Elhinni sem kell, hogy ugy mukodik a program, ahogy leirtam.
Tessek kiprobalni. A valtozok ertekeit barmikor kiirathatod a konzolra, ha linuxon futtatod. Mas platformokon lehet a kepernyore vagy egy szovegfileba iratni, printf("%d %d %d %e \n",x,y,z,amp);
Latni fogod, hogy minden (x,y) ertekhet, vagyis minden kepponthoz z-tol 1000-ig kap erteket. 1000-szer ad amplitudot a program minden pixelhez a kepernyon.
A lezerfeny mindig szettart kisse, es ez a szettartas elsosorban a hullamhossztol fugg.
"Neglecting divergence due to poor beam quality, the divergence of a laser beam is proportional to its wavelength and inversely proportional to the diameter of the beam at its narrowest point."
Tehat a szettartas aranyos a hullamhosszal es forditottan aranyos a legkeskenyebb nyalabatmerovel. http://en.wikipedia.org/wiki/Beam_divergence
Ezt jol mutatja az altalam rajzolt ket kep is. Ugy ertem el jobban osszetarto nyalabot, hogy kisebb hullamhosszt valasztottam. *M_PI/0.05;
Megegy kis reszlet, ami nyilvanvalo, de hatha nem az. amp+=sin(t); ami azonos ezzel amp=amp+sin(t);
A hullamok amplitudoi osszeadodnak. Ez a linearis szuperpozicio, a hullamok zavartalanul athaladnak egymason. Ez azt eredmenyezi, hogy ha ket hullamot osszeadok, ahol az egyik amplitudoja -1 a masike pedig +1, ott az eredo amplitudo 0. Ez sok hullamnal azt eredmenyezheti, hogy idoben allandoan nullat kapunk egy adott helyen. Ezek a fekete teruletek. Itt a fazisok(t) mindig ugy jonnek ossze, hogy az eredo amplitudo kozel van a nullahoz.
Mind a ketszaz hullamforras ugyan olyan hullamokat sugaroz, mint az elso kepen, minden iranyba terjedo korhullamokat. De az ellentetes fazisok kioltjak egymast, igy a kep nagy resze kis amplitudoju. Terben ezek gombhullamok lennenek.
Ne mond, hogy meg mindig nem erted, mert ugysem hiszem el.
Jol megvalasztott parameterekkel fennyalab is letrehozhato. Lathatod, hogy a nyalab melett interferencia van a terben. Ezt lathatod a lezeres ledeknel, bar ott az interferenciaba beleszol meg nehany dolog.
A Feynman-modszernel a foton lehetseges utvonalait minden feluletpontban szinten ugyan ugy szamolom. A feluletpontok kozt egyetlen kulonbseg van, a oda erkezo hullam fazisa.
Einstein a feny ENERGIA-ATADASAT fotonokkal irta le.
Ez megteveszti az embert, ha altalanosit. De nem szabad elfelejteni, hogy a feny terjedesenek a leirasa hullamokkal tortenik. A hullamfuggveny hullamokkal szamol, csak ugy, mint Feynman modszere. Amplitudokat ad ossze, fazisokkal es hullamhosszakkal szamol. Ezek egy hullam tulajdonsagai. Egy pontnak nincs fazisa se hullamhossza.
... tehat minden egyes hullam minden pontba ugyanolyan amplitudoval erkezik
talan igy erthetobb. De az ampitudok osszege mar valozo, hiszen ez a lenyeg. Ezt latjuk a kepen.
Egy lenyeges valtozas tortent for(int z=0;z<1000;z++) dy=y-(100+z/10); Ezerszer tobb hullamforras van, mindegyik eltolva kisse y iranyba y=100-tol z/10 ertekkel. Ezt a KEP MINDEN PONTJAN UGYAN UGY SZAMOLOM, tehat a hullam minden pontba ugyanolyan amplitudoval erkezik. Minden iranyba terjed, pont mint az elso kepen.
Ennek ellenere a kep tetejerol es az aljarol kezdenek eltunni a zold nagy amplitudoju helyek. Minel tobb forrast rakok be, es minel inkabb egyazon fazisban sugaroznak, ahogy most is, annak nagyobb lesz a kioldas alul es felul. A fenysugar pedig egyre keskenyebb lesz. A fenysugar nem 'tudja', hogy merre menjen, hanem mindenfele megy, es a faziskulonbsegek adjak meg, hogy hol lesz nagy az amplitudok osszege es hol kicsi.
Termeszetesen az amplitudot normalizalni kell, maskulonben a szin elszall az egekbe. Ez itt tortenik amp/1000;
Az elso sor y erteket viszi 0 tol 400-1 ig, a masik x-et 0 tol 500-1-ig. for(int y=0;y<400;y++) for(int x=0;x<500;x++)
Magyarul soronkent vegig meg a kepernyo minden pontjan. Minden y erteknel x vegigfut 0 tol 500-1-ig. Ezeket is leirom, hogy mindent tisztazzunk. Mert a reszletekben van a lenyeg. A definiciok mellekesek, jon a legfontosabb resz. dx=x-100; dy=y-100; 100,100 koordinatan vagy a hullamforras. Ebbol huzok egy vektort, egy 'vonalat' minden kepernyopontba. Ez a vonal a dx,dy. Az origot eltorlam a 100,100 pontba. A kovetkezo a tavolsag meghatarozasa, semmi extra, szerencsere a ter sem gorbul. t=sqrt(dx*dx + dy*dy) *M_PI/10; A vegen az m_pi/10 a hullamhossz adja meg. A szogfuggvenyek parameteret, mint jelen esetben a sin()-et, radianban kell megadni. Szog eseten M_PI/180-as szorzoval valthatunk at, de jelen esetben egy tavolsagbol akarok fazist eloallitani. Mivel egy kor az radianban megadva M_PI*2, ezert a szorzas 20-as tavolsagertekre ad egy kornyi faziselterest. Hagyarul a hullam hullamhossza 20. amp=sin(t); Ez pedig az amplitodo, ami +-1 kozott fog valtozni fazistol fuggoen. Ez latjuk a kepen, mint a zold arnyalatait.
Eddig egyszeru, mont hozzaadok tobb azonos fazisu hullamot.
Ha vegigbogarasznad a programot, akor tudnad, hogy minden utvonalat szamolok.
Attol hogy lezer, meg egyenesen megy, nem valtozik semmi. Az atom gombhullamokban sugarozza ki az energiat. Ez minden iranyba terjed. A ter minden pontja masodlagos hullamforras, ami miatt a fazisnak megfeleloen kioltasok es erositesek keletkeznek a terben. A lezer annyira koherens, hogy a ter nagy reszeben csak kioltasok keletkeznek. Ez meg mindig egyszeru hullamfizika. A kvantumvilag ezt megbonyolitja annyival, hogy semmifele hullamot nem tudunk detektalni, csak reszecskeket.
De aminek fazisa,hullamhossza es amplitodoja van, az egy hullam. A kvantumfizika alapegyenlete, a Schrodinger-egyenlet egy hullamegyenlet.
Ez az egyszeru szamitas kiadja a Fermat-elvet, mindenfele hokuszpokusz es blabla nelkul. Kar erolkodnod, nem hatnak mar meg az ilyen mikrofonhuszarok, mint te.
No ide figyelj te hullámlovas! :) Bármi leírható bármivel, ha te mindent hullámokkal akarsz leírni, akkor sikerülni is fog. A lényeg csupán annyi, hogy mi számodra a minden. Mivel én tudom, hogy a minden az végtelen ezért bátran biztatnék egy másik delikvenst, kinek mondjuk a kocka a mániája, hogy írja le kockákkal a világot, hidd el, ha elég ügyes sikerülhet neki. :) Az egész amit logikának hívunk, csak tökéletesnek tûnik, de vajon tudod -é mitõl látszik annak? Megmondom. A hibáit tolja maga elõtt. Hova tolja? A végtelenbe. Persze mindez nem azt jelenti hogy ne létezne igazság, csak épp úgy kell elképzelni mint a végtelenbe nyúló párhuzamost a valóság mentén. Minél nagyobb mértékben vagyunk képesek felmérni, annál tökéletesebbnek hihetjük. Evvel nem beszélnélek le a kvantummechanikai tudásod továbbfejlesztésérõl, csupán jelzem, valakiket elkedvtelenítenek az egyszerû igazságok, fõleg ha idõt s energiát nem sajnálva eljutott olyan bonyolultabb igazságokhoz, amikhez kevesen mások. No de ha ismered Gödel nemteljességi törvényét mit még anno a princípia matematika megdöntésére alkotott, szerintem te is egyetértesz velem abban, hogy akár egy teljesen abszurd és valótlannak tûnõ logikai halmazt is fel lehet írni valósnak, mûködõnek, igaznak, csupán meg kell találni azt az õt magába foglaló halmazt, ami ezt megteszi vele. Ámbátor még egyszerûbben s ehhez Gödel se kell: van egy összevissza kódod ami hülyeség, van egy programod ami kikódolja és értelmes szöveg lesz. Ezt az egyszerû példát úgy tudod kiterjeszteni az egész világra, hogy megnézed a program létjogosultságát, milyen nyelven íródott, mit takar. Aztán hogy mért ez a szintaktikája, kik alkották, mért és nagy valószínûséggel egy másik nyelvbõl, aminél szintén végig lehet ezeken menni. Aztán jön a hardware, a képernyõ amirõl olvastad, az áramkörök amiket alkottak stb stb. Közben egy másik szálon vizsgálhatjuk, hogy mért érted meg te az írott szöveget, emberi civilizáció stb stb mindent a végtelenségig. És itt jön a képbe a mókaság. Ezen dolgok összessége adja számodra a valóság érzetét, noha nem gondolsz arra milyen logikák és hogyan kapcsolódnak össze mégis érted avagy érteni véled pontosabban. És mi ez a móka amirõl beszélni akartam? Ez kérlek az a fajta móka, amikor az ember mégiscsak hatalmas energiát fejt ki egy pontjára fókuszálva a logikák végtelenjének és elkezdi átalakítani a valóságot :) A poén az hogy észre se veszi vagyis helyesebben õ nem átalakításnak hívja, hanem megfejtésnek :)
Termeszetesen ragaszkodhatunk a reszecske kephez, de akkor a foton idoben visszaverodve, 180 fokos faziseltolodas miatt kioltja sajat idoben elorehalado masat.
Kiveve egyetlen uton, ahol elnyelodik. Es ez termeszetesen a legrovidebb ido alatt elert pontra vezet.
Es ismet ott vagyunk, ahogy Feynman elmondta, hogy ez matematikailag teljesen megegyezik azzal a leirassal, amikor egy kozegben hullam terjed.
Lehet valasztani, kinek melyik megkozelites tetszik.
Az amplitudo valtozasa az alabbi modositasokkal jelenitheto meg:
Biztos sok embernek megfordult a fejeben, mar aki tudott kovetni, hogy miert gyorsul az elektron a foton hatasara, ha az csak egy racs? Elvileg a Bragg-diffrakcio csak az elektron-hullam iranyat valtoztatja meg.
A megoldas egyszeru. A hullamok nem 3 dimenziosak, hanem legalabb 4.Igy a diffrakcio mindig teridoben jon letre, ami jelenthet gyorsulast is, hiszen a teridoben egy haladasi irany valtozas egyben sebesseg-valtozas is.
Hogy minden tisztazzunk, en elfogadom a feny 'foton reszecske' leirasat. Egy a sok lehetseges megoldas kozul. Nem lesz attol nekem se rosszabb se jobb, hogy van foton.
A problema az, hogy a hullamleiras dominal. Nem is kicsit. Egyre tobb reszlet vezet egy olyan leirashoz, ami teljes mertekben hullamokkal operal.
A foton reszecske kepe nem tul meggyozo. Ami pedig bizonytalan, arrol bizonyossagot kell szerezni.
"miszerint a foton hatására fellépõ elektronemisszió azonnal bekövetkezik, míg folytonos energiák esetén hosszíú idõ kellene ahhoz, hogy az elektronemisszió fellépjen."
Mint latszik, ez nem jo cafolat a klasszikus 'folytonos energiaju' fenyre. A Bragg-diffrakcio azonnal bekovetkezik, ahogy eleri az elektront a 'hullam-racs'.
A tores csak es kizarolag a feny hullamhosszatol fog fuggni, ami jelen esetben egy Bragg racstavolsagnak felel meg.
Mint lathato, a wikin sem a vegso igazsag van leirva. Nem is azert linkelek allandoan, hanem hogy egyszeruen el lehessen jutni a temaba vago cikkekhez.
Ha a 'single photon source' kulcsszavakra rakeresel, akkor latni fogod, hogy pont az EPR parokkal lehet a legjobb egyfoton forrasokat letrehozni.
De tovabb lehet vizsgalodni. kulcsszo : Koincidencia http://www.kfki.hu/fszemle/archivum/fsz0910/varga0910.html
Visszakanyarodva a hullamokra, de a temanal maradva. http://en.wikipedia.org/wiki/Photon "Nevertheless, all semiclassical theories were refuted definitively in the 1970s and 1980s by photon-correlation experiments"
Nos, en a fenti cikk ismereteben ezt nem jelentenem ki ilyen biztosan. A cikkben olvashato, hogy egy nem pontszeru fenyforrasrol szarmazo fenybol soha nem egyetlen hullam nyelodik el, hanem sok szuperpozicioban levo hullam osszege. Ezeknek van egy fazisszorasa, ami a fenyforras kiterjedese miatt keletkezik. Emiatt fotoncsomosodasok jonnek letre. Ezek alapvetoen hullamcsomagok.
Ha kettevagunk egy fennyalabot egy beamsplitterrel, akkor mindig csak az egyik iranyban detektalhatunk fotont. Miert? Mint mar irtam, a beamsplitteren athalado es tukrozodo fenyhullam mas es mas faziskulonbseget kap. A 'fotoncsomosodasok' idobeli eloszlasa az eltero fazisok miatt teljesen mas lesz tukrozodesnel es athaladasnal. A 'foton' egyik bizonyitekanak is hullamfizikai oka van.
Marpedig ez az utolso erv a foton lete mellett, hiszen a Bragg-diffrakcioval es hullamokkal tokeletesen magyarazhato a fotoeffektusnal kilokott elektron energiajanak fenyhullam-frekvencia fuggese, ha a fenyhullamfront egy racskent funkcional az elektronhullam szamara.
Ránéztem erre a Feynmanra, mivel Forrai barátunk is sokat emlegette, és két perc után valakinek az aranymondása jutott az eszembe: Akinek kalapács van a kezében, az mindent szögnek néz. Szerintem ti egy vakvágányon haladtok teljes gôzzel. Elfelejtettétek, hogy az eredeti feladatotok nem a "szögelés" volt, hanem a házépítés. Még az sem volt megszabva, hogy mibôl készüljön a ház. Mivel a kalapács szétosztásának monopóliumát valakik a megszerezték köztetek, így egyre gyorsabb ütembem szögeltek, de azt már elfelejtettétek, hogy az eredeti célotok a házépítés volt... remélem érted.
Eloszor a forras (A) es a felulet (x,y) tavolasgabol es a hullamhosszbol egy fazist szamol. Majd ezutan ehhez hozzajon a felulettol a (B) pontig a fazis. Ennyi. Nincs semmi mas beepitve a programba. Ez az egyszeru feltetel kiadja a hatas-elvet es a fenyre a Fermat-elvet is, ami vegul is ugyan az. http://hu.wikipedia.org/wiki/Hat%C3%A1selv
A gravitacionak ugyan ez a lenyege. Csak mint mar ezerszer irtam, ott az anyagban belso fenyszeru mozgasok vannak. Ezert kulonbozik az egyszeru fenyterjedes leirasatol, mert ott ezek a belso mozgasok definialjak tobbekkozt az idot is.
A gravitacio nem ilyen lenne, ha az anyag nem hullam lenne.
Es hogy minden ketseg eltunjon, vigyuk kozelebb a falat a resekhez. A foton 'masik tuvonalon' fog haladni. Latszolag, mivel valojaban minden utvonalon halad. Mert egy hullam.
Ha 'valojaban' a zold savokon haladna, nem alakulhatna ki mas interferencia minta attol, hogy a falat kozelebb visszuk.
Ilyen egyszeru a fizika.
A modszerrel a ketreses kiserlet is jol leirhato.
int x,y,u; float dx,dy,tav,min=1e8,w=1.0/42.0; float hullamhossz=M_PI/2.1; vektor A,B,C; A.x=20; A.y=260;
B.x=250; B.y=250; C.x=250; C.y=270;
for(y=0;y<1000;y+=4) { x=500; komplex amp; amp.valos=0; amp.kepzetes=0;
Ami pedig ugy terjed, mint egy hullam, az egy hullam.
Feynman ezzel a mondattal nem ertene egyet, de ez egy teny. Ami olyan, mint egy elefant, az egy elefant. Ez van. A hurelmelet ezt tudomasul veszi, es megprobalja a lehetetlent, kozonseges hullamokkal leirni a vilagot. Jelenleg csak ugy kepes erre, ha sok extradimenziot feltetelez. De meglepetesek mindig lesznek.
Feynman semmi mast nem csinalt, mint hozzarendelt egy forgo amplitudot a fotonhoz. Ezt az amplitudot minden utvonalon osszegezni kell. Ha a hatarfelulet egy adott pontjanal az amplitudo gyorsan valtozik, mert a futasidok kozott nagy a kulonbseg, akkor azok kioltjak egymast. Igy csak a legvaloszinubb foton palya marad.
Ez a megoldas teljesen egyenrangu Heisenberg matrixmechanikajaval, es Schrodinger hullammechanikajaval. A kvantummechanika egy harmadik helyes leirasi modja.
A foton ugy terjed, mint egy hullam. Minden iranyba.
Az 1-est 0-ra atirva a szimulacio tukrozodes fog szamolni. #if 1 http://www.sg.hu/galeria/1291739216/12917392161293727059.gif
if(tav<min) {min=tav;x2=x;} int v=600-(int)(tav/100); pont(x,v,0xff00); } }
int v=600-(int)(min/100); line(0,v,800,v,0xff00); line(x2,0,x2,800,0xff00);
XFlush(dpy); getchar(); }
Az altalad bandanak nevezett tarsasag az egesz eletet arra tette fel, hogy elorebb vigye a tudomanyt. Mondom ezt ugy,hogy semmi kozom hozzajuk.
Akkor folyatassuk. "És honnan tudja a fény elõre, hogy melyik út lesz a leggyorsabb?"
Ez egy nagyon erdekes kerdes. Az egyik lehetseges valaszt Feynman adta erre meg. Vegyunk egy fotont. Ez a foton haladjon az osszes lehetseges utvonalon A pontbol a B pontig. Ekkor ezt a kepet kapjuk.
A foton induljon a felso csucsbol, es egy kozeg hatarfeluleten megtorve mozogjon az also pontig, ahova a vonalak osszefutnak. A hatarfelulet alatt a kozegbeli fenysebesseg kisebb, mint felette. A futasi idot a kep aljan a gorbe mutatja. A fuggoleges vonal jelzi a futasi ido minimumat. A fenynek itt kellene athaladnia a feluleten. Hogy lehet kiszamolni ezt a pontot?
Az embernek egyszer mindig van tudathasadása. Egyszer akkor, amikor benôl a 'fejelágya'... a második már nem szükségszerû, ami akkor van, ha újra kinyílhat...
"Kora reggel volt, az utcák tiszták, üresek, a pályaudvarra mentem. Ahogy a toronyórát órámmal összehasonlítottam, láttam, hogy sokkal késõbb van már, mint hittem, sietnem kell, e felfedezésemtõl megrémültem, elbizonytalanodtam utamban, nem ismertem még jól a várost, szerencsére akadt a közelben egy rendõr, odasiettem hozzá, és lélekszakadva kérdeztem tõle az utat. Mosolygott, s azt kérdezte: - Tõlem akarod megtudni az utat? - Igen - mondtam -, mert magam nem találom. - Add föl, add föl! - mondta, és nagy lendülettel elfordult, mint aki nem akarja, hogy nevetni lássák."
OK, csak azt nem értem, mit kezdesz egy kisérlet eredményével ? Felhasználod egy másik kisérlethez ? Ehhez nekem már nincs türelmem, habár tudomm hogy a számok másra is használhatók, minthogy az adónkat kiszámoljuk vele. Azt írtad, hogy a Tachyon-nal kapcsolatban még nincsenek kisérleti eredmények. Nem tudom megnyugtat-e, az emberiség elôbb fel fog ébredni, minthogy fizetett "tudós" banda eredménnyel állna elô...
De amit az egeszbol levont, az hibas. Ha szamolt volna, akkor megertette volna a tukor-beamsplitter rendszer szerepet. Nelkule nem mukodik ez a kvantumradir-kiserlet. Mehet a brainstorm, erre a legjobb helye egy ilyen forum, de ellenorizni kell a kitalalt szituaciot. Enelkul log az egesz a levegobe az idok vegezeteig.
En is talalok ki furcsa dolgokat, amitol egy tanult fizikus fejreall, de mindig csak azt irom le, amit valamilyen szinten ki tudok szamolni.
Tevedes ne essek, ez sem kotelezo. De megfelelo iranyba vezeti az intuiciot. Sot, olvastam valahol, hogy komoly elmeleti fizikaban is szokas a brainstorm. Ez egyfelol kikapcsolodas, masfelol jo otletek sulhetnek ki belole.
Attol, hogy lassabb egy adott szakasza a palyanak, attol meg osszessegeben lehet az a leggyorsabb ut. De ha eleg vekony az akadaly, es nagyon lassu benne a terjedesi sebesseg, akkor megkeruli, akar mindket oldalrol is.
Na és ha tanulunk fizikát akkor mi lesz ?? Megértjük a világot ?? A wikire hivatkozgatsz itt, ami csak annak a könyvtára amit az emberek már megértettek. A világ valódi mûködése az emberek köztudatában még messze nem tiszta, úgyhogy te is inkább másfelé keresgélhetnél mint a wiki meg a fizika...
A geodezikus es a leggyorsabb utat koveto feny ugyan az.
Tehat a gravitacio alapvetoen egy fenytores. Tanuljatok fizikat.
Szomoru, hogy amikor ezt leirom, a legtobb fizikat ismero de nem erto elkezd sajnalkozni, es a fizika megtanulasara buzdit.
Szerintem meg forditva all a dolog, ugyanis amit irtam, az trivialisan igaz.
http://hu.wikipedia.org/wiki/Hat%C3%A1selv
"A fizika sok problémája állítható fel és oldható meg a hatáselv formájában, mint például megtalálni a legrövidebb utat a parthoz, hogy elérjünk egy fuldoklót. A dombról lefutó víz a legnagyobb lejtõt keresi, a leggyorsabb utat, egy medencébe folyó víz úgy terül szét, hogy a felszíne a lehetõ legalacsonyabban legyen. A fény a leggyorsabb utat követi egy optikai rendszeren keresztül (Fermat-elv vagy legrövidebb idõ elve). Egy test pályája gravitációs mezõben (azaz szabadesés a téridõben, egy ún. geodézikus vonal) a hatáselv segítségével határozható meg."
Persze aki csak bemagolta, de nem erti, az ne is akarja elmagyarazni nekem, amit nem ert. LOL
Nem ertek a kvantumgravitacios elmeletekhez /sem xD/. De a graviton egyenlore csak elmeleti sikon letezik.
A gravitacios hullamokat pedig Einstein elmelete josolta. Nem hiszem, hogy a gravitacios hullamok kimutathatoak. Marcsak azert sem, mert mint kiderult a relativitasnal, minden ugy torzul, ahogy a 'terido'. Hozza igazodik minden a feny valtozo sebessegehez, igy teljesen kimutathatatlanna teszi ezt a valtozast. Csodalkoznek, ha kozvetlenul kimerheto lenne egy gravitacios hullam.
Ennek ellenere rautalo meresek sora mutatja, hogy Einstein elmelete helyes, es lennie kell gravitacios hullamnak.
http://en.wikipedia.org/wiki/Gravitational_wave
Gravitációs interferencia stb. ha már hullámszerû. Ilyenek vannak? Elméletileg a graviton is a többi részecskéhez hasonlóan hullám és részecskeként is leírható(?).
Youtubeon Dr. Quantum-ra rákeresve ajánlom mindenkinek hogy töltsön pár percet a találatok megnézésével, megértésével.
"Nos, ha a hullamok a tavoli multbol es a tavoli jovobol jonnek, akkor egyszeru a valasz Feynman kerdesere. Az univerzum tagul, igy az egyik hullam nagyobb Doppler-eltolodassal jon vissza. "
Lehetne akar igy is, de ez is csak egy feltetelezes. A nagy amplitudoju hurok helyettesithetik az egeszet. Arrol nem is beszelve, hogy meg sok teljesen mas megoldas is lehet.
"Az erõs kölcsönhatás erõvonalai a tér önkölcsönhatása miatt egymáshoz közel húzódnak, a tér csõszerûen összehúzódik, mint egy kábelköteg. Ezért az erõvonalköteg mentén állandó az erõ és az energiasûrûség (ami viszonylag nagy). "
" 3 dimenzios hullambol 2 dimenzios lesz."
Mivel egy vonal lesz belole, igy 1 dimenzios lesz. Eliras.
Nagy sebessegnel az elektromagneses 3 dimenzios hullambol 2 dimenzios lesz. A teljes terszogben szorodo energia egyetlen iranyba koncentralodik.
A magero erosebb, mint az elektromagneses, mert koncentralt az energia a feny aberracioja miatt.
"lehetne eltuntetni a fotonnyi energiat"
Eloszor eletemben ferajzoltam egy pontszeru hullamforrast korbeolelo vegtelen visszavero feluletrol idoben visszaverodo hullamokat. Nincs itt semmi gond,
Feynmannak igaza volt. Nincs semmifele mezo. Es mindez ugy erheto el, hogy a mezo 180 fokos faziseltolodasu visszaverodo hullamai teljesen eltuntetik azt. Hihetetlen, de igaz.
A mezo onmagat tunteti el a fizikabol. Ahogy az eter is. Nekunk mar csak a kvantumvilag marad. A konstruktiv interferenciakbol felepulo diszkret vilag.
Ami marad, az egy exponencialisan lecsengo allohullamokkal korbevett hullamforras. Valami ilyesmi. http://glafreniere.com/matter.htm http://www.glafreniere.com/sa_phaseshift.htm
http://nobelprize.org/nobel_prizes/physics/laureates/1965/feynman-lecture.html "Feynman, I know why all electrons have the same charge and the same mass" "Why?" "Because, they are all the same electron!"
"But, Professor", I said, "there aren't as many positrons as electrons." "Well, maybe they are hidden in the protons or"
Nos, ha a hullamok a tavoli multbol es a tavoli jovobol jonnek, akkor egyszeru a valasz Feynman kerdesere. Az univerzum tagul, igy az egyik hullam nagyobb Doppler-eltolodassal jon vissza.
Ha van egy eseményed két egyforma valószínûségû lehetséges kimenetellel, és semmi más információt nem kapsz róla, akkor kénytelen vagy azt mondani hogy 50-50% a valsége mindkettõnek. A valószínûségszámítás az anyagi rendszerektõl elvonatkoztatott elvi leírás mód. Valóban "nem a macska van egyszerre élõ és halott állapotban", hanem csupán mindkét állapotának valószínûsége 50%. Azonban bármennyire is "fáj", ha feltételezzük hogy egy pénzdarab feldobásának két egyforma valószínûségû kimenetele a fej vagy írás állapot, akkor a feldobott pénz pörgés közben 50-50% valséggel van fej vagy írás állapotban, hiszen a fej/írás állapot csak nyugalomban levõ pénzérme esetében értelmezhetõ. Ha pedig a pörgés utáni kimenetelt nézzük, valóban függhetnek bizonyos zavaró tényezõktõl is, de mi pont azt kötjük ki, hogy a folyamatban nincsenek zavaró tényezõk. Errõl szól a valószínûségszámítás. A zavarás\mérés a kvantummechanikai rendszereket is rögtön kiszámíthatóvá teszi.
Tessék: A kvantummechanikában szuperpozíció elvének nevezzük, amikor egy részecske (vagy hullám) ún. kevert állapotban van, azaz bizonyos tulajdonságait nem tudjuk egyértelmûen megállapítani. A részecske addig marad ebben, amíg valamilyen módon meg nem állapítjuk, hogy valójában hol és milyen állapotban van. A probléma ott kezdõdik, hogy mérés (megfigyelés) hatására a szuperpozíció összeroppan, és a részecske egyértelmûen a lehetséges állapotok egyikébe kerül.