valószínûleg valamilyen szenderféleség (nagyméretû lepkék) a pödörnyelv (íme a szakkifejezés ;) ) és a 3-4 centibõl legalábbis erre tippelek (a nyelv szinte 100%-osan lepkefajtára utal) nem feltétlenül pont így nézett ki, de általában elég szõrös teste van.
Láttam ma egy bogarat(ez nem biztos)ami kb 3-4 centis volt és tök úgy nézett ki mint egy kolibri csak a hosszú csõr helyén egy szívóka volt amit vissza tudott kunkorítani(micsoda szakkifejezés:D). A muskátliból gyûjtötte a nektárt vagy valami ilyesmi:) Nagyon nem zavarta hogy nézem. Simán meg is foghattam volna. Valaki tudja milyen jószág volt ez?
attól, hogy egy magyar és olaszt fotós botlott egyet, még ne törjünk pálcát az egész társaság felett:)
állókép volt eredetileg, az otthoni makettet rakta be néhány fadarab meg styrofoam közé
Szeretnék így érteni a PS-hez...:) bár állóból könnyû mozgót csinálni, de mozgóból állót az nem menne...
A National Geographic washingtoni szerkesztõségének közleménye
A washingtoni szerkesztõség felülvizsgálta a júliusi számban megjelent, a tanzániai barabaig nép elefántvadászatáról szóló képanyagot.
„A National Geographic 2004. júliusi számában képriportot közöltünk a tanzániai barabaig nép elefántvadászatáról.
Mélységesen csalódtunk, amikor tudomásunkra jutott, hogy a fotográfus megtévesztett bennünket, s három, a lapban közölt kép nem pontosan a kísérõszövegben leírt helyzetet ábrázolja.
A lap (magyar kiadásának) 114-115. oldalán olvasható képaláírás szerint "vállukon a szavannán elpusztult állat agyarával térnek haza a barabaig férfiak". Röviddel a cikk megjelenése után több olvasó fölhívta a figyelmet arra, hogy a 114. oldalon halványan, de félreismerhetetlenül számok láthatók az agyaron - amit mi nem vettünk észre a cikk közlése elõtt. Azóta megtudtuk, hogy az agyarak a Tanzániai Vadvédelmi Minisztérium tulajdonát képezik. Magyarázatot kértünk Gilles Nicolet fotóstól, aki elismerte, hogy a vadászok tõle kapták az agyarakat, miután õ kölcsön vette azokat a helyi vadvédelmi hatóságtól.
Ez szöges ellentétben állt azzal, amit Nicolet közölt velünk - több alkalommal is - a cikk készítése során. Szigorú belsõ ellenõrzési és mérlegelési rendszerünk részeként általában független források révén is ellenõrizzük a felvételek készítési körülményeit. Nagyon kevés olyan eset adódik, amikor ezt nem tudjuk megtenni. Ez is az ilyen esetek egyike volt, s mi úgy jelentettünk meg a cikket, hogy tudtuk:nagyrészt Nicolet elmondására hagyatkozunk.
A fotós agyarakkal kapcsolatos aggasztó beismerése után nyomban vizsgálni kezdtük a cikk többi képét is, s megállapítottuk, hogy a 121. oldalon látható két kép - melyeken a képaláírás szerint egy vadász magához veszi a lándzsáját, illetve kiveszik az elefánt agyarát - valójában néhány évvel korábban készült, s nem barabaigokat ábrázol.
E cikk közlésével mulasztást követtünk el olvasóinkkal szemben. Most felülvizsgáljuk belsõ munkafolyamatainkat, hogy - tõlünk telhetõen - ne fordulhasson elõ újra hasonló hiba. Újra megvizsgáljuk Nicolet korábbi egyetlen cikkét is, amely a National Geographicban megjelent ("Hunting the Mighty Python", 1997. május); ez ideig annak összes képe és képaláírása pontosnak tûnik.
Az Amazonas menti õserdõk megmentése érdekében katonai helikopterek járõröznek a térségben. A brazil hadsereg mûholdfelvételeket is felhasznál az erdõpusztítás megakadályozására.
A brazil légvédelem 18 helikoptere rendszeres járõrözésbe kezdett a héten az Amazonas õserdõiben, hogy elejét vegye a növényzet kipusztításának. A hadsereg aktív természetvédelmi közremûködésérõl a hét elején született megállapodás a védelmi és környezetvédelmi minisztérium között.
A hadsereg helikopterei felhasználják a brazil ûrkutatási intézet mûholdfelvételeit és az Amazonas-vidék védelmét biztosító intézmény adatait is. A természetvédelmi szolgáltatás és ellenõrzõ feladat elvégzéséért a védelmi minisztérium tízmillió real (3,3 millió dollár) honoráriumot kap.
A brazil környezetvédelmi minisztérium adatai szerint az Amazonas-vidéki esõerdõkben 2002 augusztusától a következõ év augusztusáig 23 750 négyzetkilométer nagyságú területen pusztították ki a növényzetet a helyiek, újabb termõföldek meghódításának céljával. A 2003-as erdõirtás mértéke 2 százalékkal volt magasabb az elõzõ évinél.
A nyári uborkaszezonban egy butáni kisfalu azért kerülhetett a nemzetközi média érdeklõdésének középpontjában, mert a település egyik öszvére egészséges utódnak adott életet. Egy az egymillióhoz annak az esélye, hogy egy öszvér szaporodóképes.
Az eset a butáni hegyi falucskában, Dorikha-ban június elején történt. A fekete kiscsikó teljesen egészséges. Az esetrõl a butáni angol nyelvû Kuensel Online számolt be. A híradásból az sajnos nem derül ki, hogy szamár vagy ló volt-e az apa.
Az öszvérek két típusa
A magyar nyelv, csakúgy mint a butáni, nem tesz különbséget az öszvérek két, küllemben rendkívül eltérõ típusa között. Egészen más kinézetû öszvér születik ugyanis, ha ló kancát kereszteznek szamár csõdörrel, mint amikor szamár kancát pároztatnak ló csõdörrel.
Az elsõ esetben értelemszerûen inkább a lóra, a másodikban a szamárra hasonlít az öszvér. Az angol nyelv különbséget is tesz a két típus között: az elsõt mule-nak, a másodikat hinny-nek nevezik. A butániak mindkettõt drelnek hívják.
Mindkét típusú öszvér lehet hím és nõstény is.
Miért nem tudnak szaporodni az öszvérek?
A szamaraknak és a lovaknak eltérõ a kromoszómaszámuk: a szamárnak 62 (31 pár), a lóé 64 (32 pár), az öszvéré általában 63 (31 és fél). Mivel kromoszómaszámuk nem páros, a kromoszómák nem képesek maradéktalanul párba rendezõdni, így az öszvérek sem egymással, sem más állattal nem képesek szaporodni.
Elõfordul azonban, hogy a nagyobbik kromoszóma számú szülõtõl nem csak egy kromoszómát, hanem egy egész pár örököl az utód, így az öszvér elméletileg szaporodóképes lesz. Ennek esélye egy az egymillióhoz. Az összes ismert eddigi eset során az öszvér nõstény volt.
Arra nézve nincsenek statisztikák, hogy hím öszvéreknél ez milyen gyakran fordul elõ, mert õket általában egész kis korukban ivartalanítják. Erre azért van szükség, mert bár a hibridek hiába nem szaporodóképesek, vannak szexuális ösztöneik. Egy párzásra kész, megvadult öszvér pedig veszélyes, hiszen az öszvér például a lovaknál is erõsebb állat.
horvátországban is lehet jó képeket csinálni, én vadásztam valami remeterák szerûséget, rohadt pici volt kb akkora mint 1 öt forintos csigaházzal együtt
szóval inkább 650euroért megyek valamerre, mint 6500 euroért egy többé-kevésbé sznob társaságba... itt azért a helyszínen van a hangsúly és azon, hogy ott mik vannak, nem azon, hogy ki melyik emeletén lakik a luxusyachtnak. de ez erõsen magánvélemény :)
Informatika és tudomány
