Nem vagyok filmkritikus, és az írásom értékét illetõen elég bizonytalan is vagyok, de igyekszem jót produkálni. Egyébként ez csak kb. fele a teljes úgymond "elemzésemnek", van még egy-két szempontom, amit kihagytam. Ja eddig nem kimondottan érdeklõdtem a westernek iránt, de találtam egy 1986-os könyvet, ami meggyõzött, hogy érdemes foglalkozni ezzel a mûfajjal is. Ha valakit érdekel leírom az adatait:
Berkes Ildikó: A western (Bp., Gondolat K., 1986.)
nekem is szintén ez a kedvenc filmem tõle (jobb mint a dollár trilógia elsõ két darabja, pedig azok is nagyon jók, és jobb mint a volt egyszer egy vadnyugat (és a volt egyszer egy amerikától is jobb) pedig ezek mind egytõl-egyik kiváló filmek de ez üti mindet
amiket meg írtál, azokkal teljesen egyetértek, nagyon összefogott, komoly írás, nem vagy véletlenül filmkritikus vagy valami hasonló? (most komolyan)
Bár látom eléggé megakadt a téma, de nekem csak most sikerült megnéznem A Jó, a Rossz és a Csúf címû filmjét a rendezõnek, aztán gondoltam megosztom a fórumozókkal a gondolataimat.
Sergio Leone klasszikusát nem csupán minden idõk egyik legjobb westernfilmjeként tartja számon a filmtörténet, hanem minden idõk legnagyobb alkotásai sorába is bejegyezte. A három fõhõs köré szervezõdõ történet középpontjában a karaktereknek az egymással való viszonya, útjaik keresztezõdése áll. Szõkérõl (Clint Eastwood) a rendezõ semmit nem árul el a nézõnek; nem tudjuk meg, honnan jött, van-e családja, s hogy hova tart. Nem ismerjük a gondolatait, sem az érzelmeit, de több jelenet utalhat néhány jellemvonására. A túléléshez szükséges kemény öntörvényûsége mellett meghúzódik egy kevésbé megragadható emberséges vonása is. Ebben a világban (vadnyugat) azonban csak az marad életben, aki kõvé dermeszti önmagát. Ezt az életszemléletet felismerve (és számos ellenfél holttestén „átlépve”) jutnak el hõseink is sorsuk végkifejletéhez, amikor szembesülniük kell önön képességeikkel. Azt a tényt, hogy csupán õk hárman maradtak talpon a történet végére, legfõbbképp jellemük magyarázhatja: cselekedeteiket nem érzelmeik, hanem érdekeik mozgatják mindvégig. Ennek ellenére nem jelenthetjük ki teljes bizonyossággal, hogy érzelmeik nem kerülnek olykor felszínre. ... Nem sokkal kidolgozottabb Angyal Szem (Lee Van Cleef) karaktere sem, de az õ tetteinek és döntéseinek mozgatórugója bérgyilkos kilétébõl fakadóan egyértelmûen megfogalmazódik (konkrétan a pénz). A legkidolgozottabb és legösszetettebb alak Tuco, a Csúf. Nem az õ elbeszélésébõl ugyan, de kiderül szüleivel való kapcsolatának lényege, ami magyarázatot ad érdek vezérelte motivációira. A film egyik csúcspontja a Tuco és bátyja, Ramirez atya közt lezajló dialógus, mely megpróbálja megértetni és (talán kicsit?) felmenteni a „tékozló fiút”, aki nem volt képes hazatérni a szülõi otthonba. Mikor megtudja, hogy anyja és apja is meghalt, egy pillanatra meginog, de aztán újra megkeményíti magát, s mentségeket sorolva bújik ki a felelõsség alól. Mégsem ítélkezhetünk egyik testvér fölött sem, hisz egy ilyen világban az „embernek csak két választása van: vagy papnak áll, vagy útonálló lesz.” A három fõhõs közül Tuco az, akit a leginkább érzelmeik irányítják, ezért is kerül idõrõl-idõre kilátástalannak tûnõ helyzetbe. A pénzhajszolás közben olykor elveszti racionális ítélõképességét. Nagyfokú kapzsiságát és önteltségét sajátos humorával és felesleges fecsegésével próbálja leplezni. Mindhármukat egy cél vezérli, egy elrejtett pénzes zsák megszerzésének kilátása, s ennek érdekében látszólagos szövetségest keresnek a másikban (elõször Tuco Szõkében, majd Angyal Szem Szõkében), de mindeközben egy pillanatra sem bíznak meg egymásban. A történet egyszerû, egy szálon fut, s csupán a szereplõk kapcsolódnak be különbözõ idõben. Valahol egy temetõben, egy ismeretlen sírban rejtették el a hadsereg pénzét, kétszázezer dollárt. Ezt a helyet kutatja Angyal Szem, s halad át azon áldozatai holtteste fölött, akik kapcsolatba kerülnek a pénzzel. Másik két hõsünk a film felénél szerez tudomást e hatalmas vagyonról. A pénz létének ismerete elõtt úgy is tûnhet, hogy Tuco és Szõke között valamiféle cinkos barátság van, hisz együtt tesznek szert kisebb összegekre sajátos módszerükkel (Szõke veszi fel a Tuco-ra kitûzött vérdíjat, hogy aztán õ lõje el a társa nyakán szoruló hurkot). Ezt a kapcsolatot azonban inkább az érdek tartja össze, ám együttmûködésük bizalmat is feltételez, s itt talán jogos Tuco aggodalma, hisz az õ élete függ mindig hajszálakon. Kettejük sajátos viszonyát önfejûség és sértõdöttség is meghatározza, s ez vezet a késõbbi „bosszúhadjáratokhoz”, amik egyre kíméletlenebb formát öltenek (ld. Sivatagi jelenet). Szõke élete végül egy véletlen fordulaton múlik, neki árulja el egy haldokló katona a pénz pontos helyét. Ezzel az információval a birtokában átveszi az irányítást Tuco és késõbb Angyal Szem felett is. A végsõ hármas pisztolypárbaj után megérdemelt jussával eltûnik a láthatáron, ahonnan jött. Emberségének utolsó megnyilvánulásaként a pénznek csupán a felét veszi magához (a kapzsiság hiánya is megkülönbözteti Tuco-tól), s társa életét is meghagyja. Ugyanakkor megjegyezhetjük itt, hogy Tuco két ízben is lelkiismeret-furdalás nélkül nézné végig Szõke haldoklását (ld. Szõkét a felakasztástól egy becsapódó bomba menti meg, majd a sivatagi haláltól a hirtelen jött „drága” információ). ...
Szóval nagyon tetszett ez a film, s talán az irományom nyomán más is kedvet kap hozzá, hogy megnézze.
cású csé
oké maskor jobban odafigyelek.a zeneket morricone irta :)
A topic címét azért fontos helyesen írni, hogy rá lehessen keresni; a hozzászólások esetében már mindegy. A nyelv nem állandó hanem folyamatosan változik, leggyorsabban az informatika és a diákok alkalmazott szókincse módosul. A gyakran használt külföldi szavak meghonosodnak, pl.: topik, szmájli. A filmrendezõ csávónak -ez cigány eredetû szó, de magyarban is használják akár így, toldalékkal is- nem változik a neve, hacsak meg nem változtatja.
Nos Azt hittem,hogy ide akkor is lehet kérdéseket feltenni,ha nem olvastad el az elõzõ 50 (vagz még több) hozzászólást,de ha ez igy megy,hát kösz,hogz elõre is szoltál.Ja és bocs,hogy TE nem tudod elolvasni az áltlam magyar nyelven írt hozzászólást,más el tudta eddig,és nem hiszem,hogy csak én nem írok magyar ékezetes betüket. Na meg igaza van Tetsuo-nak,tányleg szarul írtátok ki a topic-ot,neked pedig Tetsuo, egy nem rosszindulatú tanács,ne magyaríts angol eredetû szavakat,ezt az elvet kóvetve a kóv szavakkal beszélnénkÉ cset,nikk,szmájl(amit ide is így írtak,és 100-szor nehezebb kiolvasni,mint a smiley-t).Persze vannak olyan szavak is amiknek meg van a magyar megfelelõjük.Ezt csak azért,mert vannak egyesek akik nehezen tudják olvasni a magyar beszólásokat.
Jól elb@sztad a nevét.. Legalább topikcímbe írjatok helyesen!!!
Hello En is lattam a filmeit,es a jo a rossz es a csuf tetszett nagyon(meg az elozo ket resze),am ez azert is,mert nagyon jo a zeneje.Orulnek ha elarulna valaki,hogy kim is szerezte a zenejet???Nagyon orulnek a szerzo nevenek,elore is koszi Helo nYni )--(
volt 1x 1 vadnyugat, és a 2 dolláros film, és a jó a rossz és a csúf.. ezek a kedvenceim... volt 1x 1 amerika szerintem az uncsi kicsit
hát ezt írtam én is
Leonet szeretni kell!!!!!!!!!
szerintem vontatott de ez egyaltalan nem szamit mert ezek adjak meg a filmjei hangulatat
az igaz, hogy a filmjei úgy tûnnek mintha vontatottak lennének.......
de mégse........
az egész film hatalmas
ja a Tuko-s rész az qrva nagy :)
ja es a morricone zeneji meg emlekezetesebe teszik ezeket a filmeket
nem volt annyira bonyolult.vegso soron james woods elarulja benne a baratait.leone szeretett egy kisse vontatott filmeket rendezni.pl a jo a rossz es a csuf nem egy rovid film.ez a filmje tele van abszurd helyzetekel.pl tuko osszekeveri a jenkiket a deliekel a rajuk rakodot por miatt.vagy amikor clint eastwoodot egy agyugolyo menti meg.azert erre a jelenetekre es filmekre mindig emlekezni fognak.
Az én kedvencem a Volt egyszer egy amerika.. igaz a vége a mai napig homályos, de sebaj +hozzá jön még Morricone zsenialitása is. meg ezeké az embereké: Joe Pesci Robert De Niro James Woods Treat Williams Elizabeth McGovern
Biztos lehetsz benne, hogy ezt a nagy nevet a mai fiatalok töbsége nem ismeri.
Kedvencem: A Jó a Rossz és a Csúf
Leone kedvenc színész Clint Eastwood
hogy hogy lehett?hidel van egy jo paran akiknek fogalmuk sincs ki volt
a nevem senkit nem o rendezte hanem tonino valeri.az egy zseni ket haver egy balek szinten.ezeknek a filmeknek csak a forgatokonyvet irta.eleg sok filmbe volt tanacsado.
JA a forrás az IMDB.com
Sergio Leone Filmjei mint iró jegyzi õket és rendezõ:
Troppo forte (1986/I) ... aka Great! (1986) Once Upon a Time in America (1984) ... aka C'era una volta in America (1984) (Italy)
Mio nome è Nessuno, Il (1973) ... aka Lonesome Gun (1974) (USA) ... aka Mein Name ist Nobody (1973) (West Germany) ... aka Mon nom est personne (1973) (France) ... aka My Name Is Nobody (1974) (USA) Giù la testa (1971) (story) ... aka Fistful of Dynamite, A (1972) (UK) (USA: alternative title) ... aka C'era una volta la rivoluzione (1971) (Italy) ... aka Duck, You Sucker (1972) (USA) ... aka Once Upon a Time... the Revolution (1971)
C'era una volta il West (1968) (screenplay) (story) ... aka Once Upon a Time in the West (1969) (USA) ... aka There Was Once the West (1969) (USA: literal English title) Buono, il brutto, il cattivo, Il (1966) (screenplay) (story) ... aka Bo, el lleig i el dolent, El (1966) (Spain: Catalan title) ... aka Bueno, el feo y el malo, El (1966) (Spain) ... aka Good, the Bad and the Ugly, The (1967) (USA) ... aka Good, the Ugly, the Bad, The (1967) (USA: literal English title) Per qualche dollaro in più (1965) (screenplay) (story) ... aka For a Few Dollars More (1967) (UK) (USA) ... aka Für ein paar Dollar mehr (1966) (West Germany) ... aka For Some Dollars More (1965) (International: English title) ... aka Muerte tenía un precio, La (1966) (Spain) ... aka Por unos cuantos dólares más (1966) (Spain) ... aka Por unos pocos dólares más (1966) (Spain) Verdi bandiere di Allah, Le (1964) ... aka Slave Girls of Sheba (1964) (USA) Per un pugno di dollari (1964) (story) ... aka Für eine Handvoll Dollar (1965) (West Germany) ... aka Fistful of Dollars, A (1967) (USA) ... aka For a Fistfull of Dollars (1964) (UK) ... aka Por un puñado de dólares (1964) (Spain) Romolo e Remo (1961) (dialogue) (story) ... aka Duel of the Titans (1963) (USA) Colosso di Rodi, Il (1961) ... aka Coloso de Rodas, El (1961) (Spain) ... aka Colosse de Rhodes, Le (1961) (France) ... aka Colossus of Rhodes, The (1961) (USA) Sette sfide, Le (1961) ... aka Seven Revenges, The (1967) (USA)
Ultimi giorni di Pompei, Gli (1959) ... aka Últimos días de Pompeya, Los (1960) (Spain) ... aka Last Days of Pompeii, The (1960) (USA) ... aka Letzten Tage von Pompeji, Die (1959) (West Germany) Nel segno di Roma (1959) ... aka Im Zeichen Roms (1959) (West Germany) ... aka Regina del deserto, La (1959) ... aka Sheba and the Gladiator (1959) (USA) ... aka Sign of Rome (1959) ... aka Sign of the Gladiator (1959) (USA) ... aka Sotto il segno di Roma (1959) ... aka Sous la signe de Rome (1959) (France) Afrodite, dea dell'amore (1958) (screenplay) ... aka Aphrodite, Goddess of Love (1958) (USA) ... aka Slave Women of Corinth (1958)
Kihagytad a "Nevem Senki"-t....azt is Õ rendezte és szintúgy Ennio Morricone a zeneszerzõ
"ismeritek ezt a rendezot?"
Te... hogy a bantaba vagy kespes ekkora baromsagot kerdezni ? :)))))))
ismeritek ezt a rendezot?sajnos keves filmet rendezet.1.rodoszi koloszus 2 egy mareknyi dollarert.3par dollaral tobbert.4.jo a rossz es csuf.5.volt egyszer egy vadnyugat.6.egy mareknyi dinamit.7.volt egyszer egy amerika. remelem mindett beirtam.es mindegyiknek morricone irta a zenejet