cr3ativ3 meg akik hasonló cipõben járnak... Ne lemásolni próbáld azt, amit látsz, hanem próbáld meg megérteni, hogy milyen szabályok húzódnak meg a látvány mögött és az alapján szerkeszd meg ismét a képet. Ha megérted a szabályokat, az adott témát nem csak abban a nézetben fogod tudni megrajzolni, mint amiben eredetileg láttad, hanem lényegében bármilyen szemszögbõl. Ráadásul ezt úgy, hogy nem rontod el az arányokat sem. Az elsõ dolog amit érdemes tanulmányozni, az a perspektíva használata. Ezzel meg tudod oldani azt, hogy térben minden a megfelelõ helyre kerüljön és az arányok is rendben legyenek. Ha csak nagy vonalakban használod, még mindig jobb, mintha nem használod. Ez után következik a fények és az árnyékok kezelése. Ez adja meg a tárgyak formáját, hiszen a térbeliségét egy dolognak az alapján érzékeljük, hogy a fény hogyan verõdik vissza a felszínérõl, illetve az árnyékok hogyan adják meg a mélységét. Figura ábrázolásnál tudni kell, hogy az adott alak egyes részei hogyan aránylanak egymáshoz. Pl.: Egy ember kb. 7 fejnyi magasságú. A kulcscsont nagyjából másfél fejnyire van a legmagasabb pontjától. A szemek kb. a fej felezõ vonalán találhatóak és kb. egy szemnyi távolságra vannak egymástól... Ezen kívül látni kell azt, hogy milyen egyszerûbb testekkel (hengerek, gömbök, téglatestek) tudod felépíteni az adott alakot. Ha ezzel tisztában vagy, akkor térben is bármilyen pozícióba megfelelõen tudod majd ábrázolni. Még a rajzfilm figurákra is igazak ezek a szabályok. S csak ezek után jön a színek kezelése. Bármily meglepõ az ember látása sokkal inkább a kontrasztokra és az élekre érzékeny, mint a színekre. Tehát ezért kell tudni, hogy a fények és az árnyékok hogyan mûködnek. Ha a ez megy, a színekkel már nehezen tudod annyira elrontani a képet, hogy értékelhetetlen legyen. S akkor olyan finomságokról, hogy a témát hogyan érdemes elrendezni a képen még szó sem volt...
A fentieket persze nem úgy mondom, mint egy profi. A legtöbb fogást a szabadkézi rajzban most tanulom újra hosszú-hosszú kihagyás után. Közben pedig újra és újra ráébredek arra, hogy milyen fontos a fenti dolgokra odafigyelni. Egy elrontott rajznál nincs nagyobb idõpazarlás... Ismét csak azt tudom mondani, hogy használjátok ki azt, hogy van internet elérésetek! Kis keresgéléssel nagyon jó tutorialokat, sõt teljes könyveket lehet találni. Némelyikhez még a szövegértés sem igazán létfontosságú, hiszen a képek magukért beszélnek. Mostanában pl. Andrew Loomis könyveit olvasgatom...
Találtam egy kis olvasnivalót a nagyérdemûnek. English ugyan, de viszonylag könnyen érthetõ. A tartalma pedig feletébb hasznos. http://itchstudios.com/psg/art_tut.htm
Micsoda figura. :O Neked aztán van fantáziád. Amúgy aranyos a deviantarton az avatarod. :) Kis zöld tátottszájú izé utazik egy piros kicsi-kocsiban.
Radírozás... Én is termelem rendesen a radír forgácsot. Éppen ezért mostanában megpróbáltam úgy dolgozni, hogy az egyes részleteket megterveztem, megrajzoltam egy külön lapon és csak azt követõen rajzoltam át a végleges helyére, miután szinte teljesen összeállt az adott rész. (Vázlat a vázlathoz... ;o) ) Ez azt hiszem akkor a leghasznosabb, ha az embernek nincs egy teljesen kiforrott, határozott kép a lelki szemei elõtt. Lehet próbálkozni, kísérletezni, hogy mi passzolna leginkább az adott helyre és ha sikerült kitalálni a megfelelõ elemet, akkor csak be kell illeszteni a helyére. Általános tanács az, hogy amíg csak felvázolja az ember az adott részt, addig minél könnyebb, halványabb vonalakkal érdemes dolgozni, minél kevesebb radírozással. Ha sikerült kidolgozni a részletet, akkor pedig egy puhább vastagabb ceruzával ki kell húzni a végleges vonalakat. Ez digitális képkészítéskor még egyszerûbb, hiszen néhány kattintással egy másik rétegre lehet tenni a letisztázott jó vonalakat...
Digitális festészetnél az ember ugye bármit ki tud radírozni, bárhány alkalommal, hiszen itt a papír nem kopik el. Még sem érdemes ezt tenni. A kisebb-nagyobb hibákat inkább érdemes átfesteni és így korrigálni a megfelelõ részt. Ugyanis az elhibázott "ecsetvonások" is gazdagítják az adott képrészlet részletességét, textúráját.
Ezzel a kiférés dologgal én is bajban szoktam lenni régebben, de a legjobb módszer, ha megméred a fejét a levegõben távolról úgy, hogy a mutató és a hüvejkujj közé rakod, és azt az ujjtávolságot viszed le egészen a lába végéig, és ahányszor elfért az ujjtávolság a testén+fej, annyit mérsz le a lapon is az ujjaddal, kb. Én így szoktam, eddig bevállt. ;)
hiihii, én ezé használok tabletet. könnyû radírozni. és még megse láccik
nana! a következõ radírozás akkor esedékes amikor rájövök hogy nem fog kiférni és akkor már legalább a lábát megrajzoltam
ügyes. ez az egy lépést elõre, egyet hátra technika. ha jól csinálod elõbb utóbb semmire se jutsz. :D
én úgy kezdem a rajzolást hogy:húzok egy vonalat...És kiradírozom XD
Ez egy jó tanács. Láttam egyszer egy fazont a fõtéren, aki portrékat rajzolt. Õ teljesen máshogy használta a radírt, árnyékokat finomított vele, és világos csíkokat emelte ki vele, hogy a satírozásból kitörölt. kár, hogy nem volt idõm nézni hogy csinálja.
Tapasztalatból tudom, hogy azért a mûvésznek muszály jól dolgoznia, mert lehet hogy az alkotás bánja. Pl. nem lehet olyan nagyon sokat radirozni. Amugy marha jó :D
Magyar alkotó a TLKFAAn aki elnyerte a hónap alkotója díjat. Ajánlom képeit figyelmetekbe, szerintem egész jók . ;) Bár nem sok magyarról lehet utdni az oldalon, én is regisztrálva vagyok ide (majdnem feleslegesen), bár én nem nagyon tudok gyárként képeket alkotni.
engem jobban izgat a szeme... ugy érzem nagyon lennt van :P Sörétíteni kellene az állaton? meg ugye a villám miatt is kellene rá effektet rakni? :P :S Na ez az ami nem megy :D
invertálás + színek psben.. tudom,hogy utáljátok a pst, de én a végeredményt így képzeltem el,és sima eszközökkel nemigen lehetett volna így megcsinálni..