- Szerintetek miért van más törvény a parányokra és miért a gigászokra? - Miért nincsenek mindenhol ugyanazok az erõk? - Miért nincs említes a gravitációrol a Standard modellbe?
persze: 1. itt is kérdezhetsz tõlem, szivesen beszélgetek 2. felmehetsz a www.mimi.hu-ra és a csillagászat témánál +találod 3. http://cosmo.supernova.hu/kvantum.htm 4. beirhatod egy keresõbe -de mondom a legszivesebben beszélnék veletek ok?
a húrelmélete pl már 1980-as években megalkották.De a túl hihetetlennek tûnt még a tudósoknak is...
Einstein pedig ott hibázot hogy, mikor megkezdte az egyesítésre törekvõ elméletét akkor már elvakult volt és csak magában bízott.Ekkor már öreg volt és az ilyen elõfordul.Ez az 1945-50es években volt és nem is figyelte az újonnan felfedezett dolgokat sem.Ilyen pl. a kvantummechainkai erõk közül az magerõ (Erõs kölcsön6ás), melyrõl nem is hallott valószinüleg.Ez pedig megnehezítette a dolgát.Munkályának alig kezdett neki, mikor meghalt....
Hm... Még jó, hogy nem mozog a logo-d, mert még kevernének minket aki nem nézné a neveket.... Nem akarod lecserélni?
Bár az enyém azért jobb sokkal, szal csaknem kevernek össze :D :P
De, gondolkodtam már rajta. Adj egy jó ötletet hogy mire...
Azt jelenti, hogy ha a Kvantummechanika(parányok vilaga) törvényeivel próbálunk meg a világegyetembe(Relativitás elmélet) számolgatni akkor azaz egész egy nagy értelmetlenség lesz. Nincs olyan hogy külön törvények vonatkoznak a kis dolgokra és a nagyokra. Ezért lenne jó ha bevállna a Húrelmélet(erröl többet?)!
Inkabb arrol meselj meg, hogy a parányok világát miert nem vonalzoval akarod lemérni? Azzal tobb sikerrel járnál ;) szvsz ertelmetlen itt osztani az eszt egy olyan temarol, amirol a forumozok nagy reszenek lovese sincs:)
ezaz.probálok kitorni es utat verni.en segitek annak akit erdekel. meghozza szivesen!
1ébként ha vonalzóval próbálnám +mérni a parányok világát az lehetetlen lenne.Ugyanis ott nincs fenn és lenn, összevissza jár az idõ és nincsenek értékek. a tér akkora mértékbe torzul. És ugrál az egész tér...
De ezt bem úgy kell érteni,hogy a két erõ összecsap és valamiféle harc lesz! Hanem hogy a kettõ nem fér össze. És ha a mi világunkba, ami a makroszkopikus világ és a két erõ között van, tehát ha itt találkozunk, például egy fekete lyukkal, akor lövésünk sincs, hogy mit csináljunk. Azért mert a fekete lyuk egyben óriási és nagyon kicsi is, ezért valamilyen szinten rá a kvantummechanika és a relativitás elmélet is vonatkozik, és itt jön az ellentmondás, hogy a kettõ nem fér össze! Nalátod, ez a baj ...
"tehát ha itt találkozunk, például egy fekete lyukkal, akor lövésünk sincs, hogy mit csináljunk"
"- Szerintetek miért van más törvény a parányokra és miért a gigászokra? - Miért nincsenek mindenhol ugyanazok az erõk? - Miért nincs említes a gravitációrol a Standard modellbe?
Kérdezz Segítek!"
Vicces. Mit tudnál mondani olyan dolgokról, amirõl a fizikusok is csak keveset mondhatnának. A kérdéseid meg elég zavarosak. Tudod, hülye kérdésre csak hülye válasz adható.
Nem az a baj hogy a fizikusok keveset tudnak mondani a fekete lyukakról, hanem, hogy nem lehet tudni annak a törvényszerüségeit, és hogy milyen elvek alapján müködnek.Azt meg tudják mondani, hogy hatalmas gravitáció hatására az anygot magábaszívj és átalakítja gamma sugárzássá!Itt van Stephen Hawking is,aki folyamatosan állítja és dönti meg a saját feketelyuk paradoxonjait, mert változik a véleménye és nézete minden egyes felfedezés után, amelyek a feketelyukakhoz kapcsolódnak.Ez az ág még kialakulóban van.
De viszont ha a témárol van valami lövésed, hogy a te szavaiddal éljek kedves @ant, akkor a hülye kérdéseimre is lehet jó válaszokat adni! Ha meg nem akkor kérdezd meg tõlem, hogy miért nem érted azt a kérdést!
OK. "- Szerintetek miért van más törvény a parányokra és miért a gigászokra?" Ezt így kijelenteni nagyfokú hozzánemértésre utal. Nem tudhatod, hogy kvantumszinten hogyan viselkedik a gravitáció.
"- Miért nincsenek mindenhol ugyanazok az erõk?" Mivan?
"- Miért nincs említes a gravitációrol a Standard modellbe?" Mert a Standard modell a gyorsítók méréseire épít, és ezekben a kiseérletekben nem jelenik meg a gravitáció hatása. A másik, hogy egyenlõre nem tudjuk kvantálni a gravitációt. A húrelmélet kvantálni próbálja a gravitációt, csak melléktermékként megjelentek a többlet dimenziók. Amíg ezeket nem lehet kisérletileg kimutatni, nyugodtan lehet az egész M-elméletet a találgatások közé sorolni.
Nem az van, hogy nem tudhatod hogy hogyan viselkedik a gravitáció, hanem az hogy ilyen szinten elhanyagolható és nem is foglalkozik vele a kvantummechanika.Egyszerûen nem ismeri fel a másik 3 kölcsönhatás mellett(erõs,gyenge és elektro-mágneses) -a hozzáértésrõl pedig annyit, hogy én is azért vagyok itt, hogy megvitassuk, ezeket a kérdéseket és nem azért, hogy mások által elõterjeszett témákat fikázzam!
A húrelmélet pedig nem azért készült, hogy ne hidjék el.Nem tudjuk még kimutatni kisérletileg hogy igaz, de legalább elképzelést nyujt arról a világról, amelyik körülvesz és amelyiket megpróbálink megérteni.Ha nem is egy szalonképes elmélet a visszaigazolás hiánya miatt az azért nem jelentheti azt hogy vagy az M-elmélet, vagy pedig az 5 húrelmélet közül igaz, elvégre lehet.
Viszont örülök, hogy végre hozzá tud szólni valaki. ;) Ha még ilyen agresziven is de legylább. Itt nem én szeretnék tanitani, hanem inkább tanulni...
Nem vagyok agresszív, csak ilyen a stílusom. És nem fikáztam, csak hülyék a kérdéseid.
Láttad különben a Tökéletes Világmindenség cimü sorozatot. Nemrég ment a Spektrumon. Na az komoly volt... (I.rész:Einstein álma;II.rész:Szuperhúrok;III.rész:Többlet dimenziók)
Jowan na! Kösz...de azért mondszak Ant, mennyi idõs vagy? Azt én is tudtam, hogy egy egy kvark és egy antikvark de pontosabban nem tudtam. Ezzenel pedig a "Kérdezz Segiteke"-et átirnám Kérdezz hogy Kérdezzhessekre ok?
DE mostmár tudom :P Egy pár könyv után rájöttem, hogy a hadronok családjába tartozik.Ezek azon a kvarkok 1üttese, mely részt vesznek a glüonok(8) által közvetített erõs kölcsönhatásban...a mezonok mellett a "testvér", a barion, ami szintén részt vesz az erõs kölcsönhatásban, szal õ is hadron.Barion pl a proton(p+), meg a neutron is(n0).A proton két up kvark és egy down, míg a neutron 1up és 2down...és kijönnek a töltések is.up kvark: +2/3, a down kvark:-1/3.p+:2*+2/3 +(-1/3)=1;n0: 2*-1/3+2/3=0 :)...A mezon és a barion között az a különbség,hogy míg a barion 3 kvark páros és anti-kvarkot(anti-anyag) is tartalmazhat, addig a mezon mindig egy kvark - anti-kvark páros :P
Érdemes elolvasni "John Gribbin - Schrödinger kiscicái és a valóság keresése" c. könyvet. Most járok a vége felé. Közérthetõ nyelven ír a kvantummechanika és a fizika egyéb eredményeinek lehetséges értelemzés(ei)rõl.
Ez most valami Star Trek Fan club? Nagyon ugy tunik :)))))
(Ugy mint) ,ha a kémia sem a Bhor rendszerre épülne hanem valami elfogadhatobb "alternatíva" helyettesítené vagy egészítené ki... De a kérdést igazából úgy értettem hogy van - e a szuper húrokkal elentétes vagy azokat ki egészítõ elmélet...
Háát...szuperhúrelméletrõl már nem is nagyon érdemes beszélni,mert abból kapásból van 5...mind az 5 helyes,de mind különböznek egymástól..pl. az egyikben nyílthúrok vannak, a másikba nyíltak,stb....azon gondolkodtak a tudósok, h miként lehet ebbõl ennyi,hisz csak egy vonatkozhat a "mi" világunkra...és ekkor jött Ed..aki azt mondta h az 5 húrelmélet valójából egy elmélet,csak más szempontokból nézve...mintha visszatükrözõdne az 5 elmélet EGY fõ elméletrõl...és ezt a fõ elméletet, elnevezte M-elméletnek...
Nah 1 primitív kérdés: ha a fény fénysebességgel terjed (ebben remélem nem tévedek), és a foton mutat részecskeszerû tulajdonságokat (márpedig állítólag mutat), akkor, hogy van az, hogy a fotonok tömege nem nõ végtelenre? Ja és ha fénysebességgel halad, akkor a foton számára megszûnik maga az idõ is, nem?
"hogy van az, hogy a fotonok tömege nem nõ végtelenre?" mert a fotonnak nincs nyugalmi tömege.
"ha fénysebességgel halad, akkor a foton számára megszûnik maga az idõ is, nem?" a foton csak fénysebességgel tud haladni. a saját szemszögébõl nézve pedig 0 idõ alatt utazza át a világegyetemet.
Akkor a foton a tömegét a mozgási energiából szedi, ami c? Amúgy az, hogy a fotonnak nincs nyugalmi tömege azt jelenti, hogy tömege 0 vagy azt, hogy nincs tömege? Meg egyébként is, ha a fotonnak nincs nyugalmi tömege, akkor tulajdonképpen nem is létezik, amikor nem c-vel halad?
Mivel fotonnak nincs tömege,ezért azt is mondhatjuk h végtelen a tömege...
Mindig c-vel halad...
Nem a foton mutat részecskeszerû tulajdonságokat,hanem a fény mutat részecskeszerû tulajdonságokat,mert elméletileg a kvantumja a foton....
Én úgy hallottam, h nem szünik meg teljesen neki az idõ létezni...csak nagyon-nagyon lerövidül...
fotonokkal szabadon gazdálkodhatunk egy fénnyaláb leírásánál, nm ugy mint elektronokkal...ezt má nm toom h hol olvastam...
ÕÕÕÕÕÕÕÕÕ hát nem lettem sokkal okosabb. Amúgy meg ha jól tudom sikerült lelassítani fényt. Szóval itt a fotonok ralatív tömöge is csökken? Sõt ha 0 a sebességük, akkor elvileg ismét 0 a tömegük nem? Az meg mi, hogy ha nincs tömegük, akkor a tömegük végtelen? Ez így nem stimmel.
http://www.sg.hu/cikkek/27658 Na ez így mûködik is.
"az, hogy a fotonnak nincs nyugalmi tömege azt jelenti, hogy tömege 0 vagy azt, hogy nincs tömege?"
Ez a két állítás nem ugyan azt jelenti? Van tömege, ezért is tud rá hatni a gravitáció.
"akkor tulajdonképpen nem is létezik, amikor nem c-vel halad?" pontosan. olyan foton nincs, ami nem c-vel halad.
Igazából nem a fényt lassítják, hanem azt az idõt növelik meg, amíg egy atom elnyeli, magában tartja, majd kiköpi a fotont. Az atomok között a fény természetesen fénysebességgel halad.
Nem teljesen értem. Na jó, valójában egyáltalán nem értem. Ebbõl az jön le, hogy a parányi részecskék egyszerre több lehetséges helyen és helyzetben vannak, egészen addig, míg meg nem bizonyosodunk arról mérésekkel, hogy ténylegesen hol vannak. Ez pedig elég perverzen hangzik. Nem hiszem, hogy a kis részecske kifigyeli, hogy mikor mérem meg, és jó sunyiban egy stabil pozícióba ugrik, hogy ne tudjam tetten érni.
Hm. Okosabb megint nem lettem. Most úgy van, ahogy mondtam? Mert ha igen, akkor ez elég nagy esszhólság lenne a paráncsi részecskéktõl.Mondjuk az elektronfelhõvel már érthetõvé válik a dolog.
Ez még semmi ahhoz képest, amirõl John Gribbin ír a könyvében. Õ a "tranzakciós" értelmezést támogatja, amely kavantummechanika eredményeit idõben elõre tartó "retardált" és visszafelé tartó "avanzsált" hullámok segítségével magyarázza. E szerint a foton a kibocsájtása pillanatában már pontosan "tudja", hogy melyik részecskében fog elnyelõdni - akár a világegyetem átellenes pontján, 10 milliárd évvel késõbb. Ezzel megoldható a Schrödinger macskájában is felvetõdõ "több valóság" és a megfigyelõ szerepének problémája.
A kvantum mechanika szerintem teljesen életszerü és normális nem mint a relativitás elméletek. Mindenhol baromi sok részecske és ezek eggyüttes hatása adja egy nagyobb dolog tulajdonságait. És nem szabad kis részecskéknél mindenhol ugyanolyan fix értékekkel számolni ahogy azt az iskolában tanultuk, mert a tudósok is nagyon sokszor emiatt furcsa hibás értékeket kapnak és nagyokat néznek mert kiderül, hogy megint szar valamelyik alap fizikai törvényünk.
A kvantummechanika mitõl életszerûbb, mint a relativitás elmélet(ek)?
Jobban belegodolva nem hinném, hogy az elektronfelhõ a kvantumechankiában tapasztalt bizonytalanság bizonyítéka. Hiszen (ha jól tudom), az elektronok majdnem fénysebességgel haladva, számunkra követhetetlen pályát tesznek meg. De azért, mert egy ilyen mozgás számunkra követhetetlen, attól még az elektron kis részecskeként mozog és nem tehénkedi körül az atommagot nem? Csak simán olyan gyorsam mozog, hogy mi ezt felhõként érzékeljük.
Olyan ez, mintha magam elõtt mozgatva a kezemet (majdnem fénysebességgel) kijelenteném, hogy egy húsfal van elõttem. Holott nincs húsfal, mert csak a kezemet mozgatom olyan gyorsam, hogy az tényleg falnak tûnik.
Van egy kis különbség a te észlelõ képességed és az elektronat érzékelõ mûszerek között.......Én asszem azt hallottam valahol, h nem tudjuk egyszerre több tulajdonságát is meghatározni...
Informatika és tudomány
