A Globalsecurity.org és a FAS.org csaknem ugyanaz, a FAS.org volt anno, csak aztán pár ember kivált belõle (nem részletezték miért) és megalakították a Globalsecurity.org-ot, és mivel a FAS.org tipusismertetõi az õ munkájuk volt, azt is magukkal vitték - ha megnézed a két oldalt kisérteties hasonlóságok vannak bennük. Csak éppen amíg a FAS.org teszthalott állapotban van, addig a Globalsecurity él és virul, elég ha megnézed az ismertetõit, mivel azok frissitve vannak, míg a FAS.org-osok olyan 2000-2001 körül megálltak, akkor kezdõdött a mizéria ugyanis. A lenti linkem csak az USA része a fegyverismertetõknek, de ez alapján nem nehéz megtalálni a többi országot sem.
Anno nagyon sokáig volt téma ez a felvétel, mivel nehezen hihetõ, hogy egy üres T-72-õt ennyire szétvisz egy pct. rakéta. Arra jutottunk, hogy a tank teljes lõszerkészlettel rendelkezhetett, és az automata töltõberendezésben lévõ meghajtótöltetek berobbantak - a robbanás pedig begyújtotta a torony alatt lévõ többi töltetett. Az eredmény pedig magáért beszél...
Ezek után érthetõ, hogy miért eröltetik a NATO-harckocsiknál az elszeparált, biztonsági lõszertárolórekeszeket :D
Ehhhehhehh... Minden harckocsival ezt csinálják a pct. rakéták ? Lósz.ar nem maradt szegénykémbõl... :(
Bár azt lehetett látni, hogy a harckocsit egy másodlagos detonáció vetette szét, ami a küzdõtérben ment végbe (szerintem is a bent tárolt tartalék gránátok, illetve ha fel volt töltve akkor az üzemanyag), de azért... Ehh...
Hát igen, a harckocsizók élete a jelenlegi fejlett páncélehárító fegyverek mellett nem habostorta :)
Anno egy éve volt olyan, hogy egy Merkava tornya mellé valahogy 150kg (!!!) TNT-t sikerült felrakniuk valahogy a palesztinoknak. Tán nem meglepõ, hogy a legénységnek írmagja sem maradt...
És mivan, ha egy modernebb mbt-t, pl egy Leopard2 A6ot kapnak el ilyen rakétával ? Vagy egy M1a2 Abramsot ?
Na ez megér egy misét, megpróbálok egy is ismertetõt összedobni a fõbb irányvonalakról.
Légierõk
Az egyik legkomolyabb irányvonal a teljesen automata, vagy távolról irányított pilóta nélküli repülõgépek. Az F-35-re mondogatják, hogy az utolsó embervezette vadászgép lesz valószinüleg, mivel a vadászgépek manõverezõképességének egy ideje már a személyzet tûrõképessége szab határt. Hiába lenne képes egy vadászgép 20G-s fordulókra, ha a pilóta legjobb esetben is 12-14G-ig bírja (azt is csak igen rövid ideig), ezt is már speciális ruhában, utána elájul. A pilóta "eltávolításának" további elõnye, hogy sokkal egyszerûbb és könyebb lehet a gép, mivel a egy átlag vadászgépben bizony a pilóta és az õt kiszolgáló eszközök (mûszerfal, katapultülés, légkondicionáló-rendszer, stb.) akár egy tonnát is nyomhatnak. Jah, és azt is hozzá kell tenni, hogy nem kell számolni emberi veszteségekkel, ha egy gépet lelõnek az ellenséges vonalak mögött, nem kell mentõakciót szervezni, és egyebek. Jelenleg az USAF az X-45 jelzésû, kis méretû lopakodó csapásmérõ gépet teszteli, ez kb. egy tonnányi fegyverzetett tud magával vinni, és olyan kicsit, hogy egy nagyobb ládába bepakolva lehet szállítani, és egy C-17A 6db, egy C-5A 12db ilyen ládát szállíthat a cél közelébe lévõ reptérre, ahol szépen kicsomagolják õket, felállítják az irányítóközpontott (ami lehet, hogy egy konténerben el fog férni), és már indulhat is a bevetés. A NAVY az X-47 Pegasus gépet teszteli, ez hasonló az X-45-re, de kifejezetten arra készül, hogy anyahajókról induljon, és oda is érkezzen vissza. Nemrég az Európai EADS is neki kezdett a saját UCAV programjának (Unmanned Combat Air Vehicle - Személyzet nélküli Támadó Légi Jármû).
Egy X-45 UCAV bevetés fantáziarajza
A másik irányvonal az irányított energiafegyverek, elsõsorban a lézerek fejlesztése. Az energiafegyverek fõ erénye az, hogy fénysebességel haladnak, ami földi viszonylatban azt jelenti, hogy a lövés pillanatában máris eltalálja a célt - ezáltal minimalizálódik a reakcióidõ, vagyis az ellenfél egyszerûen nem tehet ekkor már semmit. Persze ez így nem teljesen igaz, hogy még a legerõsebb lézereknek is kell (akár) pár másodperc, amíg átégetik a rakéta vagy repülõgép burkolatát, és ez idõ alatt a lézernek pontosan ugyanazt a területett kell megvilágítania. További probléma, hogy az idõjárás jelentõsen befolyásolja a mûködését, vagyis egy felhõbe elbújt repülõget ilyen módszerrel egyszerûen nem képesek lelõni. Ettõl függetlenül komoly elõnyei vannak, mivel egyfelõl igen nagy távolságból is tüzet lehet nyitni (megfelelõ repülési magasság esetén akár 100km-nél is messzebbrõl), másfelõl a rövid reakció idõ miatt akár arra is lehet használni, hogy rakétákat lõjennek le vele. Az USA jelenleg két irányba kutakodik, egyfelõl egy Boeing 747-esbe szerelt kémiai lézerrel, amely az ellenséges terület határán cirkálva képes lesz majd arra, hogy az onnan kilõtt Föld-Föld rakétákat (mint amilyen a SCUD) megsemmisítse még a gyorsítási fázisban, az ellenséges terület fölött. A másik irányvonal a kisebb gépekre szerelhetõ fegyverek, beszélnek már olyanról, hogy a vadászgépek egy-egy nagy méretû konténert vinnének a szárnyuk alatt, az egyikben maga a lézer, a másikban az energiaforrást szállítva. A lézerrel képesek lennének akár 50-60 km-re (kellõ magasságból akár még messzebb) lévõ célokat is leküzdeni.
Fantáziarajz a YAL-1A-ról, amint lézerével Föld-Földrakétát semmisít meg. A rajz azonban hibás - a lézersugarat szabad szemmel nem lehet látni, mivel Infravörös tartományban sugároz.
A csapásmérésre azonban továbbra is használnának ember vezette gépet - csakhogy az olyan gyorsan kell, hogy repüljön, hogy a hagyományos légvédelem semmit sem képes ellene tenni. Ennek az 1999 óta futó, "Long-Range Strike Aircraft" néven futó fejlesztés lényege egy olyan bombázó kifejlesztése, amely a jelenlegi B-1B és a B-52-es bombázókat váltaná le. A repülõgép csúcssebessége akár a Mach 4-et is elérheti, és képesnek kell lennie arra, hogy légi utántöltés nélkül képes legyen a repterétõl 4500km-re lévõ célpontot megsemmisíteni.
Fantáziarajz egy szuperszónikus bombázóról
Persze a világ más részein is vannak fejlesztések, de azok messze nem rendelkeznek akkora anyagi háttérel, mint az amerikai fejlesztések. Oroszországban pl. állítólag egy "plazma-álcázást" fejlesztenek, amelynek lényege, hogy a gép teste körül plazmaállapotú anyagot hoznak létre, amely elnyeli a radarhullámokat, így téve láthatattlanná a repülõgépet a radarok számára. Az ilyen, és eféle programokról azonban keveset hallani, és az is lehetséges, hogy félrevezetés vagy hazugság az egész.
Bármilyen hihetettlen, de a modern páncéltörõ rakéták már képesek akár a legjobban védett harckocsi semlegesítésére is. Éppen ezért kezdtek el olyan fejlesztésekbe, amelyek a rakéták semlegesítésére szolgálnak majd. Egyenlõre az orosz Arena és Sthora rendszerek vannak rendszerben, de egyre újabb és újjab rendszerek fejlesztésérõl vannak hírek. A legtöbbnél valamiféle elhárítólövedékkel vagy rakétával semlegesítenék a közeledõ páncéltörõ rakétát.
Kézifegyverek terén egyenlõre látványos fejlõdés/fejlesztés nem várható. Hiába vannak fejlesztések akár kész fejlesztések (pl.: hüvelynélküli fegyver (HK G11K2), akár forradalmian új megoldások (MetalStorm)), azok általában nem nyújtanak akkora pluszt, mint amennyivel többe kerülnek. Az fõ irányvonal jelenleg a számítógépes célzás-rásegítés, mint amilyen az M29 OICW illetve az FN F-2000-ben már megvan.
A gyalogságnál az USA jelenleg a "Land Warrior" programra koncentrál. Ennek lényege a "digitális hadviselés", vagyis kicsit olyan, mint amit az ALIENS c. filmben már elõre vetítettek. Minden katona rádió adó-vevõvel rendelkezik, amely azonban nem csak hangot, hanem adatokat is közvetít, a katona kamerájának képét látják a parancsnokságon, ahol az elöljáró mindig azonnal értesül a történésekrõl, és személyreszabottan adhat parancsokat katonáinak, a katona szemüvegén pedig megjelennek a fontos információk, mint a környék térképe, rajta pedig bejelölve a saját valamint az ismert ellenséges egységek helyzete. A fegyverén lévõ kamerát használva képes akár úgy is tüzet nyitni, hogy a fejét ki sem dugja a fedezékbõl, csak a fegyverét. A rendszer egyenlõre még messze nem tökéletes, de ha mûködni fog, akkor jelentõsen javíthatja a hatékonyságot, és a remények szerint teljesen kiiktatja a baráti tûz veszélyét.
A Land Warrior rendszer tesztelés alatt. A jelenlegi felszerelés még elég nagy és nehézkes, de a tervek szerint a sorozatpéldányok egyenesen a katona felszerelésébe lesznek beépítve, és tömegük is elhanyagolható lesz.
A másik, még ennél is hihetettlenebb terv az Exoskeletonok használata (az Exo jelentése külsõ, kivülálló, a Skeleton a vázat jelenti itt, eddig általam hallott magyar megnevezése talán a "Harci Váz" volt). Az Exoskeleton feladat a katona erejének és állóképességének növelése lesz, segítségével a jelenleg már közel 80kg-os felszerelés súlya immár nem a katona testét nyomja, hanem annak tömegét átveszi az exoskeleton, így a katonának kisebb erõkifejtésre van szüksége a mozgásra, és ezáltal kevésbé fárad ki. Ráadásul az exoskeleton segítségével még nehezebb fegyvert, még több lõszert, még jobb kommunikációs felszerelést és még jobb páncélzatott viselhet a katona, akinek a harcértéke ezáltal jelentõsen megnõne. A DARPA (Defence Advanced Research Projects Agency - Védelmi Fejlesztési és Kutatási Programok Ügynöksége) mintegy évi 50 millió $-t fordít jelenleg az ezzel kapcsolatos kutatásokra. A jelenlegi tervek szerint az Exoskeleton energiaellátásáról egy kis méretû gázturbina által hajtott generátor gondoskodik majd.
A DARPA számára készült fantáziarajz egy Exoskeletont használó katonáról
Továbbá tervezik olyan kis méretû robotok alkalmazását, amelyek a katonák munkáját könnyítené meg. Itt pl. kis méretû robothelikopterekrõl van szó, amely felderíti a környéket, gumikerekes szállítórobot, ami 1 tonnányi felszerelést/utánpótlást vihet magával és hasonlók.
Nagyobb bajban vannak viszont a "hagyományos" száraföldi jármûvek terén, több, mint 10 különbözõ program foglalkozik a jövõ katonai igényeit kielégítõ jármûveivel. Egységes terv nincs, még az sincs eldöntve, hogy gumikerekes, avagy lánctalpas jármû legyen az. A legtöbb tervezet szem elött tartja azt, hogy a jövõ jármûvei minél könnyebbek legyenek, hiszen a légi szállíthatóság szinte minden tervnél követelmény. Jelenleg a legálltalánosabb elv a gumikerekes gyalogsági harcjármûvek fejlesztése, szinte minden hadsereg tervezi ilyen eszközök nagyobb számú rendszeresítését. Ezek jellemzõen 10-20 tonna közötti tömeg mellett képesek 8-12 fõ szállítására, és elég tûzerõvel rendelkeznek ahoz, hogy kellõen támogathassák õket harchelyzetben (jellemzõen nehézgéppuskákról, gépágyúkról illetve páncéltörõ rakétákról van szó). Jellemzõen igyekeznek ezen jármûvek bázisán egyébb támogató jármûveket is létrehozni, mint pl. közvetlen tûztámogató (páncéltörõ rakétákkal vagy ágyúval felszerelve), közvetett tûztámogató (aknavetõvel vagy 155m-es tarackal felszerelve) ill. légvédelmi feladatkörben (gépágyúkkal és/vagy légvédelmi rakétákkal felszerelve), komplett családdá fejlesztve azokat.
Az MRAV Boxer, egy Európai közös IFV (Gyalogsági Harcjármû)
Egy Boxer, és elötte az, amit el kell szállítani...
Az USA jelenleg a STRYKER harcjármûcsaládot rendszeresíti, errõl már írtam bõvebben a #91-es hozzászólásnál. Jelenleg fojnak a kisérletek, hogy a harckocsikat hogyan váltsák le. Az egyik elv szerint kis méretû, torony nélküli harckocsikat kellene gyártani, amelyek légi szállításra is alkalmasak. Ugyanakkor vannak tervek az M1 Abrams család további fejlesztésére, elsõsorban a városi harc körülményeire való felkészítésére.
Egy változat a könnyû, torony nélküli harckocsira. A képen nem látni, de igen kis méretû, alig 2,4 méter magas.
Jelenleg a haditengerészeteknél eluralkodott a "lopakodómánia", a hajók fõ felderítési eszköze ugyanis a radar, és az eddigi hajók fedélzete álltalában úgy nézett ki, mint egy akadálypálya, rengeteg korláttal, mindenféle antennaárbócokkal, fegyverálványokkal és egyébb, a radarhullámok számára 'kedves' dologgal. A jövõ hajói szinte teljesen sima felépítménnyel készülnek, a korlátok leszerelhetõek, így harci helyzetben ezzel is csökkenti a hajó radarképét. A legtöbb tengerparti állam csak korvett méretû (max. 1000-2000 tonnás) hadihajókkal rendelkezik, viszonylag kevés ország engedhet meg ennél nagyobb hajókat, de még így is csaknem két tucat ország rendelkezik rombolókkal (~2.000-7.000 tonnánás) hadihajót, és csak 6 ország rendelkezik modern, cirkáló méretû hajóval (5.000-7.000 tonnánál nehezebb). A közeljövõ az újabb hajók egyre magasabb árai miatt a közelmúlt tendenciát mutatja - a legtöbb ország viszonylag kis méretû, néhányszáz tonnától egy-két ezer tonnáig terjedõ kisebb (partmenti) hajót szándékozik építeni/venni, de még a gazdagabb országok is csak max. néhány rombolót szándékoznak építeni (kivéve az USA), cirkáló méretû hadihajót jelenleg egyedül az USA fejleszt. A hajók fejlesztése terén elõrelépést a mûanyagok egyre nagyobb mértékû felhasználása jelent, már többszáz tonnás õrhajók is készülnek szénszál erõsítésû mûanyagból. Kisérleteznek két- vagy háromtestû hajókkal, de egyenlõre csak partmenti õrnaszádoknál illetve szállítóhajóknál alkalmazzák ezt a megoldást.
A Svéd Visby-osztályú korvett. Látható, mennyire letisztult felületek alkotják testét.
A Norvég Skjold-osztályú sekélyvizi õrnaszád. Csúcssebessége 100km/h felett van.
A hajók radarját zárt radardómban helyezik, illetve az újabb tervek szerint teljesen sík antennákat készítenek, amelyeknél a radarhullámokat elektrommágneses elven írányítják - ez az elv repülõgépradaroknál már most is mûködik. A rakétaindító konténereket besülyesztik a hajótestbe, álltalában függõleges helyzetben, és a rakéta az indítás után fordul csak rá célpontra - ezt a megoldást hívják Függõleges Inditórendszernek (VLS - Vertical Launch System). Az USA-ban fejlesztenek egy hajófedélzeti lézerágyút, amely a Phalanx-rendszert váltaná ki, és amely lézersugarakkal semmisítené meg a közeledõ rakétákat ill. lövedékeket - ennek várható rendszerbe állása 2010 elött nem várható.
Fantáziakép az amerikai DD-21 Zumwalt rombolóról, amely várhatóan 2011-ben fog szolgálatba állni. Látható a VLS rendszer mûködés közben, amint egy Tomahawk robotrepülõgépet indít.
Anyahajók tekintetében vegyes a felhozatal, az igazi nagyhatalmak rendelkeznek csak teljesértékû anyahajóval (USA: 12db, Franciaország: 2db, Oroszország: 1db - elavult anyahajóik vannak még Braziliának és Indiának), továbbá kisebb hatalmak rendelkeznek még STOVL (Rövid felszállóútat igénylõ, Helyben leszálni képes) vadászgép üzemeltetésére alkalmas anyahajókkal (Anglia: 3db Olaszország: 1db, Spanyolország: 1db, Thailand (magyarul hogy is nevezzük? :)): 1db - ezek kivétel nélkül valamely Harrier tipussal vannak ellátva jelenleg, és jó részük valószinüleg az F-35-re fog átállni majd. Jelenleg Anglia kettõ, Franciaország egy nagyobb anyahajó építését tervezi, az USA pedig szeretné állandó szinten tartani anyahajói számát. Egyenlõre komolyabb fejlesztésnek csak azt lehet tekinteni, hogy a forgó radarantennákat itt is síkantennás egységekkel kivánják kiváltani, illetve a gõzkatapultokat elektromágneses gyorsítósinekkel szándékoznak lecserélni. Jelenleg csak az USA és Anglia tervezi személyzet nélküli harci gépek rendszerbe állítását, de ez várhatóan nem következik be a 2010-es évek közepe elött.
Az Angol (és elképzelhetõ, hogy a Francia) haditengerészet közeljövõben építendõ hajójának fantáziarajza. Ezt a hajót már kifejezetten az F-35-ös vadászbombázók számára építik.
Tengeralatjárója több, mint két tucat államnak van, de nukleáris meghajtású csak ötnek (USA, Oroszország, Kína, Anglia és Franciaország - India egyes hírek szerint Oroszországtól szándékozik ilyen tengeralatjárókat vásárolni). A tengerlatjárók terén döbbenetes újítások nincsenek, a nem-nukleáris készülõ hajók hagyományos dizel-elektromos meghajtással készülnek. A hajók merülési mélysége sem növekedik várhatóan, továbbra is 300 méter körül lesz a merülési határ a legtöbb várható tipus számára. Az Egyesült Államok letett az SSN-21 Seawolf-osztály szélesebb körû rendszeresítésérõl, mivel az ára ehez túl magas, így 3db legyártott hajó után leállították a programot. A kiöregedõ Los Angeles-osztály leváltására a Virgina-osztály szolgál majd, ebbõl az elsõ hajó elméletileg idén lép szolgálatba - a hajó azonban a Los Angeles-osztály modernizálásának tekinthetõ inkább. Oroszország anyagi helyzete miatt nem képes kellõ mértékû fejlesztésekbe fogni - 1995 után hat évet kellett várni, hogy újra elkészüljön egy tengeralatjárójuk. Kína jelenleg 6-8 db Nukleáris vadász-tengeralatjárót épít, ezek 2005-2010 között kerülnek rendszeresítésre, de technikai szinvonaluk kb. 15-20 évvel elmarad a Nyugati tengeralatjáróktól.
Az új Virgina-osztályú vadásztengerlatjáró fantáziarajza.
Nukleáris csapásmérõ erõvel rendelkezõ tengeralatjárókkal szintén az az öt ország rendelkezik, akiket fent már felsoroltam. Az USA számára a START II. 2002-tõl 14db ilyen hajót engedélyez, ezért 4 Ohio-osztályú hajóját átalakította, ezek vagy robotrepülõgép-indító hajókká alakítják át (nem kevesebb, mint 154db Tomahawk robotrepülõk számára), illetve az US NAVY "SEAL" különleges egységei számára tenger alatti bázisul szolgálnak, amelyrõl rejtetten, a víz alól indulhatnak bevetésre, és onnan ide térhetnek vissza (az átalakított hajók akár 102 (!) SEAL katonának nyújtanak majd otthont). Oroszország nukleáris csapásmérõ ereje jelenleg a már kissé elavult Delta III. és IV. (Orosz.: Kalmar és Delfin, 3db illetve 6db) és a modernebb Tájfun (Orosz: Akula, 3db) osztályra korlátozódik. 1996-ban elkezdtek építeni egy modern tengeralatjárót a Delta-osztály kiváltására, de a pénzhiány miatt olyan lassan készül az elsõ példánya, hogy nyugati oldalak szerint 2010 elött nem várható vízre bocsátása. Kína terveiben szerepel 4-6 db csapásmérõ tengeralatjáró elkészítése, de ezek várhatóan csak az évtized második felében készülnek el, és technikailag a Delta IV. szintjén mozoghatnak.
Látványos rajz egy Tájfun-ról.
Jó kérdés. Még az USA-ban is sokan kritizálják a STRYKER Brigade elvet (egy teljesen STRYKER jármûvekre épülõ katonai egység). Az fõ érvelés a Stryker mellett az, hogy a Humvee-nál és a sima teherautónál jobban védett (csaknem 3 millió $-ért azért ez nem túl sok...). Némi zavar, hogy a Stryker egységek olyan egységeket váltanak Irakban, akiknek M2A3 Bradley-uk volt, amely nem csak erõsebb páncélzattal és fegyverzettel rendelkezik, de úszóképes is. Jelenleg az a fõ vélekedés, hogy a Stryker Brigade helytállásától függ, mi lesz a Stryker sorsa. Ha leszerepel Irakban, akkor valószinüleg felülvizsgálják a programot.
A végére egy idézet: "It's not a fighting vehicle. It's a carrier vehicle," said Maj. Chuck Hodges...
Ez nem egy harcjármû. Ez egy szállitó jármû - Chuck Hodges Õrnagy
Jujj, éreztem, hogy valami nem stimmel a hajó fõosztályok terén, de csak nem esett le a tantusz, mert már kissé kómás voltam, tehát helyesen:
Korvett: 1000-1500 tonnáig, kis méretû hajó, általában partmenti feladatokhoz Fregatt: 2000-3000 tonnáig, közepesen kis méretû hajó, nyilt tengeri általános feladatokra (konvojkiséret, nagyobb hajók kisérete, stb.) Romboló: 5000-7000 tonnáig, közepes méretû hajó, már komoly harci erõvel, nagyobb flottáknál anyahajó-kisérõ feladatkörben használják Cirkáló: 5000-7000 tonnánál nehezebb, nagy méretû hajó, sokszor kisebb flották vezérhajója
Tudni kell, hogy nincs egységes, pontról-pontra lefektetett és általánosan elfogadott meghatározás, pl. az Oroszok az anyahajójukat "Nehéz Repülõgéphordozó Cirkálónak" nevezik, máshol pedig politikai okból Korvett besorolást adnak egy 2000 tonnás hadihajónak.
Milyen osztályú francia anyahajók (ravitailleur) szolgálnak ma?
Csak a 38.000 tonnás, nukleáris erõforrású CHARLES DE GAULLE (a lenti flottaismertetõm mint kiderült kissé elavultm, a Clemanceau-t 1997-ben kivonták, testvérhajóját, a Foch-ot Braziliának eladták). Tervben volt ennek testvérhajója is, de jelenleg ennek építését még nem kezdték meg (anyagi okok miatt), sõt, jelenleg az sem eldölt, lesz-e második anyahajójuk. Ha lesz, akkor vagy a Charles De Gaulle testévhajója épül meg, vagy annak hagyományos meghajtású változta, esetleg a jelenleg még tervezési fázisban lévõ Brit CVF anyahajó jöhet még szóba. Ám ha a döntés pozitiv lesz, akkor sem várható 2015 elött a szolgálatba állítása. Jelenleg a Charles De Gaulle csak korlátozottan harcképes, mivel a Rafale M vadászbombázók harcképessége még nem teljes , ezért a ma már kissé elavult Super Etendard repülõgépek képezik az igazi csapásmérõ erõt a fedélzetén.
Ez már súrolja a politikát, de azért megpróbálok válaszolni:
Brazilia gyakorlatilag Dél-Amerika "kis-nagyhatalma", és mivel Dél-Amerika eléggé forrongó ország (ne felejük: csak itt fordult elõ, hogy két ország egy Futball VB eredménye miatt kezdett háborút egymással), ezért igyekszik a térség legkomolyabb katonai erejét fentartani. Amúgy Braziliának régóta van anyahajója, 1956-tól az Angliától megvásárolt HMS Vengeance volt a flottájuk zászlóshajója Minas Gerais néven, és A-4 Skyhawk repülõgépekkel, ezt a hajót 2001-ben kivonták. Helyettesítésére vették meg Foch-ot, amit São Paulo néven állították rendszerbe, jelenleg A-4KA gépekkel szerelték fel. Brazilia álma jelenleg egy (vagy több) nukleáris meghajtású vadász-tengeralatjáró lenne, amelyre a kormány jelentõs összeget szán (figyelem - egy viszonylag szegény országról van szó!), és valószinüleg Francia segédlettel fogják megvalósítani. Ezzel szeretnék fentartani "nagyhatalmi" státuszukat a régióban.
A São Paulo, fedélzetén Brazil és Argentin A-4 Skyhawk repülõgépek.
Akit érdekel, itt a rövid ismertetõje annak bizonyos "foci-háborúnak":
1969. június 27-én, a világbajnoki labdarugó mérkõzésen a bíró idõn túli tizenegyeshez juttatta El Salvador csapatát, a szomszédos Honduras-szal szemben.
El Salvador értékesítette a büntetõt, és 3:2-re megnyerte a meccset.
A döntés drámai folytatása:
ádáz, gól nélküli, döntetlenül végzõdött csata a csapatok szurkolói között kéz, láb, fej és bordatöréssel, 8 napon túl gyógyuló tömeges kezeléssel a helybéli kórházak traumatológiai osztályain.
Tudniillik, az eredmény hírére soviniszta tüntetések söpörtek végig mindkét fõvároson, s a szurkolók az utcákon újrajátszották a meccset, kifosztva, és elnáspángolva az ellenfél szurkolóit.
További folytatásként július 3-án háború tört ki a két ország között. A békekötésig kétezer katona esett el, és a Közép-Amerikai Közös Piac, mely mindkét ország számára fontos volt, összeomlott.
Ennek záróaktusaként mind Hondurasban, mind El Salvadorban komoly éhínség tört ki.
A világbajnokság, következõ fordulójában El Salvador kiesett…
ha az emberi hülyeséget hasznos dolgokra fordítanánk, világokat lehetne teremteni!
Szép kis leírásokat csinálsz ide. Nincs kedved egy honlapot csinálni? Mert ezekbõl az ismertetõkbõl amik itt vannak lassan nemhogy honlapot hanem könyvet lehetne csinálni (talán még emlékszel a söldner topicból: Cifu összes)
Flamelhetünk még egy kicsit, ha gondoljátok. :) A megfogalmazással semmi gond sem volt - legfeljebb az értelmezni szándékozónál :)-, a net itt, mint az Internet értelmezendõ. A helyesírással nem csak az "esgé" van gond (mint pl. nálad is), hanem minden olyan helyen, ahol a felhasználók hozzá is szólhatnak, ilyenkor a "jobb, ha nincs, úgy legalább nem kell rá ügyelni" elv érvényesül. Az internetezõk nagy többsége azonnal elereszti azt a kis tudását is, amit a fejébe vertek általánosban, és ír, ahogy gondolja. Így lett divat a mondatkezdõ nagybetû elhagyása - ugyebár ismerõs valahonnan -, valamint a ly / j keverése, a rövid / hosszú magánhangzók tévesztése. A múltkor írták egy topicba, hogy az interneten nem kell foglalkozni a helyesírással, mert csak zavar. Hát, lehet, hogy ez a jövõ, de inkább ne. Ennek szellemében az "itt a neten" a szó legtágabb értelmében használandó, tehát jól fogalmaztam, csak nem tudtad felfogni :)
Helyesírás? Sajnos jobb lenne, ha többen figyelnének rá. :( Mivel kiscsávó a forumokon is hülyeségeket olvas, azt hiszi ez a jó. Aztán a rossz változat marad meg benne. Véglegesen. :(
Kedvenceim: Teccik (Sándorunk után szabadon), hüje, jácca, fexik, hejen, malyom, ez mellett stb. stb. :(
Amúgy az értekezések jók, de iszonyat mennyi idõ lehet ezeket összerakni. :(
Jók ezek a magyar munkahelyek. :) "Bejárunk melegedni!" volt régen a szlogen régen, most ez "Bejárunk forumozni!"-ra módosult ...
ennek az irománynak a fele nem nekem szolt mivel pl az "esgé"-t nem én irtam, szal megint fogalmazási gond van... amugy nagyábol igaz amit irsz bár azért én változatlanul állitom hogy azért mert te eldöntötted hogy az egész internet iylen nagyon sok embert lehetne találni "itt a neten" aki még álmában is helyesebben ír/fogalmaz mint te valaha is fogsz... :P
ettõl függetlenül nagyábol igaz amit irtál az ékezeteket kivéve..., majd ha te is huzamosabb ideig használsz ékezet nélküli bill-t kényszerbõl (hiddel sok dolog miatt elõfordulhat) és mgéis irsz rajta magyaroknak akkor egy idõ után veled is az lesz hogy hol lehagyod hol nem az ékezeteket mert van amit már megszoksábol "ekezet" nélkül ír az ember... (erre amugy pont az van legrosszab hatással ami pl velem is volt hogy egy ideig magyar bill, aztán angol azt megint magyar azt megint angol, és gyk mindig másfajtát használtam igy eléggé "összekeveredtek" az irásjeleim :PPP)
igazad van de azért azt vedd figyelme hogy ha a jáccik meg a fexik nem egy kategória mivel a jáccik az valszinû tényleg hanyagság az "x-ezés" meg iylen netes szleng féle mint pl angolban a you = u are = r wtf = what the fuck, stb... szóval nem állitom hogy egyik is jó lenne de nem feltétlen egy kategória a kettõ :)
Cifu fölirtam magamnak egy gyalogsági támogató harckocsi nevét csak elvesztettem a lapot. Olyasmi mint az M2 Bradley csak német, és jobban néz ki... Arról tudnál irni egy kicsit?
Hatástalanított Kar 98 as-t és Spingfieldet látot már valaki eladoban? .)