talán ha nem is szervesen a mûvészet részhez tartozik, azonban minden szakmabelinek hasznos lehet a következõ oldal: www.proidea.hu - ez a legnagyobb magyarországi online termékinformációs katalógus
Felfüggesztették az építészek minõsítési listáját A Magyar Építõmûvészek Szövetségének Elnöksége közleményben tudatta, a 2006. június 15-i rendkívüli elnökségi ülésén a következõ határozatot hozta: "A Magyar Építõmûvészek Szövetségének Elnöksége kéri a Magyar Építész Kamara elnökét, hogy a Minõsített Építész Tervezõ Cégek listájára történõ jelentkezési hirdetményt, a MÉSZ végleges állásfoglalásának kialakításáig, függessze fel."
A Dr. Reischl Gábor DLA MÉSZ elnök által jegyzett közlemény elõzményéhez tartozik az a hG.hu-n is megjelent hír , miszerint a június végéig lehet jelentkezni a Minõsített Építész Tervezõ Cégek listájára. A felhívást kiadó kormányzati és szakmai szervezetek a második Nemzeti Fejlesztési Terv keretében megvalósítandó építési beruházások szakmai színvonalának, valamint az épített környezet minõségének biztosítása érdekében az eddig végzett szakmai munka, valamint személyi és szervezeti feltételek értékelése alapján kívánják összeállítani a magyarországi építészeti tervezõ cégek minõsített listáját. A tervezõ cégek minõsített listája egy nyitott, rendszeres idõközönként frissített lista lesz, amely az uniós forrásokra pályázó ügyfelek számára tartalmazza a tervezõ cégekrõl a legfontosabb szakmai információkat.
Nem tudható ugyanakkor pontosan, hogy a felkerülhetnek –e a listára az EU -n belüli tervezõi jogosultsággal rendelkezõ külföldi építész mûtermek is, vagy a lista eleve az õ kiszorításukra, illetve a magyar építõ és beruházási, ingatlanfejlesztési piacon uralkodó status quo védelmében jön létre.
A minõsített lista felhasználásával kerülhet sor az egyszerûsített közbeszerzési eljárásban, meghívásos tervpályázatokban, tárgyalásos eljárással történõ kiválasztásokban, illetve nem közpénzbõl történõ beruházások esetében az összegyûjtött céginformációk alapján történõ tájékozódás elõsegítésére, a leendõ beruházásokban résztvevõ építész tervezõ cégek kiválasztására. A minõsített listára történõ felkerüléshez a kiválasztást, a felhívást kiadó szervezetek által felállításra kerülõ bizottság fogja elvégezni. A minõsítésre a szervezetek által kidolgozott útmutató felhasználásával lehet jelentkezni. A jelentkezésnek tartalmaznia kell majd a legfontosabb cégadatokat, valamint egy referencialistát a már megvalósult jelentõsebb épületekrõl. hG
Ellephetik a toronyházak Budapestet 2006. június 4., vasárnap 7:02
Noha a posztjáról távozó fõépítész munkájának számos pozitív vonása volt, Schneller István nem tudta elég kreatívan kezelni a fõvárosban befektetni szándékozó ingatlanfejlesztõket - jelentette ki Bojár Iván András építészkritikus. A szakember szerint a jövõben zöld utat kaphat a toronyházak építése.
Bojár Iván András úgy vélekedett: megérett a helyzet a fõépítész távozására, mert mûködése 12 éve alatt ugyan számos eredményt tudott felmutatni, de nem tudott értõ partnerévé válni a befektetõi-ingatlanfejlesztõi csoportoknak.
Schneller Istvánban nem volt meg az a fajta kreativitás, amely ahhoz szükséges, hogy a városban befektetni szándékozó ingatlanfejlesztõket helyesen tudja kezelni - fogalmazott az építészkritikus.
Bojár Iván András szerint például a fõépítésznek róhatók fel az Árpád-híd pesti hídfõjénél épült mini toronyházak, amelyek a világ legkisebb toronyházai, és nem képviselnek semmilyen építészeti-urbanisztikai értéket.
A kritikus úgy látja, hogy Schneller István távozása után megszûnhet a toronyházakkal szembeni ellenkezés, így több ilyen terv is zöld utat kaphat a jövõben.
"Érdemes tartani a pesti horizontot"
Edwin Heathcote, a Financial Times építészeti szakírója, egy Budapestrõl szóló könyv szerzõje szerint nem érdemes mindenáron ragaszkodni a régi építészeti stílushoz.
"Ez egy robosztus város, például a Nyugati Pályaudvar nagyon is modern épület. Nem kell arra törekedni, hogy minden épület réginek nézzen ki, mert akkor olyan épületek születnek, mint a Nemzeti Színház, ami borzasztó" - vélekedett a brit hírlapíró.
Edwin Heathcote felhívta a figyelmet arra, hogy egy modern épület nem feltétlenül magas.
A budapesti horizont öt-hat emelet magas, amit érdemes megtartani, ettõl függetlenül azonban épülhetnek modern épületek, a Várat kivéve bárhol a városban - mondta a szakíró.
:(( ezzel elesett a budapesti városfejlesztés racionalitásának és átgondoltságának utolsó védõbástyája is.
Kitálal a budapesti fõépítész: hogyan nyomulnak a politikusok? 2006. június 1., csütörtök 16:49
Szeptember 1-jétõl távozik posztjáról Schneller István Budapest fõépítésze - jelentette be maga az érintett. Döntésének okairól szólva elmondta, hogy az utóbbi idõkben rendkívül felerõsödött a politikai és gazdasági körökbõl rá nehezedõ nyomás, ami ellen nem kíván a továbbiakban szélmalomharcot folytatni.
Szeptember 1-jétõl megválik posztjától - jelentette be sajtótájékoztatón Schneller István fõépítész. Hozzátette, hogy saját akaratából, békében távozik.
Döntésének fõ okaként azt jelölte meg, hogy az utóbbi idõben egyre erõteljesebb a különféle szabályozási tervek megváltoztatására irányuló politikai és gazdasági nyomás.
Politikusok, nagykövetek nyomulnak
"Ebben az évben és különösen választások idején egyre nagyobb szerepet kap a politikai és a mögötte álló gazdasági körökbõl érkezõ nyomás, ami elsõsorban arra irányul, hogy a korábban beépítésre nem szánt területek váljanak beépítésre alkalmassá. Nem beszélve arról a mérhetetlen pszichikai nyomásról, amit egy-egy kijáró ember, a legmagasabb szintû politikusok, nagykövetek, nem nevezek meg egyet sem, kilincselnek egy-egy pitiáner ügyért. Tehát ezt úgy kell elképzelni, hogy bejön egy komoly nagykövet, egy komoly politikus, és azért kilincsel, hogy egy szintterületi mutató még nagyobb lehessen, mert valamilyen érdekeltsége fûzõdik hozzá."
Schneller István hozzátette, hogy nagyobb beruházások esetében egy beépítettségi mutató megváltoztatása milliárdokat hozhat a befektetõ számára.
Proaktívból csak sampon van
A fõépítész szerint a hozzá tartozó iroda sokszor utolsó bástyaként küzdött a kerületek által is támogatott befektetõi tervek ellen - példaként a csepeli szigetcsúcsot vagy az angyalföldi építkezéseket hozta fel -, de erõs várospolitikai támogatás nélkül nem kíván tovább szélmalomharcot folytatni.
Schneller István arra a kérdésre, hogy Demszky Gábor már egy korábbi interjúban kifejtette, hogy proaktívabb fõépítészre van szüksége, úgy válaszolt, hogy proaktívból csak sampont ismer.
Magasházakat potyogtatni
Arra a kérdésre, hogy mire büszke az eddigi munkájából, Schneller István elmondta, hogy jónak tartja a fõváros szabályozási és városfejlesztési terveit. Hozzátette, hogy jó döntésnek tartja még mindig a szigorú magasház-rendeletet, mert véleménye szerint megfelelõ tömegközlekedés nélkül nem lehet toronyházakat ide-oda potyogtatni a városban.
Végül elmondta, hogy döntésével szeretné felhívni a figyelmet arra, hogy elismerve ugyan a magántõke szerepét a városfejlesztésben, nem lehet átesni a ló túloldalára, és alárendelni a közérdeket a magánérdeknek.
pontosan ezt mondom én is. nem kell hozzá csoda. térlátás, arányérzék fejleszthetõ. kreativitásra is rá lehet gyúrni, ötleteket meríteni és magunkévá tenni. rengeteg idõ és szorgalom. ennyi kell.
a tervezõ programokat pedig nem azért nézik olykor ellenségeskedve, mert nem képesek megtanulni. két dolog miatt - az egyik, hogy sokan PUSZTÁN a cad progi ismeretétõl várják a boldogságot, és nem társul hozzá semmilyen szabadkézi rajztudás; sokan gondolják úgy, hogy kiváltható. pedig nem. hadd ne mondjam, hogy pl. ha el kell menni egy tervzsûrire és hirtelen belekérdeznek a tervbe, vagy pl. helyszíni mûvezetésen meg kéne adni egy csomópontot, részletet; milyen felsülések vannak ebbõl, azoknak az esetében, akik nem tudnak két párhuzamos vonalat húzni cerkával. a másik dolog, ami miatt sok helyen nem szeretik a cad-et, hogy nagyon sok tervezõ esetében a kreativitást is kiváltja a számgép. rengeteg házon meglátni (a tömegén, a homlokzatán), hogy azért lett olyan, mert az archicad-bõl ennyit ismert a tervezõ. Ablakok, ajtók, a szerkesztési mód. Mintha egy jellegtelen, teljesen statikus buta modellt generált volna 1:1-ben a programmal. a méretkúszás meg: úgy kell kótázni, hogy ne kelljen a tervrõl méregetni. Kellõ alaposság kótázott terven minden megtalálható, vagy részkótákból kiszámolható. Méregetés nélkül. (Lehet állati pontos egy cad rajz is, ha nincs yol kótázva és a kolbászujjú sanyibácsi a kopott, zsíros colstokkjával nekiáll méregetni. garantált, hogy nem annyit fog leolvasni a tervrõl, mint amennyi...)
csoda nem kell hozzá, ha van érzéke valakinek az arányokhoz, lát térben, van egy kis kreatívitása és hajlandó megtanulni az alapvetõ szabályokat az megtanulhat tervezni...
a tervezõ programokat meg azért nézik le a kézzel rajzolók, mert képtelenek megtanulni a használatát - én suli után is rajzolam még kézzel, de mióta megtanultam az ArchiCAD-et használni, azóta 2-3 tervet megcsinálok ua. idõ alatt... és nem kúsznak a méretek mm-eket, ami 1:100-ban már 10 cm-eket jelent egy kivitelezõnek...
na akkor épp azért kéne gyakorolni :) csak a lusták keresik az önigazolást abban a buta frázisban, hogy a yo rajzhoz tehetség kell. (csak a kiemelkedõhöz kell tehetség...)
akkor tessék gyakorolni. tehetség ahhoz kell, hogy valakibõl picasso, vagy schiele legyen... annyi rajztudás, ami az építészehez kell, szorgalommal és gyakorlással bõven megtanulható, fejleszthetõ.
Segíthetnél nekem keresni képeket, mert a google-lal nem sikerül... Inkább Dél-Francia (Marseille, St. Tropez) vagy Spanyolországra lehet jellemzõ: Talán mediterrán, talán nem; növényekkel befuttatott homlokzat, nagy zsalugáteres nyílászárók, esetlegesen olajzöld faszerkezetek, borospince - amolyan mûvész-kúria...
szakközépben minden nyáron... és azóta is gyakran járok apummal kivitelezni... õ ács... ismerem a fát, csináltam én is vasalatot, zsaluzatot minden szirszart :) - ennek nyomán tisztában vagyok azzal is, hogy milyen mértékû a szakképzetlenség az ún. szakmunkások körében (tisztelet a kevés kivételnek), legyen szó fáról, tégláról, acélról, bármirõl... (hogy miért van mindez így, ahogy... miért büdös manapság a munka, és miért vagyunk tele konzumidiótákkal - miközben egy derékszögû falsarkot senki sem tud tisztességesen felfalazni... és helyette inkább a románok csinálják itt a sok szart - ez egy sok mindenen átivelõ gondolatsor lenne, nem akarok belekezdeni)
a legjobban akkor jársz, ha egy olyan céghez mész, akik a tervezés mellett kivitelezést is vállalnak, vagy legalább a felügyeletét...
a pályám kezdetén egy olyan garázsirodában voltam, ahol szerencsére építõanyag forgalmazás és kivitelezés is volt, így a prospektusok pakolgatása mellett megtanultam az habarcs-szánkó használatát vagy koszorú vasalatot készíteni... Nem kellett volna, de érdekelt...
Azóta nem tervezek olyan sok hülyeséget, mióta láttam kivitelezéseket:)
Az, hogy nem akarsz beállni a sorba? Ha megakarsz élni a tervezésbõl, akkor beállsz - és minden különleges igényû ügyfél kicsit karácsonyi hangulatot fog benned ébreszteni...
Tudom, 10 éve nyomom az ipart - 2 hónapja lakom ebben a faluban, és helyi építéshatóság vezetõje úgy bízza rám a munkákat, mintha 10 éve ismernénk egymást... Nincs diplomám, de megtudom mondani, hogy miért kivitelezhetetlen az a lábazati szigetelés, ami a gyártó katalógusában van...
Míg nem veszel rész egy mosonmagyaróvárihoz hasonló sorház kivitelezésén, addig nem érted meg, hogy a magyar építõipar nincs felkészülve a faszerkezetû/burkolatú szerelt falak kivitelezésére - javarészt...
gábor hidd el - teljesen egyetértek veled abban, amit a hiányosságokról mondasz. jóformán csak hiányosságaink vannak a vizuális kultúra területén - és még a szakmán belül is.
mivel aktiv építész hallgató vagyok, nagyon yol tudom, hogy mennyire nem ismerjük az anyagokat (sem), mivel az anyagtan oktatás egyenlõ a nullával. yoformán semmit nem tudunk a betonról, a fáról, a kerámiáról, mert nem az alkalmazhatóságukat, az egymás mellett való viselkedésüket tanuljuk, hanem törési mutatókat, szakítószilárdságot és a kötési idõt... magoljuk. ugyanez elmondható a színelméletrõl, stb stb stb.
q nehéz dolog alapok nélkül elindulni... de egyszer csak el kell indulni; valahonnan... valahová.
és én el akarok. én nem ebben a nagy magyar ugarban akarok dagonyázni.
ezzel teljes mértékben egyet tudok érteni - de ugye te sem vitatod, hogy NEM:)minden településen, vagy azok környékén szaporodnak *goNbamód* az olyan vagy ahhoz hasonló építészeti koncepciót tükrözõ házak, mint amilyen az alábbi mosonmagyaróvári sorházé...
belinkeltem ide, mert elõremutatónak (hazai viszonyok tekintetében) és igényesnek tartom - de távolról sem jelenti azt, hogy úton útfélen az ilyenek építését tartom kívánatosnak.
és a továbbiakban: igyekszem majd nagyon heterogén módon összeállítani a topic tartalmát - egymástól nagyon eltérõ stílusokat, akár végletesen elütõ építészeti gondolatok által tervezett házakat megmutatni. nem feltétlen azért, hogy itt, ma, magyarországon ilyeneket kell(ene) építeni, hanem azért, hogy legalább egy maroknyi ember (aki reményeim szerint néha-néha betéved ide), lásson ilyeneket is... hátha legalább egyikükben megfogan majd az igény valamikor, hogy ne a szomszéd kõbabáskorlátos alpesihódfarkús házát másolja le hanem innen 1-2 elcsípett ötletet. tudod, egy fecske nem csinál nyarat - de egy kutya megmentése már üdvözítõ cél volt ahhoz, hogy egy topicot bezárassunk... a világmegváltást is kicsiben kell kezdeni ;-)
Az utolsó bekezdésemhez kapcsolható a magyar építészek legnagyobb hiányosága: nincs kivitelezõi tapasztalatuk: nincsenek tisztában az anyagok élesben való alkalmazásával és a költségekkel...
senki ne várja el egy közepesen gyakorolt szakmunkástól, hogy egy számára idegen anyagbot megfelelõen használjon fel, mert ha a tervezõ nem fogja felvilágosítani, akkor visszatér egy korábbi korszerûtlen, de ismert technológiához...
Az ügyfelek nagy része, miután 90%-os állapotba került a terv, megkérdezi a tervezõt, hogy "ez mennyibe fog kerülni?" - erre az építész a hasára üt, és mond egy arányszámot - a magyar mentalitás szerint nem az Õ dolga, pedig jobb helyeken költségvetés jár a terv mellé... Ilyenkor lehet visszakanyarodni az újdonságokhoz: Mennyi az árkülönbség egy jól kivitelezett, átlagosnál jobb technológiát felvonultató lapos és magastetõ ára között... Mennyivel többe kerül a kommersz vakolat, mint egy egyedi terrakota?
az igaz, de van egy alap, amivel ha szembeállítunk egy teljesen ellentétes stílust, akkor abból baj lesz, nem nevelés...
ha az ország egészét nézzük, akkor például a települések 95%-án, a helyi építési hatóság - akár van érvényben lévõ rendezési terv, akár nincs - nem preferálja a 6,00 méter, vagy az feletti építménymagasságot, esetlegesen a lapostetõt...
S miért?
Mert szöges ellentéte a múltunknak (nem a XX.sz. közepére gondolok...): el kell fogadni, hogy van egy alap, amibe injektálhatunk újdonságot, de ha felforgatjuk a gyökereket, abból csak fájdalom lesz...
például, családi ház: Nagyrészt a 30-45°-os tetejû, szürke/fehér/sárga színezetû, fehér mûanyag/natúr fenyõ nyílászáró a divat... Itt kell elkezdeni a nevelést: van más szín, van más burkolat... Sokaknak egy kávébarna, okker, terrakota szín, vagy a natúr tégla burkolat is idegen, ha a nagyobb felületeket fabetétekkel feldobjuk, akkor a legtöbben már mennek is más tervezõhöz, mert ez modern és biztos marhadrága...
Ha az apróságokat, felületi változásokat megszokják, jöhetnek a formabontó ötletek - ezt 20-ból, jó ha 1 ügyfél viseli el...
radics béla szavait idézve: "a közönséget nem csak kiszolgálni, de nevelni is kell..."
ha mindig mindenben az aktuális igényeket követnének, sosem fejlõdnénk sehonnan sehova.. progressziv gondolatok, népnevelés kell. nem véletlen az sem, hogy a magyar közizlés még mindig a száz évvel korábbi állapotokban, az eklektika környékén tesped... ideje volna már egy kis vérfrissités... és nem tûzépbarokk házakat emelni neoprimitiv stílusban - csak azért mert erre volna igény.
részemrõl - és ez a vásárlók részérõl is visszajelzett tapasztalat - a magyar építõ/lakásteremtõ kultúrában egy zárt "félidegen" közösség nem díjazza azokat a felületeket, amelyek nyitot könyvet csinálnak a család magánéletébõl...
sajnos a "magukat menõmanónak tartó" építészek nem veszik figyelembe a majdani vásárló/építtetõ igényeit, és inkább a divatos elemeket használják fel a beváltak helyett...
Ugye, az építész van az ügyfélért és nem fordítva...
oké, de a skandináv országokban, nemhogy társasház, de még az ikerház sem divat - ott sincsenek nagy üvegfelületek mindenhol
saját családiházam is csak annyira lesz üvegbõl, amennyi pénzem lesz rá...:)
és ugye teljesen felesleges két ennyire eltérõ kultúrát összehasonlítani: ott a szauna a közösségi foglalkozás, nálunk a borgácsgulyás szilvapálinkával...:)
mellesleg én nem érzem olyan eszeveszetten áttörtnek ezt a hátsó homit... egy-egy 90/210 ajtó +90/60-as felülvilágító, ami nyitott hátrafelé... a lõrések kora lejárt a középkorban :)
ez nem big brother szellemiség... sokkal inkább bizonyos mentalitásbeli hiányosság... viselkedni tudás hiánya.
dánoknál, norvégoknál gyönyörû üveghomlokzatokat csinálnak a házakra - mögötte él a család; bárki nézheti, aki akarja... de nem igazán akarják.
kicsit el kéne mozditani a közfelfogást errõl a "nézzük, milye van a szomszédnak, mert ha õ 82 centis plazmatévét vett, akkor én 84-eset fogok és akkor én leszek jobb két centivel"... és akkor talán a leskelõdés iránti szenvedély is megszûnne.
nekem az a bajom ezzel a stílussal, hogy erõsebb a méhkaptár jelleg, mint a régi paneloknál...
ott a 90/120-as ablakokon a kutya se nézett be, itt meg ha a szomszéd kimegy a kertbe bulizni a haverjaival, akkor a lakó jobb, ha besötétít... Intimitás = 0
Jópár ilyan projekt építésében vettem részt, és a beruházó meg csodálkozik, hogy a kutyának sem kell a kertkapcsolatos földszinti lakás...
Hát abban a minõségben, ahogy ma, itt egymás mellé teszik az újat és a régit, tényleg nem mûködik. De pl. Prágában eléggé okosan megtudták oldani ezt. És ott nagyon is yol megfér egymás mellett a történelmi belváros, valamint az új épületek. Csak hát ott kevésbé konzervatív a közönség, és nem is dilettánsok irányítják a várost (minden bizonnyal).
Akkoriban ez volt a divat. Ez volt a mainstream. Ma a lakóparkok, ligetek a divat. Akkoriban más volt a szabályozás, mások a megkötések és a törvények. Hol itt a baj? Ha belegondolsz: még ma is (több, mint 100 éve elteltével!!) ezeket az épületeket mutogatjuk a turistáknak. 100 éve semmi jelentõs nem született Budapesten - ami a város életében (városépítészetileg) meghatározó lett volna. Nem véletlen, hogy nem az újpesti lakótelepekre, nem Cinkotára, nem a békásmegyeri, vagy a kelenföldi lakótelepkre visszük a túristákat Budapest-nézõbe.
A régi épületek sorsával van bajom vannak szépek is-mint ahol dolgozom-és vannak rondák-gondolok itt a régi bérházakra-Az újak nem szépek,bár van ami f@sza-ASIA center-,rettenet-Récsei...
Igyekszem mindkét témában tájékozódni. Érdekel a régi épületek sorsa, fõleg a belvárosi, eklektikus részek rehabilitációja és megmentése. De ugyanakkor nagyon is szükségét érzem, hogy Budapest egy kicsit vérfrissítsen, mert nem sok minden épül mostanság, ami építészeti szinten magas nívót képvisel. (És itt nem csak a kivitelezés minõségét értem.)
Hááát,izééé...Az új épûletek dizájnával foglalkozol,vagy a régi pusztulatokéval,vagy mindkettõvel?
Na akkor írsz pár gondolatot a témáról, és kiderül
Informatika és tudomány
