Meg a hajó kanjiban 船 a száj fölött egy nyolcas látszik ebben a nyomtatásban de kézírásban kiderül hogy az igazából egy asztal 机 mármint a kis fa jobb oldalán lévő karakter valójában. De egyik betűtípus katakana HA ként mutatja másik meg mini asztalnak.
Ez két példa hogy nem csak a nyomtatások térnek el a kézírástól de a kézírás is eltér a nyomtatástól.
羽 曜 習 Hogy lehet az hogy a toll kanjit ebben a három kanjiban mégis másképp kell leírni kézzel? A kézírást nem tudom iderajzolni de mind a három más vonásokkal dolgozik. A középsőben úgy kell írni mint kb ahogy a ott látszik mint egy háromágú vasvilla de a másik kettőben egyszer felülről megy a középső villa másszor alulról felfele pici . Szóval nem egyformák.
És ha megcseréled a fordítást akkor már family and firendsnek fogja visszafordítani japánról . :D
Mert a "ka" az nem vagy, hanem kérdőjel. Biciklit, vagy autót vezetsz? Japán kb így mondja: Mit vezetsz? Biciklit? Autót? (vagy legalábbis így is tudja)
wa ga ügyben én is néha nézek, hogy a Duolingo-ban miért éppen ga szerepel wa helyett? :D 眼鏡先生 meg hogy miért "vagy"-nak fordította ... ebbe már jobban bele kellene merülni, illetve nem nagyon dereng, hogy hogy tudnám átalakítani, hogy biztosan vagy legyen. Egy biztos: Google translate és bing translator mind a kettő "ya"-val fordítja a "family or friends"-et Utoljára szerkesztette: RelakS, 2020.06.13. 17:33:29
Lehet hogy a felsorolással kevertem össze mert most azt írja hogy a ya felsorolás közé megy és nem és. De mostmeg a か ról nem találom azt hogy vagy lenne . Az a baj hogy annyi weboldalt nézek egyszerre hogy azt se tudom melyiken olvastam.
A は が problémát is olvastam de az se egyszerű hogy állítmány meg alany. Vagy 10 10 esetet sorol fel mindegyikre . Úgy néz ki hogy a WA a mondat mondatok fő témáját jelöli vagy a frissebb információt, a GA meg a köztes tartalom tárgyát "alanyát" de ezt nem így fordítják magyarra mert subject tehát tárgy .És ez nem azonos a "direkt tárgyal" ami pedig a を
Tokió. Egyúttal a prefektúra neve is. 都 - Tokió prefektúra jelőlése, "to" 府 - Oszaka és Kiotó prefektúra, "fu" 県 - Az összes többi, "ken"
RészegKoldus linkjéről kellett puskáznom, mert már csak arra emlékeztem , hogy három van :) Eddig fel sem tűnt az alakja, pedig bámultam már eleget a térképet. Érdekes, hogy ahogy nézem, "Tokió"-ban a címek Tokió, akármilyen "kerület", ésatöbbi. "Tokió Prefektúrában", ami nagyobb mint maga Tokió, a címek Tokió, akármilyen "város" 市, akármilyen "városrész" 町 (ez is város, de hogy különböztesse meg az ember?) alakúak
Az a durva hogy ha googli fordítóban próbálgatom az nem tesz különbséget ga és wa közt . tök mindegy hogy cserélgetem a fő és melléktéma szerint (szerintem) mindig ugyan arra fordítja. De szerintem a nyelvtani szabályokat is leszarja mert az se érdekli hogy masu desu da stb írok a végére pedig olvastam hogy külön megvan a szabálya hogy pl i melléknév után meg na melléknév után milyen létigét szabad tenni.
Japánban van némi kavar, mert emlékeim szerint az alany jobbára "wa", de ha témát váltasz, akkor hirtelen "ga". Vagy ilyen. Vagy fordítva. Utána kéne nekem is már olvasni :D
Jajj ezt a hülye nivanivás mondatot én is pont most olvastam pár hete valahol és egy hang felolvassa , hát az agyamat eldobtam. :D:D:D
Amúgy ezek szerint a WA az valami speciális "alanyt" jelöl mert a kert is alany? Vagy én vagyok a hülye de általános iskolából úgy emlékszem hogy az alany csak élőlény lehet. Hogy lehet alany egy kert? Én valahol úgy olvastam hogy a WA az a főtéma a GA meg az altéma de is se értem mindig hogy mikor miért van.
1: Kb úgy képzeld, hogy "Ami Tanakát illeti, van egy esernyője". Kicsit nyakatekert, de a wa az alanyt, a ga meg a témát fogja jelölni.
2: Ez szerintem inkább így szól: Ott szoba van. Az Ott van a szoba inkább a 部屋はそこです。, ahogy utána is írod.
3: Szerintem kimaradt egy wa: 庭には猫があります。A kertben van egy macska. Amilyen rugalmas a magyar nyelv, az "Egy macska van a kerben" fordítást sem érzem rossznak. Nem nagyon érzem itt a különbséget az előző, és a 猫が庭にあります。között (Egy) Macska van a kertben/A macska a kertben van. Remélem, nem csak ez zavar be: 庭には二羽鶏がいる。Niwa ni wa ni wa niwatori ga iru. Két csirke van a kertben.
Remélem jó helyre írok. Szóval autodidakta módon tanulok japánul és lenne néhány kérdésem az います / あります témakörben. Előre is köszönöm annak aki elolvassa ezt az irományt és válaszolni is tud rá. 1, Az います / あります az alapból a が partikulát vonza (ebben az esetben a létezés tárgyát jelöli). És akkor a <valami> が います / あります。- az most így kontextus nélkül annyit tesz, hogy: - nekem van <valami>-m - ott van <valami> / létezik az a <valami>
Pl: かさ が あります。- Van egy esernyőm. / Ott egy esernyő.
Ez idáig stimt. A dolog ott kezd érdekessé válni mikor a は is bekerül a képbe. Pár helyen azt írták, hogy egyáltalán nem szabad az います / あります esetén használni. Volt ahol azt írták kerülhet a が helyére akkor ha: mondjuk nekem nem az a valami van, hanem ez a valami, vagy több opció közül csak az a valami van meg. Pl: いぬ が います か。- Van kutyád? ねこ は います。- Macskám van. (nem pedig kutyám)
Oké, rendben ez idáig még érthető. És akkor most jön ami megzavart: Ugyanis láttam olyat, hogy mindkettő van a mondatban, pl: たなかさん は めがね が あります か。- Tanaka-sannak van szemüvege? Ez akkor így valóban helyes mondat? Igazából annak tűnik, mert ha a legelső példára gondolok, amit felhoztam azaz a: かさ が あります。Valójában akkor jelentené, hogy nekem van egy esernyőm ha elé még oda jönne: わたし は és akkor így nézne ki わたし は かさ が あります。Csak mivel ha a kontextusból kiderül, hogy rólam van szó ezért a は-s részt el kell hagyni. Ha meg nem rólam van szó, akkor meg valóban azt jelenti, hogy ott van egy esernyő. Szóval jól gondolom, azért lehetséges a は és が egyszerre います / あります esetén, mert a は val jelölöm kinek vagy minek a valamijének(が) a létezéséről van szól?
2, Következő eseteben valóban mindkét mondat helyes és ugyanazt jelenti? (わたし は) そこ に へや が あります。- Ott van a szobám.
わたし の へや は そこ です。- Ott van a szobám.
3, És a mai utolsó kérdésem. Kicsit belezavarodtam a fordításkor a szórendbe. (Ezért lehet az előbbi példákban sem helyes a fordításnál a szórend). Szóval legyen például az alábbi mondat: にわ に ねこ が います。 Ebben az esetben a fordítás az ez?: A kertben van egy macska. Vagy valójában a szórend fordítva van és így lenne helyes magyarul: Egy macska van a kertben. Utoljára szerkesztette: ZeroProcess, 2020.05.21. 16:28:30
Amúgy meg vannak olyan tájszólások is, hogy a hajad kitéped. Kansai-ben-hez elvileg külön könyv is dukál, már ha a "for Dummies" nem csak viccből volt montázsolva. Egy biztos: Oosaka-san az Azumangában igen furán beszél.
Helyesírási hibák: A kínai írásjelek nagyon kibővített részét ha megnézed, szerintem tele van olyannal, ami helyesírási hiba (1-2 vonás nem ott és úgy van, ahogy kéne), de felvették, mert gondolom valami régi szövegben lehetett úgy is. Ohh, az külön poén volt a Full Metal Panic? Fumoffu-ban, hogy Kaname nem úgy írta a nevét a rajztömbjére, hogy かなめ, hanem úgy, hogy かなぬ
Tényleg a japánban vannak helyesírási hibák? Vagy mi több a kínaiban . Úgy mint itt a debil gyerekek a facebukon nem tudnak egy mondatot leírni 200 hiba nélkül és saját rövidítéseket szlenget használnak. Japánban nincs is szleng?
Épp elég észben tartani, hogy az Y Z fel vannak cserélve. Vagy ha jobban tetszik, nincsenek felcserélve, mert a magyaron vannak :D
Az űzésről meg annyit, hogy egy japónak szerintem pont fel sem tűnik. Mondat: ここですりに注意ください。 Duolingo felolvasója: Koko de szüri nyi csúi kudaszai. Utoljára szerkesztette: RelakS, 2020.03.29. 22:04:41
Elég az még hozzá hogy mikor gépelek akkor fejben nem mondhatom azt hogy kürü mert akkor a kezem kürüt fog képelni , tehát muszáj a helyes írásmód szerint megtanulni és nem az hogy hogyan ejtik.
ru, rü lu, lü ... gyakorlatilag tájegység, és személy függő szerintem. Én próbálnám nagyon lágy r-el és az u-ü közé tett hanggal mondani. A magyar ü az garantáltan totálszar idegesítő :D Erre a Ro-Go összekeverésre nem emlékszem, de a szóbuborékoknál pl van olyan, hogy kiválasztod, hogy melyik kana illik a kanjihoz, és tök mást olvas fel :D Remélem, a 4.0-ban javítanak sokmindent, de nagyon lassan jön a régi tanulóknak.
A doulingon tanulok és egy hang felolvassa a betűket szavakat amiket ki kell választani . amikor a RO önmagában van akkor a hang GO nak olvassa fel egyértelműen. Egyébként ugyan ez a bajom az állítólagos RU RŰzéssel ami szerintem egy erőltetett hülyeség. Én pl egyáltalán nem érzékelem hangsúlyosnak hogy minden RU t rűnek mondanának a japánok . Azt pl megfigyeltem hogy a szó belsejében lévő RU t egyáltalán mem rűnek mondják csak amikor a mondat vagy szó végén van. Van egy magyar gyerek akinek van pár videója keleti nyelvekről és egyenesen hányingerem van ahogy japánul mindent űűzik mert ő 3 hónap alatt így tanulta meg kint a barátjaival miután kínaiul is megtanult 2 perc alatt. És akkor elindítok egy másik japán nyelvet oktató videót amit természetesen megint egy fehér ember oktat mert értelmes japán okató videó nem létezik ingyen. Abban meg szerencsétlen fószer nem is tudja helyesen kiejtetni a szavakat .Alap hangokat helytelenül ejt ki , egy JI t nem tud normálisan kiejteni ,helyette ZSI t mond meg kihagy betűket ami nonszensz és ezt feltölti mint szótanuló videó. Japán videók közt mindig az a 3 fiatal hiszit picsa jön elő akiktől agygörcsöt kapok mert csak üvöltöznek rikácsolnak mint a mérgezett papagáj. Paradox módon a leglágyabb ,legérthetőbb beszédhangja eddig egy showműsorvezető nőnek volt aki europid . De az meg nem beszél egyfolytában hogy tanulni lehessen belőle. 2 órás műsort képes voltam végig hallgatni és folyton csak azt vártam mikor szól bele egy két mondatot a nő ,annyira kristály tiszta volt a beszéde . Szerintem a Doulingon is csak tesséklássék módon válogatják ki a hangokat ezért lehet a RO go . Meg a ベッド betto.
Jó kérdés, ebből nem biztos, hogy meg lehet állapítani. 孤高ノそうせい Kokó no szószei A 孤高 része zárkózottság, visszahúzódás. A そうせい-t meg folyton 創世-é alakítja a google, ami a világ teremtése, és gondolom ez a dal az oka: 孤高の創世
Kicsit több infó kellene, hogy hol és milyen környezetben található.
Én ezt egy szenvedő szerkezet + jelző toldaléknak nézem. 抜く - kihúz, 抜かれる - ki van húzva, 抜かれた - kihúzott valamivel. A に szerintem itt az érkezési pont szerepét kellene, hogy betöltse. A kihúzott cipőfűzőjű cipőm a közeli padlóra gurul. (valaki levette a cipőt, az meg elgurult? :) ) Vagy ilyen. A sorrend kicsit fura, de nem is találkoztam gyakran ilyen szerkezettel. Meg az a 自分 is ... valahogy a 私の靴紐を抜かれた靴が近くの床に転げっている。az én fülemnek jobban hangzik. Legalábbis a cipő jelzője és a cipő így egymás mellett vannak. Utoljára szerkesztette: RelakS, 2020.01.23. 09:47:29
Hogy kell kiolvasni helyesen a mondatokat? 靴紐を抜かれた自分の靴が近くの床に転がっている。 Nincs vessző a kihúztam után. Olyan mintha össze lenne mosva az egész mondat. A cipőfűzőt kihúztam no cipő a közeli padlón gurul.? Miért nincs tagolva a mondat?
Sziasztok egy érdekes kérdésem lenne. az utolsó karaktert le lehet írni egyszerűbb karakterekkel? Mármint ugyan azt fejezi ki úgy is? A: "バカ万歳" megfelelően van írva így is? "バカバンザイ" ? (A cél az aminek látszik: "baka banzai") Köszönöm.
Köszi az nagyon jó . Én is am erre gondoltam hogy simán a mondat tárgya határozza meg a jövő időt. de megerősítettél.
Egyszerű: Nincs egyértelmű jövő ideje a japánnak. Ahogy a magyarnak sem. Magyarul sem mondasz semmi új nyelvtani dolgot, egyszerűen beleteszed, hogy fog, és főnévi igenevet használsz. Holnap esni fog az eső. 明日は雨が降ります。(Ashita wa ame ga furimasu). Ez a mondat elég egyértelműen jövő idő, mert benne van, hogy holnap (Holnap esik az eső-nek sok értelme nincs). Viszont: この本を読みます (Kono hon o yomimasu) lehet Ezt a könyvet olvasom, vagy Ezt a könyvet fogom olvasni. Ez a szövegkörnyezetből derül ki. 暇ですか。 (Hima desu ka) Ráérsz? kérdésre válaszként jelen idő, 明日は暇ですか。(Ashita wa hima desu ka) Holnap ráérsz?-re jövő időnek értendő. Megjegyzés: a Holnap ráérsz? elég egyértelműen jelen idő a magyarban is, bár ezt is mondhatjuk úgy, hogy Holnap rá fogsz érni?. Angolban ezt már jövő idővel fejeznék ki: Will you be free tomorrow? A darou, deshou szerintem itt már bizonyosságbeli jelentésárnyalatokat képvisel, ha gondolod, holnap előszedem a bibliát, és kiírom, mit említ róluk.
Lhet még egy kérdésem? Hogy kell a jövő időt kifejezni? Hogy holnap esős idő lesz. Semmit nem találok erre . A Daró deshó t fordítja a google fordító a desu helyett a jövő időre . De ahogy olvasom a daró deshó sem azt jelenit hogy jövőben lesz hanem valami feltételezés vagy bizonytalanságra utal a jövőben. Vagy a japánban nem létezik jövőidő?
Elég fura. Felütöttem Kiss Sándorné Székely Ilona Japán nyelvtani összefoglalóját, szerintem ez lesz az ide vonatkozó: 342. oldal (2) Képletes tárgy tárgyatlan igékkel (2.1) Mozgás helye -Ez lehet hely (a), tér (b), vagy áthaladási pont (c, d) -A mozgást kifejező igékkel a cél irányában haladó mozgás helyét "o" partikulával jelülik: kouen o aruku - megy/sétál a parkban, michi o hashiru - az úton fut/megy (autó), sora o tobu - repül az égen, yama o noboru - felmegy/felmászik a hegyre. -A mozgás egy bizonyos cél elérésének az eszköze.
Megjegyzés: A "de" illetve a "ni" partikulával ezek a kifejezések más jelentésárnyalatot kapnak. A mozgás nem eszköz, hanem maga a cél. A kettő nem cserélhető fel. Pl: kawa o oyoide nigeru - a folyóban úszva menekül (a cél a menekülés) kawa de oyoide asobimasu - a folyóban úszkálva játszik (a cél az úszkálás) Fujisan o noboru - megmássza a Fujit (cél a hegy tetejére jutás) Fujisan ni nobotte kyampu o shimasu - mászik a Fudzsin és kempingezik (cél a turistáskodás)
(a - hely) 人が道を歩いています。- Hito ga michi o aurite imasu. - Az emberek az úton mennek (b - tér) 鳥が空お飛んでいます。- Tori ga sora o tonde imasu. - A madarak a levegőben repülnek. (c - áthaladási hely) 車は橋を渡ります。- Kuruma ha hashi o watarimasu. - Az autó átmegy a hídon. (d - áthaladási pont) 角を右に曲がってください。 - Kado o migi ni magatte kudasai. - A sarkon forduljon jobbra!
Amúgy meg szerintem nem a vihar közepén, hanem a viharban :) Mint ahogy a 授業中 sem az óra közepén, hanem az óra alatt. A viharban, a tengerparton futunk. Ni-vel ha megfeszülök sem tudok értelmes ferdítést csinálni. Guglival idézőjeleket használva mindenesetre az を változat kap több találatot. Még a で partikula kap hasonló mennyiségben. Utoljára szerkesztette: RelakS, 2019.12.22. 21:54:06
Sziasztok. Valaki megtudná mondani miért kap tárgy ragot a helyszín ebben a mondatban ? わたしは嵐の中、海岸を走っている。
"Futok a vihar közepén, tengerpartot fut." Miért nem "tengerpart on fut. " Nem ni-t kéne a tengerpart után írni partikulának?
Hát igen "ilyenek" elő szoktak fordulni minden fórumon :)
A 2 hetes japán utamra nem tanultam meg japánul... én hibám tudom, bár amúgy szeretnék és terveszem is. Angolul meg sajnos tudok, de még csak nem is magyarországon élek. Gondoltam megkérdeztem hátha van itt valaki. De már vége az ott tartózkodásomak úgyhogy lényegtelen. Mindenesetre köszönöm a gyors és hasznos választ nem arra amit kérdeztem. Utoljára szerkesztette: LeWyTy, 2019.03.01. 16:14:00
Sziasztok. Van itt olyan aki Tokioban lakik? 2 hétig ott fogok unatkozni. Szívesen beszélgetnék vagy találkoznék valakivel aki ismeri a környéket.
Japán radar deketor, csak hogy innen se hiányozzon a rajzolt csaj :D
hagyjuk már ez a japánok perverzek témát. annyira fárasztó, hogy Japánhoz semmit se értő emberek állandóan ezt hozzák fel. közben a fél világ nézi a japán pornókat (aminek nagy része egyáltalán nem extrém). ennyi erővel mindenki legalább annyira "perverz", mint a japánok. röhejes.
ugyanez van a filmeknél is, vannak beteg cuccaik a trash kategóriában és mindenki azt nézi nyugaton, mert hú de beteg. de az értelmesebb filmjeikre már nincs igény.
Csak egy lány van mindig a videóban, és szerintem 100% hogy amatőrök. Reddit-en és 9gag-en és hasonló oldalakon úgy egy hónapig elég gyakoriak voltak az ilyen videók. -Mindig csak egy lány táncos van tradicionális ruhában. (talán custom made mert elég szexi volt :D )
Ismeritek ezt a "tánc stílust"? Több oldalon is volt róla videó régebben, de már nem találom :S Elég régen láttam szóval azért ilyen zavaros és rövid a leírás :(
Egy távol keleti lány táncol benne tradicionális ruhában de ilyen modernebb folk hangzású zenére. T.T
:]
Úgy vettem észre, hogy vannak szavak, amiknek több változata is van, különböző kanjikkal. Nem létfontosságúak, de ha már nagyon pro vagy, nem árt tudni. Pl az Azumanga Daioh endingjében (Raspberry Heaven) 逢いに来って van írva 会いに来って helyett. Az talán fontosabb, hogy az okuriganát hogy tudják variálni. Utoljára szerkesztette: RelakS, 2016.12.06. 23:06:07
Hi, Most tanulom az N3 kanjikat, és kiírom mellé azokat a szavakat amik szerepelnek az N5-N4-N3 "szólistán" az adott kanjival.
Jelenleg ugye ez a kanji Szóval ha rákattintok a "Words containing 報" linkre a szavakért, akkor ahol másik kanjivall van írva a szó (答え), és a jelenlegi kanjival (報え) csak az "other forms" menüpont alatt. Ugyanennél a kanjinál a shiraseru szónál is igy van. 報せる -----> 知らせる
akkor azokat a szavakat hagyjam figyelmen kívül mindig, vagy tanuljam meg azt is?
Az adott szó a különböző kanji ellenére teljesen egyenértékű, szinonima vagy nem? Utoljára szerkesztette: EnxTheOne, 2016.12.06. 21:46:33
egy újabb jó írás a sok közül a majide blogon. ez a tanítványokról szóló sorozat a blogon belül kifejezetten érdekes. különösen azok a részek, amikor a japán gyerekekből / tanítványokból kibuknak a lefojtott érzések a rájuk nehezedő terhek / elvárások miatt. illetve, hogy ki hogyan dolgozza fel ezeket, az is érdekes. szegény genki kislány ebben pl. >< Utoljára szerkesztette: jkedzs, 2016.11.07. 19:13:46
A senpai nem feltétlenül főnök. Egyszerűen csak idősebb, vagy tapasztaltabb társ.
ez már elég régi. vannak újak is ilyen témákban. pl a Nogieigo a Nogizaka46 műsora teljes egészben erről szól. https://openload.co/embed/5ledwd5reUw http://decade48g.blogspot.com/search/label/NogiEigo?max-results=12