Sziasztok. Valaki megtudná mondani miért kap tárgy ragot a helyszín ebben a mondatban ? わたしは嵐の中、海岸を走っている。
"Futok a vihar közepén, tengerpartot fut." Miért nem "tengerpart on fut. " Nem ni-t kéne a tengerpart után írni partikulának?
Elég fura. Felütöttem Kiss Sándorné Székely Ilona Japán nyelvtani összefoglalóját, szerintem ez lesz az ide vonatkozó: 342. oldal (2) Képletes tárgy tárgyatlan igékkel (2.1) Mozgás helye -Ez lehet hely (a), tér (b), vagy áthaladási pont (c, d) -A mozgást kifejező igékkel a cél irányában haladó mozgás helyét "o" partikulával jelülik: kouen o aruku - megy/sétál a parkban, michi o hashiru - az úton fut/megy (autó), sora o tobu - repül az égen, yama o noboru - felmegy/felmászik a hegyre. -A mozgás egy bizonyos cél elérésének az eszköze.
Megjegyzés: A "de" illetve a "ni" partikulával ezek a kifejezések más jelentésárnyalatot kapnak. A mozgás nem eszköz, hanem maga a cél. A kettő nem cserélhető fel. Pl: kawa o oyoide nigeru - a folyóban úszva menekül (a cél a menekülés) kawa de oyoide asobimasu - a folyóban úszkálva játszik (a cél az úszkálás) Fujisan o noboru - megmássza a Fujit (cél a hegy tetejére jutás) Fujisan ni nobotte kyampu o shimasu - mászik a Fudzsin és kempingezik (cél a turistáskodás)
(a - hely) 人が道を歩いています。- Hito ga michi o aurite imasu. - Az emberek az úton mennek (b - tér) 鳥が空お飛んでいます。- Tori ga sora o tonde imasu. - A madarak a levegőben repülnek. (c - áthaladási hely) 車は橋を渡ります。- Kuruma ha hashi o watarimasu. - Az autó átmegy a hídon. (d - áthaladási pont) 角を右に曲がってください。 - Kado o migi ni magatte kudasai. - A sarkon forduljon jobbra!
Amúgy meg szerintem nem a vihar közepén, hanem a viharban :) Mint ahogy a 授業中 sem az óra közepén, hanem az óra alatt. A viharban, a tengerparton futunk. Ni-vel ha megfeszülök sem tudok értelmes ferdítést csinálni. Guglival idézőjeleket használva mindenesetre az を változat kap több találatot. Még a で partikula kap hasonló mennyiségben. Utoljára szerkesztette: RelakS, 2019.12.22. 21:54:06
Lhet még egy kérdésem? Hogy kell a jövő időt kifejezni? Hogy holnap esős idő lesz. Semmit nem találok erre . A Daró deshó t fordítja a google fordító a desu helyett a jövő időre . De ahogy olvasom a daró deshó sem azt jelenit hogy jövőben lesz hanem valami feltételezés vagy bizonytalanságra utal a jövőben. Vagy a japánban nem létezik jövőidő?
Egyszerű: Nincs egyértelmű jövő ideje a japánnak. Ahogy a magyarnak sem. Magyarul sem mondasz semmi új nyelvtani dolgot, egyszerűen beleteszed, hogy fog, és főnévi igenevet használsz. Holnap esni fog az eső. 明日は雨が降ります。(Ashita wa ame ga furimasu). Ez a mondat elég egyértelműen jövő idő, mert benne van, hogy holnap (Holnap esik az eső-nek sok értelme nincs). Viszont: この本を読みます (Kono hon o yomimasu) lehet Ezt a könyvet olvasom, vagy Ezt a könyvet fogom olvasni. Ez a szövegkörnyezetből derül ki. 暇ですか。 (Hima desu ka) Ráérsz? kérdésre válaszként jelen idő, 明日は暇ですか。(Ashita wa hima desu ka) Holnap ráérsz?-re jövő időnek értendő. Megjegyzés: a Holnap ráérsz? elég egyértelműen jelen idő a magyarban is, bár ezt is mondhatjuk úgy, hogy Holnap rá fogsz érni?. Angolban ezt már jövő idővel fejeznék ki: Will you be free tomorrow? A darou, deshou szerintem itt már bizonyosságbeli jelentésárnyalatokat képvisel, ha gondolod, holnap előszedem a bibliát, és kiírom, mit említ róluk.
Sziasztok egy érdekes kérdésem lenne. az utolsó karaktert le lehet írni egyszerűbb karakterekkel? Mármint ugyan azt fejezi ki úgy is? A: "バカ万歳" megfelelően van írva így is? "バカバンザイ" ? (A cél az aminek látszik: "baka banzai") Köszönöm.
Hogy kell kiolvasni helyesen a mondatokat? 靴紐を抜かれた自分の靴が近くの床に転がっている。 Nincs vessző a kihúztam után. Olyan mintha össze lenne mosva az egész mondat. A cipőfűzőt kihúztam no cipő a közeli padlón gurul.? Miért nincs tagolva a mondat?
Én ezt egy szenvedő szerkezet + jelző toldaléknak nézem. 抜く - kihúz, 抜かれる - ki van húzva, 抜かれた - kihúzott valamivel. A に szerintem itt az érkezési pont szerepét kellene, hogy betöltse. A kihúzott cipőfűzőjű cipőm a közeli padlóra gurul. (valaki levette a cipőt, az meg elgurult? :) ) Vagy ilyen. A sorrend kicsit fura, de nem is találkoztam gyakran ilyen szerkezettel. Meg az a 自分 is ... valahogy a 私の靴紐を抜かれた靴が近くの床に転げっている。az én fülemnek jobban hangzik. Legalábbis a cipő jelzője és a cipő így egymás mellett vannak. Utoljára szerkesztette: RelakS, 2020.01.23. 09:47:29
Jó kérdés, ebből nem biztos, hogy meg lehet állapítani. 孤高ノそうせい Kokó no szószei A 孤高 része zárkózottság, visszahúzódás. A そうせい-t meg folyton 創世-é alakítja a google, ami a világ teremtése, és gondolom ez a dal az oka: 孤高の創世
Kicsit több infó kellene, hogy hol és milyen környezetben található.
A doulingon tanulok és egy hang felolvassa a betűket szavakat amiket ki kell választani . amikor a RO önmagában van akkor a hang GO nak olvassa fel egyértelműen. Egyébként ugyan ez a bajom az állítólagos RU RŰzéssel ami szerintem egy erőltetett hülyeség. Én pl egyáltalán nem érzékelem hangsúlyosnak hogy minden RU t rűnek mondanának a japánok . Azt pl megfigyeltem hogy a szó belsejében lévő RU t egyáltalán mem rűnek mondják csak amikor a mondat vagy szó végén van. Van egy magyar gyerek akinek van pár videója keleti nyelvekről és egyenesen hányingerem van ahogy japánul mindent űűzik mert ő 3 hónap alatt így tanulta meg kint a barátjaival miután kínaiul is megtanult 2 perc alatt. És akkor elindítok egy másik japán nyelvet oktató videót amit természetesen megint egy fehér ember oktat mert értelmes japán okató videó nem létezik ingyen. Abban meg szerencsétlen fószer nem is tudja helyesen kiejtetni a szavakat .Alap hangokat helytelenül ejt ki , egy JI t nem tud normálisan kiejteni ,helyette ZSI t mond meg kihagy betűket ami nonszensz és ezt feltölti mint szótanuló videó. Japán videók közt mindig az a 3 fiatal hiszit picsa jön elő akiktől agygörcsöt kapok mert csak üvöltöznek rikácsolnak mint a mérgezett papagáj. Paradox módon a leglágyabb ,legérthetőbb beszédhangja eddig egy showműsorvezető nőnek volt aki europid . De az meg nem beszél egyfolytában hogy tanulni lehessen belőle. 2 órás műsort képes voltam végig hallgatni és folyton csak azt vártam mikor szól bele egy két mondatot a nő ,annyira kristály tiszta volt a beszéde . Szerintem a Doulingon is csak tesséklássék módon válogatják ki a hangokat ezért lehet a RO go . Meg a ベッド betto.
ru, rü lu, lü ... gyakorlatilag tájegység, és személy függő szerintem. Én próbálnám nagyon lágy r-el és az u-ü közé tett hanggal mondani. A magyar ü az garantáltan totálszar idegesítő :D Erre a Ro-Go összekeverésre nem emlékszem, de a szóbuborékoknál pl van olyan, hogy kiválasztod, hogy melyik kana illik a kanjihoz, és tök mást olvas fel :D Remélem, a 4.0-ban javítanak sokmindent, de nagyon lassan jön a régi tanulóknak.
Elég az még hozzá hogy mikor gépelek akkor fejben nem mondhatom azt hogy kürü mert akkor a kezem kürüt fog képelni , tehát muszáj a helyes írásmód szerint megtanulni és nem az hogy hogyan ejtik.
Épp elég észben tartani, hogy az Y Z fel vannak cserélve. Vagy ha jobban tetszik, nincsenek felcserélve, mert a magyaron vannak :D
Az űzésről meg annyit, hogy egy japónak szerintem pont fel sem tűnik. Mondat: ここですりに注意ください。 Duolingo felolvasója: Koko de szüri nyi csúi kudaszai. Utoljára szerkesztette: RelakS, 2020.03.29. 22:04:41
Tényleg a japánban vannak helyesírási hibák? Vagy mi több a kínaiban . Úgy mint itt a debil gyerekek a facebukon nem tudnak egy mondatot leírni 200 hiba nélkül és saját rövidítéseket szlenget használnak. Japánban nincs is szleng?
Amúgy meg vannak olyan tájszólások is, hogy a hajad kitéped. Kansai-ben-hez elvileg külön könyv is dukál, már ha a "for Dummies" nem csak viccből volt montázsolva. Egy biztos: Oosaka-san az Azumangában igen furán beszél.
Helyesírási hibák: A kínai írásjelek nagyon kibővített részét ha megnézed, szerintem tele van olyannal, ami helyesírási hiba (1-2 vonás nem ott és úgy van, ahogy kéne), de felvették, mert gondolom valami régi szövegben lehetett úgy is. Ohh, az külön poén volt a Full Metal Panic? Fumoffu-ban, hogy Kaname nem úgy írta a nevét a rajztömbjére, hogy かなめ, hanem úgy, hogy かなぬ
Remélem jó helyre írok. Szóval autodidakta módon tanulok japánul és lenne néhány kérdésem az います / あります témakörben. Előre is köszönöm annak aki elolvassa ezt az irományt és válaszolni is tud rá. 1, Az います / あります az alapból a が partikulát vonza (ebben az esetben a létezés tárgyát jelöli). És akkor a <valami> が います / あります。- az most így kontextus nélkül annyit tesz, hogy: - nekem van <valami>-m - ott van <valami> / létezik az a <valami>
Pl: かさ が あります。- Van egy esernyőm. / Ott egy esernyő.
Ez idáig stimt. A dolog ott kezd érdekessé válni mikor a は is bekerül a képbe. Pár helyen azt írták, hogy egyáltalán nem szabad az います / あります esetén használni. Volt ahol azt írták kerülhet a が helyére akkor ha: mondjuk nekem nem az a valami van, hanem ez a valami, vagy több opció közül csak az a valami van meg. Pl: いぬ が います か。- Van kutyád? ねこ は います。- Macskám van. (nem pedig kutyám)
Oké, rendben ez idáig még érthető. És akkor most jön ami megzavart: Ugyanis láttam olyat, hogy mindkettő van a mondatban, pl: たなかさん は めがね が あります か。- Tanaka-sannak van szemüvege? Ez akkor így valóban helyes mondat? Igazából annak tűnik, mert ha a legelső példára gondolok, amit felhoztam azaz a: かさ が あります。Valójában akkor jelentené, hogy nekem van egy esernyőm ha elé még oda jönne: わたし は és akkor így nézne ki わたし は かさ が あります。Csak mivel ha a kontextusból kiderül, hogy rólam van szó ezért a は-s részt el kell hagyni. Ha meg nem rólam van szó, akkor meg valóban azt jelenti, hogy ott van egy esernyő. Szóval jól gondolom, azért lehetséges a は és が egyszerre います / あります esetén, mert a は val jelölöm kinek vagy minek a valamijének(が) a létezéséről van szól?
2, Következő eseteben valóban mindkét mondat helyes és ugyanazt jelenti? (わたし は) そこ に へや が あります。- Ott van a szobám.
わたし の へや は そこ です。- Ott van a szobám.
3, És a mai utolsó kérdésem. Kicsit belezavarodtam a fordításkor a szórendbe. (Ezért lehet az előbbi példákban sem helyes a fordításnál a szórend). Szóval legyen például az alábbi mondat: にわ に ねこ が います。 Ebben az esetben a fordítás az ez?: A kertben van egy macska. Vagy valójában a szórend fordítva van és így lenne helyes magyarul: Egy macska van a kertben. Utoljára szerkesztette: ZeroProcess, 2020.05.21. 16:28:30
1: Kb úgy képzeld, hogy "Ami Tanakát illeti, van egy esernyője". Kicsit nyakatekert, de a wa az alanyt, a ga meg a témát fogja jelölni.
2: Ez szerintem inkább így szól: Ott szoba van. Az Ott van a szoba inkább a 部屋はそこです。, ahogy utána is írod.
3: Szerintem kimaradt egy wa: 庭には猫があります。A kertben van egy macska. Amilyen rugalmas a magyar nyelv, az "Egy macska van a kerben" fordítást sem érzem rossznak. Nem nagyon érzem itt a különbséget az előző, és a 猫が庭にあります。között (Egy) Macska van a kertben/A macska a kertben van. Remélem, nem csak ez zavar be: 庭には二羽鶏がいる。Niwa ni wa ni wa niwatori ga iru. Két csirke van a kertben.
Jajj ezt a hülye nivanivás mondatot én is pont most olvastam pár hete valahol és egy hang felolvassa , hát az agyamat eldobtam. :D:D:D
Amúgy ezek szerint a WA az valami speciális "alanyt" jelöl mert a kert is alany? Vagy én vagyok a hülye de általános iskolából úgy emlékszem hogy az alany csak élőlény lehet. Hogy lehet alany egy kert? Én valahol úgy olvastam hogy a WA az a főtéma a GA meg az altéma de is se értem mindig hogy mikor miért van.
Japánban van némi kavar, mert emlékeim szerint az alany jobbára "wa", de ha témát váltasz, akkor hirtelen "ga". Vagy ilyen. Vagy fordítva. Utána kéne nekem is már olvasni :D
Az a durva hogy ha googli fordítóban próbálgatom az nem tesz különbséget ga és wa közt . tök mindegy hogy cserélgetem a fő és melléktéma szerint (szerintem) mindig ugyan arra fordítja. De szerintem a nyelvtani szabályokat is leszarja mert az se érdekli hogy masu desu da stb írok a végére pedig olvastam hogy külön megvan a szabálya hogy pl i melléknév után meg na melléknév után milyen létigét szabad tenni.
Tokió. Egyúttal a prefektúra neve is. 都 - Tokió prefektúra jelőlése, "to" 府 - Oszaka és Kiotó prefektúra, "fu" 県 - Az összes többi, "ken"
RészegKoldus linkjéről kellett puskáznom, mert már csak arra emlékeztem , hogy három van :) Eddig fel sem tűnt az alakja, pedig bámultam már eleget a térképet. Érdekes, hogy ahogy nézem, "Tokió"-ban a címek Tokió, akármilyen "kerület", ésatöbbi. "Tokió Prefektúrában", ami nagyobb mint maga Tokió, a címek Tokió, akármilyen "város" 市, akármilyen "városrész" 町 (ez is város, de hogy különböztesse meg az ember?) alakúak
Lehet hogy a felsorolással kevertem össze mert most azt írja hogy a ya felsorolás közé megy és nem és. De mostmeg a か ról nem találom azt hogy vagy lenne . Az a baj hogy annyi weboldalt nézek egyszerre hogy azt se tudom melyiken olvastam.
A は が problémát is olvastam de az se egyszerű hogy állítmány meg alany. Vagy 10 10 esetet sorol fel mindegyikre . Úgy néz ki hogy a WA a mondat mondatok fő témáját jelöli vagy a frissebb információt, a GA meg a köztes tartalom tárgyát "alanyát" de ezt nem így fordítják magyarra mert subject tehát tárgy .És ez nem azonos a "direkt tárgyal" ami pedig a を
Mert a "ka" az nem vagy, hanem kérdőjel. Biciklit, vagy autót vezetsz? Japán kb így mondja: Mit vezetsz? Biciklit? Autót? (vagy legalábbis így is tudja)
wa ga ügyben én is néha nézek, hogy a Duolingo-ban miért éppen ga szerepel wa helyett? :D 眼鏡先生 meg hogy miért "vagy"-nak fordította ... ebbe már jobban bele kellene merülni, illetve nem nagyon dereng, hogy hogy tudnám átalakítani, hogy biztosan vagy legyen. Egy biztos: Google translate és bing translator mind a kettő "ya"-val fordítja a "family or friends"-et Utoljára szerkesztette: RelakS, 2020.06.13. 17:33:29
羽 曜 習 Hogy lehet az hogy a toll kanjit ebben a három kanjiban mégis másképp kell leírni kézzel? A kézírást nem tudom iderajzolni de mind a három más vonásokkal dolgozik. A középsőben úgy kell írni mint kb ahogy a ott látszik mint egy háromágú vasvilla de a másik kettőben egyszer felülről megy a középső villa másszor alulról felfele pici . Szóval nem egyformák.
Meg a hajó kanjiban 船 a száj fölött egy nyolcas látszik ebben a nyomtatásban de kézírásban kiderül hogy az igazából egy asztal 机 mármint a kis fa jobb oldalán lévő karakter valójában. De egyik betűtípus katakana HA ként mutatja másik meg mini asztalnak.
Ez két példa hogy nem csak a nyomtatások térnek el a kézírástól de a kézírás is eltér a nyomtatástól.
Nyomtatások, stílusok, kínai-japán katakterkészletek... Direkt be kellett állítanom Chrome-ban a japán nyelvet, mert a kínai betűkészlettől a falra másztam.
Az meg, hogy egy kanji egy karakter részeként másképp néz ki, ne zavarjon, van ilyen. a 来 is másképp néz ki pl a 番-ban, és még az első vonást is fordítva kell húzni. A 心 is tud furán kinézni: 恭 a vonássorrend is más. Gondolom, a kezet már ismered: 手 ... ez is kéz a bal oldalon: 払 Még a vonásszám sem stimmel. 令 na, ezt a kanjit meg önmagában kétféleképpen is lehet írni. Nézz utána különböző betűtípusokban :D
Ez, hogy a 船-ben nem nyolcas van, hanem 机, ez honnan jött? Az még más típusú karakterben is eléggé 8-asnak tűnik akkor is, ha a jobb vonás teteje egy vízszintes vonással kezdődik. Utoljára szerkesztette: RelakS, 2020.07.14. 17:33:45
Szóval üdvözöllek a variánsok világában :D 川 és 巛 ugyanaz: folyó. A folyó még lehet ez is: 河 ugyanúgy kawa 歩 és 步 is ugyanaz. Látod, hogy a másodikban egy vonás hiányzik? Ha találkozol valakivel, 会う, aminek variánsa: 會う, de az Azumangában 逢い-nak van írva. Még csak nem is Jouyou :D
Szóval ha belebonyolódsz, nem árt venni valami vaskos kanji könyvet, és megtanulni használni. Én most a Mark Spahn - Wolfgang Hadamitzky féle The Kanji Dictionary-ból is puskáztam.
Oké hogy sok nyomtatás van de ahol a kézírást tanulom ott egyfajta kézírás van és akkor az a korrekt ugye? Én a tanoshi japan oldalon nézem ezeket. a hajo irasa
Igen azt áztán rájöttem hogy hiába írom ide a kanjit te chrome ban alapból lehet hogy klasszikus betűtipussal fogod látni én meg mozzilában vagyok és itt modern stílusban jeleníti meg azt a bizonyos nyolcast.
Firefoxot használok :) Amit linkeltél, abban pont a nyolcas van.
A kézírás meg ... nem vagyok róla meggyőződve, hogy minden japán ragaszkodik a jól bevált vonássorrendhez, főleg, mikor a 口-t kis karikává egyszerűsítik. Tíz éve egy idős japó írta le nekem, hogy hogy hívják az egyes prefektúrákat. Mit ne mondjak, olyan macskakaparást ritkán látni Kb ahhoz tudnám hasonlítani, mintha nem ismernéd a latin betűket, megtanulnád a zsinórírást, aztán jön valaki, és lefirkant neked valamit A Wolfgang Hadamitzky és Mark Spahn féle Kanji és Kanában az egyes karakterek mellett kézírással is ott van, hogy hogy kellene kinézniük.
Én nem hiszem el hogy alapvető szavakat ételeket akarok lefordítani japán kanjira és nem létezik csak katakana angol szóban. Ezeknél nem létezik a leves a krumpli a kukorica a paradicsom a kenyér a tészta ? Nem hiszem el hogy ők soup nak hívják a levest meg pan nak a kenyeret. Ha még a polipot meg a hínárt is angol katakanával mondják én eret vágok... Egyedül az almát meg a tojást sikerült kanjival nem angolul megtalálnom. Most vagy a googli ilyen szar vagy nekem nem triviális hogy ezeknél tényleg nem léteznek ezek az ételek.
Import szavak. Almára nem tudom, mit találtál, de az szerintem jobbára リンゴ. Kenyér behozott cucc, levest gondolom az európai löttyökre mondják. Paradicsom, kukorica, krumpli sem kimondottan japán cucc. (krumpli - じゃがいも ... na, ezt honnan szedték?) Polip - taco ... izé ... たこ. A disznók meg buták arrafelé (豚 - ぶた - disznó) Tévéjük is van egy ideje, mégis テレビ. Ha bulizni mész, akkor パーティー, a bevásárlóközpont meg デパート. A minden sarkon álló コンビニ is a convenience store-ból jön. Ott vehetsz タバコ-t, meg lehet, hogy beülhetsz fényképezkedni egy プリクラ-ba (print club). Azon sem lepődnék meg, ha születésnapodon nem azzal köszöntenének, hogy お誕生日おめでとう, hanem hogy ハッピーバースデー, és közben átadják a ケーキ-t meg a プレゼント-t. Beszállsz egy エレベーター-ba, az tele van ボタン-nal, amivel emeletet választasz. Az is lehet, hogy találsz egy エスカレーター-t, amin nyugodtan felmehetsz. Ha kimész Japánba, és sokáig ott vagy, akkor nem árt, ha keresel egy コインランドリー-t, hogy kimoshasd a ズボン-odat. A カラオケ-ben meg ha nem akarsz becsiccsenteni, akkor lehet, hogy ジュース-t vagy ソフトドリンク-t fogsz rendelni. Ha fáradt vagy, megtolod egy kis コーヒー-val. Ha meg nagyon sokáig kint akarsz maradni, lehet, hogy kell vállalnod アルバイト-t. (ez mondjuk német, arbeit, részmunkaidős foglalkozásnak használták.)
Szóval tele vannak nem japánosított régi-új szavakkal, amiknél eleinte meg később is lesni fogsz, hogy mi ez, meg ismerős, aztán majd rájössz, hogy pl angol eredetű, vagy ilyen. De kitartás, ファイト!
Hát ez kész. Most a következő problémám hogy hogyan találok meg egy magyar nyelvű teát . Pl hogy fordítom le hogy apró bojtorján vagy kisvirágú füzike , szúrós gyöngyajak stb. Elvileg a növényeknek latin az egyetemes neve tehát ha azt lefordítom goolivel akkor katakanába meg kéne kapnom de az se akar összejönni . Egy kamilla teát nem tudtam még lefordítani és rákeresni.
próbálkozz az alábbi trükkel: Wikipedián magyarul vagy angolul rákeresel valamire. Kamilla pl a wikipedia.hu-n orvosi székfű néven van fent. Ha ez megvan, és szerencséd is van, átállthatod japánra a nyelvet, és megkapod a カモミール-t
Lehet valamit csinálni azzal hogy amióta frissített a windows ha nyelvet váltok magyarról japánra , és ablakot is váltottam előtte, mindig latin betűsre vált a bevitel . Régen egyszer elég volt hiraganára váltani és amíg bekapcsolva volt a gépem mindig hiraganára váltott ha nyelvet váltogattam. Egyáltalán nem lehet kiírtani ezt a nyomorult romaji funkciót? Meg olyan hogy nem is találom már a beállítások menüt ahol egyesével minden betűhöz akár saját karaktereket is lehetett társítani. Nincs semmilyen menü csak az a szar win10 beállítások amiben semmit nem lehet beállítani csak törölni meg hozzáadni nyelveket.
Na, ez eddig még nekem sem tűnt fel. Nem találok olyan opciót, amivel állítgatni lehetne.
Tudsz olyat csinálni, hogy japán kiosztáskor a bevitel választó karakteren (A、あ、ア, amire épp állítva van) jobb gomb, properties, feljön a herélt ablak, majd ott rákattintasz az Advanced gombra. Ez ránézésre a régi ablakot hozza vissza. Megvan bernne a beviteli mód részletes szerkesztője is. Utoljára szerkesztette: RelakS, 2020.08.01. 17:57:36
Hát ez az hogy pont az a menü tűnt el , csak olyan van hogy beállítások fogaskerék ami a gépházba irányít el ott meg az égvilágon semmit nem tudsz beállítani csak azt hogy romaji vagy kana bevitelként lássa a billentyűzeted. Ha jól sejtem a kana az valami japán billentyűzet kiosztás lehet? Nem asdf a kiosztás hanem atoko. Szoval eleve japán betűket gépel egy leütésre de ez nem érdekel mert úgysem fogom megtanulni.Éppen elég fejben tartani hogy a z y fel van cserélődve.
Pedig most néztem meg. Ha átváltasz japánra, jobbra lent az óra mellett meg kellene jelennie a szokásos dolgoknak. Igen, a kana az, amikor az egész billentyűzetet elborítják a kanát. számokat talán úgy tudsz írni csak olyankor, ha kiírod őket rendesen kanával :D Nem árt hozzá egy japán billentyűzet, különben az életben nem jutsz vele előrébb. Lásd: jobb oldali jelek a kiosztáson:
Nincs ilyen menü a frissítés után. De megoldottam mert a gépházban találtam egy olyan gombot hogy előző verzió visszaállítása . Írta is hogy az új verzió még hiányos. Úgyhogy mostmár van ilyen menüm.
1903-as verzióm van, nem tudom, hogy a későbbiek hozgy néznek ki. Pedig lassan ideje lenne már idei frissítésnek érkeznie
Juteszembe, felraktam a 2004-et. Hát, ehhez kár volt hozzányúlniuk de legalább sikerült elrontaniuk. Ha megnyitod a Gépházban a Japán beviteli beállításokat, legalul van egy kapcsoló, hogy A Microsoft IME előző verziójának használata. Ha azt bekapcsolod, megérdeklődi, hogy miért tennél ilyet, és visszaáll a korábbi beviteli mórdra.
Hát ezt így passz. Én az ELO tanfolyammal kerültem közelebbi kapcsolatba, meg megvettem a Dekiru-t, csak végig kéne olvasni Ez utóbbi eléggé híján van kanjikban. Az is kérdés, hogy érettségire melyik JLPT fokozatot fogadnák el? N5-öt tuti nem, azzal nem biztos, hogy egy pohár kávét tudnál magabiztosan vásárolni N4 is lehet, még nem éri el egy középfokú C szintjét. Talán N3. Olyan könyvet meg pláne nem ismerek, ami erre készít fel :(
Nem írja le hogy mikor miért kell ezt vagy azt választani csak hallásra tudom eldönteni. Kicsit olyan mint a ga wa probléma. Abból is vannak olyan feladatok hogy kérdő mondat utána válasz mondat és tegye be a wa ga t .
貴方の鞄。。。どれですか。 私の鞄。。。これです。 Le se írom az összeset mert szerintem az összesnél az első modatba lesz a wa és a másodikban a ga. A kérdésben van a téma és a válaszban van az alany amire vonatkozik a válasz . Nemde?
Nos én csak kezdő japános vagyok, viszont mivel tudtommal a に partikula létige esetén a létezés helyét jelöli, így ha a に előtt hely van akkor ott いる/ある -t kell írnod. (Mellesleg pl cselekvő igénél a に már mást jelent). Illetve mivel a létige alanyát/tárgyát が jelöli így ott biztos いる/ある-t használsz. A です-t meg állapot leíráskor kell használni.
Szal szerintem így lesz: これは本 です か。(Ugye itt a könyvről állítok valamit (kérdő mondatban) ezért です) 学校は駅の近くに あります か。(Itt a に partikula és előtte helyszín van, így itt あります lesz) あの人は誰 です か。 どちらが出口。。。か。(Ebben nem vagyok biztos, hogy が itt a létezés alanyát jelöli) 出口はどこに あります か。 郵便局はどこ です か。 あそこはトイレ です か。 あそこに食堂が あります か。 (Itt nem csak a に partikula van előtte hellyel hanem a létezést alanyát jelölő が is, szal ez kétség kívül あります)
Viszont, hogy egyes helyeknél miért nincs が mikor に-ből látszik hogy létige kell azt nem tudom. Jelenlegi tudásom alapján: - が a létezés alanyát jelöli így mindig kell a létige használatához - は és が lehet egy mondatban, mert a は témát a が továbbra is létezés alanyát jelöli - tudtommal a が helyére csak akkor kerülhet は ha azt akarom kifejezni, hogy nekem nem A van, hanem B vagy több opcióból(A,B,C,D stb) csak D van. Ilyenkor a は nem téma jelölőként, hanem összehasonlítóként funkcionál (angolul: contrast marker) PL: 傘が ある か。- Van ernyőd? レインコート は ある。- Esőkabátom van (esernyő helyett).
Én csak a jelenlegi tudásom alapján válaszoltam, viszont ugye én sok mindent nem tudok még, mint pl が más lehetséges használata, így a másik példa mondatokra nem tudok válaszolni. De hátha azért segítettem valamit. Majd RelakS kijavít ha tévednék. Utoljára szerkesztette: ZeroProcess, 2020.08.30. 18:24:56
A です sokszor olyan, mint az angolban az "is", szóval magyarul megfoghatatlan. Ez a szék kék. This chair is blue. (Ez szék van kék) この椅子は青いです。(ez szék kék van)
Az esernyős részben pont fordítva írnám a ga-wa-t, de mindjárt megnézem, mit ír a biblia.
Nem találok semmit, ami az esernyős résznél helytelennek mondaná a ga-t. Pl: 雨が降っています。Esik az eső. A válaszba azért tennék "ga"-t, mert ott szerintem van egy elhallgatott téma: (私は)レインコートがある。Esőkabát(om) van.
wa-ga あなたの鞄はどれですか。Melyik a te táskád? 私の鞄はこれです。Ez az én táskám. Egyikbe se jutna eszembe ga-t tenni. Legalábbis nekem
Én ebből azt veszem mostmár ki hogy bármilyen partikula van előtte akkor arimas/imas , de ha csak maga a szó van előtte akkor desz. Lényegében ez történik.
Nem feltétlen. Szerintem az segíthet, hogy a "van"-t belefordítanád-e. これは本 です か。Ez egy fa? (desu, nincs van) 学校は駅の近くに あります か。Az iskola az állomás közelében van. (arimasu, van van) あの人は誰 です か。Az ki? (desu, nincs van) どちらが出口 です か。Melyik a kijárat? (desu, nincs van) 出口はどこに あります か。Hol van a kijárat? (arimasu, van van) Mondjuk nem vagyok biztos benne, hogy nem-e a következő formában kérdeznék a kijáratot is. Lehet, hogy más jelentésárnyalata van. Már ha a ni-s szerkezet egyáltalán jó. Létezés helyét tudnám ráhúzni, de rendszeresen olyan példamondatok jönnek, hogy valami valamiben, valamin van, nem pedig valahol van. Tehát lehet, hogy erre a jó válasz pl (出口は)台所にあります。(A kijárat) A konyhában van. 郵便局はどこ です か。Bezavarás érdekében a helyet mutató névmásoknál lesz van. Hol van a posta? Desu, de mégis van van. あそこはトイレ です か。Ott wc van? Megint mutató névmás, megint desu, magyarban megint van. あれはトイレですか。Az a wc? desu, és nincs van. :) あそこに食堂が あります か。 Van ott ebédlő? (arimasu, van van)
です is an auxiliary verb. It can't be used without other noun or adjective. あります is a verb. It can be used without other noun or adjective. Ezt találtam .
Hello! Melléknév tagadásával kapcsolatban lenne kérdésem: nagyjából vágom hogyan kell csak nem nagyon láttam olyan példát ahol a melléknév után főnév is állt és úgy tagadják csak mindig önmagában a melléknév. Szóval oké hogy az alábbi mondatok így helyesek: このねこ は かわいくない です。- Ez a macska nem aranyos. (i-s melléknév i-jából くない lesz az ok) このもんだい は かんたん では ありません 。- Ez a feladat nem egyszerű. (oké itt nem a főnévből な-val képzett melléknevet, hanem magát a főnevet かんたん tagadjuk)
Viszont mi van ha melléknév után főnév áll, olyankor a főnevet tagadom? これ は かわいい ねこ では ありません。 - Ez nem aranyos macska. (Vagy itt a melléknevet kellene és akkor így nézne ki: これ は かわいくない ねこ です。) これ は かんたんな もんだい では ありません。- Ez nem egyszerű feladat.
Szerintem itt tök mindegy hogy mit tagadsz , mindegyik helyes , nincs ilyen szabály hogy hova tedd a tagadást. Ha még a létigébe is tagadást teszel akkor viszont ellenkezőjére vált és azt jelenti hogy ez nem egy nemaranyos macska. Vagyis aranyos.
Végül még kutakodtam a kérdésben és máshol is utána kérdeztem és igazad van mindegyik mondat helyes.
Viszont van különbség jelentésben, hogy a melléknevet vagy a főnevet tagadjuk. i-s melléknevek esetén: 1, これ は かわいい ねこ では ありません。 2, これ は かわいくない ねこ です。
Az első mondatnál az alap kijelentés az, hogy: これ は ねこ では ありません。vagyis: "Ez nem macska.". A かわいい-val megtoldva pedig azt jelenti, hogy: "Ez nem macska ami aranyos.". Azaz a lényeg, hogy ez a valami semmilyen macska se nem aranyos, se nem lusta stb, mert az a valami valójában kutya. Míg a második esetben az alap az, hogy: これ は ねこ です。vagyis: "Ez (lenni) macska.". És a tagadott melléknévvel azt fogja jelenteni, hogy: "Ez macska, amely nem aranyos.". Azaz ez a valami macska, csak nem aranyos, hanem ronda.
na-s melléknevek esetén: これ は かんたんな もんだい では ありません。az előzőek alapján már sejthető, hogy itt az alap a: これ は もんだい では ありません。vagyis hogy "Ez nem probléma.", hanem valami más pl ház. És akkor a melléknévvel megtoldva valami ilyesmi: "Ez nem probléma, ami egyszerű."
Viszont akkor hogy kell a na-s melléknevet tagadni ha utána főnév áll? elméletileg ugyan úgy mintha nem állna utána: これ は かんたん では ありません もんだい です。- itt az alap már a これ は もんだい です。: "Ez probléma.". És akkor a tagadott melléknévvel: "Ez probléma, ami nem egyszerű." Utoljára szerkesztette: ZeroProcess, 2020.09.26. 21:35:40
Szerintem meg pont az a szabálytalan amit a végén csinálsz ha egyáltalán ennyire figyelembe akarjuk venni a szabályokat. Mert a japán nyelv SOV alany tárgy állítmány családba tartozik . Az inkább összetett mondat akar lenni. A ではありません nem az utána következő szónak a létigéje hanem az előtte lévő 簡単 nak. És a végén a です sem a pontra vonatkozik hanem hanem az előtte lévő 問題 ra. Csak te egybeírtad vessző nélkül vagy rakhattál volna közé egyが vagy で t vagy も t. És akkor kapna egy kiegészítés jelleget hogy Ez (a téma) nem könnyű de probléma. Ha szóköz nélkül írod vagy の val kapcsolod csak akkor lesz belőle nemkönnyű probléma. De a legegyszerűbb miért nem jó így : これは簡単ないの問題です。Sima naival tagadod a könnyűt és kapcsolod no val a problémához.
De jó... töröltem a válaszom, de rossz billentyűzeten másoltam XD
Szóval: これ は かんたん では ありません もんだい です。 Ez így biztosan nem jó, az arimasen a mondat vége. これは 簡単な 問題 では ありません。 - Ez nem könnyű probléma.
strepsils Azt a の-t nem igazán értem, nem csinálunk főnevet egy teljesen jó valódi melléknévből. A ない ugye valódi melléknevet csinál az álmelléknévből, tehát これは 簡単ない 問題です。 Ami valahogy még mindig furán hangzik nekem. Én inkább útalakítanám, hogy この 問題は 簡単ではない。 Lehet, hogy a これは 簡単なくない 問題です。 lenne a helyes megoldás, de ebben nem vagyok biztos. A legfelső mondatban a melléknév tagadása.
Igaz máshol nem írnak semmit a témában, hogy akkor a na-s melléknevet h kell tagadni ha utána még van főnév. Persze max átrakom azt a főnevet a は elé: この 問題は 簡単ではない。és az ugyanazt jelenti és biztos, hogy korrekt. Viszont ez: これは 簡単な 問題 では ありません。nem használható alternatívaként mert mást jelent.
Rendben, de akkor meg 簡単ではない a helyes (kommentben említik is). Ha megnézed a példát, ott is csak a vége van tiszteleti alakban, a melléknév közvetlen alakban van ragozva. Ha már de wa nai alakban van, akkor valódi melléknév, és az arra vonatkozó szabályokat használod.
これは 簡単な 問題 では ありません。 Akkor mit jelent? (Ez könnyű probléma van nem) 田中さんは 学生 では ありません。 Tanaka-san wa gakusei dewa arimasen. mintájára gondolkoztam: Tanaka úr nem diák. (Tanaka-úr diák van nem) Utoljára szerkesztette: RelakS, 2020.09.28. 15:51:45
Nos végül én is fölraktam a stackexchange-n a kérdést csak では ありません-nel és azt írták, h azzal ahogy ti is írtátok valóban nem helyes, viszont a じゃない-al ではない-al igen.
Amúgy a különbség: これ は かんたん ではない もんだい です。- itt 100%, hogy az ez(これ) egy probléma(もんだい), csak nem könnyű. Míg itt これ は かんたんな もんだい では ありません。- az ez(これ) az nem probléma, hanem valami más (pl macska XD) . A melléknév tagadva vagy nem tagadva az a problémára (もんだい) vonatkozik, viszont a probléma csak az egyik esetben egyenlő az ezzel.
A különbség akkor lesz nyilvánvaló amikor a mondatot visszafejtjük az alap állításra és elhagyunk minden extra info-t (jelen esetben a melléknevet): これ は もんだい です。 これ は もんだい では ありません。
Amúgy szerintem a fordításod helyes, nekem most nem jut eszembe jobb.
Ebben nem fogok szerintem egyet érteni. Bonyolult a japán nyelv, de azért ennyire nem :D A ではありません simán csak a です tagadása, tehát az első mondadban azt mondod, hogy valami xy, a másodikban meg azt, hogy valami nem xy. Szóval magyarosan talán így lehetne.: Ez egy nem könnyű probléma. - itt szerintem simán kijelentjük, hogy ja, bonyodalom van. Ez nem egy könnyű probléma. - itt érzek némi feltételezést, hogy valaki könnyűnek látta a problémát.
Szerintem. Aztán lehet, hogy egy japánt jobban értő másképp magyarázná.
Szerintem is ez már csak úgymond belebonyolódás a semmibe. Én se találok olyat hogy különbség lenne a だ で です あります közt. Ez csak a létige aru 在る más más formája. A mondatoknak mind a kettőnél a Wa adja a témát és az ugyan úgy az EZ. És attól hogy kiveszed a magyar fordításból a könnyű szót az még ott van ,tehát ezt nem is értem ... Volt egy csomó ilyen feladat amit olvastam ahol pont azt kellett eltalálni hogy ez egy macska vagy ez valami más de ott is több mondatból derült ki és a が val kellett szórakozni hogy hova teszed mert ez jelenti az alanyt .