Ebbe a topikba, mindenki beírhatná egy szóval, vagy mondattal, hogy szerinte milyen a világegyetem. Nem elméletekre, meg olyan cikkek belinkelésére gondolok, amit maguk sem értenek, hanem egyszerû szavakkal. Mi jellemzõ rá a legjobban?
Szerintem: Nagyon nagy vagy inkább: hatalmas
ez jellemzõ rá a legjobban még a legkisebb része is óriási
Szerintem a Világegyetem léte értelmetlen. (legalábbis számunkra fel nem fogható)
Végtelen minden irányban, csak a csöpp kis emberi agy ezt képtelen elképzelni meg felfogni.
büdös
egy pont a többi között
nem biztos,hgoy végtelen. legalább annyi esély van arra is ,hogy véges,minthogy végtelen. ezt még nem ismerjük,így errõl nem tudunk hitelesen nyilatkozni.
mikor az emberek biztosan "tudták" ,hogy a Föld lapos (mert látni a horizontot) és le lehet esni a szélén :) akkor képtelenségnek tûnt az,hogy elindul az egyik irányba és visszajön egy idõ után oda,ahonnan elindult. most is ez a helyzet nagyjából. mivel FOGALMAD SINCS,hogy a távoli messzeségben egyáltalán érvényesek-e az eddig általunk megfogalmazott fizikai törvények,KÉPTELENSÉG arról biztosan nyilatkozni,hogy a világegyetem véges,avagy végtelen..
persze, ezt nem mi, és nem a mi gyerekeink fogják megtudni, igaz mire olyan technikánk lenne, hogy ezt biztosra tudnánk, akkorra az emberiség ideje saját belsõ hibájából lejár szvsz :))
Én mindíg úgy képzeltem el a világegyetemet, mint azt az üvegjátékot, hogy ha fejrefordítod akkor hullik a hó...lehet hogy csak egy ilyen kis játék...és akkor hihetetlen kimutathatatlan apró parányi kis légyszarok vagyunk...:D
minden attól függ mihez viszonyítja az ember. tényleg lehetünk "apró parányi kis légyszarok" ,de lehetünk óriások is. régen rengeteget gondolkoztam azon,hogy véges,avagy végtelen a világegyetem. aztán vmikor eszembe jutott,hogy ugyanezt "befelé" is lehetne boncoltgatni. tehát elfelezünk egy tárgyat,vagy élõlényt,vagy üres teret és azt megint felezzük. ilyen módon talán a végtelenségig haladhatnénk befelé is,ahogy a világûrben kifelé. sztem ebbe bele lehet õrülni,nem ?!?!
Ezekre a kérdésekre nem feltétlenül reménytelen a válaszkeresés. A különbözõ csillagászati megfigyelésekbõl nagyon sok mindenre lehet következtetni. A jelenlegi, általánosan elfogadott modell szerint, az univerzumnak véges a kiterjedése (13,7 Mrd fényév) és tágul. Nem lehet belõle kilépni a semmibe, mivel a tágulási felület 4 dimenziós. Tehát ha elindulnál az egy irányba (és a fénysebességnél gyorsabban tudnál menni), akkor egy idõ után a kiindulási pontba jutnál vissza. (ugyan úgy, ahogy egy gömbfelületen)
Egyébként lehet hogy az általunk ismert világegyetem csak alkótóeleme egy élõlény egyik sejtjének :) De komolyan, én ezen gondolkoztam sokat, lehet hogy mi is hasonló szerepet töltünk be mint valami hormon/fehérje/akármi a mi testünkben.
világ egyetemei egyesüljetek :) így keletkezik a világegyetem
LEhet másképp is végtelen, mintha pl. elindulsz a Földön bármerre, sosem érsz a végére, így nincs is olyan, hogy a "végen túl". Végtelennek érzed, miközben a felülete véges. Mivel ott a mozgásod a 2dimenzióhoz hasonlítható, ott a 3.dimenzió szól közbe. Így nem tudjuk, mi lehet a 3. dimenzión túl, de valószínûleg nem is érthetnénk meg 3D-s voltunk miatt.
Hát a 4. dimenzió az az idõ, 5. meg nincs, azaz nem bizonyított, hogy mi akar az lenni. Hogy végtelen-e, vagy sem, kár rajta filózni, legalább megspórolunk egy csomó fejfájást. :))
a Hawking-féle (nem csak õ, de a legtöbben az õ nevét ismerik) superstring-elmélet simán 9 térdimenziót feltételez, és azzal magyarázza a legtöbb eseményt...
nade tényleg, szerintem olyan, mint egy nagy, tölcsér alakú ébenfa kád.
A káddal erõsen nem értek egyet, mert szerintem iskáb egy kékesrózsaszín-érdesfelületû-kenyérpiritós-csirkemájpástétom...