A Heisenberg-határozatlanság miatt nem tud az elektron belezuhanni az atommagba. Ha közelebb kényszerítjük az atommaghoz akkor csökkenteni kell a dx-et, avagy kisebb helyre kényszerítjük az elektront. Ekkor megnõ az impulzus határozatlansága, ami miatt nem tud ott maradni. Ennek hátterében a foton van. A fotonnak h(egész) az impulzusmomentuma, csak ennyit tud közvetíteni az atommag és az elektron között.Az elektron legbelsõ pályáján a pályaimpulzusmomentuma + - 1/2h. A foton nem tud fél h impulzusmomentumot továbbítani, emiatt az elektron nem tud mélyebb energiaszintre menni.
Az elektron a protonba azért is nem esik bele mert hullámtermészeténél fogva állóhullámot alkot az atommag körül. Persze szerintem sincs itt minden letisztázva mert ezt tudjuk. Hogy milyen gyorsan terjednek a gravitációs hullámok? Errõl nekem is gõzöm sincs
Valahogy nincsen erõm végignézni azalatt a 10 oerc alatt amíg a gépnél tudok lenni...elmondanád dióhélyban hogy mi ez egyáltalán?
Állítólag a fénysebesség a hivatalos. De ez szerintem sántít egy kicsit, mert ha igaz lenne akkor a fekete lyukból a fényhez hasonlóan a gravitációs sugárzás sem tudna kijönni, de mégis kijön és mégis van gravitációs vonzása. De miért, ha a gravitáció csak fénysebességgel tud terjedni?
Erre a fehérköpenyesek csak akkor tudnak majd rendesen válaszolni, mikor arra a kérdésre is megtudják a választ, h miért nem esik bele az elektron a protonba..
Szeretném tudni, hogy mi a hivatalos álláspont a gravitáció terjedési sebességét illetõen.
Ha például feltesszük a kérdést, hogy ha megszûnne a nap, mennyi ideig keringene még a föld a pályáján, akkor erre eddig háromféle választ is találtam. Egyesek szerint semeddig, mert a gravitáció azonnal hat, mások szerint 8 percig, mert a gravitáció fénysebességgel terjed, míg megint mások szerint néhány pillanatig, mert a gravitációs hullámok terjedési sebessége nagyságrendekkel nagyobb a fénynél. Mindegyik állítás elterjedt, de nem tudom, hogy melyik a posztjukat jelenleg is betöltõ tudósok szerint is elfogadott hivatalos álláspont. Válaszotokat elõre is köszönöm.
En azt nem értem, ha ez az egész csak szemfényvesztés, trükk, mint ahogy oly sokan állítják, akkor az alkotóknak mi a haszna ebbõl hogy ilyesmit kikürtölnek. Egy trükk csak a szinpadon érdekes, megtapsolják a végén, szép volt jó volt, de itt ez ha nem igaz akkor mikor más is megcsinálná gyorsan kiderülne a trükk. Mi ebben az üzlet nekik, miért járatnák le magukat ennyien egy nemigaz dologgal. En ezt nem értem.
Ha fel a karod venni vele a kapcsolatot, írj neki privát üzenetet. Meg mint az az adatlapján olvasható, 2006. 10. 31. 10:20 óta nem volt bejelentkezve.
Valaki tudna segíteniebben a feladatban?(Téma: tömegvonzás): Határozzuk meg az átlagos sûrûségét annag a gömba alakú bolygónak, amely 6 óra alatt fordul meg a tengelye körül és amelynek egyenlítõén 10%-kal kisebbenk mérjük (rugós erõmérõvel) valamely test súlyát, mint a pólusán! Ha azon vacilálsz hogy segítesz e én biztosan segítenék neked :)
Miért ne létezhetne? Szerintetek a neten keresztül hogyan tudjuk elérni egymást? Jelek segítségével.Amiknek csak síkban és idõben kell változnia.Lényegében nincs kiterjedésük,mozgó pontok csupán. Ha jólszámolom ez csak két dimenzió. Szerintem így lehetséges a halál utáni szellemlét,a gondolatolvasás,a 6. érzék,a telepátia és még sokminden más is.
Bár mondjuk... Érdemes elgondolkozni ezen. Lehetséges e egy olyan fizikájú világ ahol a Fel-Le irányoknak olyan kicsi kiterjedési lehetõségük van hogy azt a világot nyugodt lélekkel nevezhetnénk 2 dimenziósnak. Végülis ha a húrelmélet szerint 4 nél jóval több dimenzió van a világunkban (ha jólemléxem 11 van összesen) csak azok olyan kis mértékûek hogy nem érzékeljük õket és valószínüleg nem is fogjuk mert méretük a Planck nagyság környékén mozog...AKKOR mért ne lehetne egy olyan alacsonyabb rendû dimenzó ahol a függõleges térirányok elenyészõen kicsik ahhoz hogy a dimenzó részének tekintsük õket. Bár még mindig azt mondom hogy egy világ nem létezhet anyag nélkül ami = az energiával.(Bár hogyha keletkezhetnek virtuális részecskék ebben a dimenzóban akkor mért ne keletkezhetnének egy jóval alacsonyabbrendûben is...) Az elsõ felvetés -hogy megtudjuk létezik e ilyen világ- az az volna hogy egy általán lehetséges e hegy ilyen világ keletkezése. És a másik hogy hogyan keletkezhet...
Szerintem a 2 dimenzió léte nem szükségszerû, csak elméletben létezik mint virtuális "tér". Az anyagnak a létezése ezen belül lehetetlen (legalábbais az én véleményem szerint). Szerintem a 'Természetnek' nincs olyan öntudata ami azt parancsolja a világnak hogy, ha létezik 'A 4 dimenzió' akkor kell lennie egy 2 dimenzós világnak is... Mert milyen események tudnának lezajlani egy olyan világban ahol mondjuk nincsen idõ...Ha létezne is ilyen világ arra csak a statikus állandóság volna jellemzõ...A 2. dimenzó szerintem az emberi agy szüleménye de mint "olyan" a természetben, nincs.
Megvan! http://www.hotdog.hu/video/video.hot?v_id=78823 Itt találhattok egyebeket is.
Nem sikerült a filmet elküldenem, mert több mint 5 megás. Megpróbálom elõkeríteni azt a weboldalt, ahol találtam.
Nah Csucsu! Küldd el a doksikat a köv címre,( amit majd privben írok, mert utálom a spamokat) aztán majd onnét be lesznek linkelve a képek egyebek, mer' látom nem megy még nektek :)
Amúgy meg szia. Ez a nátha feledteti velem a jómodort. Most itthon leszek sokáig,mert ezen a héten táppénzen vagyok,utána meg szabi és ünnepek. Kellemes ünnepeket mindenkinek! Nézd meg a postaládádat!(email)Megpróbálok elküldeni egy rövid kis filmet a koaxiális forgószárnyakról.
A rajz az enyém. Az animációt én is csak letöltöttem. www.GEZOOL.sw.hu Itt megtalálod a hozzátartozó számításokat is. Vagy sw vagy fw.Ezt az oldalt is Albertustól tudom.Valahol itt van még az is az elõzõekben. Én nem vagyok jó matekból,ezért nem is próbálkoztam meg a számítások értelmezésével. Pár szót igenegyszerû grafitrajzomról: Lényegében az animációt valósítottam meg térben 90 fokkal elfordítva. Ezt láthatod a felsõ rajzon.Összesen 4 tömegbõl áll az elsõ rajz (ha nemszámoljuk az egyéb szerkezeti elemeket),ebbõl kettõt tudtam ábrázolni a hajtókarokkal együtt.A harmadik és a negyedik csak egy körrel ábrázolható,mivel derékszöget zárnak be az elõzõ kettõvel és a rajz síkjával. Az alsón két, egymással szemben forgó elemet látsz.(8tömeg) Miért kell hogy egymással szemben forogjanak? Nos, biztosan láttál már koaxiális forgószárnyú helikoptert.(Többnyire KAMOV tipus.)A keletkezõ reakcióerõk kiegyenlítésére szolgál.
A rajzomon nem szabványos ábrázolást láthatsz.Tény,hogy a fogaskerekeket nem csak téglalapokkal kellett volna ábrázolnom és a tengelyeknek is van kiterlyedésük, nem csak vonalak.De tulajdonképpen nem is ez az egyszerû szerkezetimegoldás a lényeg, hiszen ezt bármelyik középiskolás megtudja rajzolni.(Márakit érdekelnek a gépek szerkezeti megoldásai.)A lényeg a hajtás pofonegyszerûsége amit az animáció is híven tükröz.
Mivel a képfeltöltés oldaláról vlm oknál fogva nem lehet linkelni így a címet adom meg http://www.kep feltoltes.hu/view/061212/beolvas_s_www.kepfeltoltes.hu_.jpg de sajna az animációt nem tudom hová felrakni úgy hogy az mindenki számára hozzáférhetõ legyen (ha van valakinek vlm ötlete akkor várom) Csucsu1111 légyszi küldjél vlm magyárázatot és esetlek pár számítást is mert így igencsak nehezen értelmezhetõ.... kösz
OK!
[email protected] (a laci3000 már foglalt volt.....) kösz az infókat elõre is.....
Ez a képfeltöltés nekem nem megy. Ha valakit érdekel az impulzushajtás az elõször olvasgasson bele az elõzõ eszmecseréimbe Albertussal,aztán pedig adjon meg egy email címet,és én arra elküldöm rajzaimat és magyarázataimat.
Ja nem tdutok valahol a neten errõl a könyrõl elektronikus formában?... Dancing Wu-Li Masters by Gary Zukav
Hi, ezt nézzétek meg lécci: http://www.youtube.com/watch?v=x_tNzeouHC4
nos...miért részecske,ha figyelik?....
sajna elég nehéz valamit megtalálni, pláne ha azt sem tudom hogy pontosan mit is keresek.... az egyetlen rajz szerõ valami az egy egyhengeres robbanó motor rajza volt (ja az elsõ 25-oldlt végignéztem de semmi.....) szal próbálkozz
Ez a rohadt oldal nemenged képet linkelni. Viszont feltettem a kepfeltoltes.hura.Még ott van a többezer oldal elején. Akit érdekel az megnézheti. Remélem.
csesszus ez érdekes!
=) szia!
Azt a nyavajás kepfeltoltest meg meg sem tudom nyitni. De miért csak velem teszi meg ezt? Az öcsikéim miért tudnak játszani rajta? Ez a rohadt fehér meg irritálja a szememet. És mennem is kell aludni. Bocs srácok! Majd máskor. Sziasztok!
Csucsu1111, a képet elõször a netre kell feltöltened valahova, és onnan belinkelned, mert ha csak a vinyódról linkeled, az nem jó, mert nem férünk mi hozzá...
A fenti ábrán egy négy tömegû impulzushajtómûvet ábrázoltam.A két gömb egyértelmû, de a kis kör az alsó gömb mellett... Nos az jelzi a másik két tömeget, csak szembõl.(igazából nem keresztezik egymást a pályáik.)Ez viszont egy jármû meghajtásánál felveti ugyanazt a problémát,melyet a helikopter légcsavarja. Ellen kell tartani neki.Egy földi jármûnél ez nem probléma de a levegõben.... Ennek kiküszöbölése végett született meg az alsó elképzelésem,ami két,egymással ellentétes irányban forgó hajtómûvet ábrázol.
Így már stabil.
Ha ezt a szerkezetet beépítenénk egy 3D-ben forgatható állványzattal egy reülõgépbe, akkor a szóban forgó repülõnek a manõverezésiképessége felülmúlná bármelyik helikopterét,sebessége pedig vetekedne a legkorszerûbb vadászgépekével, és mivel mûködéséhez nincs közvetlenül szükség o2-re ezért képes lenne elhagyni a Föld légterét. Meghajtásához villanymotor lenne a legalkalmasabb egy jókora fordulatszámnövelõ fogaskerékáttétellel. A villamos energiát pedig már szinte akárhogy termelhetjük neki. Erre a célra a legalkalmasabb megoldás a mágnesmotor lenne,bár ennek létezésében és mûködõképességében én kételkedem.Valamelyik szabadenergiás weboldalon olvastam róla.
Sikerült!
Helló mindenkinek!
Rég nem jelentkeztem tudom, de attól még nem hagy hidegen a téma. Az impulzushajtásra visszatérve, végeztem egy nagyon egyszerû számítást. Ennek eredményeként egy 2 méter sugarú nagy tárcsából és két 1 méter sugarú pályán mozgó 1 kg tömegû test a gezoolon talált FOGAS elrendezésben 100 1/s-os fordulatszámmal megforgatva képes felemelni a földrõl egy több mint 236 kg tömegû testet. 10 kg tömegû forgótömegekkel ez már eléri egy kisteherautó súlyát.
NEM ROSSZ!
Készítettem egy egyszerû rajzot is a megvalósításáról gépész szemmel. Megpróbálom feltenni.
Üdv!
Ezúttal nemtudok szolgálni semmi tudományosfantasztikussal,csak beléptem megtekinteni az elõzõekben felvetett hintadefektusra kapott választ.
Nem csalódtam.
Most inkább a humán jellegû problémákon járatom az agyam. Ugyanis a Chaten egy lány megkérdezte tõlem , hogy mi az élet értelme,és erre egy elég kimerítõ választ tudtam adni neki. Engem ez is érdekel.
Szia!
Maga a hintázás a súlypont áthelyezéssel "mûködik".. Vagyis erõvel nagyobb sugárra, majd a másik irányban nagyobb sugárra billentjük magunkat. Bár nem nagyon látszik a folyamaton, de amikor átbillenünk, akkor a súlypontunkon végzünk emelést. Így visszük be az izomerõnk+gravitációs energiát a rendszerbe és ezzel hozzuk létre a perdületet..
Meg kell mondjam, hogy a téma viszont valóban rejt egy impulzus sértést..
Megfigyelted már, hogy a hintakötél mindig az alsóholtponton szakad el??
Ennek az az oka, hogy ott a legnagyobb a szögsebesség, vagyis mivel a centrifugális erõ a szögsebesség négyzetével arányos, az alsó holtponton áthaladva a súlyerõvel összeadódva, akár másfél-kétszer nagyobb erõ hat a hinta kötélzetére..
Kézenfekvõ, hogy ha a gravitáció hatását egy, a hinta tengelye köré tekert rugóval helyettesítenénk, és két ülõkét egymással szemben mozgatnánk a (az egyik ülõkét és a benne lévõ tömeget a másik ülõke két oldalára elosztva a szimmetria miatt) akkor ha az egyik ülõkéhez a ruhó egyik szárát, a másik (osztott) ülõkéhez a rugó másik szárát rögzítenénk, akkor vízszintes helyzetben (a gravitáció hatása nélkül) is ugyanúgy viselkedne mint normál helyzetben..
Csak hogy.. Ez mit is jelentene? Azt, hogy az eddigi "alsó holtpont" irányába, vagyis azon az oldalon ahol a lengés a legnagyobb sebességû, a gravitáció ugyan nem hatna, de! A centrifugális erõ igen! Így az egész hintára ható erõt tapasztalunk.
Ez az erõ felgyorsítja a teljes tömeget, és ezzel ellenpár nélküli impulzust hoz létre a rendszeren..
Ezzel megsértve az impulzusmegmaradás tételét, amely kimondja, hogy zárt rendszerben az impulzusok vektoriális eredõje zéró..
Valahogy ilyesmire számítottam tõled Albertus. Márcsak abból is, hogy az ezen az oldalon tárgyalt témához az utóbbi idõkben rajtadkívül senki sem szólt egy mukkot sem , hiába vártam az ötleteket.
Visszatérve egy kicsit a tudományhoz,azthiszem találtam én is egy példát az impulzusmegmaradás törvényének hiányosságára.
A példa pedig a következõ: sráckoromban énnekem is megtanították , hogyan lehet hintázni. Ez ugye nem nagy dolog önmagában.De ha visszaemlékszel Albertus egy játszótérre, ahol késõdélután nem kisgyerekek, hanem nagyfiúk jöttek össze ketten-hárman, akkor láthatod õket,amint felálnak a hintákra és egyre magasabbra és magasabbra lendítik magukat míg végül mármár a hinta a nagyfiúval együtt a függõleges tengellyel derékszöget zár be. És a srácokat senki nem lökdösi. (Én is csináltam, tudom hogy mûködik.) Pedig az impulzusmegmaradás törvényének értelmében nemtudnák magukat ilyen mozgásienergiával felruházni, igaz? Nemtudom képletbefoglalva is leírni, de mûködik a dolog.
Szia!
Ki is vagyok? Olyan valaki aki..
Öt évesen építette az elsõ távcsövét a padláson talált szemüveglencsékbõl, rádióját némi papírcsõre tekert rézdrót-staniol fólia-kartonlapok-Cuproxid detektor és egy fûlhallgató segítségével.., és aztán még nagyon sok mindent.. majd még sok-sok tanulás után évtizedeken át tanított.. és nagyon sok mindent csinált elötte és azóta is..
A foton elnyelodesehez ido kell, raadasul nem is ezt kerdezte
Jót tesz nekem ez az oldal.
Impulzushajtás.Hmmmmm.Még lehet hogy megis csinálom valami ocskavasból.Mondjuk egy szakadt zsiguliból.Bár ehez a hajtáshoz is elõ kell állítani a megfelelõ mozgásienergiát.Vagyis a zsiga motorja a benzintartállyal együtt marad.
Tulajdonképpen miféle elõnye is lenne ennek az egésznek? 1.Nem lenne szükség sebességváltásokra, ezáltal csökkenne a fogyasztás. 2.Mivel nem a kerekek adnák le a vonóerõt a jármû mindig abba az irányba haladna , amerre a hajtómû húzza.Nincs kipörgés,megcsúszás. 3.Ez szintén a fentibõl következik, a jármû megfelelõ szigeteléssel kétéltû lenne.Sõt! Bár viccesen nézne ki a vén zsiga szárnyakkal,de végülis ezzel a hajtással még a föld és a víz után még a levegõbe is felkapaszkodhatna!
Én csak kicsiben gondolkodok, de természetesen a legoptimálisabb szállítójármû egy helybõl felszálló repülõ lenne impulzushajtással, de ez nekem már magas.
HI!
Sikerült letöltenem a fogast. Megnéztem , és szerintem ez õrültjó lenne ha mûködne. Vajon ez a dolog a világûrben is mûködne?
Egyszerû de nagyszerû.
Mostanában a munkahelyi dolgokon jár az eszem.Ezért nemtudok elég idõt ezeknek a kérdéseknek szánni.
Amúgy Albertus te ki is vagy valójában? Fõiskolás diák,tanár,vagy szintén csak egy az univerzum dolgai iránt érdeklõdõ személy?
Bocs, eltévesztettem a topicot..
Szia!
Emlékszel a csavart labdás példára a foton által szállított perdülettel kapcsolatban?
Szerinted ha nem impulzust hanem perdületet szállít a foton, akkor hogyan reagálna az a részecske amelyiknek saját perdülete is van, ha bekap egy ilyen perdületes fotont??
Összeadódik vagy kivonódik a perdületük, vagy milyen irányú impulzus keletkezhet két perdület találkozásából??
Érdemes elgondolkodni rajta.. és megtalálod a megoldást a kérdésedre..
Helló mindenkinek! Mostanában egyre ritkábban jutok internethez.Ez abból adódik, hogy most is , SZOMBATON 3-kor végeztem és majdleszakadnak a karjaim.Egyre kevesebb erõm marad a tudományos eszmecserékre, most sincs hozzá hangukatom, hogy tovább elmélkedjek az atomi és szubatomi részecskék természetén.
Inkább megnézem mégegyszer azt a weboldalt, ahol az impulzushajtást taglalják. Hátha ezúttal többet is láthatok a kísérletek közül.
Miután a Feynman nyomán virtuálisnak is nevezhetõ fotonok befogódásakor azonnal átadják impulzusukat, így a bennünket fénysebességgel elérõ hatás, az elérésünk után "azonnal" hat.. Mert akkorra már átadta impulzusát..
Emberek, tudja valaki: a gravitáció azonnal hat, vagy pedig r/c késleltetéssel?
Mindenhol a kiwimadarat és a hülye Startreket találom.A Nasa iratai meg akár egy útvesztõ, ráadásul angolul. Valami közelebbit? Internet cím?
Köszi, megnézem.
Szia!
A NASA Kiwi-project -jét nézd meg. Rádium forrással ionizált részecskéket gyorsítottak fel, ha jól emlékszem 8-10 km/sec sebességre.
A terv az volt, hogy mûholdak pálya stabilizáló hajtómûveiként alkalmazzák majd.. (Miután 1976-78 táján végezték ezeket a kisérleteket és azóta nem alkalmazták, gondolom, van olcsóbb megoldás is erre a célra..)
Érdekesnek találtam az általad megadott veboldal tartalmát.Kapisgálom már, hogy mirõl beszéltél az impulzushajtással kapcsolatban korábban. Azonban én nem vagyok teljesen biztos abban, hogy ezek a házi kísérletek megbízhatóak.Autószerelõként engem az ott leírtak emlékeztetnek a kerekek kiegyensúlyozatlanságából eredõ problémákra.És mi van ha ez csak a Föld gravitációs mezejével együtt mûködik?Ezesetben nemhasználható ûrutazásra. Még nem sikerült megemésztenem az ottaláltakat, de elfogok gondolkodni rajta.
Érdekelne az elméletem elõdje is.Úgyértem írhatnál pár sort azokról az ionos kísérletekrõl is, vagy esetleg megmondhatnád holtalálkozhatom vele a neten. (Ma egy kicsit zilált vagyok.Bocs!)
Szia!
Azt kérded, hogy:"Miért is nem érheti utól a fényt?"
Ha két valami, egymás utáni idõpontban indul, és az elsõ fénysebességgel halad, akkor még olyan esetben sem érik utol a másik ha egyforma a sebességük. Az ûrhajó pedig, mégis csak anyagból van, így sebessége sokkal kisebb mint a fénysebesség.
A tömegnövekedés miatt?
Ehhez a tömegnövekedésnek nincs köze.. Nagyon jó, hogy ilyeneken is töröd a fejed. A bibi csupán az elméletben az, hogy amit leírsz az a rakéta hajtás, akció-reakció elvének módosított, változata. A gyorsításhoz m tömeg v sebességet szeretne elérni akkor I=mv impulzust mennyiséget kell "megszereznie". Ezt úgy is megszerezheti, hogy saját tömegénél sokkal kisebb tömeget, az elérendõ v sebességgnél annyiszor nagyobb sebességgel "lök el magától", hogy az "ellökött" tömeg impulzusa azonos legyen vagyis m1*v1= I =m2*v2
Ezt elektronok 9e-31 kg-os parányi tömege helyett a sokezerszer nagyobb tömegû ionokkal már megvalósították..nem túl jó hatásfokkal.
Van ennél egyszerûbb megoldás is.. sokkal nagyobb tolóerõvel.. nézd meg a www.gezoo.fw.hu -t. Figyeld meg, hogy az egyes modeleknél hogyan alakul a tolóerõ iránya, nagysága. Meg fogsz lepõdni, hogy nem ilyen hajtómûveket használnak..
Informatika és tudomány
...más 5let?...
