Az olajiparból irom a diplomámat azon belül a TEXACO-ból. Az általános dolgokkal mint a világ olajipara, Magyarország olajipara, piaci szereplõk elég nagy gondban vagyok, mert nagyon kevés róla az anyag a neten. Külföldi anyagok vannak, de fordítgatni nincs idõm ezeket.
Ha bárkinek van esetleg ezekben a témákban valamilyen anyaga és megosztaná velem, azt nagyon megköszönném.
Ja van bár a gáz az jelentõsebb. Konkrétan elég sok a nyugat export nagyon jó minõségû a födgázunk ezért szar orosszal hígítva exportáljuk és még így is viszik (Hollandia, Franciao., Svájc, Németek)
Nagyon lál vagy. A MOL-ról mint olyanról hallottál már? Tudod az a nagy zöld. ;) Nem magyar kõolajfúrótornyok tervrajza kéne nekem, hanem kenõanyagpiaci részesedések, piacmegoszlás, piaci szereplõk, forgalmi adatok... Aki nem érti az ne írjon ide, köszi. ;)
Lehet hogy páran már láttátok korábban a kérdõívet a motorolajfogyasztásról. A diplomamunkámhoz kellene és az a helyzet, hogy még mindig nem gyûlt össze elég, hogy jól értékelhetõ legyen.
Aki még nem töltötte ki és van autója, valamint hajlandó is segíteni ebben az töltse ki légyszíves. Nagyon nagy segítség lenne.
A kitöltött kérdõívet ide küldje aki hajlandó kitölteni: [email protected]
Elõre is köszönöm a segítséget!
Az olajcégek nem tudják, mit tegyenek a pénzükkel
A világ legnagyobb olajvállalatai rekord szabad pénzeszközöket halmoztak fel tavaly az olaj drágulásából, de nem tudják, mire költsék a vagyonukat: felvásárlásokra, a termelés növelésére vagy pedig az osztalék emelésére, írta a The Wall Street Journal pénteken.
A bizonytalanság - pontosabban, hogy nem biztos a pénz termelésnövelésre fordítása - hozzájárul a kõolaj további drágulásához. A cégek vezetõi azonban úgy vélik, hosszabb távon nem lehet biztosan számítani új beruházások megtérülésére. - Az olaj egy piaci árucikk. Nehéz volna akár egyetlen olyan nyersanyagot megnevezni, amely nagyon sokáig nagyon drága maradt volna - idézte Lee Raymondot, a világ legnagyobb olajcége, az ExxonMobil elnök-vezérigazgatóját az újság.
A világ öt legnagyobb olajvállalata, az ExxonMobil, a BP, a Royal Dutch-Shell, a Chevron Texaco és a Total tavaly összesen 67,4 milliárd dollárnak megfelelõ szabad pénzeszközt halmozott fel, szakmai elemzõk szerint, 32 százalékkal többet a 2003-as 51,1 milliárd dollárnál.
Az OPEC újabb 500 ezer hordós termelésnövelést hajt végre, ha 10 napon belül nem csökken az olajár
Az OPEC megfontolja annak a lehetõségét, hogy további napi 500 ezer hordóval növeli kõolajtermelését, ha a következõ 10 nap során nem csökken az energiahordozó ára.
Al-Szabah, az OPEC elnöke, aki egyben a kuvaiti olajügyi miniszter, azt mondta, hogy ha a következõ 7-10 napban a kõolaj ára nem csökken, felveszi a kapcsolatot a többi tagország olajügyi illetékesével, hogy megvitassa a napi 500 ezer hordó termelésnövelés kérdését. Egyetértés esetén nem kell összehívni a miniszteri ülést, az olajtermelés növelését a szervezet elnöke egymaga is bejelentheti.
Szerdán az OPEC miniszterei arról állapodtak meg, hogy azonnali hatállyal napi 500 ezer hordóval napi 27,5 millióra növelik a szervezet termelési kvótát. A miniszterek akkor abban is megegyeztek, hogy a második negyedév második felében várhatóan további 500 ezer hordóval napi 28 millió hordóra emelik a termelést.
Egy-két millió hordós kínálatcsökkentés esetén vészintézkedéseket javasolna az IEA
Vésztakarékossági intézkedéseket fog javasolni az ipari térség olajimportáló országainak a Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) arra az esetre, ha a globális napi kínálat már 1-2 millió hordóval csökken - írta a pénteki Financial Times.
A brit üzleti napilap értesülése szerint a 70-es évek olajválsága után a nyugati felhasználó országok által létrehozott közös piacfigyelõ szervezet jövõ hónapban fogja hivatalosan megtenni ezt az ajánlását. Az 1-2 millió hordós napi kínálatkiesés jóval alacsonyabb küszöb a vészintézkedések életbe léptetésére, mint a globális pillanatnyi kínálat 7 százalékában meghatározott mennyiség, ami az IEA-t életre hívó szerzõdésben szerepel - áll a Financial Timesban.
A lap szerint a napi kínálat 1-2 millió hordós esése annyi, mint amennyivel a 2003-as iraki háború, vagy a 2002-es venezuelai olajipari sztrájk idején csökkent a világkínálat.
Az újság spanyol testvérlapja, az Expansión által látott tanulmányban, amelyet a szervezet a tagországok energiaipari minisztereinek májusi értekezletén hoz nyilvánosságra, "keresletcsökkentõ intézkedések" szerepelnek a közlekedési szektorban, például jármûhasználati tilalom bizonyos napokon, az autópályákon érvényes sebességhatárok 25 százalékos további csökkentése, a tömegközlekedés ingyenessé tétele, a közös autóhasználat ösztönzése, vagy a rövidített munkaidõ.
A jelentéstervezet szerint az IEA-térség jármûüzemanyag-igényének már néhány százalékos csökkenése is jelentõs mérséklõ hatással járhat az égbe törõ olajárakra.
A Financial Times szerint a javaslattal az IEA eltér saját eddigi politikájától, amely eddig csak válságidõszakokra irányzott elõ keresletkorlátozó vészintézkedéseket. Az idézett jelentéstervezet szerint az ügynökség most már úgy tartja, hogy az ilyen intézkedések "kívánatossá válhatnak a magas olajárakkal jellemzett idõszakok elhúzódása esetén is, a keresleti nyomás enyhítése végett".
Szvsz ez az intézkedés növeli a pánikot a tõzsdén, egy kis léggömb keletkezik, ami azért pukkan. Az árfolyam pedig az intézkedés fizikai hatása miatt jó soká realizálódik..
Az OPEC májustól napi félmillió hordóval növeli termelését
Al-Szabah sejk, az OPEC jelenlegi elnöke a hét végén bejelentette, hogy május elejétõl az olajkartell napi 500 ezer hordóval növeli majd termelését. Az elnök megjegyezte, hogy a harmadik és a negyedik negyedévre is emelnék az együttes kitermelési plafont.
Jelenleg az Irak nélküli együttes OPEC-termelés felsõ plafonja 27,5 millió hordó naponta, ez nõne még fél millió hordóval. Az elnök szerint egyébként ténylegesen 28 millió hordó körüli már az OPEC-termelés.
Al-Szabah ugyanakkor elmondta, hogy még egyeztet a tagországok illetékeseivel a májustól tervezett emelésrõl, bár szerinte akkor is emelni fognak, ha errõl nem jön létre teljes tagországi egyetértés.
Emlékezetes, hogy a kartell legutóbbi miniszteri értekezlete az elnök jogkörébe adta a már akkor elhatározott félmillió hordós termelésnövelés feletti újabb hasonló termelésnövelés elhatározását. Az OPEC elnöke most megjegyezte, hogy lélektani okok állnak a nagy olajár-drágulás hátterében: a piac egy jövõbeni elégtelen kínálattól fél.
Hello! Elõzõ félévben tanultam Szénhidrogén Gazdaságtant...ha jól emléxem még a jegyzetet se dobtam ki...ha érdekel a dolog írj!
IMF: a magas olajár komoly kockázat a világgazdaságra nézve
Egyebek között a kínai gazdasági növekedés és a szûkös olajtermelési kapacitások 2030-ig igen bizonytalanná teszik a kõolaj árát, ami hordónként akár 100 dollárra is nõhet - jelentette ki a Nemzetközi Valutaalap (IMF) vezetõ közgazdásza.
Raghuram Rajan szerint az életszínvonal növekedése Kínában, Indiában és más fejlõdõ államokban azt eredményezi, hogy nõ a kõolaj iránti kereslet. A szakértõ azzal számol, hogy 2030-ban Kína közel annyi kõolajat fogyaszt majd, mint jelenleg az Egyesült Államok, amely a világ olajtermelésének a negyedét használja fel.
Féléves világgazdasági jelentésében az IMF rámutatott arra, hogy a következõ években fennmarad az olajpiacok szûkös kínálata és a magas olajár komoly kockázatot kezd jelenteni a globális gazdaságra. A washingtoni székhelyû szervezet azzal számol, hogy idén a kõolaj átlagára hordónként 52,23 dollár lesz, ami jóval meghaladja az IMF szeptemberi jelentésében szerepelt 37,25 dollárt.
Az IMF elõrejelzése szerint 2030-ban a globális olajkereslet napi 138,5 millió hordó lesz a tavalyi 82,4 millió hordóval szemben. A keresletbõvülés különösen Kína esetébe lesz szembetûnõ: 2030-ban napi 19 millió hordó kõolajat fogyaszt majd az ázsiai állam, ami több mint a háromszorosa a tavalyinak. A lakossági jövedelmek emelkedésére Kínában 2030-ban az 1000 fõre esõ jármûvek száma 267 lesz a 2002. évi 16-tal szemben. Az Egyesült Álalmokban az 1000 fõre jutó jármûvek száma ez idõ alatt 812-rõl 843-re nõ.
Az IMF szerint az OPEC kõolaja iránti kereslet 2030-ra több mint a kétszeresére nõ, napi 61-74 millió hordó lesz. A kereslet kielégítésére az olajkartellnek mintegy 350 milliárd dollár befektetést kell majd végrehajtania termelési kapacitása emelése céljából.
Az EIA növekvõ olajfogyasztást jósol
Az Egyesült Államok energiaügyi minisztériumának tájékoztató-információs ügynöksége (EIA) szerint a kínai olajigény továbbra is gyorsan nõ, habár mérsékeltebben, mint tavaly. Az idei év második negyedében a kínai olajszükséglet napi 7,4 millió hordósnak ígérkezik - ez 1,4 százalékkal több, mint amit az EIA egy hónapja jósolt -, ennyi lesz a harmadik évnegyedben is, és várhatóan ennyi lesz az idei évi átlag is, az EIA csütörtökön kiadott, új becslése szerint. A negyedik negyedévi kínai szükségletet most napi 7,7 millió hordóra becsli az EIA.
Tavaly a kínai kereslet 20 százalékkal, több mint napi 1 millió hordóval napi 6,6 millió hordóra nõtt, emlékeztetett az EIA, hozzátéve, hogy idén egész évben a tavalyinál 12 százalékkal nagyobb, átlagosan napi 7,4 millió hordós kínai keresletre lehet számítani, és jövõre további 6,7 százalékkal többre, évi átlagban napi 7,9 millió hordóra.
Az Egyesült Államok nyersolajkereslete a második negyedévben napi 20,67 millió hordó lesz, napi 20 ezer hordóval több a korábban becsültnél, a harmadik negyedben pedig napi 20,95 millió hordó, napi 30 ezer hordóval kevesebb, mint márciusban becsülték. Csökkentette az EIA az amerikai benzinfelhasználásra szóló elõrejelzéseit is a második és a harmadik negyedévre, bár a negyedévek között továbbra is minden bizonnyal nõ a benzinkereslet, az új becslés szerint ez a második negyedévben napi 9,32 millió hordó, a harmadik negyedévben napi 9,34 millió hordó lesz az Egyesült Államokban.
A világ nyersolajkereslete az idei második negyedévben az eddig becsültnél minden bizonnyal napi 100 ezer hordóval több, átlagosan napi 83,1 millió lesz, a harmadik negyedévben napi 84,6 millió hordós, a negyedik negyedévben napi 86,8 millió hordós kereslet várható. Az EIA szerint a negyedik negyedévi világkereslet napi 700 ezer hordóval haladhatja majd meg az ugyanakkorra becsült kínálatot.
Az OPEC termelése, Irakkal együtt az EIA számításai szerint az idén márciusban napi átlagban 29,815 millió hordó volt, februárhoz képest 50 ezer hordóval emelkedett. Az EIA szerint az OPEC teljes termelésének az idén napi átlagban 30,2 millió hordósnak kellene lennie ahhoz, hogy eleget tegyen a világkereslet rá jutó részének, mivel az OPEC-en kívüli termelõk teljesítménye a korábban vártnál kisebb.
Az EIA szerint a világ még mozgósítható tartalék olajtermelõ-kapacitásai jövõre már napi 1 millió hordó alá csökkennek a növekvõ kihasználás miatt, ez kevesebb lesz, a jövõre várt világkereslet 1 százalékánál, vagyis nem nyújt biztonságot, ha elõre nem látható okból jelentõsebb termelés kiesik valahol.
Ötven dollár alatt az olaj ára
Csütörtökön a New York-i árupiacon a kikiáltásos kereskedés elsõ perceiben 1,7 dollárral esett a határidõs nyersolaj ára és néhány centtel 50 dollár alá került.
A hirtelen zuhanást a vártnál gyengébb elsõ negyedéves amerikai GDP-adat váltotta ki, a gazdaság lassulására és az olaj iránti igények lassuló növekedésére számít a piac, miközben szerdán az amerikai olajtartalékok vártnál sokkal nagyobb növekedésérõl értesülhetett. Londonban a Brent júniusra 1,1 dollárral hordónként 51,19 dollárra esett.
szolj, ha valamelyiket offtopicnak tartod :) sztm mind az olajiparhoz tartozik
nagyon tud idegesíteni, hogyha az emberek egyoldaluan nyilvánítanak véleményt dolgokról, nem ismerik a körülményeket, fikáznak, lázadoznak, ahelyett hogy utánanéznének/rákeresnének, megpróbálnának belegondolni a másik oldal helyzetébe is. Ha ezen egy kicsit tudok változtatni, már jobban érzem magam.
nem offtopikságról van szó, hanem arról, hogy minden topikba csak híreket kopizol. Mi vagy te, Reuters? Egy fórum nem arról szól szvsz, hogy mások szövegeit beírjuk (kopizzuk). :)
Feltámad a hazai textilipar és megszûnik a kínai import, visszatérünk a szénkályhákhoz, de hidrogénnel hajtjuk az autókat - néhány elméletileg lehetséges, és nem is feltétlen távoli következménye annak, ha az olaj ára eléri a száz dolláros szintet. Arról, hogy árrobbanás mikor, mennyi idõ alatt következhet be, és egyáltalán mennyi olaj van még a Földön, éles szakmai vita folyik világszerte, a kérdésben az Index által megkérdezett szakértõk véleménye is megoszlik.
Tíz év múlva 380 dollár fölé kúszhat az olajár - állítja egy a napokban megjelent, a francia Ixis-CIB befektetési bank elemzõi által készített tanulmány. A jóslat a pesszimistábbak közül való, de az olajárak emelkedésének mértékérõl és ennek várható hatásairól egyre másra jelennek meg (igaz, sokszor egymásnak jelentõsen ellentmondó) borúlátó és az aggodalmakat kevéssé megalapozottnak tartó elemzések. Azt, hogy a jelenlegi (és váratlanul magas) 50 dollár feletti ár után hamarosan a száz dollárt is átlépheti az olaj ára, többen is elképzelhetõnek tarják. A legrosszabb forgatókönyvek szerint a kínálat folyamatos szûkülése és a kereslet emelkedése miatt hamarosan az egekbe kúszhat a fekete arany ára: ez pedig jelentõsen átrendezheti a világpiac jelenlegi tendenciáit, megtorpanhat a fejlõdõ országok növekedése, de eltûnhetnek egyes kereskedelmi útvonalak is a szállítás költségeinek aránytalan növekedése miatt. Ugyanakkor az olaj drágulása hatalmas technológiai fejlõdést generálna.
Nem omlana össze a világgazdaság, ha hirtelen száz dollára emelkedne az olajár - mondta az Indexnek Farkas Péter, a Világgazdasági Kutatóintézet munkatársa. A 70-es években, az elsõ olajválság idején, reálértékén tekintve az olaj drágább volt, mintha ma száz dollárba kerülne. A szakértõ ugyanakkor ezt a közeljövõben nem tartja reálisnak: szerinte a mostani árszint sem indokoltható sem gazdasági, sem politikai okokkal, így arra számít, hogy az idén még csökkeni fognak az árak.
Az árak alakulásának egyik meghatározó szempontja természetesen a készletek nagysága. Míg az biztos, hogy a Föld olajtartalékai végesek, arról azonban komoly geológusok is vitatkoznak, vajon mekkora kitermelhetõ mennyiséget rejt még a bolygó - mondta az Farkas Péter. Egyelõre azonban a készlet még inkább közgazdasági, mintsem geológiai kérdés - teszi hozzá Surányi Sándor, a Corvinus Egyetem világgazdaság tanszékének tanára, azaz a kérdés egyelõre még az, hogy milyen árszínvonal mellett honnan lehet gazdaságosan termelni. Az árak emelkedésével ugyanis olyan lelõhelyeken is megéri fúrni, ahol a nehezebb körülmények között csak a megszokottnál több pénzért lehet felszínre hozni az ásványi kincset.
Mindehhez hozzátartozik: jelenleg közgazdaságilag sem indokolható a számos más tényezõ által is erõsen befolyásolt olajár. Nem csak szabadpiaci mechanizmusok érvényesülnek az árképzésben, mondja Farkas Péter: a közel-keleti országokban mindössze 2-3 dollár az olaj termelõi ára, de az összeg 15-20 dollár között marad a lényegesen költségesebb északi-tengeri termelés során is. A kutató szerint nem is született olyan elemzés az utóbbi idõben, mely egyértelmûen megmagyarázta volna, minek köszönhetõ az 50 dollár körüli ár, miközben az év elején még az olaj-multik is 30-40 dolláros árral számoltak az idénre. Ekkora különbséget jelenleg sem az emelkedõ kínai kereslet, sem politikai okok nem indokolnak: utóbbiak - elég a tavaly az afrikai illetve dél-amerikai kontinens két legnagyobb kitermelõ országában, Nigériában és Venezuelában bekövetkezett válságokra vagy az Öböl-háborúra, a Jukosz körüli botrányra gondolni - rendszeresen nagyon érzékenyen befolyásolják az olaj árát.
Milyen lesz az áremelkedés?
Hirtelen árrobbanásra a mostani szintrõl egyik kutató, és Varró László, a Mol vezetõ elemzõje sem számít. "Nagyon óvatosan úgy gondolom, most csökkeni fog az ár, véget ért a tél, nincs válsághelyzet a nagy kitermelõknél" - mondja Farkas Péter, hozzátéve, hogy õ maga már tavaly év végén is az árak csökkenésére számított volna. Hosszabb távon azonban más a kép: "ha húsz év múlva visszanézzük a 2005-2025 közötti olajár-görbét, az egyértelmû emelkedést mutat majd" - mondta Varró László. Szerinte hirtelen megugrások addig is folyamatosan elképzelhetõek az árgörbében: ha a kínálati oldalon valamiféle váratlan zavar, politikai vagy háborús válsághelyzet alakul ki, az ár a közeljövõben is tesztelheti a száz dolláros szintet. Farkas Péter ugyanakkor az utóbbi három évtizedhez hasonló hullámzó árakra számít. Surányi Sándorral együtt arra emlékeztetett, 2001-ben tíz dollár is volt a hordónkénti olajár (igaz, a dollár akkor lényegesen erõsebb volt, mint ma - a szerk.). Farkas Péter úgy véli, a jelenlegi gyenge dollár mellett 30-40, erõsebb amerikai valutával 25-35 dollár lehet az átlagos olajár öt-tíz éves távlatban.
Surányi Sándor is úgy véli, hogy - a kitermelõ országokban adódható válságok ellenére is - nehezen képzelhetõ el drasztikus árrobbanás. Ez nem érdeke a termelõ országoknak sem, mert biztosan piacaik egy részének elvesztésével járna, a fejlõdõ országok például egyszerûen nem tudnák megfizetni az olajat - mondta a kutató, utalva arra, hogy a termelõ országokat tömörítõ OPEC éppen az árak szinten tartása érdekében emeli rendre a kitermelési kvótákat. Ugyanakkor a beszerzési oldalon a fejlett országok ma már sokkal kevésbé kiszolgáltatottak, mint voltak akár a 70-es években: a közös energiapolitikai lépések, az, hogy a beszerzések nem egyetlen területhez kötõdnek, azt eredményezi, hogy a vásárló országok is kevésbé kiszolgáltatottak, így a termelõk nem emelhetik az árakat tetszésük szerint.
Jobbegyenes helyett pofon balról
Az olajár emelkedésének számos negatív hatása mellett egyértelmû pozitív következménye egy valószínûsíthetõen nagy mértékben felgyorsuló technikai fejlõdés lenne - értettek egyet az Index által megkérdezett szakértõk. A kutatás-fejlesztésnek óriási lendületet adna az a kényszerûség, hogy az élet minél több területén ki kell váltani, illetve radikálisan csökkenteni kell az olajfogyasztást - mondta Surányi Sándor, aki szerint azonban fontos felhívni a figyelmet arra is: a magas fogyasztói árak már jelentõs részben a felhasználó országok kormányai által diktált adóterheknek köszönhetõek. "Mindenki egy jobbegyenest várt, de balról jött a pofon" - tette hozzá a kutató, utalva arra, hogy míg az elmúlt évtizedekben mindenki attól félt, hogy a nyersanyagkészletek apadása vezet a dráguláshoz, valójában egyelõre inkább a részben a környezetszennyezés ellensúlyozására kivetett különbözõ adóterhek miatt kell többet fizetni.
Ma az autók szinte száz százaléka olajszármazékokkal üzemel, és a helyzet fordítva is hasonló: az olajtermelés döntõ része az üzemanyagigény kielégítésére szolgál, kisebb része pedig a mûanyagiparban hasznosul. Ebbõl adódóan meglehetõsen rugalmatlan a piac - mondta Varró László, és erre vezethetõ vissza, hogy egy-egy a kínálati oldalon beálló válságot a kereslet folyamatos magas szintje miatt csak az áremelésekkel lehet kompenzálni.
Szép új világ
Tartósan magas árak esetén más lehet a helyzet: az árak emelkedésével egyfelõl egyre lehetetlenebb helyeken is megéri majd olajat a felszínre hozni. Másrészt több lehetõség van arra is, hogy a különbözõ technológiákkal azonos mennyiségû olajból több üzemanyagot állítsanak elõ: ilyen lehet egyszerûen egy korábbinál korszerûbb finomító, de az is, ha kis mennyiségben bioüzemanyagot kevernek a nyersanyaghoz, mely a motorok teljesítményét és élettartalmát sem befolyásolja. Emellett - ahogy a II. világháború alatt Németország is tett például - a szénbõl is elõállítható benzin, egy ilyen, Kínában most épülõ üzem költsége azonban 1,5 milliárd dollárra rúg - mondta Varró László.
A Mol vezetõ elemzõje szerint az olaj árának emelkedésével elõször ezek a technikák fejlõdnek illetve terjednek majd, hosszabb távon azonban a hidrogén hajtású kocsiké lehet a jövõ: a technika már ma is létezik, és ahogy a 70-es évek válsága után az autóipar néhány év alatt át állt a kisebb fogyasztású motorok gyártására, úgy a benzinár emelkedése hamarosan rákényszeríti a gyártókat, hogy a hidrogénhajtáshoz szükséges tüzelõanyagcellákat köznapi használatra alkalmassá tegyék. Ha ez megtörténik, az energiatermelésbõl az atom és megújuló források által már amúgy is kiszorított olaj szerepe marginalizálódna a világgazdaságban.
Nehéz átmenet
A köztes évek azonban komoly változásokat hozhatnak: a legnehezebben a fejlõdõ országok viselnék az áremelkedést, hiszen gazdaságuk nagy mértékben épít az olajra - ért egyet Farkas Péter és Surányi Sándor. Ugyanakkor az is elképzelhetõ, hogy újra gazdaságossá válna a szénbányászat, és már bezárt bányák nyitnának meg újra, hogy tüzelõanyagot biztosítsanak. Varró László szerint megszûnne bizonyos áruk egyes térségekbõl érkezõ dömping jellege is, a szállítási költségek megugrása miatt például valószínûleg nem érné meg Európába hozni az olyan olcsó termékeket, például a kínai ruhákat, melyek esetében a szállítási költség fajlagosan túl nagy lenne. Így alighanem újra erõre kapna a hazai és az európai textilipar, de átrendezõdne a mezõgazdasági, élelmiszeripari termékek piaca is.
Igaza volt a többieknek, tényleg idegesítõ vagy. ;)
"a kutatófúrások találati aránya világátlagban mintegy húsz százalék, de a cég eredményei ennél jobbak. Hozzátette: rendkívül kivételes esetben a találati arány elérheti a nyolcvan százalékot is."
"kétkilométeres fúrás alapköltsége megközelítőleg kétmillió dollár, de az ár több tényezőtől is függ, például a fúróberendezés minőségétől, a fúrás mélységétől, a talaj keménységétől, a felszín megközelíthetőségétől, illetve attól, hogy természetvédelmi vagy lakott területen végzik."
hoppá, 1000 $ 1 méter fúrás? az nagyon meredeken hangzik
hát valszeg nem az első pár méter kerül ennyibe :)
Elkészült a világ legnagyobb hajója a Shell Prelude. A hajó 488 méter hosszú és 74 méter szélesz. Földgázt fog kitermelni az óceán mélyéről és már a hajón helyben cseppfolyósítják is a szakszóval LNG-nek nevezett gázt. 2018-ban kezdi meg a termelést.
Végigolvastam egyébként a topikot, de nem volt nehéz az összesen 42 hozzászólás miatt. +fav
Szerintem meg hajó formája van, az úszó platformok nekem az olajfúró tornyokat jelentik, de lehet, hogy erről el lehetne még vitatkozni.
Találtam egy érdekes hírt. Tavaly csúcsra járatták az olajtermelést, 2016-ban átlag 97,2 millió hordó/nap olajat hoztak a felszínre. Várhatóan ezt a számot idén megdöntik, de mivel a kereslet is növekszik elég nagy ütemben van isvevő a sok olajra. Továbbá az olaj legfőbb szállítási útvonalai láthatóak ábrákkal, leírásokkal:
A covid járvány még tart, de az elemzők már bizakodnak, 3 éves csúcs közelében az olajár. Csak halkan jegyzem meg, ha a forint gyengülésnek indul elég durva árak alakulhatnak ki a magyar kutakon is.
fél OFF Az "olajszőkítést" még anno a hírekben hallottam, de akkoriban nem nagyon érdekelt. Nemrég egy cimbi nézete ezt a videót és elcsodálkoztam, emberünk milyen nyíltan beszél az akkori dolgokról. Gondoltam belinkelem mit "történelmi dokut" az olajiparral kapcsolatban.
Informatika és tudomány
+fav
