Kb. egy éve olvastam Kornya Zsolt cikkét Tolkienrõl (ehhez kiegészítés lehet Michael Moorcock fantasy-elméleti esszéje is - lehet, hogy több is van neki, én csak egyet ismerek) A következõkben tehát Raoul Renier (Kornya Zsolt) cikkét rövidítem le, az érdem teljes mértékben az övé, a kövek az enyéim :) Tehát akkor:
1) Tolkien versbetétei vs. fordítás: Csak 1 példa, de akad még számos. Az eredeti angol így hangzik: "Out of doubt, out of dark to the day's rising I came singing in the sun, sword unsheathing. To hope's end I rode and to heart's breaking; Now for wrath, now for ruin and a red nightfall!" "Éjkomor kételybõl nap keltére jöttem, Dalom zengett s kardom tündökölt fölöttem. Lovagoltam, remény és szív tört köröttem: Dúlj, düh! Kõ, hullj rommá! Éj, roskadj le rõten!" A magyar változat zord méltóságot sugároz, hû tükre a tragikus hõs háborgó lelkének. Az angol szánalmasan semmitmondó és sematikus, a legprimitívebb költõi eszközöket is nélkülözi. Az elsõben igazi pátoszt találunk, a másodikban üres patetizmust.
2) Erkölcsiség: Teljes mértékben fekete-fehér: létezik a megagonosz Szauron, és a tündöklõen jó, és tökéletes Aragorn-népség. A moralitást tekintve még az amúgy ostoba hobbit-nép is természetesen és teljes mértékben a "jók" oldalán áll. Ezzel kapcsolatban még súlyos probléma, hogy meg sincs indokolva, hogy MIÉRT is ilyenek, tehát miért gonoszak szegény, nyomorul Szauronék.
3) Mitõl számít valaki jónak Tolkiennél? Ha nincsenek önálló gondolatai, megfontolás nélkül követi a vezetõket. Erre remek példa Samu, a hû szolga, aki mellesleg a legbambább, -hülyébb az összes hobbit közül.
4) A jellemábrázolás: Ezzel kapcsolatban néhány példa: a) Boromir. Délen Gondor már évszázadok óta egymaga háborúzik Szauronnal, egy nagymúltú kormányzócsalád vezetésével. Boromir a kormányzó elsõszülött fia, bátor harcos és jeles hadvezér. Északra utazik segítséget kérni Féltünde Elrondtól; fegyvereseket és hathatós mágiát nem kap, viszont bemutatnak neki valami vadon mélyérõl elõkapart, nincstelen csavargót, és közlik vele, hogy egy porlepte jövendölés értelmében ez az illetõ lesz a királya. Tolkien nem gyõz méltatlankodni rajta, hogy ezt Boromir egyáltalán nem veszi jó néven. Én õszintén szólva megértem. b) Uglúk. Õ annak az orkcsapatnak a vezetõje, amelyik foglyul ejti Pippint és Trufát. Tolkien tulajdonképpen csupa pozitívumot ír róla. Bátor katona és jó hadvezér: szigorú fegyelmet tart, nem fél átvágni az ellenséges területen, rendíthetetlen hûség fûzi gazdájához, adott szavához ragaszkodik, kétségbeejtõ helyzetben sem hagyja felbomlani a seregét, kitûnõ kardforgató, tisztes párviadalt vív az ellenséges vezérrel. Ezek a tények; úgyhogy nem igazán értem, miért sulykolja Tolkien folyton az olvasóba, milyen aljas és megátalkodott lator ez az Uglúk. Nyilván azért, mert nem szereti a hobbitokat, véletlenül a csúnya bácsikat szolgálja, továbbá mert balszerencséjére orknak született. c) Szarumán. íme, ismét egy lázadó: Ilúvatar küldte a tengerentúlról, azzal a megbízatással, hogy harcoljon Szauron ellen. Harcol is mindvégig, csak nem egészen úgy, ahogy Ilúvatar akarja. Nem szolgaként, hanem úrként akar diadalmaskodni. Erre természetesen elkeserítõen kevés az esélye, hisz a háborúban részt vevõ három fél közül õ a leggyengébb, mögötte áll a legkevesebb erõ. Ahogy Tolkien az utolsó kötetben porig alázza ezt a nemes és független nagyurat, azt egyenesen undorítónak éreztem. (Ha valaki azzal a közkeletû érvvel hozakodna elõ, hogy Szarumán és Szauron szövetséget kötöttek, annak javaslom, olvassa el figyelmesebben a regényt. Szarumán nemcsak az úgynevezett “jóságos” hatalmaknak volt mindvégig az ellensége, hanem a Sötét Úrnak is.)
5) A hobbitok - vagy ha jobban tetszik: britek - ostobasága: Szerepük: ostoba nézés, értetlenség, a küldetés veszélyeztetése. Példák: Frodó lazán elszökik a társaságtól, hogy egyedül vágjon neki a veszélyes útnak. Minas Tirithben Pippin elárulja Denethort, akinek halálig tartó hûséget esküdött. Frodó elqrja a küldetést - már a Végzet Hegyén - aztán az a barom Gollam szerencsére beleesik a vulkánba.
6) A nõk: A Gyûrûk Urában kb. 150 nevesített szereplõ közül összesen 5, azaz öt darab nõ van. Ezek is mind sablonosak, de Elrond lányát érdemes kiemelni :D: Arwen szerepe kizárólag az, hogy Aragornnak - derék angolszász uralkodóhoz méltóan - találtassék megfelelõ arisztokrata pedigrével rendelkezõ pár. (A parvenü családból való Éowyn erre természetesen alkalmatlan.)
azért illett volna a Zsolt által írt cikk pozitív felét is bevágni, mert ez így lendületbõl egy jó kis csúsztatás - merthogy õ ezeknek a nagy részét meg is magyarázza, és bemutatja a 20. század elejének világát...
ha úgy olvasod, igen. ha úgy olvasod, csak elmagyarázza, hogy a mai regényírás és a mai társadalom már miért nem illeszkedik az akkori eszmerendszerhez. lásd a csillagok háborúja terroristái, akik a Nagy Birodalom ellen vannak, és kamikaze akciókat hajtanak végre a Rendszer ellen, mondjuk egy ûrhajóval(repülõvel) belerepülnek egy csillagrombolóba(toronyházba), és még szimpatikusnak is mutatják õket be... más a világ, más a kultúra, de attól még nem lesz rosszabb vagy jobb egy már meglevõ mû, ami akkor készült az akkori igényeknek. ilyen alapon Homéroszt vagy akár Móra Ferencet is a porig lehetne alázni, mert milyen baromságokat írt...
Hát ha figyelembe vesszük a szándékot - amire én a címbõl következtettem: ti. "Miért van elegem Tolkienbõl?" - biztos, hogy Kornya úgy írta. "ha úgy olvasod, igen. ha úgy olvasod, csak elmagyarázza, hogy a mai regényírás és a mai társadalom már miért nem illeszkedik az akkori eszmerendszerhez." Ezzel a probléma az, hogy nem csak az eszmerendszerek különbözõségét mutatta be, hanem kifejezetten irodalmi jellegû hibákra mutatott rá - amúgy szvsz teljesen helyesen, így például a jellemrajzi hiányosságokra, vagy a versek gyenge mivoltára. "ilyen alapon Homéroszt vagy akár Móra Ferencet is a porig lehetne alázni, mert milyen baromságokat írt... " Igen, de ugye Móra Ferencnek és Homérosznak együtt is kevesebb "fanja" van, mint Tolkiennek egymagában, akik méghozzá nem csak "jó könyvnek", de "zseniális alkotásnak" titulálják A Gyûrûk Urát - amellett, hogy a címet helyesen nem tudják leírni . Ezzel azt akarom mondani, hogy nincs szükség arra, hogy Homéroszról, v. Móra Ferencrõl ilyet írjanak, ha lehetne is.
Újra tábla: "akik méghozzá nem csak "jó könyvnek", de "zseniális alkotásnak" titulálják A Gyûrûk Urát" - Mórával, illetve Homérosszal kapcsolatban pedig kevesen mondják ezt...
mhm, Homérosz a noném senki, írt pár sztoricskát amik a történelem talán leghíresebb írásai, de biztosan kevesen mondják rá, hogy jó.
a 'divat' nevezetû fogalomról meg biztosan nem hallottál még... érdekes, hogy KZs is csak akkor írta meg ezt a (azért nem kis igazságtartalmú) cikkjét amikor a csúcson volt a hiszti, és nem mondjuk 1985ben, amikor csak azok olvastuk a könyvet, akik hallottak róla. A GyU elõtt volt Pokemon mánia, akkor azt áldotta-fikázta mindenki, meg volt Dragonball mánia, meg 3 évente van StarWars mánia... és ilyenkor mindenki aki szerepelni akar elmondja a saját - pozitív vagy fikázó - véleményét, hogy megkavarja a biliben a sz..t, és csillogjanak. akit egy kicsit érdekelt a téma és tudott angolul, akkor a lényegi részt amit elmondott a cikkben eddig is tudta. mert elolvasta angolul a könyvet, és volt rálátása arra, hogy a történelemben milyen idõszak volt, amikor ez a mû készült. aki pedig csak rajongani akar 2000-2004ig éppen a GyU-nak, az pedig nyugodtan nevezze jó könyvnek meg zseniális alkotásnak, vagy ha ellendrukker akkor gagyi unalmas szemétnek. ettõl a mû nem változik meg, és akinek elõtte is tetszett, annak ezután is fog.
"mhm, Homérosz a noném senki, írt pár sztoricskát amik a történelem talán leghíresebb írásai, de biztosan kevesen mondják rá, hogy jó." Sarkítás rulz :) A leírtak függetlenek attól, hogy azokat 85-ben, vagy 2000-ben, vagy 2004-ben írták le. Így van, én senkit nem akarok meggyõzni arról, hogy szar könyv, ahogyan arról se, hogy "Jók a kicsit húsosabb nõk", vagy hogy "Jobb az éjemdí, mint a pentium" ;)
nem függetlenek, pont ezt mondom. sõt, attól se függetlenek, hogy ki írta le õket. és attól sem függetlenek, hogy te milyen válogatásban irogatod be a részleteket... beírtad, hogy milyen gagyi a jellemábrázolás, de azt nem, hogy az akkori korszakban ez volt a szükséges és elvárt stílus. Zsolt ugyanezt csinálja egy lépéssel "feljebb", ráadásul az írói nevét teszi a dolog elé, mert így több ember lesz a "húú ez a pasi jól megmondta a tolkiennek, vegyük meg a könyvét". - ez egy jól megcsinált publicity stunt, ami jól kiválogatott irodalomtörténeti és stilisztikai frázisokat puffogtat el.
Sajnos részletesen nincs idõm kitérni a témára, de leírom a véleményemet.
1. Ehhez nem tudok hozzászólni, mert nem vagyok mûfordító. Gyanítom, ha akkora rakás szar lenne az eredeti, akkor nem állt volna neki ennyi jó mûfordító... Persze ez csak tipp.
2. Aki ismeri az életmûvet, az tudja, hogy ki miért jó és miért rossz, a Szilmarilokban pl. minden indokolva van. Kérdés, hogy mennyire kezeljük különállóan a GYU könyvet az életmûtõl. Mivel Kornya egyben kezeli, így nem értem a problémáját.
3. Ld. no. 2.
4. Ezzel szimplán csak nem értek egyet, ugyanis nem így látom a dolgokat.
5. Ld. no. 4. Ha valaki csak az ostobaságot látja a hobbitokban, az szvsz maga ostoba, vagy szimplán csak szûklátókörû.
6. Ez korrekt. Le is buzizták emiatt néhányszor Tolkient az okosok :(
Azért még akad hozzáfûznivaló :) Homérosz korszakalkotó újdonságai miatt maradhatott fenn (hexameter, stb.), míg Tolkien Középfölde, és a tünde nyelv (ami inkább nyelvészeti érték, mint irodalmi) mmegalkotásán túl nem hozott létre maradandót - bár sokan állítják, hogy a fantasyt, mint stílust õ alkotta meg, de korábbról is ismerhetünk hasonló mûveket.
6: a 20. század elején a nõk egész egyszerûen sokadlagos lényekként voltak kezelve, és igazából elképzelhetetlen lett volna, hogy fõbb szerepet kapjon egy hölgy a történetben.
ma pedig olyan slash-fiction készül ennek örömére belõle, hogy még a keményebbek is pirulnak rendesen :)))
inkább az "Epikus Fantasy" megteremtõjeként szoktak rá utalni, és annak azért több a valóságtartalma :) de nagyon jól rámutat a dolgokra Göncz Árpád elõszava a magyar kiadáshoz: "A Gyûrûk Ura tündérmese. Mégpedig - legalábbis terjedelmét tekintve - alighanem minden idõk legnagyobb tündérmeséje." igazából ennyi.
Kornya Zsolt :))))))) Kornya Shakespeare... persze az is egy senki volt, mint a Homérosz néven emlegetett valaki... meg Tolkien is senki... Kornya mûveibõl adták el a Biblia után a legtöbbet a világon, asszem 150 nyelvre fordítva!!! nem Tolkien mûveibõl!
nem errõl volt szó, úgyhogy a fikázásoddal légyszives menj máshova.
és ha valakinek nem fordítják le a mûveit 150 nyelvre, akkor már nem is lehet adni a szavára + amit 150 nyelvre lefordítottak, az csak tökéletes lehet.
Én is nagy Gyûrûk Ura rajongó vagyok. Olvastam a könyvet is, láttam a filmet is. Szvsz a film még jobb lett mint a könyv, mert sok helyen következetesebb. Tehát ha önálló mûnek tekintjük a filmet, az egy kicsit jobb. A könyvben sok az elkalandozás, visszaemlékezés, témaváltás, ettõl gyakran vontatott a sztori, és az ember el is felejti, hol tartott a történet. Tolkien, mint író, nem volt olyan jó. Az ötletei, és a hagyományteremtése elismert, és valóban naggyá teszik, de hogy ezt milyen formában tárta az olvasó elé, az nekem nem tetszik. Hasonló kissé üres, vontatott, és ez az olvasóba belesulykolom, hogy kirõl mit kell gondolni dolgot néhány orosz író csinálta még anno (Solohov pl.). Hadd én döntsem el egy könyvben, hogy ki a rossz, és ki a jó - a tettei alapján. Nem pedig azért, mert az író nekem azt mondja róla...
1. no comment. Árpi bácsink sok helyen jobban fordított, mint az eredeti volt.
2. egyetértek. Egy karakternél ne az író mondja meg, hogy milyen. Még a jellemrajzával sem kell ábrázolni, hogy milyen. Szavai és tettei árulják el jellemét, amit az olvasó meg fog érteni, mert nem hülye. Ez tipikus esete az olvasó hülyének nézésére.
3. ez is igaz. Ebbõl is jobb a film, ahol Samu nem totál idióta volt, hanem egy egyszerû lelkületû, de igazi hû jóbarát, akinek több józan esze volt bárkinél. Hiszen mindig õ volt a gyanakvó, a kételkedõ, aki átlátta mások hátsó szándékait azonnal. Persze a többi suttyó ment a maga feje után (ld. Frodo), így szerencsétlen Samu inkább ment vele, hogy nehogy valami baja essen... A könyvben kicsit idiótábbnak ábrázolt, valóban ilyen "igen, Frodó úr! Igaza van, Frodó úr!" típusú.
4. a, Ezzel is egyetértek. Ez a rész mondjuk a filmbõl kimaradt, mármint hogy Boromir miért ment Elrondékhoz, de ha belerakták volna, érthetõ lett volna a további viselkedése, mert a filmben is kicsit púp volt a hátán Frodó úr pesztrálása. Egyébként a filmben a legemberibb viselkedést kapta szvsz: nem volt tökéletes, voltak hibái, de beismerte, és képes volt bocsánatot kérni érte! Aragorn pl. mikor ismert be bármi tévedését is? Jó, õ mondjuk megcsinált szupersztár karakter volt... b, no comment c, így van, Saruman csak egy idõ után kezdte szolgálni Sauront. Még a film elején is van egy jelenet, amikor Gandalf és Saruman sétálgatnak a torony tövében (akkor még parkban), és beszélgetnek ezekrõl a dolgokról. Igaz a filmbe csak pár mondat jutott, de a forgatókönyvíró ezzel a kis nüansszal is elérte, hogy a filmben nincs porig alázva Saruman, és tulajdonképpen nem is fú de kegyetlen valaki, mert tisztán sereget toboroz, fegyvereket kovácsolnak, aztán mennek támadni. Semmi alattomosság, vagy suttyóság. A filmbõl bölcsen kihagyták Saruman öngyilkosságát is - bár lehet, a bõvített verzióban benne van...
5, ehhez nincs mit hozzáfûzni. :) A filmben azért szerencsére próbálták kompenzálni a dolgoka: pl. hogy Frodó a gyûrû miatt hülyül, Trufa és Pippin meg azért az enteknél elõszedte a józanabbik eszét, mégha addig a legidétlenebb szereplõk is voltak.
6. Még jó, hogy a filmben annyi férfi szereplõt nem tudtak felsorakoztatni, így viszonylag kiegyensúlyozottabb volt az arány. :) Mondjuk szebb színésznõket is választhattak volna, mert Éowyn és Arwen is finoman fogalmazva nem voltak vonzó teremtések a vásznon. Azért feldobta volna szerintem a történetet, ha 1 v. 2 nõi karakter is benne van a csapatban. Mondjuk kapásból két hobbit helyett... De Tolkien bá, így írta meg, ez ellen már nem tehetünk. :)
szvsz: nem tudom mennyire lett divat Tolkien, inkább a mostani társadalmi felfogás miatti mondanivalóval való szembefordulás ami nekem feltünt. A filmnél nagyon féltem, hogy kevés lesz, de nekem nem lett az. amikor láttam az extrákban hogy miket hozott ki ez a feladat képzõmüvészekbõl...mesteremberekbõl, és hát a film persze az eredeti mû alapján készült, szal bár nem olvastam az eredeti nyelven, nekem ennyi elég volt ahoz, hogy lássam magamban a normális embert akit pusztán ugyanugy elvarázsolt ez a sok minden. Majd mindenki aki megpróbál ebben a témában regényt, történetet írni arra ránehezedik ez az összeszedett világ...eszem ágában sincs részekre szedni...és tönkretenni. nekem ez nem hiányzik, ezért már sajnálom, hogy elolvastam ezt a cikket...biztos lehet így meg úgy, meg hát fel is kapták, szal bizt. túl van értékelve...és most rá kell világítani valakinek, hogy ez nem is akkora nagy dolog. nekem az. nem is akarom úgy látni ahogy mások. ûgy akarom látni amit nekem ad. :) szal nekem tök mindegy ki az éppen önjelõlt fényhozó...nem vagyok rá kiváncsi.
a környezetemben elég sok Tolien rajongó van, és a film bizony nagyon (tényleg nagyon) tetszett nekem is.
elõször a babót kezdtem el olvasni, még a film elõtt. kábé a feléig jutottam, mielõtt végleg eldobtam volna.
most A Gyûrûk Urát olvasom. körülbelül fél-háromnegyed éve jutottam el a második könyv elejéig... azóta ott tartok. nincs ösztönzõ erõ, hogy elolvassam. a történetet már ismerem a filmbõl, a stílus pedig enyhén szólva nem a huszonegyedik század emberéhez szól. túl vontatott, túl fennkölt, túl... unalmas. valószínûleg végig fogom egyszer, valamikor a közeljövõben szenvedni a könyvet, csak hogy elmondhassam magamról, ezt is elolvastam.
Tolkienben tisztelem a világalkotót és a nyelvészt, de meg kell mondjam, nem tartom jó írónak. aki hosszú fantasy történetet akar olvasni jó író tollából, az kezdjen neki az Idõ Kereke sorozatnak Robert Jordan-tõl, aki meg igazán részletes világalkotást, az olvassa Tolkien mûveit.
OFF: azért RJ is úúúúgy elhúzza a késõbbi könyveiben a sztorit, mint a rétestésztát :) amikor 400 oldal szólt semmirõl az elsõ pár könyv pörgõssége után akkor azért elszomorodtam.
Elolvastam, meg néhány véleményezést is. Én speciel a cikkíróval értek egyet sok dologban. Az utána véleményezõk java része minden normális indok nélkül csak levakogta a kritikát, ami pedig valóban sok helyütt jogos volt.
igen, sajnos a "csúnyát merészelt mondani égessük meg" hangulat sokszor kibukkant :( pedig egy értelmes - bár azért valamelyest elfogultra írt - kritika és elemzés.
Pedig én is nagy Gyûrûk Ura rajongó vagyok, bár nekem a film sokkal jobban tetszett, mint a könyv, meg inkább a Gyûrûk Ura világa az, ami magával ragadott, annak ellenére, hogy Tolkien bá' a stílusával mindenkit el akar rettenteni tõle. :))
Gratulálok ennek a cikk irójának, megmutatta hogy hogy kell szar cikket írni. 1. Baromságok vannak az írásban, bolhából elefántot csinálva.. 2. A pozitív dolgok természetesen nem szerepelnek benne
Vásszer ! Ezzel magasszintenegyetértek ! Több csajt a filmbe ! Adjunk ki egy DOA bícsból verzsünt ! Több hús, kevesebb kelme, nagyobb bevétel !!! ÉS szívet melengetõ azt hallani, hogy a hölgyek is így gondolják ! Hállellujja !
Nõi egyenjogúságot ! Anyákat a frontra ! :DDD
Nah, amúgy T. apó még egy kissé férfisovinisztább világban írta mívét, amikor a hõsök macsó pasik voltak tucatjával. Mondjuk a középkori felinghez is ez illenék jobban, merthát valjukbe, vajmi kevés esélye van/volt egy nõnek kalandozni egy ilyesfajta, veszélyes világban. A férfiak elmennek háborúzni, meghalnak, az asszonyok otthon maradnak , megsíratják õket, felnevelik a következõ generációt, azok megint elmennek háborúzni és így tovább... Azt haller !
Azonban minden háborúnak volt köze nõhöz (is), úgyhogy jöhetnek a szép Helénák garmadával !
Amúgy a GYU annyira alapmûveltség fejlettebb országokban, hogy mikor sok-sok éve japán proffokkal nyomultunk, elkérték tõlem az ezeréves Árpi féle GYU-t, mert õk minden hozzáférhetõ, általuk már ismert nyelven elolvassák, mivel a különözõ fordítások új, meg új tartalmat adnak az egészhez ! Más nép, más megközelítés ! Szal. ne becsüljük le a dolgot ! A GYU most populáris, lassan "gagyi", pórnépnek való népszerûségi index, de valamikor a kultúrális szint egyik nemhivatalos fokmérõje volt !
Jóvan, majd ha a GYûrûk Ura 1-2-3-ból 4-5-6-ot csinálnak, és elé készítenek 3 részt, aztán meg mögé még hármat (ugye ismerõs a szitu?), majd elmegyek a szereplõválogatásra. :DDD Én leszek a csúf, gonosz boszorkány! :)
nekem anno a könyv (86-as évek) baromi nagy élményt jelentett, az elemzésekben leírtakat - ha stimmelnek is vmilyen formában, mert úgye azért sok függ attól ki hogy élte meg az olvasását:) - nem éreztem ilyen jelentõsnek, sem azt hogy elmélkedjek vagy a kritikában leírtak szerint elemezzem...
... sokan hozzák fel, hogy a film sokkal jobban megfelel a lent említett kritika elvárásainak, mint a könyv ... szerintem pont ettõl lett sokkal szûkebb látókörû a mozi...(csajok, csicsák, embertestû szauronok), de csak ez a mostani, mert a hatórás rajzfilmes változat nekem még még mindig nagyobb kedvenc....
Elég rég olvastam a könyvet, meg a (leg)végére nem is nagyon figyeltem, de ha jól emléxem, Szarumán nem lett öngyilok
Ne haragudj Takezó de ennél szörszálhasogatóbb ostobaságot még sohasem olvastam!
1. Minek köt bele egy versbe, mikor a könyv szerint az nem Tolkien verse? Nem õ írta, hanem az általa megteremtett világban egy szereplõ. Érted? Tehát nem a saját bajait, nézeteit írja le.
2. Van ám a Szilmarilok nevezetû mû is (gyanítom, hogy az illetõ csak a filmet látta és az alapján írta a kritikát, úgy, hogy gyorsan még kikeresett egy verset a mûbõl) amiben le van írva, mi a gonoszság forrása. Amúgy meg lehet, hogy egyeseknek már túl "fekete-fehér" ez a jó-gonosz sablon (néhány filmben/történetben valóban az), de a Gy.U.-ban SOKKAL mélyebb mondanivaló van mögötte, mint hinnéd. Ezt valaki érti, valaki nem.
3. Mi az, hogy nincsen önálló gondolatai, meg hogy Samu a leghülyébb? Hát ez egy nagy baromság, de azért igazság is van benne, hisz ebbõl látszik, hogy a való világban mindig a ravaszabb (és egyben gonoszabb) gyõz. De az még nem ostobaság, ha valaki a szívére hallgat.
4. Ide nem írok semmit, mert ez már annyira erõltetett.
Nem kritikának szánta, egy egyszerû magánvélemény. "Mindenki figyelmébe:
Amit írtam, az nem kritika, hanem változatlanul vállalt személyes vélemény, melynek jogát nyilván nem vitatja el tõlem senki - mint ahogy a magam részérõl sem vitatom el másoktól.... Raoul Renier " véleményét meg leírhatja. akár ennyire (szvsz(!!)) megmagyarázó, és megerõszakolt módon is. az ész, és a mûveltség önmagában már állt rosszabb ügy szolgálatában is. :)
Utána érdemes elolvasni pár reagálást is a kritikára. Pont azok kezdtek el pattogni, akiket a cikkíró elsõ soraiban is említett. De ez még hagyján, én a stílusukon is jókat röhögtem. Nem bírják megmagyarázni mi nem jó a kritikában, vagy nem bírnak egy ellenpéldát sem hozni, csak egyszerûen kijelentik, hogy xar a cikk, meg hülye aki írta... SZÁNALMAS... :)
Hm fordítva gondolom, aki ezzel a cikkel a legkisebb formában is egyetért azon látszik hogy szart sem ért a Gyûrük Ura világából enyhén foglamazva: )
Eleve az írásban ez a nagy elnagyoltság, meg nem is tom mit kell ezen itt érvelni meg nem érvelni, a cikkíró elolvasta a könyvet,azt írt valamit, hogy aztán õ olyan jó kritikus legyen. Hát ilyen ostoba írást még nem láttam.. Ezen nincs mit magyarázni: aki olvasta a Tolkien könyveket annak értetõdö: minden egyes sora egy nagy hülyeség az írásnak. Hm?
2. Pont arról szól milyen könnyû szép lassan átlépni az észrevétlen határt jó és rossz között (akár többször is, de egy idõ után nincs visszaút). A szereplõk számtalan hibával rendelkeznek, de vannak akikben van annyira lelkiismert és szerencséjük is van hozzá, hogy a "jó" oldalon maradjanak, mégha olyan valójában konkrétan nem is létezik. A rossznak is van ráadásul szerepe, és nem játszhatunk Istent, épp erre okítja Gandalf Frodót ! Az emeberek (mint faj) gyengék és könnyen elcsábulnak, legyenek bármíly nemes lelkûek, ez is igaz. Igazán jó tanító történet, ami látszólag szabályokat állít, valójában segít leszûrni a sajátunkat !
Ok sorry, elolvastam. Csak miután elolvastam a #2-t rögtön nekiálltam írni. :-) De bizony a véleményem eztek után sem változott. Ez a cikk teljesen elárulja, hogy az illetõ úgy olvasta a könyveket, hogy minden egyes sorjában azt nézte hol tudjon belekötni.
Felesleges úgy viselkedni a Gy.U.-nál, mintha mi most épp politikusok lennénk, vagy húúú de okos emberek. Érzelgõs duma tudom, de ehhez szív kell, nem pedig agy.
szerintem inkán az itt a kérdés ha elemzünk, analizálunk egy élményt (=olvasás) akkor képesek vagyunk-e alkotóelemeibõl újra összerakni :)
3. Samu az egyik legmegkapóbb karakter a mûben, afféle hobbit Sancho Panza, aki hûségesen és mély, temészetadta józan paraszti bölcsességgel és igaz szívvel szolgálja urát és támogatja, mikor nehezen találja az út folytatását. Néha nehezebb hûen szolgálni, mint gõgösen uralni ! Pont az õ 1xûnek tûnõ hûsége az egyik legnagyobb erõ, ami összetartja a szövetséget ! Felületes állítás miszerint bamba és hülye grunt csupán.
Ez igaz, teljesen így van. Mellesleg ahogy Te is írtad, ez a """cikkíró""" minden sorban kereste a hibát, amint talált valamit, a legkisebb dolgot is(ami persze nem a könyv hibája, sokkal inkább ennek a cikkírónak a baromsága) papírra vetette...
pl: Amikor azt mondják hogy a háború benne van a könyvben.... engem nem az zavar, hogy ezt hiszik...hanem hogy ezt (szerintük) tudják(!). pedig nem biztos. és azért meg lehet ám fásulni, amikor emberi értékeket kell megmagyaráznod,..és egy képzelt világ müködésének helyességét. ha valakinek nem tetszik, ne képzelje....de ha nem tetszik, de az igen, hogy szétzúzza mások élményeit(mert az volt, és a mai napig az)), hogy ami neketek tetszik emberek az röhelyes...na ez válaszként nem biztos hogy észérveket szül. :)
abszolut nem. egy egészséges kritika, ami irodalmi és irodalomtörténeti szempontból közelíti meg az írást. amikor sokadjára olvastam 6-8 éve, akkor nekem is feltûntek már ezek (olvastam többször angolul is), és akkor utána is kerestem pár dolognak (pl. a nõk szerepe, akkori "ideálok", stb) - és többé-kevésbé hasonló következtetésekre jutottam. Zsoltnak annyi az elõnye, hogy koránál és olvasottságánál fogva nagyobb rálátása volt a dologra, és mivel író tudja, hogy hogy kell ezeket úgy megfogalmazni, hogy hatással legyenek az olvasóra. - ahogy ez itt pontosan látszik is.
Aki meg szívbõl utálja a Gyûrûk Urát (bár maga sem tudja miért) az érezze ITT jól magát!!! További felesleges elemezgetést!
4 b. Boromir TUDTA, hogy ki akirály, aki mindig is az volt és nem lehttek kétekyei, 1xûen csak saját önhittsége, gõgje és elvakultsága kadályozta abban, hogy elismerje és eleget tegyen a kötelességének ! A lényeg pont az, hogy végül elismeri a kószát királyának, még ez a makacs vezetõ is, merthogy AZ IS !
Olvastad a Gy.U.-ban az elõszót??? Mert ha igen akkor már rég hagynád ezt, mert FELESLEGES! Tolkien nem Shakespeare babérjaira akart törni, hanem mesélni!
nem csak "vak rajongás" és "szívbõl utálat" létezik a világon... nekem továbbra is tetszik, és nagyon szeretem a könyvet, a világot. de ezzel együtt látom a hibáit, és elismerem azt, hogy a mai irodalmi-társadalmi elvárásoknak már nem felel meg a könyv. ettõl nem lesz rosszabb, és én se fogom utálni, csak egy józanabb, áttekintést nyújt a dolog irányában.
Informatika és tudomány
:D
