Bocs, hogy közbeszólok, de kicsit az arányokkal el vagyok tévedve :) Arra alapozom, hogy Cat #11 hozzászólásában ad 2 linket, amiket ha megnéztek, akkor látható a második - nagyított - képen (ami a H-t is környékét mutatja), hogy mennyi az 1km... Kb., mint a H jel alatti kis kráter átmérõje. Ebbõl kiindulva a fehér pont (amit ejtõernyõnek gondoltok) az vagy képhiba vagy egy 1km-es ejtõernyõ :)
Na de miért? :) Ha mondjuk helyes az az arány, amit én a G jelû domb/kráternek adtam (20-30m átmérõ), akkor az a kis fehér szösszenet nem lehet több 2-3 esetleg 4 m-nél. Ha ez egy földrehullott összement ernyõ, akkor pont jó a mérete, nem ?
Nem biztos...nem biztos, hogy akkorának kell elképzelni mint 1 hagyományos ejtõernyõt. A súly amit meg kell tartson (65kg) nagyjából azt feltételezné, hogy elég akkora ernyõ,amit itt használunk, ámde figyelembe kell aztt is venni, hogy ott más a gravitáció és ami sokkal fontosabb, más a levegõ sûrûsége. Szerintem nagyobb felületû ernyõ kell ugyanakkora teher fékezéséhez mint itt a Földön, bár ezt valamennyire kompenzálja a kisebb gravitáció, de talán mégse annyira.
Bár ahogy elnézem az lehet domb is...az a baj, hogy a kép majdnem merõlegesen készült és marha nehéz így kitalálni, hogy mi a domborzat és mi a medence vagyis kráter :)
Szerintem meg balról :) Nézd csak meg a 2. legnagyobb kráter peremeit? Hol az árnyék ? Azon jobban látszik mint a kicsiken :) De ez részletkérdés...a lényeg, hogy hol van a kütyü? :)
A nap ugye balról süt, viszonylag alacsony szögben. Igazából én arra gondoltam, hogy a kép közepén ami van az a kráter, mert a napsütés iránya felöl van az árnyék, tehát az tuti, hogy mélyedés. A jobbfenti mivel nagyjából pont az ellentéte (abban igazadvan,hogy nem teljesen)azt mutatja, hogy ott viszont pont 1 dombszerû valaminek kell lennie és mivel az takarja a napfényt, emiatt esik az árnyék a túloldalra. Lehet, hogy azért nem teljesen az ellentéte, mert az a dombos rész nem szabályos. Amit nem vettem figyelembe az az, hogy az is szabályos kerek tehát nem 1 összefüggõ domb, hanem 1 kráter lehet, aminek a szélére kitolta a port (és egy kis dombot csinállt) a becsapódó meteor.
Most szúrtam ki egy apró vackot, ami számomra legalább annyira érdekes mint amit õk jelöltek meg. A leszállási zónától lejjebb 1 krátertõl balra van 1 pici fehér pont, ami minden más a képen látható dolognál fehérebb...hmm talán egy ejtõernyõ ? :)
Ez a szóbanforgó kép 2-300 Km magasról készült (valahol ott kering az Express asszem). Az ESA honlapján láthatók olyan képek,amit ugyanilyen magaságból készített a szonda. Szóval vegyük úgy, hogy ekkora nagyítással ilyen messzirõl van fényképezve. A G jelû pont szerintem vagy 1 kráter vagy 1 kiemelkedés (pont ellentéte a jobb felül lévõ hasonlónak) és épp ezért fordított az árnyék. És átmérõje sacper 30-40 méter lehet. Tehát ha mi most a leszállóegységet akarjuk megtalállni,akkor a G jelû bigyónál igencsak kisebb dolgot kell keresnünk. Emiatt sokkal valúszínûbb, hogy a H jelû izé a Beagle, mert az az egyetlen olyan dolok a leszállási zónában,ami többnek látszik a sivatagos felszínnél és a mérete is megfelelõ. Bár ez az egész persze csak feltételezés, mert nem biztos, hogy az optimális zónában landolt a kütyü és tényleg hiányzik 1 méretarány feltüntetése hogy a méreteket pontosan meghatározhassuk.
ezeket a fényes foltokat szerintem eléggé szkeptikusan kell értelmezni, ami a fizikusnak világosan látszik meg egyértelmû, az neked jó ha feltünik :) egyébként a másik kép a decemberi hirben van, ugyanis akkor vált le a mars expressrõl a beagle http://www.sg.hu/cikkek/30353
Informatika és tudomány
