Éltem Londonban eleget, de én elég sok csinos, és értelmes lányt láttam, nem tudom miről beszélsz ;D Mindegy, gondold át amit mondtam. Tökéletes nem létezik, már alapvetően az univerzum is azért létezik ebben a formában, mert tökéletlen ;D Ez segített kialakítani mindent, ergó maga a szépség is ebben rejlik, csak meg kell látni. :) Ne hajszolj a fejedben létező képet, mert nem véletlenül nem találod oda kint. Csak bent létezik ;D
hat ahol en vagyok egyre kevesebb az intelligens no:D Angliaban rosszabb a helyzet...az hagyjan, hogy ostobak, de el vannak hizva, mert mindenki mireliten es a McDonaldsos kajan el
Tehat vagy minden no hulye, es nyomorek, ami tudjuk, hogy nem igaz, vagy a te elvarasaid tul nagyok, vagy pediglen valami nagy nagy baj van veled. Nem, ez kizart... Mind hulye ribi
Lehetseges igazad van, de a dolgok megtortennek...es meghozza ugyis, hogy amikor nem kepzelek hozza semmit csak remenykedem benne, hogy esetleg valami osszejon, ha pillanatra megcsap a gondolat es mar valami le van fixalva, azok utan mindig tortenik valami varatlan dolog....a masik a kifogasok, amiket hallgattam eddig is...mind egy kaptafa...majd egyszer leirom neked, ha lesz idom....
Azert mondtam, amit mondtam, mert ezt kb. En is irhattam volna, 2 evvel ezelott. Azota rajottem, hogy a hiba bennem volt, a hulye idealizalasommal, stb. :) Nekem az az erzesem te is ezt teszed, kergetsz valami orult gyermekes idealt mind a kiszemelt norol, mind a vele valo ismerkedesrol, kapcsolatrol.
konnyu engem hibaztatni mindig, ha nem ismered a korulmenyeket:)) en csak ennel a levelezesnel ismertem fel, hogy az en hibam...de ez a csaj amugy se lelkesult szoval mit erolkodjek ilyennel??
viszont van szamodra szamtalan sztorim, ahol mindent normalisan kezeltem es en voltam az aldozat vagy eppen rosszkor tortent minden rossz idoben...
Antifeminista? Megis m8 bajod van azzal, hogy egyenlo a 2 fel? :D elmondasod alapjan a hiba benned van, a kudarcok oka te magad vagy, miert a noket okolod?:)
ez az oldal kicsit tuloz es altalanosit:D ennyire meg en sem vagyok antifeminista
Nem akarok reklámot csinálni nekik, na jó mégis: ferfihang.hu Bocs, ha nem fér bele, törölje az admin, nem bánom...
Legutobbi levelezesem egy novel:) ezt elismerem en rontottam el konkretan, de miutan atejtett a palankon egy masik egyed otthon Magyarorszagon itt is varatlanul szoltam be neki, mert mar nincs turelmem egyikhez se...:D
Csaj: Bocsi ha kicsit sok volt ☺ 2016. JÚLIUS 6. 5:40
En:nem volt sok...elso benyomasra tobb van benned mint amit gondoltam;) te meg a regi rendszervaltas korabeli szulott vagy mint en...mi szivtuk meg igazan nem a szuleink akik orrba szajba panaszkodtak... 2016. JÚLIUS 6. 11:52
Csaj: Ez egy kicsit degradalo volt annak ellenere hogy gondolom "bòknak"szantad Ugye tudod? 2016. JÚLIUS 6. 17:12
Szinten o: Ezekszerint kevesebbet " neztel ki belolem" nem csipem az ilyen elszolasokat. Azt Se tudom miert irtal ram egyatalan? Nincs celja a beszelgetesnek akkor nem irogatok neked vissza.
en amugy lassan ilyen szinten allok veluk:) en is ezt mondtam volna a kis pultos ribinek:D
my love my life/my prety girl/you wreck my heart ...
oregszem ugyanugy, mint mindenki mas, de egyre rosszabb minden...es volt idoszak amikor eppen ezert az idosebb nok utan kutattam, mert veluk azonos agyi szinten ereztem magam...jobb volt a tarsalgas, az eletrol alkotott kep...celok...nem ertelmetlen zagyvasagokat kellett hallgatnom, mint amire a mai huszoneves vagyik...jol bebaszni valamelyik buliban posztolgassuk a kepeket FB-ra, Szelfie meg minden istennyila...nem vagyok erre vevo..
uhh...az a baj en inkabb az eszemre hallgatok mar...eleg nagy a szuresi rendszerem nok teren...nalam az is gond, ha az illeto dohanyzik es olyan a stilusa, mint egy utszelinek...ezenkivul keptelen vagyok azt is toleralni, hogy a csaj inkabb a telefonjat reszesiti elonyben, mint engem...gyoker egy vilag van, amikhez rendkivuli modon "alkalmazkodnak" illetve fogalmazzunk ugy belerohan mindenki fejjel a falba...rengeteg szocialis problema van, amiken nehezen teszem tul magam...
Ejj nem irtam vegig amgy, no mindegy... Persze nyilvan, csak nekem fura picit, az a hozza allas, hogy ha rovid idon belul nincs semmi akkor nem is lesz soha. Nekem is szajkoztak ezt sokan, es nem lett igazuk. Mindenki menjen a szive utan, akkor maximum magat hibaztathatja. De hogy akar barki is tanacsot kerni @ net? Pont ez az, ot csak en ismerem elegge, es akirol kerdestek ot is csak ti ismeritek. Azt gondolom, hogy baj akkor van, ha meg sem nyilik a leanyzo a lelki vilagaval kapcsolatban, es ugy offol le. Na akkor lehet baj, de ha elmondja miujsag van, akkor az nem veletlen. Az egy kulcs hozza. A nok amugy sem olyan egyertelmuek, mint ahogy a ferfiak varjak, azt kell nezni sokszor mot tesz, es nem azt amit mond. Ha beszel magarol akkor jo lehet, csak ido kerdese. Ha ezt nem tudod elerni nala akkor tenlyeg felesleges az erofeszites.
Ez azert nem egyszeruen futas volt, volt eleg informaciom a lanyrol, ami alapjan tudtam, hogy az ő szivehez az ut igy vezet. :) Ezert mondtam, hogy nem minden no egyszeru, sot, altalaban nem azok. Az en esetem meg extremen kacifantos volt. :) Cserebe a kutartasomert eletem szerelmevel lehetek, akinel jobbat soha nem is almodtam. Teljesen olyan, mint amilyennek elkepzeltem eletem tarsat. Sot, ez a hosssu ismerkedes is igazabol olyan volt, amilyennek elkepzeltem azt az utat, amivel megismerem majd eletem parjat. Mindig is ugy tartottam, hogy az a lany, aki engem elfog tudni fogadni, meglatja bennem az erteket, az biza nem adja magat konnyen, mert az o benne levo hatalmas ertekeket, az extrem nagybszivet
Tobb, mint egy eve "kergetek" egy lanyt. Ahanyszor en hallottam, hogy csak baratok, hahahah. Mar egy agyban alszunk manapsag szal... jah turelem sokszor kifizetodik ;)
Egyszer belezúgtam egy csajba. Gyönyörű arc, formás test, szerelem első látásra. Kiderült, hogy vegyészmérnök, gyógyszergyárban dolgozik (én akkor éppen villamos-vezető voltam). Mindegy azért bepróbálkoztam. Vettem virágot, voltunk moziba stb. 2 hét után azt mondta túlzottan nyomulok és kidobott. Néha írtam neki egy sms-t, pár hét múlva újra összefutottunk. Addig jártattam a számat amíg nem adott még egy esélyt. Ez 13 éve volt és 3 hét múlva szüli a 3-ik gyerekünket. Szóval van akiért keményen meg kell küzdeni. Mondjuk értékesebb is szerintem.
Yay de jo, hogy a lanyok kozel sem olyan egyszeruek, mint ahogy a ferfiak tobbsege gondolja ^^ az en tapasztalatom meg ez...Meg hogy ilyen tamaban az ember ne hallgasson masra, csak a szivere ;)
Barátom látszik hogy sajnos nem vagy elég érett ahhoz, hogy átlásd a párkapcsolat komolyabb dolgait. Tudod vannak olyan nők akikért igenis küzdeni kell , de látszik hogy te inkább menekülőre fogod a kitartás helyett. Öreg hiba.
Sziasztok! Mindenkinek kellemmes éjjel-t kivánok.,mivel 1 :35 -van :)VideóBaby te nem tettél semmit se,"""""A személyes véleményem és tapasztalatom az, hogy azt a csajt akivel nem jut 2-3 hét alatt semmire az ember azt el kell felejteni. Csak felesleges időt/energiát beleöl és úgy sem lesz semmi a dologból. A csajok már első látásra eldöntik úgyis, hogy akarnak-e valamit vagy nem." . Már elnézést kérek az őszinte véleményem miatt , de aki ezt irta valószinűleg nincsen tisztában azzal hogy vannak olyan nők ,akikért igenis küzdeni kell . Vannak olyan nők akik nem adják könnyen magukat miután rengeteg párkapcsolati csalódás érte őket.
A személyes véleményem és tapasztalatom az, hogy azt a csajt akivel nem jut 2-3 hét alatt semmire az ember azt el kell felejteni. Csak felesleges idõt/energiát beleöl és úgy sem lesz semmi a dologból. A csajok már elsõ látásra eldöntik úgyis, hogy akarnak-e valamit vagy nem.
Öhm... Nem kötözködés képpen, de: "nem szabad ezt megmondani,mert kerülni fog" = Nem lesz esélyed nála soha, mert nem is akarna tõled semmit, ha emiatt kerül; "de azóta néha utál, néha bír" = Most akkor melyik? /Döntésképtelenség, már rosszul kezdõdik.../; " õ egy kedvesebb fajta lány" = A fenti kettõ ennek ellentmond... ; "Depressziós, vagyok, de nem megyek orvoshoz, mert nem segítenek sosem. Az öngyilkosságon gondolkoztam meg a fûvön. De füvet nem tudok, szerezni, öngyilkos, meg egyszerûen nem merek, lenni. Mit csináljak? Segítsetek légyszí. Tanácstalan vagyok , hogy hogy szerezhetném meg. :((((( " = 1. Ez még nem depresszió, hogy öngyilkos akarsz lenni, max. öngyilkossági hajlam; 2. Fûvön-t rövid û-vel írjuk; 3. Akkor ne legyél öngyilkos, ha nem akarsz az lenni; a mit csinálj kérdésedre válasz: Felejtsd el, találsz jobbat, ha szeretnél, sok lány van még ezen a bolygón, de ráérsz még kb. 4-5 év múlva, még a szexre is bõven (sokat komolyodsz addig /remélem/. Tudom, már nem divat, ha valaki 18 éves koráig nem "tosz" meg valakit, de ezt valaki még értékelni fogja .
12 évesen még nincs is mivel bogaram. az a bébirépa max pisilésre való. ha már 3 topikba is bemásoltad, akkor mire gondoljon az ember?
JA, hogy pont én nem vagyok elég idõs a szerelemhez, persze a 12 évesek már dugnak. Hogy érted azt, hogy lefirkantottam??? Minek írnék ide, ilyen hosszan egy kamu sztorit?
13 évesen ne csajozz. kevés vagy még hozzá. a kiscsaj is kevés a pasizáshoz ennyi idõsen. amúgy meg, szerintem ezt a sztorit csak úgy random lefirkantottad.
Sziasztok! 13 éves vagyok és van egy lány az osztályban akibe szerelmes vagyok. Az a baj, hogy nem vagyok, jóképû, menõ, swag sem és a menõ öltözködéshez sem értek, azt sem tudom, hol vegyek gatyát. A csajozáshoz sem értek... az a típus vagyok aki alig bír megszólalni, de megtudom, néha röhögtetni. 2 éve jött az osztályunkba, a menõbb csajokkal barátkozott össze akikkel nem túlzottan,de jóban vagyok. Akkoriban elkövettem egy hatalmas hibát: elmondtam neki, hogy szerelmes vagyok belé és megtapasztaltam, hogy õ olyan fajta akinek ezt nem szabad ezt megmondani,mert kerülni fog. Utána sikerült beetetnem, hogy csak a haverja vagyok és annyira közel kerültünk egymáshoz, hogy azt mondta én vagyok a legjobb fiú barátja. Akkor azt hittem, meglesz. De akkor egyszerûen megunt és normális, logikus indok nélkül megutált. Utána sikerült kibékülnünk, de azóta néha utál, néha bír. Amúgy õ egy kedvesebb fajta lány, de nem az eltúlozott fajta. Mostanában, gyúrtam, de sehogy sem látszik semmi. Nem jön össze semmi. Szép lány. Ezért is az osztályunkban minden fiú rá pályázik és vannak nálam erõsebb, izmosabb , jóképûbb fiúk is akiket bír. Depressziós, vagyok, de nem megyek orvoshoz, mert nem segítenek sosem. Az öngyilkosságon gondolkoztam meg a fûvön. De füvet nem tudok, szerezni, öngyilkos, meg egyszerûen nem merek, lenni. Mit csináljak? Segítsetek légyszí. Tanácstalan vagyok , hogy hogy szerezhetném meg. :((((( Segítsetek.
egyszerûen teljesen felesleges a kettõt összekeverni. szerelmes akkor vagy, ha ennek az érzésnek a tárgya kitölti minden pillanatodat, boldoggá tesz, eufórikussá. õt akarod boldoggá tenni önmagaddal. sohanem akarsz tõle elszakadni kis idõre sem. ha távol vagy tõle, számolod a pillanatokat, amikor újra együtt lehettek. fejedben ott a rózsaszín köd, a szíved az övével együtt dobban, a közelében sokkal hevesebben. szeretni pedig kötelezõ alapon is lehet (pl. rokoni kapcsolat), de lehet bárki iránt is érezni, akivel empatikus vagy, kedveled a stílusát, egóját, törõdsz vele. nem sajnálod a vele töltött idõt, hanem jól érzed magad a társaságában( barátok, kollégák, ismerõsök). mind a 2 elmúlhat.
Ez már a köszi kategória. Azt meg, hogy nem toltál le azt külön köszönöm, ma már jobban vagyok. Az önértékelési problémát meg milyen irányba érted? Ha a kérdést nézem ez alulértékelés, ha csak azt amit tegnap, az már egy kicsit túlértékelés. Lehet, hogy mindkettõ. Amúgy holnap délután meg is ejtem a beszélgetést.
Felõlem depis is lehetsz... Az, hogy hogyan válaszolsz, a te dolgod, én nem toltalak le miatta. Az én véleményem az, hogy te egy önértékelési problémákkal rendelkezõ egyén vagy. Majd kinövöd.
Hogy a "problémádhoz" is hozzászóljak: hívd el a csaj rohadt gyorsan randira, mielõtt nem teszi meg más. Egy kapcsolattól sosem kell félni, mert mindig ad egy tapasztalatot, legrosszabb esetben dugtál egyet. Ennyi. Nem kell a dolgokat bonyolítani.
Kicsit eltúloztam magam, lehet, de csak kicsit. Minimum 80 százalékát még mindig fenntartom. Lehet, hogy valahol, máshol, nagyon távol innen hasznossá is tehetnéd magad, és szerintem hasznossá is teszed, ha naponta itt lógsz. De az ilyeneket tényleg hanyagold. Ha egy kicsit is adsz egy 15 éves 'senki' szavaira. Amúgy egy 15 évesnek nem lehet rossz hangulata? Nem bosszanthatja valami és nem válaszolhat valamire ugyanolyan (vagy nagyon hasonló) stílusban, mint amilyen flegmán kapott egy, a világnézetével teljesen ellentétes kijelentést? Amúgy igen, kiakadtam, ha a koromat tudod, azt is biztosan elolvastad, hogy miért is. Bár lehet, hogy nem érted...
Ajánlom figyelmedbe a topik alcímét.
VIP vagyok, igen, naponta itt lógok, nem sajnálom azt a párszáz forintot. Látom, nagyon kiprovokáltalak, 15 évesen így kiakadni...
Itt azért jó páran másképp gondoltjuk. A te felfogásodról meg senki sem tehet, de ha így gondolod, hát hajrá. Szerinted neked van igazad, szerintem nekem.
Ja, hogy VIP vagy. És úgy látom a környék nagy-mindent-megmondó-embere is. Én [email protected], hogy Te 'zõd' vagy, mi pedig csak kékek, meg hogy, milyen vagány, ha beszólsz olyan dologba, amirõl még a saját állításod szerint sincs fogalmad.
A téma nem érdekel, bajod nincs, segíteni senkinek sem segítettél. Akkor miért kellett ezt? Értem, tudom, mostanában demokráciával meg szólásszabadsággal dobálódzunk mindenhol, mi emberek. De akkor inkább állj ki a 'zõccséges' elé és ordibáld, hogy b*** és pajzán az aki uborkát vesz, mert úgyis csak önbeteljesülési célokra használja fel.
Hajrá! Ennyi idõsen még én is kb. így viselkedtem, ezért gondoltam, hogy segítek, bár szerintem ilyen helyzetben nem egyszerû, ott kellene lenni legalább kívülállóként, hogy lássuk, de valamelyest lehet így is :) Egyet mondok, ha rosszul is sül el valami, nem biztos, hogy 5 év múlva visszatekintve te is rosszként gondolsz majd vissza rá ;)
Amúgy, ha lehetne betûméretet állítani, akkor hetvenkettessel írnám, de remélem így is átjön a hatalmas: RESPECT.
Gondolkodtam rajta, de el is vetettem, mert ez nem én vagyok. Arra figyelj, hogy lehet épp a sikert veted így el ;) Mert nem te vagy az, aki sikeres ;) Végképp nem az akinek van csaja ;)
Ez pedig nagyon odavág, mert, ... nehéz belátni, de piszkosul igazat beszélsz.:) Na köszi, tényleg, és neked is Gercse. Most már tudom a tutit, holnap meg elkezdem gyakorlatba ültetni.
Igazából ez antik görög világbeli felfogás ;) Pl megtalálható a Kr. e. 400 körül élt Platónnál az Állam c. munkájában (604D).
"Gondolkodtam rajta, de el is vetettem, mert ez nem én vagyok." Arra figyelj, hogy lehet épp a sikert veted így el ;) Mert nem te vagy az, aki sikeres ;) Végképp nem az akinek van csaja ;)
Igen, ez. Ez az. Hiába vagyok érettebb kortársaimnál (vagy nem), ezt még én sem tudtam úgy igazából leírni. De pont erre gondoltam én is. A hasonlatodat már én is megtaláltam egy idézet formájában: ''Az élet egyszerû. Döntéseket hozol és nem nézel vissza''. Gondolkodtam rajta, de el is vetettem, mert ez nem én vagyok. Így utólag lehet igazad van, túlgörcsölök minden apró döntést.
Most meg veszek egy 180 fokos kanyart és elindulok elõre, akkor is ha netán a fallal találom szembe magam. Bár ez nem lesz ilyen egyszerû, mint ahogy leírtam. Szerintem sokkal inkább talál ide József Attila Gyöngy címû verse. Bár ez a reménytelenséget képviseli, a tied meg a tipikus 80'-as évekbeli amerikai gondolkodást részesíti elõnyben. Élek halok a kor járgányaiért, zenéiért. Úgy látszik ezt a felfogást is napirendre kell vegyem.
Amúgy igen, a tanáraim is leginkább arra panaszkodnak, hogy nagy igyekezetemben minden kis semmi feladatot túlbonyolítok és azért rontom el.
Az említett vers:
JÓZSEF ATTILA: GYÖNGY
Gyöngy a csillag, úgy ragyog, gyöngyszilánkokként potyog, mint a szõllõ, fürtösen, s mint a vízcsepp, hûvösen.
Halovány bár a göröngy, õ is csámpás barna gyöngy; a barázdák fölfüzik a bús földet díszitik.
Kezed csillag énnekem gyenge csillag fejemen. Vaskos göröngy a kezem, ott porlad a sziveden.
Göröngy, göröngy, elporlik, gyenge csillag lehullik, s egy gyöngy lesz az ég megint, összefogva sziveink.
Most már a többi egyedül rajtam múlik.
Hogy én is mondjak valami okosat, szerintem ezen a ponton van a hiba:
"Fontos a jó döntés, nem szeretnék besülni"
Ez a fontos, nekem túlértékelt fontosként jön át, amivel - ha tényleg így van - az a gond, hogy akadályozó, gáncsoskodó, bénító hatást fejt ki. Annyira fontos a szitu, hogy annyira tutira akarnál menni, hogy a tökéletes nyertes eljárást keresed, ami nem létezik, és amit el nem érhetsz.
Ezen felül amiben az embernek nincs gyakorlata abban bénázik, és a dolgok elején hibákat vét, s sokszor fel is sül. Az izgalomtól és akarástól odafigyelni sem tud, de önfeledt szabad spontán sem tud lenni.
És most jön a neheze, vagy a lehetetlene: el kell fogadd, hogy amikor a kockát elveted, a legjobb tudásod szerint elveted, akkor az végül úgy fog esni, ahogy esik. Jól-rosszul-katasztrofálisan. S akárhogy essék is, a dobás eredményébõl igyekezned kell a lehetõ legtöbbet s legjobbat kihozni. Az is lehet, hogy semmit sem lehet belõle kihozni.
Benne van, hogy fel fogsz sülni. De ezt vállalni kell. Az ügyetlenséget, esetlenséget, önbizalomhiányt aktív kísérletezéssel és próbálkozással fel kell számolni.
Ilyenkor tudni kell nem leragadni, és újra dobni. Akár feszesen, akár lazán, akár unottan, akár reményvesztetten. Dobni kell, dobni, dobni doni...
Végezetül álljon itt Nyári László verse:
Nyárti László: Kockadobás (tisztelgés a véletlen elõtt)
véletlenek pedig nincsenek „minden gondolat kockadobás” Mallarmé
Egyes
a biztos vesztes
amikor még nem is sejted amikor még az álmaidban sincs
már akkor is már ott is tudnod kell és tudod is a létezõt az egyetlen igazságot
kezedben a kocka ha eldobod nincs visszaút ha megszülettél rögtön múlni kezdesz a folyamat csupán lassítható 80 vagy 110 év a véletlennek mindegy és neked bizony neked is az a kocka gurul hat lehetõség a kocka gurul a véletlen nem felelõs te dobtad el de hibás te sem lehetsz valaki játszik velünk számokat álmodva gurulunk
Kettes
a mérsékelt remény
még mindig gurul lehet sosem áll meg lehet e bucskázásban a végtelen remény a talán akár egy hosszú vándorút egy múlni nem akaró pillanat mire megérkezel egy roncs vagy és reményed nem marad
Hármas
kísértsd a lehetetlent
volt aki nyert már csak erre figyelj és hidd a megváltoztathatatlan bár meg nem változtatható de megváltozhat ha úgy dönt a végzet vagy ha éppen úgy alakul tedd amit kell dobd el újra dobd el újra a kockát de tartsd meg a reményt
Négyes
az engesztelõ pillanat
a kocka megállt a kísérletnek vége az eredmény biztató de messze nem elég vesztettél megint kibízna rád bármit kibízná rád a végtelent ha egy hatoldalú bucskázó semmi egy kocka is kifog rajtad öt az egyhez nem oly nagy dolog ez megszületni sokkal kisebb az esély próbáld meg újra a pillanat még a tied lehet míg gurul a kocka virgonc a remény
Ötös
az örök remény
most már ne add fel tied lehet minden a gyõztes s a vesztes közt egy hajszál melyre könnyedén csomót köt a remény most már ne add fel a másik is hibázhat a kocka lapjain szaltózik a fény
Hatos
a gyõzelem íze
megtörtént hát ne kérdezd mi végre miért e hosszú várakozás megtörtént végre holnaptól a fák is kedvedre zöldellnek s föld termékeny álmaiban te leszel a jövõ harcosa talán jó lett volna elsõre nyerni ám akkor nem nõ benned ily nagyra a vágy ha rögtön nyersz tán meg sem érdemled ám most nyertél hát kezd az aratást
egyetértek kb., de ez már rajtad múlik, ill. rajtad, nem ismerlek titeket, nem tudom, kit mi hoz lázba, mitõl lesz jó a hangulat. Én csak a körülmények megteremtésén agyaltam. Elhívhatnád akár moziba is vagy valamilyen programra, amit mindketten szívesen csinálnátok.
Egy másik helyen ezeket írták: link. Ezekkel mennyire értesz egyet?
Akkor le kell õket sz.rni, kérdezd meg, hogy elkísérheted-e, egymás mellé ültök, és beszélgettek, külvilággal nem kell foglalkozni :D Aztán ha leszálltok, ahol lakik, el lehet még menni sétálni egyet.
Iskolabusz, és rajta kívül 12 osztálytárs. Jó mi? :(
Ebbõl a 3 sorból egy potenciális lehetõség maradt. A hazakísérés. Ha valóban elpirul amikor nézed, illetve jól kijöttök egymással, akkor nem hiszem, hogy visszautasítaná. Aztán a buszon már vélhetõen egyedül vagytok (mármint csak idegenek vesznek körül), ha más osztálytárs is megy, akkor már nem jó módszer.
Mert az nem kifogás, hogy õ busszal a szomszédos faluba megy haza, na és? Egy napot be lehet áldozni, aztán ha lesz valami, akkor amúgy is rendszeresen használod majd azt a buszt :)
Épp ez, 15 évesen errefelé aki jövõt akar magának az otthon ül és tanul, pont. Talán egy hónap múlva jön a téli szünet, de az messze van nekem. Nagyjából csak az iskolában vagyunk együtt, viszont ott nem kettesben, hanem vagy hatszáz tanuló társaságában. Hazakísérgetõs dolog nem megy, mivel õ busszal megy haza a szomszédos faluba. Bár távolról erre választ adni még nehezebb, tudom.
Válaszolsz te magadnak, majdnem. Az utolsó mondatodat folytasd, de fejleszd tovább, pl. ahogy adódik rá alkalom, valamelyik délután hívd el valahova. (15 évesen nem tudom hova szokás menni, de nem is feltétlen ezen van a hangsúly, hanem hogy ketten legyetek) Dumálgassatok ahogy eddig, de tereld el egy kicsit abba az irányba a témát, hogy elmondhasd, hogy neked õ "tetszik", sõt...Persze óvatosan, lehet nem is az elsõ alkalomkor kell elmondani, ez szituáció és személy függõ.
Sziasztok! Tudom, ez egy komoly hangvételû topik, és ide tapasztalt 80 éves vén rókák írogatnak (vagy nem) és az ilyen tizenéves suhancokat megkövezik, meg török import paradicsommal kergetik el innen. De én (ettõl) nem félek. Mástól viszont igen, és remélem segítségemre akartok és tudtok is lenni. Szóval:
Nagy az én bajom. Szerelmes lettem egy osztálytársamba. Szép, okos, tetszik a stílusa, a hozzáállása a dolgokhoz, szóval õ az ideál, az álomnõ számomra. Már több éve osztálytársak vagyunk, de az utóbbi pár hónapban éreztem, hogy részemrõl ez már jóval több mint barátság meg közös bohóckodás. Másik oldalt én egy kifejezetten okos (iskolaelsõ), 180cm körüli (õ 175) fiú volnék. Nem sorolnám magam a macsók közé, de csúnya semmikép sem vagyok. inkább olyan átlagos, kissé pattanásos tinédzser, izomzatom kinézetre közepes, erõ az viszont van. Mindketten 15 évesek vagyunk. Nem tudom ebben a korban a tudomány hatalma mennyire elõny, bár egy okos lánynál remélem pluszpont ez. Fontos még tudatni magamról, hogy nem vagyok az az ékesnyelvû, fontoskodó, tipikus kocka alak. Laza (közbe túl laza), minden hülyeség központját képezõ személy vagyok aki az igazat megvallva kicsit visszaél a "tanárok protekciós kedvenc diákja" szereppel. Ez volnék én. A lányról még annyit, hogy eddig nem nagyon volt kapcsolata, talán pont a fentiek miatt, túl jó ahhoz, hogy ebben a korosztályban valaki csak úgy vegye a bátorságot és elindítson vele valamit. Én is ezzel küszködöm. Elõbb-utóbb mindenképp elmondom neki, bár nem tudom még mikor és hogyan. Szeretnék minél elõbb túlesni rajta, hisz a fent említett hülye énem is nagyrészt mondvacsinált, ezzel az igazi önmagamat menekítem a depresszió és következményei elõl. Ugyanis nagyon sokat töprengek, "ölöm magam" emiatt. Másrészt meg amikor rátérnék a témára mindig berezelek, és felszívódom, tehát önbizalmam sincs az egekben. Valahogy olyan távoli és elérhetetlen, annak ellenére, hogy karnyújtásnyira van tõlem. Túl szép, hogy igaz legyen. Vagy várhatnék vele egy évet, mindketten ugyanabba az iskolába készülünk (de más osztályba), és ott talán könnyebb lenne valamivel, hisz a nyolcéveseket idézõ felfogású perverz osztálytársaim nem akadályoznák meg akarva-akaratlanul a tervem. De az sok idõ, sok-sok szomorú délután és a vizsgákra sem tudnék úgy igazándiból készülni.
Erre várnék minél részletesebb választ. Jelzem másodszor több éve osztálytársak és barátok vagyunk, tehát a menjek-oda-és-beszélgessek-vele-valamirõl dolog rég lejárt. Fontos a jó döntés, nem szeretnék besülni, hiszen osztálytárs mégis, és minimum egy évig nap mint nap találkozom vele. Az ilyen kapcsolatokról nem írnak sok jót, de már nem bírom ideggel (?, inkább mondhatni életkedvvel). Ha az még jelent valamit, hogy nagyon szemtõl-szembe típus vagyok. Van, hogy valakivel szavak nélkül "szót értek". Tegnap is rajta akadt a tekintetem, és kb. 2 percig rezzenéstelenül néztük egymást, õ elpirult lassan és én visszaestem abba a dimenzióba ahol az óra zajlik, hogy ne legyen kellemetlen számára.
tudom, sokkal nagyobb gondok is vannak a világban az enyémnél, és sokkal nagyobb szakítások is. de akkor is nehéz. még ha nem is tegnap történt, hanem közel 1 éve, akkor is... mindegy, nem panaszkodni akarok, mert nem éri meg a saját szívem fájdítani. fõleg úgy, hogy fáj az magától is, sajna...
#903-ra: menni fog. én fél évig sopánkodtam az asszony miatt. közölte 10 év házasság után, hogy már nem szeret. olyan volt, mintha arcon csaptak volna.. aztán egyszercsak jött az új, mindent elsöprõ szerelem. pedig nem is számítottam rá :)
nem használt ki. õ az utóbbival indokolta... de, fel kell fogni, csak nem bírom...
de ha a fiúk általánosítanak, akkor az rájuk is ugyanúgy igaz:D én sem éltem ki magam, nem járok fiúról fiúra, ágyról ágyra. összesen egy komoly kapcsolatom volt, de az tökéletesen megfelelt nekem és egy darabig a másik félnek is, csak sajna eszébe jutott, hogy mégsem vagyok elég jó neki, és... a mai napig nem bírom felfogni...
még szép, hogy az egyetemista lányok válogatnak, ekkor élik virágkorukat.... ez egy küzdelem, amiben ki kell tûnni a tömegbõl ha az embernek extra igényei vannak... legyél valaki és lesz egy(..) jó nõd, ennyi
ez a 10 ponos nõ kifejezés kicsit abszurd, hiszen mindenkinek más lesz a "best" ;) különbözõek vagyunk, egyéni ízlésvilággal. én pl. 1 éve, mikor megpillantottam a jelenlegi páromat, külsõ alapján csak egy erõs 9-est kapott volna a skálámon :) aztán, ahogy egyre többet dumcsiztunk rájöttem: mégiscsak õ lesz aki rabul ejti a szívemet a mosolyával, a jókedvével, a humorával.. közben rájöttem, hogy sokminden másban is õ a párom. mindíg új oldalát ismerem meg... tegnap este is volt egy kisebb közlekedési balesetem. semmi komoly, pár horzsolás és karcolás. meg asszem a középsõ lábujjam eltört :) az rejtély, hogy miért csak az :) mindegy. hazafelé tartván elképzeltem, hogy a párom majd tutujgat, sajnálgat, ellátja a sebeimet etc... erre hazaérvén végighallgatott, és azt mondta, ne romboljam le az általa rólam, mint igazi férfiról felépített képét :) szedjem össze magam, fertõtlenítsek és tûrjem férfiasan! most állapítom meg legalább ezredjére: már megint igaza van :)
10. pontos nõje maximum az énekeseknek, színészeknek, sportolóknak és a jó egzisztenciával rendelkezõ szépfiúknak lehet...a többi mind tündérmese, hogy a szegény csúnya esetleg átlagos kinézetû srácnak lehet e bombázó párja...
tényleg nem jó, eleve ehhez a lányoknak nincs türelmük, másrészt nem a filmek világában élünk ez a valóság, ahol bevállalósnak és kezdeményezõnek kell lenni. Bevallom én nem vagyok az a túlzottan meghalva küzdõ típus egy lányért (régen olyan voltam) de mára ebbõl kiábrándultam, de nem is én vagyok a lényeg...
szóval érdekes mód a 21. században is elengedhetetlen az, hogy legyen nagydumád, vagy, ha az nincs meg akkor maximum a kigyúrtság menthet meg attól, hogy egy nõ vonzódjon hozzád, mert az sajnos/nem sajnos biztosíték. Nem mindenki sportos alkat. Önbizalom továbbra is fontos tényezõ, a legnehezebb dolog eme megszerzése. Ezt se könnyû összeszedni mentálisan, fõleg olyan embernek, akinek a környezete elnyomó hatással volt az illetõre, ill. aki soha életében nem kapott pozitív visszajelzéseket. Így nehéz építkezni, így túlságosan magára szorítkozik az ember...
Írtam sok helyen már, a meglátásom szerint elég sok nõ már fiatalon elvárja a biztonságot az egzisztenciát, még akkor is, ha egyetemista vagy, tartsd el cserébe "talán" az övé vagy, de még így sem úszható meg a küzdés, szeretik kiélvezni õk is ezt a helyzetet, hogy mi fussunk utánuk. Szerintem ez mindig így volt, ösztönösen volt a nõkbe kódolva, hogy a legtöbbjük uralkodni szeretnének (bár régen amikor még szavazati joguk se volt akkor minden parancsot teljesíteniük kellett uruknak és otthon maradtak többnyire fõztek és vigyáztak a gyerekre, ennyi volt a dolguk) ez megszûnt, túl nagy teret kaptak, ráadásul amit észrevettem, hogy legtöbbjük sõt talán belül mindegyik kisebbségi komplexussal küzd, így pedig az önértékelésük csökken ezáltal kissé elkurvulnak viselkedésre, kinézetre is...Nagyon és túlságosan kalandvágyók lettek a mai lányok, huszonéves korukban keresnek egy vagány bikát, (alfa hímet), aki mellett kissé ki tudják magukat élni, ugyanakkor a legtöbb ilyen szemétláda, nagyképû pöcs, aki még megverni is képes õket, a naiv gyengébbik nem képviselõi mégis velük maradnak:S:S nem tudom biztosan az izgalom miatt, mert nyilván valamiért azt hiszik a jófiúk semmit nem tudnak nekik nyújtani. Nos ezeket az úgymond gyámoltalan, szerény, romantikus, papucs típus jó gyerekeket 30 éves koruk után (talán) megkeresik, hogy alapítsunk családot meg minden "mert már kiéltem magam" tartsuk el egymást alapon...
nagyon bõ téma, de a hosszas véleményem és meglátásaim egy töredéke erre irányult:S korcsosul a világ és nem mindenki egyforma én sem vagyok vagány és határozott típus, az évek során sokat panaszkodtam a fórumokon, mert bármit próbált az ember, semmi se volt jó...de mind1 is az már más tészta
Informatika és tudomány
a mai napig nem bírom felfogni...