Egy -két éve gondoltunk egyet haverral, hogy utána kéne nézni a családfánknak.
Azt tudtam, hogy a nagypapám egy közeli faluból származott, és az õ õsei is ott éltek, ígyhát felkerekedtünk, és elmentünk az ottani paphoz, megnézni, hogy mi van a keresztelési okiratokban, naplókban...
Barátom õsei is véletlenül ugyanabból a faluból származnak, és együtt kezdtük kideríteni az õsök nevét....
A levéltári, és a keresztelési okiratok az 1770 -es évektõl vannak vezetve, ettõl korábban csak azoknak az embereknek vannak meg az adatai, akik gazdagabbak, híresebbek voltak.
Persze levéltárakban is lehet keresgélni, de az pénzbe kerül.
Szerencsére a pap nagyon segyítõkész volt, és betekinthettünk a keresztelési / házassági / és a halotti naplókba.
Az érdekel, hogy te meddig tudod visszavezetni a családfádat ? Segítséget, és tanácsot is adhatunk egymásnak, bár én ius elég kezdõ vagyok a témában.
én eddig 6 generációval korábbra tudtam visszavezetni a csládomat.:
- ugyebár itt van apám. - nagypapám - dédnagyapám : 1883 -ban született - ükapám : 1849 - szépapám :1810 - ük-ük apám: 1770 - 1790 között születhetett,
bár ezt majd a legközerebbi kutatáskor fogom kideryteni, mert ezt a régi írásmódot elég nehéz elolvasni, megszokást igényel.
remélem azt hogy ük, szép, ük-ük, jól mondom, mert ezeket nem tudom, tényelg ? hogy vannak ezek igazából ?
hát nekem nehéz lenne visszavezetni a családfámat, mert az ükapám Németországból származott:D
Németországba kéne kimenni, de lehet, hogy a háborúban ott sok levéltári napló megsemmisült.
anyai ágon nem olyan izgalmas, mert mindenki ebbõl a városból származott, ahol én lakok:D
érdekes témának tûnik!:) ha belegondolsz majdnek te(ti) csak régen:D és ez félelmetes:D
te most hogy kezdtél bele? pl. én ha meg akarnám tudni hogy az õseim mikortõl éltek abban a faluban? hol kezdjem elõször..? menjek el énis az ottani paphoz..?
az én õseim is egy kis faluból származnak, ami most Csehországban van :) amúgy rokonokoat is kerestek? én pölö vezetéknév alapján találtam amerikaiakat, csak nem tom, h rokonok-e :)
Dédnagyapám az elsõ világháború utolsó napján halt meg álítólag pedig már egy hete leléphetett volna, de maradt és ez volt a veszte. Amúgy a falunkban alszolgabíró volt asszem van feljegyzés róla a faluról szóló könyvben. Nagyapám muzsikus volt hegedûn játszott így sokan ismerték a faluban. Faterom végzett kutatásokat és álítólag Erdélybõl származik a család.
Ez engem is érdekelne. Elvileg õs-magyar családból származom, de kitudja:)) Azt tudom, hogy apai ágon mindig Péter volt az elsõszülött fiú:) Ez egészen a déd-nagyapámig igaz, korábbról nincs adatom sajnos. Szóval a város vagy település egyházaiban õriznek ilyen dokumentumokat? Ahol pl. keresztelték õket? Mondjuk Én meg sem vagyok keresztelve egyházilag, csak úgy polgári módon:) Ezt mibe vezetik bele? Meg gondolom a városházán vagy a kórházakban is van a születési anyakönyvi kivonatról másolat.
Hivatalosan a családunk 1200-1300-tól van feljegyezve. :) Az egyik legõsibb rokon alispán volt, és az egyik közeli templomban egy festményen is szerepel Károly Róberttel :)
khm...Vezetéknevem Bakó..Alias Hóhér :D Lehet levágta ük ük ük ük nagyapám valamelykõtök ük ük ük ük apád fejét, és ha ez hátráltat a kutatásban akkor...Sry :D o:
királyság! Egyik ráérõs rokonunk nekünk is megcsinálta a családfánkat, kb 1300-as évek közepéig. Valami bajor területen élt ott nemesi rangú elõd. Van családi címer, meg minden akkori ökörség is, beszkennelem, ha kíváncsi rá vki. :)
Az én az ükszüleimig tudom a családfámat. Ükapámék Mezõtúron laktak. Van egy 1800-as évek végérõl származó fénykép, amint díszes öltözetben ül a lován :) és megvan az esküvõi képük is ükanyámmal. :) Valszeg dédnagyanyám visszább is ismeri a családot. Majd megkérdezem, ha legközelebb meglátogatom Pesten. :)
Anyai dédapám pedig szolgabíró volt Erdélyben. (azt hiszem Belénesen és környékén). Rengeteg földjük volt, csak a 2. vh után el kellett menekülniük. Egy szem szekéren jöttek át Mo-ra.
Egyszer majd szeretnék csináltatni egy levéltári kutatást.
dejó topik!!! eszembe jutott a Vámos Miklós - Apák könyve c. írása...
engem is érdekelt a dolog, utána is jártam! anyai ágon addig jutottam, hogy anyukám szülei renben vannak, az anyai nagymám Pilinszky, de nem ismerte a szüleit, azt sem tudta, hogy honnan jöttek, mert nagyon korán árva lett. anyai nagyapámék meg tótok voltak, a dédanyámék nem is tudtak magyarul, és ott sem tudom, hogy honnan jöttek az országba.
apukámék felé alapból megrekedt a dolog, mert nagyapám kilétét homály fedi, állítólag roma volt, de még ezt sem lehet tudni, nagymamám hallgat róla...:D eddig jutottam...
1240. Tovabb nem megy, szoval akkor maszhattak ki a tengerbol gondolom :P
ez joak téma, teccik, maj egyszer lehet én is utánanézek...
Most ennyit tudtam meg nagyiéktól : Anyai ágról papám géplakatos volt, de õt nem ismertem annyira, mert születésem elõtt kb.1 évvel meghalt..Nagymamám az ottani (fehérgyarmati) kórházban fõnõvér volt. Mind a ketten "õslakosok" voltak ott..
Apai ágról valami közép-kis nemesek leszármazottjai lehettek papámék, az 1700-as évekbõl, üknagyapám földmûves volt, üknagymamámd varrónõ. Dédinamám és Dédnagypapám kezdtek el a földmûveléssel foglalkozni..ebbõl jön hogy a nagyszüleim õstermelõk (papám eredetileg asztalos)...hát ennyi elsõre, a nagyszülõk elmondása szerint.
én igen sokat foglalkoztam a dologgal, de a neten járkálva észrevettem, hogy nem csak engem érdekelnek az õsök
Pl amerikában a neten elérhetõ azok névsora, akik menekültként érkeztek 1910 es évektõl. Van sok családnév keresõ(usa), ahol magyar nevek is elõfordulnak szép számmal.
Magyarországon kb 1880tól volt kötelezõ a polgári anyakönyvezés, ez elõtt az egyházak tartották nyilván a születéseket, halálokat, házasságokat.
Van kifejezetten családfa rajzoló szoftver is, érdems letölteni, azt hiszem ingyenes...
Jó téma, én apai ágon erdélyi, anyai ágon osztrák vagyok de nem tudom de kb mindkét ágon a dédapámig ismerem csak az õsöket. Annyit tudok, hogy apai nagyapám nem távoli rokona volt Kandó Kálmánnak.
Azt tudtátok egyébként, hogy izlandon nyilván tartják a családfákat amióta ember betette oda a lábát? Ma az ott élõ összes ember vissza tudja vezetni eredetét a bevándorlókig, az összes névvel. Ez nagyon jó 5let SZVSZ!
Ehh bocs a kusza mondatért a "de nem tudom" részt felejcsétek el :P
érdekes topik:). Az én õseimet kb 1850-ig tudom visszavezetni. Egyszer apámmal elutaztunk egy faluba ,ahol régebbi rokonaink feltehetõleg éltek. Ott találtuk meg egy elég részletes családfát egy könyvben.(nagyapámról még kép is van benne:)
Az én dédapám is az elsõ világháborúban halt meg. Olaszországban esett el, 1918.05.13 -án. egyébként mészáros volt a foglalkozása.
A nagypapám meg a második világháborúban esett hadifogságba. És a hadifogság 4 éve alatt olyan jól megtanult oroszul, hogy miután hazajött a kommunisták azt mondták neki, hogy mivel tanár, le kell tennie az orosz vizsgát is. erre kötelezték.
Nekem a dédapám volt hadifogságban, õ is oroszországban..asszem paradicsomot kellett termeszteniük. Az élelmük csalántea volt, és néha paradicsomot csentek el (ha volt rá alkalom)amikor hazajött, elhozott egy síndarabot is, amit egy gránát "nyomott meg" ..mamámék udvarában van..:)
Akkor most adok némi segítséget, aki a papnál szeretne kutakodni az okiratokban.
Adok egypár tippet a dolog mikéntjérõl :
1.: Elsõ lépésként meg kell tudnod nagypapád születési idejét, és helyét. Az is sok segítség, ha tudod, hogy mikor házasodtak össze a nagymamáddal. Azok, akik tudják, hogy az õseik egy faluban éltek azelõtt több száz évig, azok elõnyben vannak.
2.: A házassági könyvben meg kell keresni a nagypapádék házasságkötési idejét. Ott fel van tüntetve a szüleik neve, vagyis a dédszüleid neve.
Ez csak akkor kell, ha a te családneved gyakori, mert régen sokkal több születés volt, és ezzel a módszerrel biztosabban meg lehet keresni a házasságkötõk szüleit.
További segítség, hogy régen a fiúk általában 23-27 éves korukban kötöttek házasságot. Ha nem akkor, akkor bizony sokat kell lapozni, és a régi tintával írt írást órákig lehet nézegetni, mire nyomra akadsz.
3.: MEg kell keresni a születési naplóban a nagypapád megkeresztelését. A keresztelésnél fel van tüntetve a anyja neve, apja neve.
A nevek külön oszlopban vannak feltüntetve nagy betûvel, tehát csak ezeket kell figyelni, és utána az anyját-apját kell megnézni, ha egyezik, akkor megvan az illetõ.
Itt jön jól, hogyha elõtte megnézted a házasságkötési könyvet, mert most biztosan meg tudod mondani melyik a nagypapád keresztelése, mert az anya és apa neve kiderül a házasságkötési könyvbõl.
4.:Most hogy megtudtad a dédszüleid nevét, jöhet a dédszülõk megkeresése, a házasságkötési könyvben.
5: Megkeresed a dédszüleid születését a keresztelési könyvben.
Vissza kell számolni 23-27 évet, és abban az évben kell keresgélni, ami letarthat jó hosszú ideig is.
Ha nem találsz semmit, akkor még régebbre kell visszamenni, és visszafelé szoktam lapozni a könyvben.
Ha megtalálod, akkor ott fel van tüntetve az szépszülõk neve.
Jó topic :) Nekem nagyon cifra családfám lenne, rengeteg testvére van/vikt minden nagyszülõmnek ráadásul a nagyszüleim szülei is a világ minden tájáról vannak (na jó azért nem kínából , de van rokonság délen meg északon meg nyugaton meg keleten :)) Apai nagyapámék valahol Harkány környékén laktak, egyszer el akarok menni a pécsi levéltárba, kicsit körülnézni :)
Kicsit összefoglalva:
Mit keresel ?........................................... Mit tudsz meg belõle ?
1: nagypapád-nagymamád házasságkötése....... -...... dédszüleid nevét
2: nagypapád születési ideje.............. -........ dédszüleid pontos nevét
3: dédszüleid házasságkötése ........... - ..........szépszüleid nevét
4: dédapád születése ............................. - .............szépszüleid pontos neve
5: szépszüleid születése ............... - ..............ükszüleid nevét
6.: ...ésígytovább...
---------------------------------------
Rövidebben, ha nem olyan gyakori a csládneved, és a keresztelési könyvben sem talákozol ugyanolyan családnévvel.:
1: nagypapád születési ideje ...........- .............dédszüleid neve
2: dédapád születése .......................... - ................ükszüleid neve
3: ükapád születése .......................... - ..................szépszüleid neve
4: szépapád születése ........................- ...........ük-ük szüleid neve
Nagyon megörültem, amikor végre magtaláltam ükapám születését, és megtudhattam végre szépapám nevét. Egyébként 1810 -ben született.
Aztán lapoztam egyet a keresztelési könyvben, és ott volt még egy olyan nevezetû ember, csak persze a szülei szerepelnek más névvel.
Mindez egy hónapon belül. 1810 Augusztusában.
Ilyenkor jó ha elõtte megnézted az illetõ házasságkötési idejét, mert abból kiderül az anyja-apja neve, és ilyenkor ha találsz valakit biztosra tudsz menni.
Hát apai ágon, kb. annyit tudok, hogy vmilyen dokumentumra az van ráírva a dédapám nevének a helyére, hogy nemes Szûcs Péter. Nagyapám az erdész volt, és õ az orosz frontról 30 kg-osan érkezett haza, úgy, hogy meg sem ismerték õt a családtagok. Nagyanyámnak a testvére az kiment amerikába is egy idõre, de vissza is jött. Anyai ágon elég keveset tudok, a dédszülõkrõl szinte semmit, csak a sírjukat láttam kiskoromban, asszem az 50-es, 60-as években haltak meg, többet tényleg nem tudok, nagyapám mozdonyvezetõ volt, nagyanyám postás. Én 1987-ben születtem, az egyik nagyapám 1991-ben, a másik 1993-ban halt meg, így nem nagyon tudtam õket megismerni, mivel még elég kicsi voltam, és sajnos már nem nagyon emléxem rájuk, csak fényképek, 1 nagyon rövid, tesóm ált. isk. ballagásán készült felvétel õrzik az emléküket, no meg azok a történetek, amiket apám mesélt. Viszont szerencsére még mind2 nagymamám él.
akkor a nagyikat meg kell kérdezni. Nem majd, hanem minél hamarabb...
hol élt nagypapád, vagy nagymamád ?
ha egy helyen laktak elõtte sokáig, akkor könnyû dolgod lehet.
A levéltári kereséshez nem tudok hozzászólni, de ott a levéltári alkalmazottak keresgélnek, úgyhogy elõre oda kell neki adnod a nevet, amin el tudnak indulni.
És persze ez pénzbe kerül, 1000-2000 forint egy óra, de lehet, hogy ez nem igaz.
bocs elõre is a nagy kopiert, de amikor régebben igen intenzíven foglalkoztam ezzel a témával, elmenetttem valahonnan(sajna a helyet nem írtam fel magamnak) ezt a "szösszenetet"
POLGÁRCSALÁDOK KUTATÁSA
A polgárcsaládok múltját az anyakönyveken kívül legcélszerûbb az illetõ város levéltárában kutatni. A fõvárost kivéve (Budapest Fõváros Levéltára 1052. Budapest, Városház u. 9-11), Székesfehérvárnak, Gyõrnek és Tatabányának szintén van önálló városi levéltára. A többi város levéltára a megfelelõ megyei levéltárban található (pl. Szombathely város levéltára a Vas Megyei Levéltárban, Karcag városé a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltárában, Szeged városé a Csongrád Megyei Levéltár anyagában stb.).
Természetesen a Magyar Országos Levéltárban is eredménnyel járhat a kutatás az illetõ családra vonatkozólag. Elsõsorban az 1828. évi országos összeírás anyagában (Jelzete: N 26, Filmtári helye: B 1-B 282., 8612., 25389-25404. dobozok) ajánlatos kutatni, majd az 1715. (jelzete: N 78, Filmtári helye: 3119-3131. dobozok), az 1720. (jelzete: N 79, Filmtári helye: 3131-3149., 3154. dobozok), majd az 1785-1787. között lezajlott II. József-kori összeírásokkal folytatni (Sajnos csak Gyõr, Heves, Külsõ-Szolnok és Zemplén megyére vannak meg a MOL-ban, Filmtári helye: 7934. doboz). Ezenkívül a MOL mikrofilmtárában található az 1857. és az 1869. összeírások csonka töredéke. A nagyon hiányos eredeti összeírásokat a megyei levéltárakban õrzik. Ha a család egykori lakhelye nem szabad királyi város, hanem mezõváros vagy község volt, akkor a kutatónak azt kell tisztáznia, ki volt a település földesura (pl. Baja egy idõben a Grassalkovich családé, Kecskemét a Koháry családé, Kaposvár a Esterházy család hercegi ágáé volt stb.) Abban az esetben, ha a megfelelõ birtokos család levéltára a Magyar Országos Levéltárban van, a családi levéltárakra is ki lehet terjeszteni a kutatást (fõleg a P szekció, de részben az R és az E szekciók is tartalmaznak családi levéltárakat). Mivel a családi levéltárak különbözõen vannak rendszerezve, a kutatás megkezdése elõtt tanácsos konzultálni a megfelelõ családi levéltár referensével, vagy az I. em. kutatóterem ügyeletes levéltárosával. A városi céhiratok, valamint a polgárjegyzékek, a polgárkönyvek, az iparosok és kereskedõk cím-, illetve névtárának átnézése, kutatása is elengedhetetlenül szükséges a polgári családok történetével foglalkozó kutatók számára.
JOBBÁGYCSALÁDOK KUTATÁSA
Magyarországon a jobbágyfelszabadítás csak viszonylag késõn, 1848-ban jött létre. A forradalom után egy-két évtizeden belül a "jobbágy" szó már kiveszett a köznyelvbõl, helyét a társadalmi átalakulásoknak jobban megfelelõ "paraszt" megjelölés foglalta el.
Ha jobbágycsalád története iránt érdeklõdik a kutató, a városi polgárcsaládokhoz hasonlóan a kutatást legjobb (az anyakönyvek mellett) az összeírásokkal kezdeni. Ha a kutató megtudta, melyik földesúr birtokán élt a család, ugyanaz a teendõ, mint a mezõvárosi polgárok esetében, tehát a megfelelõ földesúri család levéltárában kell a kutatást folytatni. Jobbágy- vagy zsellércsalád esetében ajánlatos még átnézni az úrbéri tabellákat (levéltári jelzete: C 59), az úrbéri összeírásokat (levéltári jelzete: E 156) valamint az egyházi tizedre/dézsmára (Regesta decimarum, levéltári jelzete: E 159) vonatkozó jegyzékeket, elszámolásokat, nyugtákat.
NÉMET SZÁRMAZÁSÚ CSALÁDOK KUTATÁSA
A XVIII. századi német telepítések (fõleg Baranyába, Tolnába, Bakonyba, Bácskába és a Bánátba) iránt érdeklõdõ kutató szerencsés helyzetben van, ha az illetõ telepesek 1781 és 1790 közt kerültek Magyarország déli részeire a kamarai telepítés következtében. Több munka jelent meg a németek betelepítésérõl.
Betelepítéssel foglalkozó szakirodalom
Franz Wilhelm-Josef Kallbrunner: Quellen zur deutschen Siedlungsgeschichte in Südosteuropa. München, 1936.
Anton Tafferner: Quellenbuch zur donauschwäbischen Geschichte Bd. 1. 1974., Bd. 2, 1977., Bd. 3. 1978., Bd. 4. 1982., Bd. 1-4 Stuttgart, Bd. 5. München, 1995.
Werner Hacker több könyve szintén a németek ki-, illetve betelepítésével foglalkozik. Kötetenként részletes telepeslistákat közöl:
Werner Hacker: Auswanderer vom Oberen Neckar nach Südosteuropa im XVIII Jahrhundert. München, 1970.
Werner Hacker: Auswanderungen aus dem früheren Hochstift Speyer nach Südosteuropa und Übersee im XVIII Jahrhundert. Eine Dokumentation in Regestenform nach Unterlagen des Badischen Generallandesarchivs Karlsruhe. Kaiserslautern, 1969.
Werner Hacker: Auswanderungen aus dem Südostlichen Schwarzwald zwischen Hochrhein, Baar und Kinzig insbesondere nach Südosteuropa im XVII. und XVIII. Jahrhundert. München, 1975.
Werner Hacker: Auswanderungen aus Oberschwaben im XVII. und XVIII. Jahrhundert, archivalisch dokumentiert. Stuttgart-Aalen, 1977.
Werner Hacker: Auswanderungen aus Baden und dem Breisgau, Obere und mittlere rechtsseitige Oberrheinlande im XVIII. Jahrhundert, archivalisch dokumentiert. Stuttgart-Aalen, 1980.
Werner Hacker: Kurpfälzische Auswanderer von Unteren Neckar, Rechtsrheinische Gebiete der Kurpfalz. Suttgart-Aalen, 1983.
Werner Hacker: Auswanderungern aus Rheinpfalz und Saarland im 18. Jahrhundert. Stuttgart, 1987.
Regényi Isabella und Scherer Anton: Donauschwäbisches Ortsnamenbuch Herausgegeben von Arbeitkreis donauschwäbischer Familienforscher (Akd FF) Darmstadt, 1980. (Az ún. dunamenti sváb települések helységnévtára)
Hengl Ferdinand: Deutschen Kolonisten im Komitat Baranya (Ungarn) 1688-1752 I-III. Band. Darmstadt 1983, Schriesheim 1985.
Eimann Johann: Der deutsche Kolonist oder die deutsche Ansiedlung 1783 bis 1787 besonders im Königreich Ungarn in dem Batscher Komitat. München, 1965.
Friedrich Lotz: Die frühtheresianische Kolonisation des Banats (1740 bis 1762). München, 1966.
Stefan Stader: Sammelwerk donauschwäbischer Kolonisten. Teil I A-D. Sindelfingen, 1997. (Közel 9500 családfõt sorol fel a szerzõ. Sokszor megadja a személyek születési, házassági és halálozási helyét és idejét, a feleség nevét és a kivándorlási, illetve bevándorlási helyet.)
Schmidt János: Német telepesek bevándorlása Hessenbõl Tolna-Baranya-Somogyba a 18. sz. elsõ felében. Gyõr, 1939.
Roger Schilling: Deutsche Ansiedlung im Komitat Neutra unter Josef II. DUHBl. III. évf. 1. sz.
Roger Schilling: Ansiedlung der Deutschen in Rumpfungarn. (Das Deutschentum in Rumpfungarn). Német betelepítések a Csonka-Magyarországon. - Németek a csonka Magyarországon. Budapest, 1928.
A Wilhelm-Kallbrunner-féle kiadvány telepes-névsorokat közöl; kitûnõ regisztere betûrendben sorolja fel a telepeseket, úgy, hogy a könyv megadja a megfelelõ lapszámot és azon belül a névsorbeli sorszámot. Amennyiben olyan listán szerepel a telepes neve, amely nem a bécsi Haus-, Hof- und Staatsarchivban, hanem a Magyar Országos Levéltárban található, akkor megtalálhatjuk azt a Magyar Kancelláriai Levéltárban, az Acta Generalia állagában (jelzete: A 39) - a Filmtárban csak a mutatói találhatók: 17217-17414., 17674-17873. dobozok. Szintén a Filmtárban található a bánáti német telepesek listája 1743-ból (Filmtári helye: W 635/7, eredetije: Finanz- und Hofkammerarchiv - Wien, 64 Banater Akten. Kolonisten-Verzeichnisse).
A német leszármazottak után kutatók segítségére válhat az USA-ban kiadott Edward Relmer Brandt-féle kézikönyv: Contents and addresses of Hungarian Archives with supplementary material for research on German ancestors from Hungary. Second, annotated edition. Minneapolis, USA, 1993. (Magyar Levéltárak címei, valamint a Magyarországról származó német õsök kutatására szolgáló segédanyag.)
Források a német származású családokról
Ha nem 1781 és 1790 közti telepítések során került ide az illetõ telepes, akkor csaknem bizonyos, hogy a megfelelõ telepeslista Bécsben keresendõ.
Akkor sem szerepelhet a listában a telepes neve, ha nem kamarai telepítés során került Magyarországra. A magánföldesurak által betelepített németek (pl. a bakonyi vagy baranyai, illetve tolnai svábok) neve csak nagyon szerencsés esetben található az illetõ magánföldesúr családi levéltárában.
Egyébként a német telepesek esetében ugyanazokat a forrásokat is át kell nézni, mint a polgár-, illetve jobbágycsaládok esetében. Megvizsgálandó az 1828. évi országos összeírás, hiszen annak felvételekor a telepesek már Magyarországon laktak.
A második világháború sajnálatos eseményei után tömegesen telepítették ki a németeket a Kárpát-medence országaiból. A kitelepített több százezres németség a szülõföldje iránti vonzódást, ragaszkodást kitartóan és szívósan ápolja - kutatja szülõhelye történetét. Ennek eredményeként ma már szinte minden egykor német többségû településrõl megjelent az ún. Heimatbuch. Ezek a könyvek nemcsak helytörténeti, statisztikai, demográfiai, hanem jelentõs családtörténeti adatokat tartalmaznak.
EGYÉB CSALÁDTÖRTÉNETI FORRÁSOK A MOL-ban
Családtörténeti szempontból igen értékes források lehetnek még a különbözõ megyei összeírások és közgyûlési jegyzõkönyvek, a II. József-kori kataszteri felmérés iratai, a katonai állítási lajstromok (Rekrutierungs-register) (Filmtári helye: B 283-B 967. dobozok), a mai Magyarország megyéinek nemesi iratai (Acta Nobilium Comitatuum XVI-XIX. század. Az eredeti iratokat a megyei levéltárakban õrzik. Filmtári helye: B 1121-B 1430., B 1564-B 1583. dobozok)
AMERIKÁBA SZÁRMAZOTT CSALÁDOK KUTATÁSA
A XIX. század végi gazdasági válság következtében - az elsõ világháború kitöréséig - az osztrák-magyar monarchia területérõl több mint három millióan vándorltak ki Amerikába, ebbõl több százezer magyar volt. A kivándorlási láz tulajdonképpen az 1880-as évek elején érte el Magyarországot. Statisztikai kimutatások szerint 1899-1913 között az ország területérõl 1 390 525 személy vándorolt ki, köztük több mint 400 000 magyar. A kivándorlók zöme, több mint 86%-a az Egyesült Államokban telepedett le. A kivándorlók harmadik, illetve negyedik generációs hazalátogató leszármazottjai teszik ki a külföldi családkutatók igen jelentõs hányadát.
A családkutatás szempontjából az Amerikába származott kutatók figyelmébe tudjuk ajánlani (ha tudnak magyarul!) Puskás Julianna: Kivándorló magyarok az Egyesült Államokban 1880-1940. Budapest, 1982. c. könyvet. E kiadvány rendkívül bõ irodalomjegyzéket tartalmaz a Magyarországról Amerikába történt kivándorlásokról, valamint a kivándorlás politikai, gazdasági és szociális következményeirõl. Albert Tezla: Valahol meseországban... Az amerikás magyarok 1895-1920. Budapest, 1987. c. kiadvány hasonló témákkal foglalkozik, a közölt szakirodalma is igen terjedelmes. Utóbbi angolul is megjelent - The Hazardous Quest. Hungarian immigrants in the United States 1895-1920. Budapest, 1993. Ugyancsak említést érdemel a Kivándorlási értesítõ c. lap. Ez a folyóirat 1903-1907. között jelent meg Fiumében (ma: Rijeka, Horvátország). Az említett folyóirat kb. kéthetente részletes listákat közölt a Fiuméban hajóraszállott kivándorlókról (neve, kora, származási helye stb.) Filmtári helye: 47355. doboz). A Belügyminisztériumi Levéltár K 148, K 149 és K 150 jelzetû állagaiban szintén sok adatot lehet találni a századforduló ki-, illetve bevándorlásairól, valamint a honosítási ügyekrõl. Sajnos, meg kell említeni, hogy sok iratot kiselejteztek, és a kutató gyakran - konkrét adat hiányában - csak a keresett személy nevével találkozik a mutató- vagy ktatókönyvben. A Miniszterelnökségi Levéltár K 26 állagában pedig az amerikai kivándorlással kapcsolatos ügyekben 1902-1918 között is akadhat fontos adatokra a kutató (Filmtári helye: 14294-14360. dobozok). Hasonló ügyekkel foglalkozott a Magyar kivándorlókat és visszavándolókat vezetõ iroda (1932-1946). Ennek az irodának az iratai a P 1256 jelzet alatt találhatóak a MOL-ban. Természetesen a felsoroltakon kívül mindazokat a forrásokat használni kell, amelyeket az elõbbi csoportok kutatásánál ajánlottuk (anyakönyvek, különbözõ összeírások, úrbéri- és dézsmajegyzékek stb.).
ZSIDÓ SZÁRMAZÁSÚ CSALÁDOK KUTATÁSA
A zsidó származású családokat kutatók számára elsõdleges tájékoztatónak ajánljuk a következõ kiadványokat:
Kempelen Béla: Magyarországi zsidó és zsidó eredetû családok I-III. köt. Budapest, 1937-1939. - röviden ismerteti a jelentõsebb magyarországi zsidó cs. történetét és ezek egymáshoz való kötõdését.
Magyar Zsidó Lexikon I-II. Szerk.: Ujvári Péter. Budapest, 1929.
A zsidó felekezeti anyakönyvek kutatásához a kövektezõ kiadványokra szeretnénk utalni:
Stein Artúr: A felekezeti anyakönyvek Magyarországon II. rész., A zsidók anyakönyvei és konskripciói. Budapest, 1941.
Az izraelita anyakönyvi kerületek székhelyeinek és területeinek kimutatása. Budapest, 1885.
Megemlítjük, hogy Budapesten található a Magyar Zsidó Levéltár is. Címe: 1075 Budapest, Síp u 12.
Rendkívül sok értékes adatot tartalmaz az MTA Judaisztikai kutatócsoportja által 1993-ban megjelentetett könyv, Haraszti György: Magyar zsidó levéltári repertórium I-II. Ez a mû áttekintést nyújt a hazai levéltárak zsidó vonatkozású anyagáról a kiadott levéltári segédletek alapján. A Magyar-zsidó oklevéltár (Monumenta Hungariae Judaica) 1-18. kötet. Budapest, 1903-1980. is sok zsidó vonatkozású adatot közöl. Gyakorlatilag a XI. század végétõl oklevelek által mutatja be és kíséri végig a magyarországi zsidóság történetét. A 7. köt. (Grünvald Fülöp és Scheiber Sándor szerk.) az 1725-1748. évi elsõ országos zsidó-összeírásokat dolgozza fel. Mindegyik kötet részletes személy-, tárgy- és helymutatóval van ellátva. Feltétlen megemlítendõ, hogy a zsidó származású családok kutatása talán a legnehezebb. Több ok is közrejátszott ehhez: mint már bevezetõnkben szóltunk róla, a zsidó lakosságot II. József kötelezte a családnév felvételére, ugyanis nem tartotta helyesnek a keleties formájú zsidó személyneveket, mint pl. Akiba ben Moses - Akiba, Mózes fia, amelyeket különben sem következetesen alkalmaztak. Ekkor vették fel a zsidók a német vezetékneveket (pl. Schwarz, Weiss, Roth, Blau, Gelb, Grün, Goldmann, Silber, Gross, Klein stb., hogy csak a leggyakoribb családneveket említsük). Már a XIX. század utolsó harmadától kezdõdtek a tömeges névmagyarosítások, a XX. század huszas-harmincas éveiben pedig a kikeresztelkedések, elsõsorban politikai okok miatt és félelembõl, hogy elkerüljék a zsidókat korlátozó és kirekesztõ törvények hatását, majd végsõ soron a pogromokat. Az zsidó egyházi anyakönyvek kötelezõ vezetését is viszonylag késõn - csak 1851-ben - rendelték el a hatóságok. A második világháborús zsidóüldözések során rengeteg zsidó vonatkozású irat (ezen belül: anyakönyv is!) elveszett, megsemmisült. A kutatásokat még jobban nehezíti a zsidó nép rendkívüli mobilitása (az életmódjukból adódóan állandóan vándoroltak, költöztek, ide-oda telepedtek).
Zsidóösszeírások
Az anyakönyvek mellett feltétlen át kell nézni a különbözõ célból és idõben készült zsidóösszeírásokat:
1. Zsidóösszeírások 1725-1728-1755. évék (Magyar Kir. Helytartótanács Acta Judaeorum, jelzete: C 29) (Filmtári helye: 26557., 40789-40795. dobozok)
2. Erdélyi zsidóösszeírás 1813-1845. évek (Jelzete F 46) (Filmtári helye: 1605. doboz)
3. 1848. évi országos zsidóösszeírások (Csak 23 megyére és 15 városra maradtak fenn. A városok és megyék betûrendjében vannak rendszerezve) (Az 1848-1849-i Minisztérium Rendõri Osztály iratanyaga, Jelzete: H 15) (Filmtári helye: az összeírások a B 1721 - B 1725., a jelentések: a 3890., a lajstrom és mutató: a 31143-31144. dobozokban van)
2. A mauthauseni koncentrációs tábor magyar foglyainak személyi kartonjai. ( MOL mikrofilmtára: 40312-40316. dobozok.)
A volt NSZK külügyminisztériumának, illetve a Washingtoni National Archives mikrofilmezett iratai is tartalmaznak adatokat a zsidó családokra nézve (MOL filmtári helye: 13968-13972. dobozok.)
NÉVVÁLTOZTATÁSOK (MAGYAROSÍTÁS)
A családtörténeti kutatások esetében igen fontos lehet a névváltoztatás -(magyarosítás) kérdése is. Nagyobb méreteket a XIX. század második felében öltött, majd a újra a XX. század 20-30-40-es éveiben. Két kiadvány foglalkozik ezzel a témakörrel:
Waltherr Imre: Névváltoztatások 1817-1871. (kézirat, Magyar Országos Levéltár könyvtára), 1872.
Szentiványi Zoltán: Századunk névváltoztatásai. Helyhatósági és miniszteri engedéllyel megváltoztatott nevek gyûjteménye 1800-1893. Budapest, 1895.
A XX. század (1904-1944) névváltoztatásairól a Belügyminisztérium Levéltárában találhatók az iratok. (Jelzete: K 150) Mikrofilmen csak az ABC-mutatós kartonok vannak. (Filmtári helye: 30789-30809. dobozok).
MELLÉKLET
A Magyar Országos Levéltár Filmtárában mikrofilmen õrzött fontosabb családkutatási források a következõk:
Királyi könyvek:
(Libri Regii - Jelzete: A 57) 1527-1867. évek (Filmtár: 37217-37251. dobozok),
(Libri regii dignitatum - Jelzete: A 62) 1786-1867. évek (Filmtár: 23353. doboz),
(Libri regii primae classis - Jelzete: B 18) Erdélyi királyi könyvek 1687-1848. évek (Filmtári helye: 7191-7204. dobozok),
(Libri regii dignitatum secundae classis - Jelzete: B 20) Erdélyi királyi könyvek 1790-1848. évek (Filmtári helye: 7204-7205. dobozok),
(Librii Regii - Gyulafehérvári káptalan országos levéltára - Jelzete: F 1) 1581-1680. évek Erdélyi királyi könyvek (Filmtári helye: 1193-1205., 23330., 26516/2., valamint 39237-39245. dobozok),
(Kolozsmonostori konvent országos levéltára - Protocolla, libri regii et stylionaria - Jelzete: F 15) Erdélyi királyi könyvek 1534-1708. évek (Filmtári helye: 1576-1596. dobozok),
Király személye körüli Minisztérium - Jelzete: K 19) 1867-1918. évek (Filmtári helye: 7042-7047. dobozok)
Acta nobilium (A III. Károly és Mária Terézia korabeli nemesség-igazolására vonatkozó iratok) 1723-1784. évek (Jelzete: C 30) (Filmtári helye: B 1089-1120. és 9384. dobozok)
Departamentum nobilitare 1783-1848. évek (a nemesség igazolására létrehozott osztály iratai) (Jelzete: C 57) (Filmtári helye: B 968-B 1089. dobozok)
Megyei nemesi iratok (és közgyûlési jegyzõkönyvek) lásd a MOL Fond- és állag-, valamint a filmjegyzékét, illetve a számítógépes nyilvántartást.
Genealógiai tabellák XIII-XIX. század (MOL, P szekció) (Filmtári helye: B 1431-B 1470. dobozok)
Genealógiai tabellák XVI-XIX. század (Erdélyi Országos Kormányhatósági Levéltárak, Gyulafehérvári Káptalan Országos Levéltára) (Jelzete: F 6) (Filmtári helye: B 1470-B 1471. dobozok)
Genealógiai tabellák XIV-XIX század (Bírósági Levéltárak) (Jelzete: O 59) (Filmtári helye: B 1471-B 1473. dobozok)
Pataky Károly-féle gyûjtemény 1500-1899. évek (Jelzete: A 133) (Filmtári helye: B 1583-B 1585. dobozok)
Peláthy-féle gyûjtemény 1500-1899. évek (Jelzete: R 272) (Filmtári helye: B 1534-B 1563. dobozok)
Daróczy-féle gyûjtemény (40593-40684 dobozok a Filmtárban, az eredeti kéziratot a Ráday Levéltárban õrzik)
Kisebb családi fondtöredékek 1527-1957. évek (Jelzete: R 319) Filmtári helye: 47504-47544. dobozok. Olyan családi iratokat, fondtöredékeket tartalmaz, amelyek a Magyar Országos Levéltár családi levéltáraiban nem helyezhetõk el. A családok az ABC szerint vannak elrendezve.
Hazai címereslevelek és nemesi iratok 1526-1923. (Jelzete: R 64 ) Mikrofilmen csak elenyészõ töredéke (229 válogatott felvétel található). A Magyar Nemzeti Múzeum Levéltári Osztályáról került a Magyar Országos Levéltár õrizetébe, idõközben jelentõsen gyarapodott vásárlások, ajándékok, átrendezések folytán. Ezen iratok feldolgozásával készült Áldássy Antal: A Magyar Nemzeti Múzeum könyvtárának címereslevelei. I-VIII. Budapest, 1902-1942., valamint a családnevek betûrendes cédulamutatója.
Külföldi címereslevelek és nemesi iratok 1541-1882. (Jelzete: R 126). Szintén a Magyar Nemzeti Múzeumból kerültek a Magyar Országos Levéltárba. Túlnyomórészt német-római császároknak, birodalmi palotagrófoknak, osztrák fõhercegeknek és rendeknek oklevelei, de van köztük az orosz cártól, a lengyel királytól stb. kiadott oklevél is, valamint lovagi cím adományozása és néhány indigenatusi diploma. Egyes iratoknak magyar vonatkozása is van. Nincsenek felvéve mikrofilmre.
Conscriptio Portarum. Az 1715. és 1720. országos összeírások elõkészítésére, magának az összeírásnak az irányítására és az összeírások eredményei alapján végzett adórendezésre vonatkozó írások. 1695-1720. évek (Jelzete: N 76, Filmtári helye: 3149-3152. dobozok)
Antiquiores conscriptiones 1654-1750. évek (Jelzete: N 77) (Filmtári helye: 3152-3154. dobozok)
Az 1715-ös összeírás (Jelzete: N 78) (Filmtári helye: 3119-3131. dobozok)
Az 1720-as összeírás (Jelzete: N 79) (Filmtári helye: 3131-3149., 3154. dobozok)
Az 1728-as összeírás (csak néhány megyére van meg, az eredeti anyagot a megyei levéltárakban) (Filmtári helye: 8374-8386. dobozok)
Departamentum urbariale (Úrbérrendezés) l723-1848. évek (Jelzete: C 59) (Filmtári helye: 4107-4314., 20667-20702. dobozok)
Az 1828. évi országos összeírás - Conscriptio regnicolaris (Jelzet: N 26) (Filmtári helye: B 1-B 282., 8612., 25389-25404. dobozok)
Az 1857. évi összeírás csak néhány városra, illetve megyére maradtak fenn, azok is többnyire töredékesen. (Filmtári helye: B 1726-B 1735., B 1751-B 1804., B 1809., B 1811-B 1813. dobozok)
Szintén nagyon hiányosak és kevés megyére, illetve városra maradtak épen az 1869. évi összeírások. (Filmtári helye: B 1474-B 1533., B 1586-B 1720., B 1735-B 1751., B 1804-B 1810., B 1813-B 1816. dobozok)
Dicalis (adó) összeírások (Conscriptiones portarum) 1530-1707. évek (Jelzet: E 158) (Filmtári helye: 1627-1686. dobozok)
Regesta decimarum (egyházi tized/dézsma összeírások) XVI-XVIII. század (Jelzet: E 159) (Filmtári helye: 9537-9935. dobozok)
Úrbéri összeírások 1785/1786-as évek (csak Erdélyre vonatkoznak) (Jelzete: F 51) (Filmtári helye: 24995-25023. dobozok)
Urbaria et conscriptiones - U et C (urbáriumok, szerzõdések, úrbéri összeírások) XV-XIX. század (Jelzete: E 156), cédulamutató a nagykutatóban (Filmtári helye: 2201-2577a., 31537-31538. dobozok)
Vegyes összeírások (Erdély) XVI. század-1809. év (Jelzete: F 49) (Filmtári helye: 8643-8676. dobozok)
Az 1750. évi összeírás (csak Erdély) (Jelzete: F 50) (Filmtár: 26469-26515. dobozok)
1754-1755. évi országos nemesi összeírás (Jelzete: Cathalogus Nobilium A 75) (Filmtári helye: 40788. doboz)
Erdélyi zsidóösszeírás 1813-1845. évek (Jelzete: F 46) (Filmtár: 1605. doboz)
Cziráky féle úrbéri összeírás 1819-1820. évek (Erdély, Conscriptio Czirakyana) (Jelzete: F 52) (Filmtári helye: 25674-25727. dobozok)
Zsidóösszeírások 1725-1728-1755. évek (Jelzete: Acta Judaeorum - C 29) (Filmtári helye: 26557, 40789-40795. dobozok)
1848. évi országos zsidóösszeírások (a városok és megyék betûrendjében) (Jelzete: H 15) (Filmtári helye: B 1721-B 1725, lajstrom és mutató: 31143-31144. dobozok)
Zsidóösszeírások 1827-1853. Eredeti õrzõhelye: Magyar Zsidó Levéltár, Budapest. (Filmtári helye: 45851. doboz).
Állítási lajstromok.- kevés kivétellel (pl. Heves megye), a XIX. század második felétõl 1918-ig terjednek. (Az eredeti lajstromokat a megyei levéltárakban õrzik, a mikrofilmmásolatok a MOL Mikrofilmtárában B 283-B 967. dobozjelzet alatt).
Magyar Királyi Kancellária (Acta Miscellanea, Fasc. 5 Genealógiai vonatkozású iratok. XVII-XIX. század. Jelzete: A 120 Filmtári helye: 31618. doboz))
Egyházlátogatási jegyzõkönyvek (Visitationes canonicae) - fõleg abban az esetben használhatók családkutatásra, ha tartalmazzák az ún. Lista Animarum vagy Conscriptio Animarum azaz "A lelkek összeírását" illetve "listáját". Egyházmegyékre, ezen belül esperességekre vannak felbontva. A MOL Filmtárában a következõ filmdobozok: 52., 847-850., 1687-1691., 2591-2599., 4456-4458., 5197-5201., 10491-10498., 13745-13748., 20013-20017., 21076-21086., 21168-21197., 21769-21794., 21937-21964., 23358-23373., 23443-23619., 23717-23749., 23781-23845., 26687-26690., 29061-29067.
Conscriptiones animarum (Lélekösszeírások):
Megye év(kör) doboz száma Borsod megye 1780 16754. Debrecen város 1693-1776 16751. Csanád megye 1770-1785 31720. Komárom megye 1774 C 541. Pest megye 1778-1783 16750-16751. Somogy megye 1763-1790 16754. Szeged FelsõvárosiMinorita rend 1795-1833 31720. Tolna megye 1772-1783 16752-16754., 34949-34952., 34961-34962. Turóc megye 1771 C 541 Veszprém megye 1763-1776 20014-20017. Zala megye u.a. u.a.
Anyakönyvek: helységek szerint ABC-rendben, ezen belül felekezetek szerint vannak rendezve. Részletes összefoglalót ad róluk Judák Margit: Egyházi anyakönyvek mikrofilmmásolatai. Budapest, 1977. c. kiadvány, a Magyar Országos Levéltár óbudai részlegében (Budapest, III. ker. Bécsi út 314-324.) található cédulakatalógus, az A sorozat filmjegyzékei, valamint a Reprográfiai osztály számítógépes adattára. Várhatóan 1999-ben jelenik meg Kálniczky László: A Magyar Országos Levéltárban õrzött anyakönyvek másolatainak katalógusa c. kiadványa, amely már a leányegyházak (fíliák) kimutatását és jegyzékét is felöleli, a számítógépes adattárhoz hasonlóan. Az anyakönyvek filmtári helye: A 1-A 5583. dobozok, a C jelzetû sorozatban a MOL-ban õrzött felvidéki helységek anyakönyveirõl készült mikrofilmek (pl. Kassa evangélikus akv. C 1584-C 1585., római katolikus akv. C 1168-C 1180.; Késmárk evangélikus akv. C 1573, római katolikus akv. C 1569- C 1572.; Körmöcbánya evangélikus akv. C 1593-C 1595., római katolikus akv. C 1594-C 1599. dobozok stb.). Ezen kívül elvétve találhatók mikrofilmezett anyakönyvek az ún. nagysorozatban (pl. a különbözõ felekezetû kolozsvári anyakönyvek 6457-6482 dobozok). Újabban, az A sorozat lezárása után mikrofilmezett anyakönyvek, szintén a "nagysorozatban" találhatók (pl. Ószivác 48201. doboz, Sarud 48199-48200. dobozok, Zenta 47932-47989. dobozok stb.)
A Országos Vitézi Szék iratai (Eredetiben a Hadtörténelmi Levéltárban, filmtári helye: 48150-48177. dobozok. A MOL-ban is õriznek Vitézi széki iratokat a P 1709 jelzet alatt az 1940-1946. évekbõl, de ezek nincsenek mikrofilmen). A vitézi címet 1945-ben eltörölték.
Székely lustrajegyzékek és nemesi összeírások. 1635-1737. évek (Jelzete: F 136 Filmtári helye: 1710-1712. dobozok)
A felsorolt családtörténeti források kutatásához részletes szóbeli tájékoztatást a Filmtár, valamint a Filmkutató referensei adnak.
Levéltári segédletek
A Magyar Országos Levéltár Filmtárában a mikrofilmen lévõ iratokról 1992-ben készült Fond- és állagjegyzék nyomatatott formában. A naprakész változat a Reprográfiai osztály, valamint az Információs iroda számítógépein található. ABC-s rendszerezett állagkartonokat is vezetnek, ezenkívül minden egyes filmdoboz tartalmáról többé-kevésbé részletes filmjegyzék készült.
Végül, de nem utolsósorban, ajánljuk kutatóink figyelmébe nemrég megjelent kiadványainkat:
Magyarország levéltárai. Szerk.: Blazovich László-Müller Veronika. Budapest-Szeged, 1996.
A Magyar Országos Levéltár. Levéltárismertetõ. Szerk.: Lakos János. Budapest, 1996.
MOL fondjainak és állagainak jegyzéke I-IV. Szerk.: Buzási János. Budapest, 1996.
Amíg az elsõ két könyv csak vázlatosan ismerteti a levéltári anyagot (egy-egy levéltárét, illetve a Magyar Országos Levéltár keretén belül egy-egy szekciót csak néhány sorban vagy oldalon), addig az utóbbi sokkal kimerítõbben közli a Levéltárban található anyagot: fond- és állagszintig írja le: 4. kötete pedig igen alapos és átfogó név-, hely- és tárgymutató az elõzõ kötetekhez.
Magyarország levéltárainak cím- és névjegyzéke Szerk.: Kálniczky László. Magyar Országos Levéltár, Budapest, 1997. www.natarch.hu
megvan .doc ban is, lehet eccerûbb lett volna bban elküldeni nektek?
húú, ez aztán igazán korrekt.
jó hogy betetted ide, aki tovább akar keresgélni, itt már tud némi támpontot keresni.
Nem lehet valahogyan az Országos levéltári anyagokban interneten keresgélni ?
gondolom még nem, de te hátha próbáltad már..
Dédapám amikor Nagyapám még kicsi volt, elhagyta õket és semmit sem tudni róla, hogy mit csinált... Pár hónapja merült fel, hogy utánna kéne keresni, csakhát elég bonyolult, mivel akkortájt volt az Amerikába vándorlás is, szóval nem lesz könnyû...
Meg anyai ágon a Nagyanyámat sose láttam, apai ágon a csalágot csak Nagymamám és családja képviseli, az apai-nagyapám családjával nem tartották a kapcsolatot, szóval sok a homályos folt, itt a jelenben is, nemhogy a múltban :)
*családot nem csalágot sry dikszleszíjja :)
az én egyik távoli rokonom is kiment Amerikába, még az aranyláz idején, és amikor hazajött 6 évig nem csinált semmit, de aztán lassan elverte minden pénzét, - nekem meg nemhagyott semmit. DD
de még mindig nem világos, hogy hogyan lehet elöhozni adatokat ebböl a keresöböl.
Gondolom mikrofilmeket meg egyáltalán nem lehet böngészni az interneten, hanem el kell menni a levéltárakba.
igen, csak egy része van fent... Meg aztán a helyi levéltárak adatai nincsenek fent, ha jól tudom. Pl a Kalocsai egyházközség adatai ott helyben nézhetõek, bár egy fél éve tervbenvolt(ha jól emlékszem), hogy netre teszik...
akkor konkrétan melyik község, város adatai vannak fennt a neten ?
És az iratokról ugye mikrofilmet készítenek, és a filmeken kell bogarászni a szavakat, neveket ?
Az én öseim Vadosfa faluban éltek, ez Györ- Moson-Sopron megyében található. Kapuvártól délre, azthiszem a Soproni levéltárban kéne keresgélni, de lehet hogy a Györi-ben.
Nem néznél utána weine, hátha te találsz valamit a neten, mert én nem találtam ?
a Kalocsai egyházközség az egy gyûjtõ fogalom, akalocsai érsekség alá tartozó falvakat takarja.
nevek kellenek, személynevek, nem falvak....
pl ez egy fontos info a keresés helyét illetõen 1907.02.20.-6. Magyarkeresztur, Vadasfa és Zsebeháza községeknek közigazgatásilag a kapuvári járás területérõl a csornai járásba történt átcsatolása után a csornai járásbíróság úgyis mint a telekkönyvi hatóság területéhez csatolása. (IM)
Most jönne a csornai járás adatlapjainak az átböngészése, de név nélkül nem megy a családgfakutatás:))
VADOSFA. Magyar falu Sopron Várm. földes Urai Barthodeiszky, és több Uraságok, lakosai katolikusok, és evangelikusok, fekszik Mihályinak szomszédságában, és annak filiája, Sopronyhoz 6 1/8 mértföldnyire; tágas határja 2 nyomásbéli, búzát, rozsot, zabot, és árpát terem, szõleje nints, erdeje középszerû.
Vadosfa, magyar falu, Sopron vmegyében, Kapuvárhoz délre 1 1/2 mfld, 78 kath., 352 evang., 1 ref., 2 zsidó lak., kath. fiók-, evang. anyatemplommal. Róna határa 806 hold, melly mind szántóföld; rét, legelõ nincsen. Földe öntés, s azért minden gabonanemet jól megterem. Urbériség itt nincs; hanem az egészet 38 nemes család birja, kik közt nagyobb birtokosok Horváth Lajos és Nagy családbeliek.
Igen ez az.
az évszám 1810, vagy ettõl korábbi. 1810 -tõl napjainkig már megvannak az adatok.
egy fontos idõpont, hátha te találsz valamit, de szerintem úgyis a levéltárba kell elmennem: ezeket kell nekem most átnéznem,:
Informatika és tudomány
