Amikor 2001-ben Magyarországon Polgár Judit megkapta az évszázad legjobb nõi sakkozójának járó Oscar-díjat, kevesen csodálkoztak. A leadott ötvenkét szavazatból ötven esett a kitûnõ játékosra, aki akkor már hetedik alkalomml vehette át az év legjobb nõi sakkozójának járó elismerést is. Mindent egybevetve, a nõi világbajnoki, európa-bajnoki címmel dicsekedõ sakkozó már egy évtizede egyedüli nõként a férfiak mezõnyében bizonyít, és nyeri rendre a versenyeket. Hosszú ideje vezeti a nõi sakk-világranglistát, bár a nõi világbajnoki mérkõzésekre már régen nincs ideje.
Talán a hazai szurkolók számára az egyik legemlékezetesebb mérkõzése akkor volt, amikor 1998-ban páros mérkõzésen gyõzte le Anatolij Karpovot, a FIDE akkori ranglistavezetõjét (Kaszparov már évek óta kilépett a FIDE-bõl). Folyamatosan az elsõ tíz között van a férfi ranglistákon is (jelenleg a huszonharmadik), sokszor volt a magyar férfi válogatott elsõ táblása is, 1998-ban pedig egyetlen nõként megnyerte az amerikai nyílt bajnokságot. Az utóbbi idõben is számos versenyt nyert, többek között Argentínában és Hollandiában, 2000 májusában pedig a Japfa-beli XVI-os kategóriájú versenyen diadalmaskodott, két világbajnokot is megelõzve.
Polgár Judit 1976-ban született Budapesten, Polgár László és felesége, Klára asszony lányaként. Születése után két nõvérével együtt egy nagyszabású kísérletben találták magukat - melyet a kor hatalmasságai megpróbáltak megakadályozni. Amikor azonban Mádl Ildikóval kiegészülve a három Polgár-lány (Zsuzsa, Zsófia és Judit) 1988-ban letaszította trónjáról a szovjet nõi válogatottat, a kétkedõ hangok elhallgattak. Judit minden idõk legfiatalabb nagymestere lett, Bobby Fisher babérjait ellopva - és a mai napig csak Lékó Péter tudta õt megelõzni. Zsuzsa pedig minden idõk legmagasabb Élõ-pontszámát érte el egy 1989-es római versenyen, 2879-et (kilenc mérkõzésen összesen egy remivel). Voltak olyan évek, hogy a három Polgár-lány a nõi világranglista elsõ három helyét foglalta el, az elsõség kérdését pedig egymás között döntötték el.
A Polgár-család azóta fogalom a sakk és a pedagógia világában. Zseni vagy nevelés és gyakorlás a siker kulcsa? Ezt a kérdést teszik fel újra és újra, akik látják a sikereket. Polgár László számos könyvet írt, köztük a Nevelj zsenit! címût is - szerinte tehát a nevelésé a fõszerep. Judit játékát azonban nem magyarázhatja pusztán a nevelés: agresszív stílusa családjában és a férfiak mezõnyében is egyedülálló, sikereit sokak szerint ennek is köszönheti.
Jelenleg is játszik a magyar válogatottban, miközben hol itthon, hol Izraelben tartózkodik izraeli férjével.
ennyi.
pedig ez tuti!!!!!! kaszparovot legalább egyszer, de sztem többször, és jobb ha tõlem tudod, a nõi világranglistát 86 vagy 87 ota vezeti, és a férfit is vezette sokáig, mig aktivan játszott.
egyébként 1) nem mindenki hülye, aki fizikai munkát végez. 2) nem mindenki bánja, hogy fizikai munkát végez. 3) aki fizikai munkát végez, nem úgy gondolkodik róla, hogy milyen szerencsétlen egy hülye, amiért ide jutott. 4) aki többet tanul nem lesz okosabb, intelligensebb. max mûveltebb, tájékozottabb lesz. 5) aki fizikai munkát végez, az általában nem gondolkodik a relativitás elméleten. nem azért mert hülyébb mint a fizikus, hanem mert nem érdekli. ha mégis érdekli akkor utánajár, de egy egészséges tájékozottságnál messzebb valószínûleg nem jut, mert nincs olyan ismeretségi köre, könyvtára, eszközei mint a fizikusnak (nem beszélve arról, hogy mellette még a fizikai munkáját is el kell végeznie). ez nem a polihisztorok kora. 6) munkát nem okosságért adnak, hanem mert van róla papírod, hogy értesz hozzá.
ennyit a fizikai munkásokról, és még mielõtt megkérdezitek: fõiskolai hallgató vagyok és soha életemben nem végeztem fizikai munkát.
az eredeti témára visszatérve: érveket már nagyon rég nem hallottam.
nem tagadom, csak éppen nem hinném, hogy a férfiakról van csak szó.
láttál te már nõket összekapni valamin? nem testi sértésre gondolok, de azért nem írnám le a nõket harcosság terén sem.
Tényleg jól elkanyarodtatok az eredeti témától.. Talán változtatni kellene a címen: Miért okosabbak egyes férfiak más férfiaknál?
Kiskakasok...
A nõkkel kapcsolatban még mindig tartom a véleményemet. #174
Bazze, ti szánalmasok vagytok.
Kezdve ott, hogy mikike felveti az elég primitív topiknyitó gondolatát (QuippeR díja jogos...), majd még mélyebb hímsoviniszta dumát vágnak le egyesek ("kevesebb nõi Nobel-díjas" és társai), majd eljutottatok ahhoz a nevetséges közhelyhez, miszerint a szellemi foglalkozású okosabb, mint a kétkezi munkás - megfeledkezve arról az apróságról, hogy még senki sem definiálta, mit is jelent pontosan az, hogy "okosabb".
Két megjegyzésem lenne: 1. A komcsi rendszerben a nem megfelelõen gondolkodó, de akár nem megfelelõ családi háttérrel rendelkezõ értelmiségibõl simán lehetett raktáros, segédmunkás vagy bármi. 2. Volt gimnáziumi osztálytárs most asztalos. Elmondta, hogy az emberek sokszor lekezelõek vele (lásd: buta munkás - okos fizikus) egészen addig, amíg el nem mondja, hogy õ bizony olasz-pedagógia szakon végzett az egyetemen, de azért ment asztalosnak, mert az apja is az, és látta, hogy asztalosként inkább tudja magának biztosítani azt az életszínvonalat, mint tanárként. Úgyhogy játsszátok továbbra is csak ezt az arrogáns, lenézõ játékot, de magatokról állítotok ki szegénységi bizonyítványt.
hát kevés fizikus nõ van, szal... - inkább a mondatot kéne befejezni.
A nõk mióta ember az ember mindig a férfiak mögött voltak kiszolgáltatott helyzetben, csak az elmúlt 100 évben (mióta egyenjogúság van) annyi "okos" dolog köthetõ a nõkhöz, mint az elmúlt 5000 év alatt ...
De hogy a francba lenne fizikus nõ, mikor a férfi feltalálók már az ókorban nevesek lettek, a nõk meg alig 100 éve még alapvetõ emberi jogokért harcoltak ??!
Nos: ideje, hogy belegondolj a dologba. Hogy lesz valaki csöves? Általában nem hibáján kívül. Ha ilyen okos valaki, elmehet dolgozni fizetésért, és bérelhet valahol szobát.
De már ez a csöves dolog is el lett ferdítve . Lehet elment kõmûvesnek, kirugták, leitta magát, családja kihajította, ennyi .. De ha pl. általánosban nem 1-est ír a kedvenc témájából fizikadogát (pl a tanára miatt), akkor fennmarad az érdeklõdése a fizika iránt, és késõbb õ lesz a "2 . Einstein" ..
Tudod ki foglalkozna 1 csövessel, mondom, nézd reálisan: a kutya se ..
Lehet, hogy nem érdekelte, késõbb meg profi matekos lett (enélkül nem is nagyon tudott volna fizikát átalakító elméletet felállítani ..) "ha feladta volna" Ezért mondtam a megbukást .
Nyugi, foglalkoznának, csak meg kéne szervezni egy interjút vag egy cikket valahol. Én el tudnám intézni, hogy foglalkozzanak velem, ez 100%. Az miért baj, hogy megbukott matekból? Egyszerûen nem érdekelte! Uncsi az iskolai matek, talán még szivatták is. Nem függnek össze az iskola kötelezõ évei a tudással.
De õ maga honnan tudná, hogy ha más szakmát választ, akkor feltalál vmit ???!!!!! Ha én tudom elõre, hogy teszemazt feltalálom az átlátszó alumíniumot, akkor nem elektrotechnikusnak megyek, hanem kémikusnak !
A feltalálások 90%-a a véletlenen alapszik, a maradék 10% meg a kutatómunkán, bár ez a mérleg folyamatosan változik a pénz miatt ...
Ott van pl . Werner von Braun . A II. vh-ban a émeteknek csinált tömegpusztító fegyvereket, el akarták ítélni, amiért az ötletével emberek tízezreit gyilkolták le, majdnem halálra ítélték, amikor néhány amerikai tudós megtudta, hogy ki õ és mit csinált, kiálltak mellette magánál az USA elnökénél, aki végül megkegyelmezett a nácinak . Késõbb Braun megteremtette az ûrkutatás alapjait a NASA-nál ...
A frászt, szép is lenne . Ha hozzád odamegy egy csöves azzal, hogy megdöntötte a relativitás elméletét, mit csinálsz, belerúgsz és 5x körberöhögöd ... nem fogod magaddal vinni a Tudományos Akadémiára, hogy ez + az .. Nézd reálisan, valakibõl akkor lehet jó valamiben, ha egyrész felfedezi benne a tehetséget, vagy ha a lehetõségei adottak, nem tudhatod hány ember hal meg úgy, hogy semmit se csinált életében, mert nem tudott, vagy nem láttak benne semmit, pedig a tehetsége meg lett volna akármire ...
Szerintem egy kõmûves is tudhat filozofálni, és egy egy filozófus is lehet nagyon jó kõmûves. Más érdekli, és ez nem szellemi szint kérdése.
Hát én se akarlak megsérteni, de 4-5 évvel ezelõtt én is hittem sokmindent, ami mára megdõlt . Még relatíve elérhetõeket is . De a lehetõségeim nem adódtak úgy, hogy megvalósítsam a terveim . Eintesin megbukott (asszem) matekból, ha akkor fiatalon feladja, akkor ma nem lenne minden iskolában kinn a képe .. És mi lenne, ha én pl . egy TV javítása közben gondolatban megdönteném a relativitás elméletét ? Ideális esetben elismertséget szerzek, átírom a fizikát, stb, stb, de a realitás az, hogy a kutya nem hinné el nekem, nem foglalkoznának velem ...
Nem érted, hogy miért nem? Bocs, én bírlak téged abszolút és nem akarlak megsérteni, de ez már butaság. Aki annyira okos, hogy a relativitás elméletén gondolkozzon, az nem lehet kõmûves, sokkal komolyabb szellemi munkára vágyik, nem arra, hogy a centimétereket méregesse.
A te kérdésedre azt válaszolom, hogy nem:) Ezt csak a saját nevemben mondom. Egyébként tényleg itt a pont, az apukád is okos és Einstein és okos, és a dolog teljesen relatív. Ezért nincs igaza Sz4bolcsnak, mert itt max. a fodrászok fodrász tevékenységét lehet összehasonlítani nem szerint, mivel az okosságnak nincs hivatalos mértékegysége, hogy meg tudjuk állapítani, hogy melyik nem az okosabb.
Informatika és tudomány
