. A szórását pedig a korrigált tapasztalati szórással. Ezeket kiszámolod és ezzel a normális eloszlásod két paramétere meg is van. Ha hisztogramot rajzolsz az adataidból, a fenti két értékkel rá is rajzolhatod a Gauss-görbédet és úgy nagyon szép és csicsás lesz és mindenkinek fog tetszeni (én is így szeretem) :P ;) :D
sziasztok egy kis segítséget szeretnék kérni! van egy kétjegyû szám amelynek számjegyeinek összege 13, ha ezt a számot elosztom 12-vel megkapom a szám utolsó számjegyét, a maradék pedig az utolsó számjegytõl 2vel kisebb. mi az eredeti szám????
Illetve összekevertem a fogalmakat.
A maximum helyének értékét várnám és az az illesztésénél is leolvasható.
Mivel szimmetrikus, ezért én a maximumát várnám, illetve a szimmetriatengelyen levõ értéket. Ha meg konkrét mérési adataid vannak, akkor mondjuk illeszted rá a Gauss-görbét és leolvasod azon paramétert, amely a szimmetria helyet mutatja.
Valóban annyi, úgy értettem, h az adataidat növekvõ sorba kéne rendezni elõször és csak utána számolni.
De gondolom az eltérések négyzetösszegét kerested (vagy annak a gyökét), mint "nagy értékû magyarázó". Residual sum of squares Ami az általad leírt számsornál ≈647.55
Köszönöm a gyors választ! Közben egy csoporttársamtól megtudtam, hogy ugyanarról van szó mint amit leírtál, csak az ismétlõdõ szakaszt egy sorral kell elõálítani: pl: 0.12121212= 0.12000... + 0.0012000... + 0.000012000... Azaz 0.12 + 0.12*10(a mínusz másodikon) + 0.12*10(a mínusz negyediken) Azaz Szumma n=1 tõl végtelenig 0.12*10 a (-2n-2)-ediken.
-nem vagyok benne biztos, de; Talán valami ilyesmire gondoltál?
" A számlálóba kerüljön a Szakasz, a nevezõbe pedig annyi 9-es-bõl álló szám, ahány jegyû a szakaszod."
Nézzünk most rá egy példát is: x=0,328328328328 ... Szorozzuk meg ezerrel (-mert, általában: a Tíznek annyiadik hatványával, ahány jegyû a szakaszod).
1000x = 328,328328 ... amit szétszedve: 1000 x = 328 + 0,328328 ... ; ahol így tehát, a jobboldali összegünk 2.tagja, éppen x. -rendezve az egyenletünket: 1000x=328 +x 999 x =328 x= (328 / 999)
-ám, a: Racionális számoknak, két egész szám hányadosaként való elõállítása; Nem mindig egyértelmû !
Üdv mindenkinek! Lenne egy kérdésem, amire hosszas böngészés után sem találtam választ. Szerdán írok zh-t és lesz benne az alábbi példafeladatból:
Írjuk fel a 12.855'91' (amelyik szám után aposztróf van, a fölött egy pont van a feladatban. Magyarul az utolsó 3 számjegy ismétlõdik.) végtelen szakaszos tizedes törtet két egész szám hányadosaként sorok segítségével!
Fel tudom írni a számot egy sor + egy konstans segítségével és sor használata nélkül is, de nem tudom hogy hogy lehetne "két egész szám hányadosaként sorok segítségével" , vagy hogy ez egyáltalán mit jelent. Van erre egy formula?
Elõre is köszi!!!
Új kérdés, arra majd visszatérek késõbb. Normális eloszlású mintarealizációm van. Hogy kapom meg a várható értéket?
:D Akkor elérkezett az idõpontosan leírnod, mi is a feladat! ;) Szkennelj és linkelj!
Az EXCEL-beli illesztett egyenes egyenlete: y = MEREDEKSÉG*x+METSZ. Ebbõl ki tudod számolni, hogy a.) ha y=0, akkor metszi el az x tengelyt: MEREDEKSÉG*x0+METSZ = 0 --> x0 = -METSZ/MEREDEKSÉG (ott a mínusz jel, csak nem látszik ebben a f@s karakterkészletben...!), b.) ha y=1: MEREDEKSÉG*x1+METSZ = 1 --> x1 = (1-METSZ)/MEREDEKSÉG
És Excelbe épített METSZ és MEREDEKSÉG-el hogy döntsem el, hogy hol metszi egy függvény az x tengelyt? És hogy melyik x-nél van a legutolsó olyan pont, ahol az y=1?
Gondolom arra gondolsz, hogy adott pontokról el kell tudni dönteni, milyen eloszlásfüggvényt írnak le. Ehhez az eloszlásfüggvényt kell olyan alakra hozni, hogy egyenesre illeszkedjenek. Egy pontsorról el tudja az ember dönteni, mennyire sorakoznak egyenes mentén, még ha ez eléggé szubjektív is, de látható.
Normalitásvizsgálat kulcsszóra érdemes kutakodni.
Egy mondatban: egy görbérõl nem lehet eldönteni miféle, de az egyenes az egyenes!
Hát pl. azzal kezded, h a számológépedet átállítod radiánba, vagy ha nem megy, akkor az 5 radiánt átszámolod fokba és annak veszed a koszinuszát, majd amit kaptál, szorzod 2-vel.
"Az L(az ábra bal alsó mátrixa) második sorával szorozza az U második sorát..." Oszlopát, nem sorát. Ha jól látom, akkor azzal van a bajod, h miért nem a L n. sorát szorozza az U n. oszlopával. Mert mátrixszorzásnál ezen eljárással csak a fõátló ( "\" irányú átló) elemeit számolnád ki. A többi elemet is ki kéne számolni, a példádban ezek egyenleteit írja fel. lásd: wiki, mátrixszorzás khanacademy, matrix multiplication 1 khanacademy, matrix multiplication 1
A kvadratikus abszolút hiba √(Δa²+Δb²) < Δa+Δb , ami a legrosszabb esetre vett eltérés. Így azon hibán belül van biztosan a keletkezett hiba, így ez 100% bizonyosságot jelent. A kvadratikus figyelembe veszi, h a hibák egymás ellen is dolgozhatnak, de mégis milyen bizonyosságot jelentenek? Az esetek hány százalékára várnánk, h a megadott tartományon belül legyen?
Persze, hogy esélytelen. Az, hogy egy 2 méteres léc hibája ±1cm, nem azt jelenti, hogy a hiba pontosan 1 centi, hanem hogy a rúd hossza 199 és 201 centi között bármi lehet. Ha levágsz belõle egy 1m±1cm -is darabot (99-101 centis), akkor ugye egy méter körüli marad, de esélytelen, hogy a hibák pont kiejtsék egymást. A hiba ott van, hogy "Δ(a-b)=Δa-Δb" képlet nem jó, nincs értelme hibákat kivonni egymásból. Ebbõl az következne, hogy ha minél többször vágsz le a rúdból, annál pontosabb eredményt kapsz, ami nem valószínû ,mert minden vágásnál bejön a hiba újra és újra. A ZilogR használta képlet a jó, és az alapján kijön, hogy Δ(a-b)=GYÖK(Δa^2+Δb^2), ami a leces példában 1,41 centis hibát jelent a vágás után.
1ébként "Δ(a-b)=Δa-Δb", ez hogy van? Pontosabb lesz az eredményed? Tfh. Van egy 2m±1cm-es léced és levágsz belõle 1m±1cm-t, ekkor pontosan 1m-es léced lesz hiba nélkül? Azért ez elég esélytelen...