A BA-CA szakértõi a dollár további gyengülését, az amerikai kamatok emelkedését várják
Az Egyesült Államok - 2004-ben rekord magasságba 820 milliárd dollárra emelkedett - finanszírozási igénye a Bank Austria Creditanstalt (BA-CA) szerint változatlanul megterheli majd az amerikai dollár árfolyamát.
Rövidtávon "jobb híján" fedezheti a portfolió- és közvetlen tõkebefektetések kivonásával hátrahagyott finanszírozási hiányt az ázsiai országok tõketöbblete. A BA-CA kamatpiaci szakértõje Gerhard Winzer azonban további euró-árfolyam emelkedésre 1,35 dollár irányában, valamint az amerikai kamatok emelkedésére számít az 2006-os év közepéig.
A jelenlegi 2,75 százalékos amerikai alapkamatot Winzer az egyre emelkedõ inflációs veszély miatt "túlzottan alacsonynak" tartja. Annak ellenére is, hogy az amerikai GDP-növekedési ütem lassulására számít, az idén 3,6 százalékosra a tavalyi 4,4 százalék után, 2006-ban pedig 3,0 százalékosra, az alapkamat véleménye szerint tizenkét hónapon belül eléri a 4,0 százalékot.
Az EKB aggodalmai ellenére a stabilitási paktum felhígítása miatt és a magas pénzmennyiség növekedés dacára a BA-CA-Market Research vezetõje Peter Szopo nem számít kamatemelésre az eruóövezetben: "Ellentétben Amerikával az EKB részérõl az idén nem kell kamatláb emelésre számítani, mivel a konjunkturális helyzet túl gyenge ehhez." Az euróövezetben az idén 1,3 százalékos GDP növekedés várható a tavalyi 1,8 százalék után. Az inflációs nyomás pedig a magas energia árak ellenére is csekély mértékû lesz.
A kötvénypiacon Winzer éves átlagban magasabb szinten stabilizálódó hozamokra számít. A hozamok emelkedését a konjunkturális gyengüléssel és a Fed kamatláb emeléssel kapcsolatos várakozások idézik elõ. A túl magas emelkedést azonban meggátolja majd a likviditási többlet, valamint a nyugdíjalapok által a hosszúlejáratú kötvények iránt támasztott magas kereslet. A tíz éves lejáratú államkötvények hozama Winzer szerint az Egyesült Államokban 4,75 százalék, az eurózónában pedig 3,75 százalék lesz tizenkét hónapos távlatban.
A devizafinanszírozás terén a japán jen lényegesen magasabb kockázatot hordoz mint a svájci frank. Amennyiben a japán tartós gazdasági növekedési pályára lép, illetve Kína felértékeli a yüant a dollár ellenében a következmény a jen árfolyamának erõteljes emelkedése lesz. A vállalatok számára közép távon javasolt tehát a dollár árfolyamának gyengülését kivédõ fedezeti ügyletek kötése.
"Az Egyesült Államok kereskedelmi mérlegének hiánya a várakozásokat meghaladó mértékben, rekordot jelentõ 61 milliárd dolláros szintre bõvült februárban - jelentette kedden az amerikai kereskedelmi minisztérium. A szakértõi várakozásokban 59 milliárd dolláros hiány szerepelt februárra. A hiány januárhoz képest 4,3 százalékkal bõvült annak ellenére, hogy az amerikai kivitel 100,5 milliárd dolláros rekordszintre emelkedett. Az erõs amerikai kereslet jeleként a behozatal is több árukategóriában (autók, autóalkatrészek, fogyasztási javak) csúcsszintet ért el, és bár a nyersolajimport egy év óta februárban a legalacsonyabb havi szintet érte el, a 36,8 dolláros hordónkénti havi átlagár minden idõk második legmagasabb nyersolaj importára. A vártnál nagyobb méretû kereskedelmi mérleghiány a negyedéves növekedési adatok felülvizsgálatára késztetheti a szakértõket. A Kínával lebonyolított forgalomban az amerikai import 17 milliárd dollárra - június óta a legalacsonyabb szintre - esett, a deficit e relációban szintén 13,9 milliárd dollárra, május óta a legalacsonyabb szintre süllyedt. A kétoldalú vitákat kiváltó textilkereskedelemben viszont Kínából eredõ amerikai import februárban is - a textil-behozatali kvóták januári megszüntetése után - 9,8 százalékos bõvülést mutatott."
A kamatok és a dollár árfolyamának alakulását tekinti az IMF a legnagyobb kockázati tényezõnek
A Nemzetközi Valutaalap (IMF) szerint a világ pénzügyi rendszere hosszú évek óta most a legkiegyensúlyozottabb, ám ha a hosszú lejáratú kamatok a vártnál jobban emelkednek, vagy a dollár túl meredeken zuhan, az kockázatot jelent.
A nemzetközi pénzügyi egyensúlyról készített, kedden kiadott jelentésükben az IMF elemzõi sürgették a központi bankokat, hogy fokozatosan emeljék tovább a kamatokat olyan semleges szintre, ami segít csökkenteni a túlzott likviditásból származó kockázatokat. Ez helyes "biztonsági politika" a nemtörõdömség következményeivel szemben, elsõsorban az olcsó hitelkínálat ösztönözte, túlzott eladósodás megelõzésére most, amikor a rendszer éppen jól mûködik, írták. Úgy vélték, már most is tapasztalhatók a túlzott eladósodás jelei, elsõsorban a vállalati és a lakáshitelezésben, fõként az Egyesült Államokban.
Egyszersmind figyelmeztettek arra, hogy szintén kockázatos lenne, a hosszú lejáratú kamatok a jelenlegi várakozásnál meredekebben nõnének. "A tõkepiacok már nagyrészt beárazták a szerény és fokozatos szigorítást, de kevésbé vannak felkészülve hirtelen emelkedésre, különösen a hosszú lejáratokra" - írták.
Az IMF elemzõi szerint a nemzetközi pénzügyi egyensúlyt az olaj és a nyersanyagok kitartó drágulása is veszélyezteti, de megjegyezték, hogy a magas olajárak hatása "meglehetõsen korlátozott" volt eddig.
Úgy vélték, hogy a valutaárfolyamok "rendezetlen" alakulása is kockázati tényezõ. A nemzetközi egyensúlytalanságokra reagáló árfolyamváltozások eddig viszonylag rendben zajlanak, de ez megváltozhat, ha az ázsiai központi bankok csökkentenék a dollártartalékaikat, illetve kétség merülne fel a dollárhalmozási készségük iránt. "Ez további, jelentés értékvesztést okozhatna a dollárnak, nyomában amerikai kamatemeléssel és az amerikai hazai kereslet csökkenésével" - írták.
Az IMF szakértõ szerint a nagy hozamú vállalati kötvények piacán lavinát indíthat el, ha a hitelmenõsítõk befektetõi szint alá rontanák "valamelyik nagy cég" besorolását. Ebben az esetben ugyanis sok befektetési alap, amelyet szabályzata befektetési szintû kötvények tartására kötelez, kénytelen lenne eladni az ilyen cég kötvényeit.
A piacon emlékeztetnek, hogy a Standard & Poor's márciusban negatívra rontotta stabilról a General Motors autógyár épphogy befektetõi szintû besorolásának kilátását.
Az IMF elemzõi úgy vélekedtek, hogy a felzárkózó piacokon a hitelfelvevõk különösen sérülékenyek a kamat- és az árfolyamkockázattal szemben, ráadásul ezek a kockázatok rendszerint egyszerre jelentkeznek.
Snow megerõsítette a Bush-kormányzat elkötelezettségét az erõs dollár mellett
Az amerikai pénzügyminiszter csütörtökön megerõsítette, hogy a Bush kormányzat az erõs dollár híve. John Snow azt mondta, hogy az erõs dollár nemzeti érdek.
A pénzügyminiszter megismételte azt a korábban már több alkalommal hangoztatott véleményét, miszerint a jelentõsre nõtt folyó fizetési hiány elsõsorban a gyors amerikai gazdasági növekedésnek a következménye, és annak, hogy az Egyesült Államokban kedvezõbbek a befektetési lehetõségek a világ többi országához képest.
Snow azt mondta, hogy továbbra is nyomást gyakorol az Egyesült Államok kereskedelmi partnereire Európában és Ázsiában, hogy gazdaságaik átalakításával növeljék versenyképességüket és bõvítsék gazdasági növekedésüket.
Rámutatott egyben arra, hogy a kormányzat csökkenti a költségvetési hiányt, amely tavaly rekord szintre, 412 milliárd dollárra nõtt.
A vizsgálat azért húzódott el 14 évig, mivel a holland, brit, luxembourgi és a svájci hatóságok lassan szolgáltatták ki az ügyre vonatkozó információkat.
És én még azt hittem, hogy legalább Európán belül jól mûködik a rendõrségek és ügyészségek közötti információáramlás...
Milyen jogbiztonság az, amikor 17 év után hoznak meg itéleteket?
Sorost 2,2 millió euróra büntették
A francia fellebviteli bíróság is elmarasztalta Soros György magyar származású milliárdost, amiért 1988-ban belsõ tõzsdei információkat használva húzott hasznot részvénypiaci ügyletekbõl. Sorosra csütörtökön 2,2 millió eurós büntetést szabott ki a bíróság.
Soros nyújtott be fellebbezést a bíróság 2002-ben hozott döntése ellen. Akkor a bíróság azt állapította meg, hogy Soros tudomást szerzett az 1987-ben privatizált Société Générale tervezett akciójáról, arról, hogy a vállalat felvásárlási üzletbe lép. Az üzlet nem valósult meg, ám a cég jegyzése meredeken felfelé ívelt és ebbõl Soros 2 millió dolláros hasznot szerzett. A bíróság szerint Soros értesülésekhez jutott még a jegyzések emelkedése elõtt.
Soros a fellebviteli bíróságon még a múlt hónapban közölte, hogy nem követett el szabálytalanságot, semmilyen bizalmas információt nem kapott, és szerinte közismert volt, mit tervez a vállalat. Ügyvédei jelezték, hogy a bíróság csütörtöki döntésével szemben fellebbezéssel fognak élni. Soros ügyvédei azzal is érveltek még 2002-ben, hogy az ügy túlságosan régen történt ahhoz, hogy meg lehessen ítélni. A vizsgálat azért húzódott el 14 évig, mivel a holland, brit, luxembourgi és a svájci hatóságok lassan szolgáltatták ki az ügyre vonatkozó információkat.
A 74 éves Soros György, aki újabban figyelmét fõként jótékonysági tevékenységre fordítja, leghíresebb tõzsdepiaci akcióját 1992-ben bonyolította le, akkor Quantum Fund nevû cége révén 1 milliárd dolláros nyereséget realizált a font sterling gyengülésére spekulálva.
Meddig áramlik a tõke Amerikába?
Novemberben kiemelkedõen magas szintet ért el az Egyesült Államokba áramló külföldi portfólióbefektetések értéke, ám aligha lehet ennek állandósulására számítani – írja elemzõk véleménye alapján a The Wall Street Journal Europe. A novemberi 81 milliárd dolláros nettó beáramlás bõségesen ellensúlyozza az amerikai folyó fizetési mérleg hiányát: ehhez havi 65-70 milliárdra van szükség. Joseph Quinlan, a Bank of America Capital Management vezetõ piaci stratégája azonban arra számít, hogy a novemberi tetõzés után a havi érték vissza fog állni a korábban tapasztalt, 50 milliárd dollár körüli szintre.
Szintén fenntarthatatlannak ítélik a tõkebeáramlás szintjét egyes ázsiai szakértõk, akik rámutatnak, hogy a távol-keleti gazdaságok 2005-ben is gyorsabb növekedésre számíthatnak, mint az Egyesült Államok vagy Európa, így ezen országok befektetõi otthon is megtalálják számításaikat. Ez nagyon fontos tényezõ, ugyanis az ázsiai befektetõknek kulcsszerepük volt a tavaly novemberi amerikai eredményben. Sabrina Jacobs, a Dresdner Kleinwort Wasserstein közgazdásza szerint az ázsiai jegybankok 28 milliárd dollárnyi amerikai állampapírt vásároltak a hónap folyamán, és a japán vagy éppen a dél-koreai magánbefektetõk is nagyon aktívak voltak.
Az amerikai papírok vonzerejét elsõsorban az üzletbarátnak tekintett George Bush választási gyõzelme és az amerikai vállalatok jó profitkilátásai növelték. A dollár azonban továbbra is gyenge, és az újabb és újabb rekordokat döntõ folyó fizetési és államháztartási deficit is komolyan beárnyékolja a makrogazdasági kilátásokat. Márpedig az egész világ számára kulcskérdés, hogy az Egyesült Államok gazdasága lendületben maradjon, és ehhez szükség van az ikerdeficitet finanszírozó külföldi tõkére.
A kínai kormány az idén aligha engedi szabadon a jüant. Mint ismeretes, Peking 1:8,3 arányban a dollárhoz köti a nemzeti valuta árfolyamát, ami nyugati vélemény szerint túlságosan alacsony és ezáltal tisztességtelen elõnyhöz juttatja a kínai exportõröket. Az árfolyam mellett az Egyesült Államok egyelõre nem számíthat az ázsiai óriással szembeni kereskedelmi pozíciója javulására.
a FED elkezdte a lassu, ovatos kamatemelést, az euro pedig jóideig azonos kamatszinten marad, szoval ez kb. félévig biztos tartani fog A dollár erõsõdése egyébként az amcsi kormánynak katasztrofa (direkt tartják gyengén), mert ugye mint irtam az adosságállomány iszonyatosan nagy (fõleg japán államkötvényekben van), és kamatot kell fizetni, másrészt radikálisan nõ a kinaiakkal szembeni versenyhátrány (a jüan borzasztó gyenge, szintén szándékosan). Kina-USA viszonylatban kb. 120 mrd dollár a passzivum, azaz évente ennyivel többet vásárolnak amcsik kinai árut, mint fordítva. Ez BORZASZTÓ nagy összeg, és jelenleg ez okozza a fõ fejfájást az amcsik számára, mert esély sincs a csökkentésére. (Kina nem fogja erõsíteni a jüant, mert lassulna a gazdasági növekedése, csökkenne a beáramló külföldi müködötõke, és ha nem tudnak munkát adni a vidékrõl a városokba áramló százmilliók számára, abba beleroppanhat az egész kommunista rendszer).
igy van a reagen kormány alatt a csillagháborus program iszonyatos kiadásokat okozott, ami - mivel a szovjetunió megpróbálta tartani a tempót - kvázi a felbomlásukat okozta. Ez Bush alatt nem csökkent (pl. iraki háboru), de Clinton helyrehozta, és ugy megindult a gazdaság, amire korábban fél évszázada nem volt példa ezután jött megint egy bush, és most olyan magas az adósságállomány, mint elõtte sose, és remény sincs a csökkentésére (most ugye irán elleni háborut terveznek...)
A közös valuta bevezetésérõl szóló döntést az Európai Unió tagországainak képviselõi 1992 februárjában írták alá a hollandiai Maastrichtban. 1995 decemberében az Európai Tanács madridi ülésén született döntés arról, hogy a közös pénz neve: euró lesz. Az eurót, mint számlapénzt, 1999. január 1-jén vezették be azokban az európai uniós tagországokban, amelyek megfeleltek a Maastrichtban megszabott pénzügyi feltételeknek. 2002-ig a nemzeti valuták helyébe lépve az EU tagállamainak hivatalos fizetõeszközévé válik.
1999. január 1-óta van jelen de csak 2002. január 1-én váltotta fel a régi pénzeket az euro,és ha jól tudom Dánia és Svédország nem csatlakozott hozzá.
pontosítok a kérdésen, csak röviden akartam az elõbb kérdezni. a készpénzforgalomban hány éve van jelen az euro, illetve mikor szûnt meg az átmeneti idõszak a régi eu-s tagországok részére hogy korábbi nemzeti fizetõeszközeiket lecseréljék az euróra(bár ott vannak saját országra jellemzõ eltérések attól függõen hol nyomtatták a pénzt, bár ua értékû mindegyik)illetve mely uniós tagállamok nem csatlakoztak az euro alapú készpénzforgalomhoz nagy britannián kívül ?
te hány éves vagy? :D csak pár éve vette át az euró a nemzeti valutákat, két lépcsõben, elõbb a bankközi forgalomban, és két évvel késõbb az emberek számára is érezhetõen
tudja vki hogy mikor szüntették meg az uniós országok korábbi saját fizetõeszközeit? megszüntették egyáltalán ?
Azért hozzátehetjük azt is,hogy a dollár gyors esésének következtében az USA adósságállományának reálértéke csökken. ÉS az USA-nak esze Ágában sincs ilyen adósságeállomyán mellett megerõsíteni a dollárt, hiszen a 15 éves hosszútávú hitelek kiegyenlítése most vált esedékessé. Az a baj, hogy az EU megint az USA-ra támaszkodik. Onnan várja, hogy tegyneke valamit. pedig egyszerûbb lenne az adókat csökkenteni ezzel a beruházásokat és a költekezést bátorítani ami öngerjesztõ folyamatként növelné a bevételeket is.
A példátlan, csaknem 15 évig tartó – és mindössze egy rövid, 2000–2001-es lassulás által megszakított – növekedési szakasz során az Egyesült Államok hatalmas külföldi tartozásokat halmozott fel, amelyek öszszege eléri a GDP 25 százalékát. A jelenlegi, a bruttó hazai termék 5 százalékát meghaladó folyó fizetésimérleg-hiánnyal az amerikai külsõ adósság gyorsan növekszik. Egyetlen ország sem képes azonban arra, hogy az adósságait a végtelenségig halmozza.
Amikor az amerikai folyó fizetési mérleg hiánya 1985 elején elérte a 120 milliárd dollárt – ami folyó árakon számolva a mai szint harmada –, a világ abbahagyta ennek finanszírozását. Az eredmény a dollár árfolyamának meredek esése lett, aminek nyomán az amerikai valuta a német márkához képest 50 százalékkal leértékelõdött. Európa számára nem lenne kívánatos ennek a megismétlõdése.
Valójában a világ nem engedheti meg magának az amerikai folyó fizetési mérleg hiányának – legalábbis gyors – eltûnését. Vegyük ki az egyenletbõl az amerikai importot, és nyomban eltûnik az utóbbi idõben tapasztalt, bátortalan európai növekedés. Mindez talán már folyamatban is van, az euró árfolyamának 1,20 dollárról 1,30 dollárra való erõsödése elég volt ahhoz, hogy az idei harmadik negyedévben leálljon az európai növekedés. Az amerikai valuta gyengülésének kezdete elõtt az EU tagállamainak kivitele évente 6,5 százalékkal növekedett, szemben a fogyasztás 2 százalékos és a beruházások 3 százalékos bõvülésével. Az utóbbi idõben a Japánban tapasztalt fellendülést is csaknem maradéktalanul a kivitel vitte elõre, amint azonban a jen erõsödik, a növekedés itt is leáll.
Miután a jegybankokat már teljesen elárasztották dollárral, és a kereskedelmi egyensúlyhiányok aggasztóvá váltak, három megoldás kínálkozik. Az egyik abban állna, hogy az Egyesült Államokban növekszik a megtakarítások mértéke. Ez azonban – tekintettel Bush elnök becsvágyó fiskális terveire és a folytatódó iraki háborúra – valószínûtlennek látszik. Az amerikai magánmegtakarítások enyhén negatívak, ennek javulása pedig már rövid távon vezethetne a növekedés lassulásához.
A második lehetséges megoldás az lenne, hogy a dollár még erõsebben leértékelõdik, aminek folytán jegyzése jóval a mostani szint alá esne mind az euróval, mind a jennel szemben. Ennek a variánsnak a hatásosságát fokozni lehetne a jüan felértékelésével.
A harmadik változat szerint Európában nekilódulna a növekedés, ami kiválthatná az ide irányuló amerikai kivitel fellendülését. Ez csak akkor következhetne be, ha az európai vállalatok csökkentenék költségeiket, és javítanák a termelékenységüket. Mint azonban az oly sokszor elõfordult, most is hallható a „szerkezeti reformok” terveirõl szóló litánia, ezek végrehajtása azonban rövid távon valószínûtlen.
Mit lehet ilyen helyzetben tenni? Az egyik alternatíva az lehetne, hogy növelnék a munkaórák számát, az órabérek arányos emelkedése nélkül. Az európaiak és az amerikaiak a hetvenes évek elején nagyjából azonos óraszámban dolgoztak. Ma azonban az európaiak – például Francia- és Németországban – jóval kevesebb idõt töltenek munkával.
Ez részben a magasabb európai adóknak tudható be, amit nem lehet ellensúlyozni: nem lehet munkára kényszeríteni azt, aki a magas felsõ adókulcs miatt túl kicsinek tartja a hazavitt fizetését. A ledolgozott órák számának csökkenését emellett a kötelezõen kiadandó szabadság növelésére irányuló szakszervezeti követelések sikerére is vissza lehet vezetni. A munkaórák számának növelésére irányuló munkaügyi reformok nem csökkentenék a foglalkoztatott bruttó bérét, csökkentenék azonban a termelési költségeket. Ezen elképzelésrõl szóló viták kezdenek felbukkanni a sajtóban, és remélhetõleg a szakszervezeti vezetõknek, illetve a gazdaságpolitika irányítóinak zárt ajtók mögött folytatott tárgyalásain is napirendre kerülnek.
Amíg azonban ilyen változások nincsenek, addig a világ többi részének az az érdeke, hogy az USA továbbra is tartsa fenn és finanszírozza a példátlan méretû, évente 500 milliárd dollár nagyságrendû fizetésimérleg-hiányt. Ez lehetõvé tenné a kínaiaknak, hogy stabilan tartsák valutájuk dollárral szembeni árfolyamát, megõrizve erõs versenyképességüket. Európa számára az amerikai külsõ hiány tudná életben tartani a növekedés egyetlen forrását.
Ismételten le kell azonban szögezni, hogy ez nem fog örökké tartani. Európának idõvel fel kell hagynia azzal a gondolkodással, hogy az USA meg tudja menteni a gazdaságát, és saját erõforrásaira kell támaszkodnia. Ne legyen mindazonáltal senki sem meglepve, ha a következõ európai visszaesésért ismét az USA-t és a dollár értékvesztését tennék felelõssé. Utóvégre mindig hasznos, ha van bûnbak, akit okolni lehet.
a dollárról... érdekes dolog ez, amikor a magyar forint mondjuk a jelenlegi 246hoz képest 260on volt (mondjuk 10%-os értékromlás), akkor itt mindenki forintválságról meg ilyesmikrõl beszélt...
az amerikai dollár szintén az eurohoz képest 2 év alatt közel 70%ot romlott...
"Kedden nyitáskor a bankközi devizapiacon az euróval a hétfõi árfolyammal megegyezõ 246,60/80 forinton kereskedtek. A piacra nem volt hatással, hogy hétfõn zárás után a köztársasági elnök újratárgyalásra visszaküldte az Országgyûlésnek a jegybanktörvény módosításának tervezetét."
"A forint csütörtökön jelentõsen gyengült a bankközi devizapiacon, a forint 12,77 százalékon állt a sáv erõs oldalán, 59 bázisponttal gyengébben, mint szerdán. Az euróval 244,30 és 246,90 forint között kereskedtek a nap folyamán, ami több mint 2,50 forintos napon belüli ingadozást jelent."
vagy vérszemet kapnak a befektetõk, és olyan erõsítésbe kezdenek, hogy újabb és újabb kamatcsökkentést harcoljanak ki... ezt fordítva már eljátszották, csak akkor a gyenge oldal+kamatnöveléssel.
Verbális intervencióként értékelte a piac Járai Zsigmond tegnapi nyilatkozatát, ami a forint jelenlegi rendkívül erõs árfolyamát értékelte.
A jegybankelnök úgy látja, hogy az inflációs célok elérése nem igényel a jelenlegihez hasonlóan erõs jegyzést, az MNB pedig tartani kívánja magát a meghirdetett óvatos kamatcsökkentési politikához. A nyilatkozat elsõ fele a nap közepén 244,90 forintos eurójegyzést eredményezett – két napja még bõven 244,00 forint alatt állt a kurzus –, de a nap végére sem engedte az árfolyamot 244,60/244,70-nál lejjebb. A kedd délutáni jegyzés 244,30/244,40 forintos volt. A forint nap végi pozíciója 10 bázispontos gyengüléssel 13,36 százalékos lett.
A kamat kérdésében a Járai-nyilatkozat még így sem tudott érdemi hatást kifejteni, az árak alapján továbbra is egy 50-100 bázispontos kamatcsökkentés látszik reálisnak a monetáris tanács legközelebbi ülésén.
Rendkívül rossz napja volt a dollárnak a nemzetközi piacokon, az euró árfolyama átmenetileg 1,30 dollár fölé emelkedett. Mindez a forinttal szemben is éreztette hatását, hiszen az egyébként is gyenge amerikai fizetõeszköz egy forintot vesztett tegnap értékébõl. A dollár járt 186,00 forinton is, késõbb azonban 187,60/187,80-on stabilizálódott jegyzése. A szûkülõ likviditás következtében mintegy 50 bázisponttal, 10,80 százalék közelébe emelkedett az overnight kamatszint. A hosszabb lejáratok ugyanakkor már a kamatcsökkentést is magukba árazták.
Meredeken zuhant a dollár árfolyama tegnap a délelõtti órákban, az euró árfolyama 1,303 dollárnál is járt. Késõbb publikálták a legfrissebb inflációs statisztikát az USA-ban, ami kissé megnyugtatta a kedélyeket, az újabb mélypont ennek ellenére magáért beszél. Az amerikai árdinamika a vártnál magasabb lett, így ez akár a kamatemelésekre is ösztönzõleg hathat.
Sokhavi mélypontra zuhant a dollár a jennel szemben is: egysége 104,3 jenen forgott tegnap. Elemzõk a Bank of Japan intervencióját sem tartják már kizárhatónak, a BoJ ugyanis ellenzi a túl erõs fizetõeszközt.
"Az amerikai fizetõeszköz hét éve nem látott mélyponton állt hétfõn reggel a bankközi deviazapiac hivatalos nyitása elõtt a forinttal szemben. A dollár az euróval szemben is hónapok óta nem látott szintre gyengült. A forint továbbra is erõs helyzetben van, szakértõk szerint az évé végére a korábban jósoltnál nagyobb lehet az alapkamat csökkentése."
Kit érdekel a dollár? Csak süllyedjen az alagsorig, olcsóbb lesz a StreetLwegalom. "Ojró" van mindenütt, a dolcsi lejárt lemez...
"Budapesten szerdán 195,35/50 forinton jegyezték a dollárt, csaknem 3 forinttal gyengébben a keddi 198,45/55 forintnál."
200 forint alatt van :)
De király... fõleg annak tudatában, hogy van némi dollarom is :)
mekkorákat kaszált ezen pár ismerõs... megvette 202-205ön, egy hét múlva eladta 210 felett... eljátszotta 1 hónap alatt 3x, most nyaral :D ingyen....
A dollár a folyamatosan megjelenõ gyenge amerikai makrogazdasági mutatók hatására Budapesten több éves negatív rekord közelébe süllyedt, a nap folyamán 200 forint alatti kurzuson is született üzlet. Hétfõn délután 200,60/80 forinton jegyezték az amerikai valutát, csaknem egy forinttal gyengébben a pénteki kurzusnál.
Hároméves csúcson a forint a dollárral szemben
A forint 11,69 százalékon állt az intervenciós sáv erõs oldalán, 49 bázisponttal erõsebben a keddi helyzeténél. A hazai fizetõeszköz árfolyamának drágulását a zloty erõsödése okozta, a dollár 200 forintra gyengült, ami 2001 májusa óta nem látott szint.
A zloty erõsödése nyomán a kora délelõtti órákban pozitív hangulat alakult ki a kelet-közép-európai piacokon, és ennek a forint is haszonélvezõje volt: a bankközi devizapiacon szerdán délután 249,20/50 forinton jegyezték az eurót, több mint egy forinttal gyengébben a keddi 250,65/80 forintos kurzusnál. A külföldi befektetõk vásárlásai nyomán a forint elõbb a 250 forint/eurós pszichológiai szintet törte át, majd meg sem állt 249,15 forint/euróig. A forgalom is jelentõs volt a kereskedõk szerint, az elmúlt hetekben tapasztalható érdektelenség után.
A dollár a 2001. május 4-i sávszélesítés óta nem volt olyan gyenge a forinthoz képest, mint szerdán délután: a 200,75/95 forintos árfolyam csaknem három forinttal volt alacsonyabb a 203,30/50 forintos keddi jegyzésnél.
Az állampapírok másodpiacán folytatódott a kismértékû, 2-11 bázispontos hozamcsökkenés. A hat hónapos diszkont kincstárjegy aukciójára érkezett 111,3 milliárd forintnyi vásárlói ajánlat csaknem négyszerese volt a felkínált és értékesített 30 milliárd forintos keretösszegnek. A 11,29 százalékos aukciós átlaghozam 2 bázisponttal volt magasabb a keddi másodpiaci referenciahozamnál.
Zuhanó forint, erõsödõ dollár
Több mint 4 forintot izmosodott hétfõn az euró a bankközi devizapiacon, jegyzése a hivatalos kereskedési idõ végén 256,05/256,25 forint volt a pénteki 252,40/252,60 forint után. Piaci szakértõk feltörekvõ piaci hatásról és az amerikai kamatpolitikát érintõ várakozások begyûrûzésérõl beszélnek.
A forint árfolyamesése már a múlt hét végén megkezdõdött, üteme azonban hétfõn felerõsödött. A forint értékvesztése ráadásul nagy forgalom mellett zajlott, így egy-egy szélsõséges tranzakció helyett pesszimistára váltó hangulattal állunk szemben. A feltörekvõ piacokkal szembeni bizalom általánosan csökken, de növekvõ befektetési volument vonzanak az amerikai piacok is az emelkedõ kamatvárakozások következtében. A hét további részében a hazai makrostatisztikáknak, illetve a csütörtöki kötvényaukciónak lehet orientáló szerepe. A forint hétfõ délutáni pozíciója 130 bázispontos gyengüléssel, 9,28 százalékos lett.
Az eurónál is nagyobbat ugrott a dollár árfolyama tegnap: 210,70/211,00 forintos jegyzését hétfõn 216,51/216,66 forint követte. A bankközi forintpiacon 20-25 bázispontos kamatemelkedés következett, az overnight ráta 12,50 százalékos volt, ennek oka vélhetõen az, hogy jelentõs mértékben váltották át a forintot.
Hét hónapos mélypontra esett a jen árfolyama a dollárral szemben tegnap, miután az amerikai kamatszint hamarosan várható növekedése a japán részvényekkel szembeni érdeklõdést is erõsen visszavetette. A dollár egysége tavaly szeptember óta nem ért 113,57 jent. A japán deviza árfolyameséséért a változó kínai gazdaságpolitika is felelõssé tehetõ: az ország elnöke tegnap úgy nyilatkozott, hogy a gazdaság túlfûtöttségét megelõzendõ 9,1-rõl 7 százalék környékére igyekeznek visszafogni a GDP dinamikáját. Ez az országba exportáló többi ázsiai gazdaságot is kedvezõtlenül érintené. A zöldhasú dinamizmusa világszerte felfordulást okoz, az euró is vesztett tegnap értékébõl: egységét 1,1883 után 1,1858 dollárért jegyezték. Az amerikai kamatszint emelkedése csökkenti a régió USA-val szembeni hozamelõnyét.
az egész csatlakozás már be van árazva... hacsak nem sokszázezer dollárban játszol lényegtelen. mostanában elég optimista a piac, enyhe erõsödés van, de kirándulásra vásárolt pénznek mindegy.
Mai nap: 1.00 USD = 210.262 HUF
Na, ki mit gondol ?
Holnaptól több lesz ? Kevesebb lesz vagy egyáltalán nem fogja befolyásolni az uniós tagság a Ft - $ árfolyamot ?
El kellene adni még ma vagy tartogassuk még pár napig ?
utobbi idõben mikor? legalább 15 éve volt az, a reagen korszak végén, a csillagháborus tervek miatt, de az tette taccsra a szovjetuniót... és azt is add hozzá, hogy akkor nem létezett az euró, ami ha tényleg egy évtizeden át gyengélkedik az USA akkor van esélye kiszorítani a dollárt az elsõszámú tartalékvaluta szerepkörébõl (jelenleg ugyemlékszem 18%a részesedése a világban, ami azt nézve hogy kézzel megfoghatóan mindössze 2 éve létezik, iszonyat magas arány, és nagyon jön fel) no meg a másik tényezõ a kinaiak és a távol kelet, iszonyatos az outsourcing, annyira veszélyezteti a gazdaságukat hogy törvénnyel akarják korlátozni, és "hazafiatlannak" tartják a kitelepülõ vállalatokat
mindkét tényezõ nagyon húzos, én nem garantálnám hogy ez könnyû menet lesz számukra - ha bush nyer garantáltan nem fog menni
ne felejtsük el,hogy az usa volt már hasonló helyzetben az utóbbi idõben kétszer is. és mégsem roppant össze.nem is fog. olyan lehet, hogy veszít a befolyásából a világgazdaságban és politikában, de nem mehet gazdaságilag tönkre.ahhoz túl erõs gazdaságilag, és óriásiak a tartalékok.mihelyst nagyon elindulna lefelé a szekér, ha nehezen is, de visszafogja majd a lakossági fogyasztást, az árak jelentõsen emelkednek, és az így beszedett rengeteg pénzbõl stabilizálja a helyzetet.amikor meg ez bekövetkezik, megint mehet a mérhetetlen pazarló életmód az amerikaiak nagytöbbségének,úgy mint eddig is.
Az USA hiánya veszélyezteti a világgazdaságot
Két gazdasági világszervezet is kritizálta az Egyesült Államokat hatalmasra duzzadt költségvetési hiánya miatt. Az OECD és az IMF szerint az a terve, hogy 2009-re csökkentik felére az államháztartási deficitet, hosszútávon károkat okozhat a világgazdaságnak.
A Nemzetközi Pénzügyi Alap (IMF) és az OECD két egymástól független jelentése hasonló következtetéseket vont le az Egyesült Államok államháztartási hiányának következményeirõl. Eszerint az Egyesült Államok gazdasága nem fog hozzájárulni a világgazdaság fellendüléséhez, inkább megakasztja a válságból való kilábalást.
Az IMF szerint az elszabadult amerikai költségevetési hiány komoly veszélyt jelent a globális fellendülésre az elkövetkezendõ években. A szervezet legfrissebb jelentésébõl kiolvasható, hogy az Egyesült Államok semmit nem tett annak érdekében, hogy visszafogja államháztartási hiányát.
Azt azonban az IMF és az OECD szakértõi sem tagadják, hogy az amerikai kiadások növekedése, illetve a Bush-kormányzat adócsökkentési tervei 2001 óta elõsegítették a világgazdaság növekedését. A szervezet elõrejelzései szerint akár a GDP 4,5 százalékra is emelkedhet az idén a hiány, ami rekordnagyságúnak számítana.
Az OECD elõrejelzése szerint a következõ tíz évben nem fog számottevõen csökkenni a hiány. A szervezet azonnali lépéseket sürget a helyzet megoldására. Az amerikai kormányzat szerint a magas hiány a terrorizmus elleni háború költségei, az adócsökkentések miatti bevételkiesés és a gazdaság gyenge teljesítménye miatt alakulhatott ki.
fenét, forintnál 6% körül van a reálkamat (6-7% az infláció, a jegybanki alapkamat meg most 12%), az euronál meg 1% (1% infláció, 2% a kamat) emiatt éri meg forintban tartani a befektetéseket, nem euroban, és fordítva, hiteleket devizában felvenni (az otp most vett fel 350 millió euros megahitelt 12 külföldi banktól, mert be akarja indítani saját devizahitelezõ üzletágát, iszonyat nagy az érdeklõdés iránta, Csányi azt nyilatkozta hogy 200 millió eurót azonnal ki tudnának szórni, az 50 milliárd ft!)
ha így lenne, akkor a forint a sáv gyenge oldalán lenne (lemaradva)...
Euró gyorsabban erõsödik mint a forint. Még nem vagyunk teljesen részesei a valuta szuperkígyónak.
ahoz nagyon le kellene romlania a forintnak, hogy 300 legyen... jelenleg sokkal inkább együtt erõsödik az euroval, jelenleg 247 a középárfolyam, és ilyen erõs nagyon régen volt.. inkább 260-280 körül táncolt.. de most (a lassú kamatcsökkentések miatt is) szépen erõsödik, ki tudja hol áll(ítják) meg.
HAt ha így haladnak a dolgok lassan 200 Ft alá megy a dollár árfolyamaaz euró pedig felkúszik 300-ig... És mikor a brittek is teljes egészében elfogadják az Euró-t akkor szerintem a dollár/euró arány átmegy 1/1.75-re....
Kerryvel is nõne a deficit
Kerry adópolitikai tervei a kötvénypiaci befektetõknek tetszenek, Bush viszont a Wall Street bankárainak támogatását élvezi – állítja a Bloomberg szemleírója a novemberi választás két jelöltjének programját összevetve. A költségvetési hiány alakulását illetõen alig van különbség a két program teljesítése között: ameddig a szem ellát, deficit deficit hátán.
John Kerry kisebb mértékben csökkentené az adókat, mint ellenlábasa, George W. Bush. A jelenlegi elnök már korábban meghirdetett egy – középtávra szóló – összesen 1700 milliárd dolláros közteher-csökkentési programot, ennek hatásaként a tavaly szeptember végén lezárt pénzügyi évben 374 milliárd dolláros szövetségi deficit keletkezett, ami a folyó évben várhatóan 500 milliárd körüli szintre emelkedik. A Bloomberg által idézett elemzõk szerint az irányzat elkerülhetetlenül vezet a kamatszint emelkedéséhez, ami viszont fékezi a beruházásokat és a termelékenység javulását, ezek révén pedig a gazdasági növekedést. Az irányzat akár egy ördögi kör kialakulásához is vezethet, amelyben a romló gazdasági teljesítmény és a deficit egymást erõsítõ hatást fejtenek ki.
A mostani fiskális irányzaton Kerry mindenekelõtt ott változtatna, hogy az évi 200 ezer dollárnál nagyobb jövedelmeknél kiiktatná Bush adócsökkentésének hatását. A demokrata jelölt emellett megszüntetné a vállalatok külföldön képzett nyereségére érvényben lévõ adókedvezményt, helyette lehetõvé tennék, hogy a külföldön tartott profitokat egy évig 10 százalékos adó terhe mellett az USA-ba repatriálják és ott befektessék.
Amíg Busch uralmon van nem is fog emelkedni
onnantól hogy a forint az eurohoz van kötve, nem értem, hogy miért lenne ez így.
furcsa dolgok ezek a pénzügyek.régen vártam már arra, hogy az arrogáns amerikaiaknak jól betartson az EU.kezdetben mennyire életképtelennek látszott az euro, most meg az egyik legerõsebb valuta.és ebben csak az a rossz, hogy a forint ezért gyengébb.kár.
Az Egyesült Államokban az idén 4,4 százalékos, jövõre 3,2 százalékos, utána 2008-ig már rendre 3,0 százalék alatti növekedési ütemeket vár a londoni cég. Az EIU szerint a magas amerikai folyómérleg-hiány nyomása alatt - az elmúlt hetek erõsödése ellenére - a dollár további folyamatos gyengülésével kell számolni. A cég alapforgatókönyve szerint 2005 elsõ negyedére 1,40 dolláros euróárfolyam várható, de az elemzés - az amerikai külsõ finanszírozási helyzettel kapcsolatos piaci bizalom hirtelen megingása esetére - 30 százalékos esélyt ad arra, hogy már az idén 1,50 dollár/euróig, illetve 95 jen/dollárra gyengül a dollár árfolyama.
Ennek nyilván súlyos következményei lehetnének az európai és a japán növekedési kilátásokra, az export-versenyképesség további eróziója miatt - áll az EIU márciusi világgazdasági jelentésében.
Rekordot döntött idén januárban a külkereskedelmi mérleg hiánya az Egyesült Államokban. A szerdán közzétett adatok szerint a hiány 43,1 milliárd dollár volt. Elemzõk 42,05 milliárd dollárra számítottak, tavaly decemberben 42,5 milliárd dollár volt deficit.
a forint erõsebb, mint elsõre látszik, csak azért tûnik gyengülésnek, mert az euró eszeveszett mértékben erõsõdik, és a forint nem tartja vele a lépést
Az igazi kérdés itthon inkább mégis az, hogy "Mi lessz veled Magyar Forint?"
tyûha
Rekord kereskedelmi hiány Amerikában
Tavaly 489 milliárd dollár volt a külkereskedelem hiánya az Egyesült Államokban, ami 17,1 százalékos éves növekedést jelent. Az adat nyilvánosságra kerülése után zuhant a dollár árfolyama.
2003-ban 8,3 százalékkal több árut importált az Egyesült Államok az egy évvel korábbinál, míg a kivitel 4,6 százalékkal nõtt - írja a BBC.
Az adatok bejelentése után a dollár árfolyama 11 éves mélypontjára süllyedt a fonttal, és majdnem történelmi mélypontra esett az euróval szemben: egy fontért 1,8851, míg egy euróért 1,2896 dollárt adtak devizapiacokon.
Szakértõk szerint az adatból az következik, hogy a dollár árfolyamának folyamatos csökkenése egyelõre nem mérsékli a kereskedelmi deficitet, így az amerikai deviza gyengülése folytatódhat.
http://www.origo.hu/uzletinegyed/hirek/vilaggazdasag/20040115agyenge.html A dollár árfolyama az utóbbi hat hónapban meredeken zuhant az euróhoz képest, az olyan félelmekre, hogy az egyre tetemesebb külkereskedelmi hiány és magasabb ikerdeficit (az államháztartási és folyó fizetési mérleg együttes hiánya) megingathatja az amerikai gazdaságot. A vártnál jobb adat hatására a dollár erõsödött az euróhoz képest, egy euró 1,2660 dollárt ért a nemzetközi devizapiacon csütörtökön reggel. A Wall Street kereskedésében is optimista hangulat uralkodott az adat hatására, a New York-i értéktõzsde irányadó mutatója, a Dow Jones átlagindex 1,07 százalékot emelkedett, és 10 538,37 ponton zárt.
hijj, hát az exportunknak azért nagyon betenné az a kaput... bár a turizmus és az import-részleg sikongatna az örömtõl :)
hat nagyon cool lenne ha a dolcsi lemenne 150 ala! bepsilnek az oromtol! de szerintem nyarra fel fog menni