Nem tények, ezek is csak következtetések. A dogmák kényszer-hitével szemben azonban itt megengedett a gondolkodás is. Mi a szabad akarat isten-adta lehetõsége? Át/meg-térhetsz a judeo-katolikus dogmarendszer elfogadására, ha korábban más vallású voltál? De ha onnan"eltévelyedsz", az már a Sátán közbenjárására történik ugye? A sátán gyûjtõszó? A gonosz mellett az összes többi vallás istenét is jelenti?
Sziasztok, azt hallottam hogy jézus feláldozta magát a bûneink miatt, de szerintem ez nem is így volt, egyrészt halálra ítélték nem pedig magától vállalta a halált, másrészt meg pár napon belül úgyis újraéledt, szóval azért nem akkora áldozat.(ez most így komolyan az eszembe jutott, tehát nem sértegetni akarom a vallást, tényleg érdekelne a válasz)
Dióhéjban arról van szó, hogy a Földre inkarnálódott egy földönkívüli civilizáció tagja (egy lélek) a Jézusi testbe, majd miután itt elvégezte(?) dolgát, hazament. Ennek tudatában olvasd el újra a cikket.
Üdvözlök mindenkit! Egy kis segítséget kérnék. Szeptembertõl egyetemre járok majd Sopronba. Egy katolikus szakkollégiumba szeretnék jelentkezni (egy tanárom ajánlotta), és a jelentkezéshez csatolni kell egy egy oldalas esszét "A hit külsõ és belsõ aspektusai" címmel. Sokat töröm rajta a fejem, olvasok is vallásról, valláspszichológiáról (korábban is érdekelt a téma), de egyszerûen nem jövök rá, hogy ez mit is takarhat. A hit fogalmával tisztáéban vagyok. De, hogy milyen aspektusai vannak? Ráadásul külsõ és belsõ? Tudna valaki pár mondatban segíteni? Egy kis útmutatás elég lenne, hogy mi is ez. Köszönöm.
A belso aspektus az egyén saját lelki hozzáálása a valláshoz, a kulso aspektus a társadalom hozzáállása a valláshoz. Egyébbként mivel a vallás nem tudományoa, ezért egy kicsit halandzsázhatsz is hozzá, csak mértékkel. És további dolgokat is megkérdezhetsz még hozzá ebben a topikban.
Most nem a valláson van a hangsúly, hanem a hiten.
Szerintem a külsõ aspektusnál nem a társadalom véleményének jellemzésére kíváncsiak, hanem hogy az egyén (ez esetben Tsol) hogyan éli meg a belsõ imádságokon kívül a hitét, vagyis mások õ rajta mibõl látják, hogy hivõ, vagy legalábbis egyéni morális szabályokkal rendelkezik.
Ha mondjuk törekszel a 10 Parancsolat betartására, akkor írd meg, hogy ez a mindennapi életben mit jelent számodra (misézel, nem szidod a szüleidet, ügyelsz másokra, meg ilyesmi). Ha mondjuk megfogadtad, hogy minden nap legalább 1 jó cselekedeted lesz, akkor arról írsz. Remélem érthetõ, hogy mi a lényege. Persze ne ilyen tõmondatokban fogalmazd meg, hanem szépen, akár történeteket zsõve köré, amibõl látszik, hogy értesz a témához, illetve hogy valóban hiszel.
A belsõ része pedig ugye az, hogy mit jelent számodra, hogy van hited (ismét, nem a vallásról, és az egyházról van szó elsõsorban, így bár megemlítheted õket (katolikusság, szentségek, stb), elsõsorban magáról az érzésrõl írj, hogy miért hiszel, mit szeretnél elérni (jobb ember legyél, üdvözülj, szentté avassanak, stb).
Ezek mellett pedig ugyanezekrõl általánosságban is beszélj, hogy szerinted mások ezt hogyan élik meg, és hasonlók.
A hit egyszerûen fogalmazva az objektív gondolatok elnyomását, rosszabb esetben ezek hiányát jelenti, vagyis a dogmák (néhai vallási vezetõk szubjektumai) felsõbbrendûvé emelését a nyilvánvaló képtelenségük és lehetetlenségük ellenére.
A kérdésben jelzett aspektusok a hit tudati irányultságát próbálják különválasztani. Erre C. G. Jung is tett kísérletet egyik korai írásában Hét prédikáció halottaknak
- Az ember személyiségtudata egyszerre introvertált és extrovertált, de ezek aránya egyénenként eltérõk. - Az emberek egy része hajlamos mások gondolatait magáénak érezni, míg mások kétkedõek, mondhatni hitetlenek. - Az általad gyakorolni kívánt vallás térítõvallás. - A térítõk nem feltétlenül hívõk (külsõ tulajdonságjel, érdekeik szerint), de a hívõk feltétlenül térítõk (belsõ késztetés, csordaszellem).
Hit alatt olyan, erõs bizalmat, ill. meggyõzõdést értünk valamivel kapcsolatban, melynek igazolására közvetlen bizonyíték nem áll rendelkezésünkre. Amikor hiszünk valamiben, olyankor annak ellenére tesszük magunkévá az adott véleményt, gondolatot, hogy nem vagyunk biztosak benne teljes mértékben, így egyes esetekben a bizalom is megfelelõ kifejezés. A kereszténységben a hit a három isteni erény egyike. Ebben a formában a hit a kereszténység tanításainak feltétel nélküli elfogadása. A hitnek, ahogy ma is, a történelem során is fontos szerepe volt az emberiség történetében egyéni és közösségi szinten egyaránt. A hit belsõ aspektusai alatt azt értem, ahogy az egyén belsõleg, lelkileg megéli a hitet. Ezek megnyilvánulási formák tehát a külvilág számára nem tapasztalhatók közvetlenül, mivel ezek a hívõ ember lelkivilágával, eseményekhez való hozzáállásával függenek össze. Az két fõ belsõ aspektusnak tartom az értékrendet és a gondolkodásmódot. A keresztény példánál maradva, egy hívõ ember értékrendjét erõsen befolyásolja a hite, így az nagyban különbözhet egy nem hívõ ember értékrendjétõl. Úgy gondolom, hogy egy hívõ ember, ha hitét komolyan gondolja, és van benne elég önátadás, akkor értékrendjében az isteni és a sarkalatos erényeket veszi alapul.
A belsõ aspektusnál még asszem kifejtem, hogy pl. máshogy dolgoz fel egy traumát/kudarcot/veszteséget egy hívõ és egy nem hívõ. Aztán jönnek a külsõ aspektusok, bár ennél elakadok. :| Meg baromi meleg van. -.-
Ne keverjük össze az (õs)kereszténységet (napkereszténységet, pogánykereszténységet, stb.) a krisztianizmussal, fõleg ne a pálvallással (katolicizmussal)! Elõbbit a természettel való együttélés magasszintû képességével, az életigenléssel rokoníthatjuk, míg utóbbi a sivatagi viszonyok sivárságát, kietlenségét tükrözi, s legfõbb hatalmát az eleve bûnös ember félelem-generálásából meríti. Hívõnek nevezhetjük-e az olyan vallás talán kényszerû követõit, mely leöli, halálra kínozza, de minimum kiközösíti a magát nem-hívõnek vallót? A szemita népek a transzcendens istennek való totális alávetettségre alapozzák világképüket, s hová máshová sorolhatnánk a pálvallást is, mint a szemita vallások "szentháromságába", úgymint zsidó, iszlám, pálvallás. Elõbbi kettõ istene -mégha névazonosságot nem is vélünk felfedezni- az, akivel Ábrám szerzõdést köt, s ne találgassunk, a pálvallás istene ugyanez az "isten", Jehova-Jahve-Allah, kinek vér szerinti fia, avagy õ maga személyesen Jehoshuah-Jézus.
"Forgassátok fel mindazokat a helyeket, ahol a magas hegyeken, a halmokon, vagy valamely lombos fa alatt isteneiket tisztelték azok a nemzetek amelyeket meghódítottatok. Szórjátok szét oltáraikat, törjétek össze oszlopaikat, égessétek fel tûzzel berkeiket..." (Mózes V. 12. 23.)
Szent Márton Galliában vagy Szent Bonifác (franciául "együgyû alak") Germániában mindenekelõtt "favágóként" (életfa, égigérõ fa) jeleskedett. Életrajzíróik ájtatosan feljegyzik, hogy ott, ahol a fejsze éle kicsorbult a szakrális fák kérgén, a szentek szava késõbb csodákat mûvelt.
...nem kell soha nékem, semmi, ami bárgyú. Nem kellenek õk se, kik titkon az éggel rádión beszélnek, a jósok, a boncok, a ferde vajákos, ki cifra regéknek gõzébe botorkál, csürhe-silányok, kik csalva, csalatva egy jelre lehullnak, s úgy fintorog arcuk, mint a bolondé.
Csak a bátor, büszke, az kell nekem, õ kell, õt szeretem, ki érzi a földet, tapintja merészen a görcsös, a szörnyû Medúza-valóság kõ-iszonyatját, s szól: "ez van", "ez nincsen", "ez itt az igazság", "ez itt a hamisság",...
Kosztolányi Dezsõ: Marcus Aurelius (részlet)
A tízparancsolat 10. pontja, hogy „mások tulajdonát ne kívánd”. Tehát Izraelban az üzletesek a kalapjukat gyûrögetik kínjukban, mert õk mégis csak azt szeretnék, hogy az árújukat a vevõk megkívánják mint tulajdont, de ezt a tízparancsolat épen tiltja.
nemtudom mennyire népszer még ez a topik, vagy máshova kéne írnom...
Nemsokára meg fogok keresztelkedni (illetve konfirmálás), és azt a "leckét" kaptam hogy olvassam el János evangéliumát, és ha valamit nem értek benne, akkor azt húzzam alá, és majd kérdezzem meg, illetve megbeszéljük.
Mégis mi lehet az amit nem értek? Persze már vannak kérdések, de nem olyan mint egy fiatal 7 évesnek, hanem mint egy 26 évesnek (ez mi az miért, stb).
Egyáltalán a Bibliába csinálhatok aláhúzást?
Mond meg, hogy nem érted, miért mondja ezt Jézus a János 8,44-ben, kérd meg, hogy magyarázza el. :-)
kérdezd meg, hogyan oldható fel ez az ellentmondás, majd pedig kuncogj magadban, hogyan próbálják meg belemagyarázni, hogy az nem is úgy van, ahogy, hanem másképp:
Ján. 8,14 "Ha magam teszek is bizonyságot magamról, az én bizonyságtételem igaz"
ezzel szemben
Ján. 5,31 "Ha én teszek bizonyságot magamról, az én bizonyságtételem nem igaz."
Szia ! Népszeru ez a topik, csak kevesen vannak az SGhu fórumban. A Bibliába nem szabad aláhuzigálni sorokat, mert az megszentségetleníti azt és téged is. Nyalogatni az újadat sem szabad, ha lapozol benne, káromkodni se szabad kozben mert az isten meghalja. Amit én nem értek a Bibliban az a dogma, hogy az Isten teremtete a világot. Mert ugye mekora az a világ tulajdonképen amit teremtett, meg a személyes istennek milyen fizikai lehetoségei voltak világ teremtésre. Ezek tudományosan áthidalhatatlan problémák. A vízozon is hihetetlen.
Szerdán kell visszamennem, akkor adnak kérdéseket, amiket meg kell tanulnom. Most nem mondták hogy konkrétan mit olvassak el, hanem csak olvassak bele valamennyit, és majd meg kell mondanom, hogy én szerintem Isten hogyan szólít minket, hogyan szól hozzám. Valamint az énekeskönyv végén lévõ imádságokat kell megtanulnom. Egyébként református, ha számít valamit.
Jobb lenne szerintem, ha hittantól kezdve minvenféle oktatásra, vagy szebben mondva tanításra járhattam volna, kisebb adagokban megtanulni amit meg kell, illetve megtudni hogy mégis mi hogyan van, de sajnos így alakult. Meg hát ha nagyon érdekel, itt az internet, rengeteg könyv, stb, utánna járhatok.
Az Isten nem csak szól hozánk, hanem cselekszik is általunk. És a beszéd egy speciális cselekedet. De nem csak az isten képes ilyenekre, hanem az ordog is, a sátán is. Gondolj bele: azt várod, hogy az isten szóljon hozád, és helyete véletlenul az ordog maga szólít meg. Mit csinálnál akor?
Nyílván ha rosszat akar, fel kell ismerünk magunktól hogy mi az a rossz, és azt nem megtenni. Ha csak szól hozzánk, akkor nem tudom, talán nem hallgatni rá? Mi van ha már csak akkor ismerjük fel ha már késõ?
"Érdekes" ez a bemagolós, megbeszélõs hittan. Nekem az a véleményem, hogy ha egy pap nem tud tanítani, csak kikérdezni, akkor inkább menjen el kapálni.
Dr. Hegedûs Lóránt: Az írástudók árulása IE javasolt a nézéshez. Ha nem megy van ott letöltés gomb is. Jó lenne, ha minden pap ilyen lenne. (református püspök volt, nemrég elhunyt)
A lelkigyakorlatokról is érdemes lenne vitázni. A hitben való elmélyulést szolgálná.
Nem rossz:
"Tudod ez relatív.Olyan mint-kissé rossz példa-egy verselemzés.Ahány ember annyiféleképpen értelmezheti.A Biblián még katolikus papokat is hallottam már vitatkozni,mert mindketten mást olvastak ki belõle. Visszatérve a témához:akkor sem értem,hogy Istennek mi szüksége volt egy kiválasztott népre,mikor az Õ végtelenségébõl adódóan milliárdnyi galaxisban,trilliárdnyi nép imádhatja,erre kiválaszt egy népet,akiket állítólag segített.Mindenféle antiszemitizmus nélkül mondom,hogy ennek semmi eredménye nem lett eddig.Ezt a népet(de lehetne akármelyik másik is)sokan nem szeretik,sokan irígyek rá,folytonos háborúban vannak az "õseik földje" miatt,stb.Nekem nem úgy tûnik,hogy nagy kedvencek lennének.Isten megtehette volna,hogy akármelyik kiválasztott népének egy külön bolygót teremt,aztán nézi õket,mint a hangyabolyt. Továbbá a Biblia mint említettem tele van "bakikkal". Például:Mint említettem az egyiptomi esethez kapcsolódóan,amikor Isten "megkörnyékezi" Mózest,akkor az illetõ még ifjú pásztor,de mire ráveszi,hogy vezesse ki a népet a rabszolgaságból,addig Mózes 80 éves lesz.Ilyen sokáig kellett gyõzködni vagy csak lassú volt a felfogása? Másrészt meg a tudomány mai állása szerint a zsidók soha nem voltak Egyiptomban foglyok,de még vendégek sem.Egyetlen egyszer volt ,hogy az egyik fáraó felbérelt egy maroknyi zsidó katonát,de õk is egy Egyiptomhoz tartozó szigeten teljesítettek szolgálatot.Ebben az a meglepõ,hogy ezt egy zsidó származású régészprofesszor állítja."
Méghogy semmi eredménye nem lett eddig.. aki ezeket a sorokat írta, az valami másik világban kell, hogy éljen, mert hogy ezzel nincs tisztában az már tuti..
Ez a "szent" nekem úgy cseng, mit a kiválasztott. Az milyen, ami nem szent ? És akiket nem választottak ki ? Az az Isten, akit az ember az írásokból magának elképzel, lenne-e ennyire együgyü, hogy már itt a földön is szelektáljon és kivételezzen ? Vagy az elképzelésünk teljesen helytelen róla és minden másként van ?
Mi van, ha mondjuk azt, amit mi látunk és a világnak hiszünk, csak egy hologram/illúzió, amit mi magunk teremtünk. Akkor mi vagyunk az istenek ? Mi van, ha az amit mi merev/szilárdnak hiszünk szinte teljesen üres és csak azért tünik szilárdnak, mert az energia ugyan azon a rezgési szintjén jelenünk meg mi magunk is ? Mi van, ha a negatív energiák testesültek meg a mi szintünkön és ahelyett , hogy elmagyarázták volna nekünk a dolgok müködését, Istent játszottak közöttünk ?..
Ezek szerint te a mátrixon kívül lebzselsz, hogy ennyire tisztán látod a dolgokat? Na de térjünk vissza az illúzió tényéhez. Te azt állítod, ha reggel felkelek, akkor lépek tulajdonképpen az igazi illúzióba. Vagyis, ha álmomban leugrok egy toronyból, és nem esik semmi bajom, akkor ez igaz az "ébrenlétre" is. Sõt fokozottan igaz? Nos akkor bizonyítsd be, és esküszöm hinni fogok neked. Mássz fel egy toronyba, és minden védõeszköz nélkül ugorj le. Ha nem történik semmi bajod, mehet a buli. Vagy netán azt mondod, hogy a II.Vh-ban az az ötvemmillió ember meg sem halt? Avagy a kersztények is sült bolondok, hiszen Jézus megfeszítése is csak illúzió volt?
Régebben tisztán, érthetõen beszéltél. Most meg olyan sokatpofázokdesemmitnemmondok stílust vettél fel. Bár azt értem, hogy féllábbal már valahol vagy, de remélem nem az amire ilyenkor sokan gondolnak. Hidd el hiányoznál!!!
"Még azt mondják, hogy vannak égben istenek? Dehogy vannak, dehogy! Egyszer már szûnjetek Meg ismételni ezt az elavult mesét!" (Euripidész)
"Ha egy isten teremtette ezt a világot, akkor nem szeretnék a helyében lenni. Bánata láttán megszakadna a szívem." (Schopenhauer)
Találtam valamit az Istennel kpcsoltban, ahogy azt a pszichológusok ma elképzelik hivatalosan: http://hu.wikipedia.org/wiki/Carl_Gustav_Jung#Selbst , lásd a Selbst bekezdésben.
Jézus mondta: Ha a hústest a szellemért lett, ez csoda. Ám ha a szellem lett a testért, ez csodák csodája. Én azonban azon csodálkozom: Hogy vett ilyen nagy gazdagság lakozást ebben a szegénységben?
Õsnép vagyunk mi hunok, akár csak a zsidók? Azért kíváncsi lennék ki tartja magát hunnak e kis hazában, Hungáriában?
Mióta õsnép a zsidó? Az a faj(ta) embercsoport akkor jött létre, mikor Ábrámot kizavarták Ur városából, s valami istenféle szerzõdést kötött vele. Korábban nem voltak zsidók. Sem az iszlám nem létezett, a pálvallás pedig még ezer évvel késõbb jön ezután. Akkor már generációk óta létezett Nimród nemzete, kit két iker fiáról neveznek hunnak ÉS magyarnak. E két nemzetségnév ugyan azt jelenti, s úgy kell értelmezni, hogy a magyar magyarnak nevezi magát, más népek hunnak. Ahogyan mi németet mondunk, de egy német sem mondja magát németnek. Ha mégis különbséget akarunk tenni az ugyanazt a nemzetet jelentõ két név között, akkor esetleg minõségbeli különbözõséget említhetünk, mint például ég-lobog szinonimapár. Tehát én, mivel magyar vagyok, akkor hun is és viszont. Ha valaki csak magyar, vagy csak hun, az félember. Benne a nemzet tüze csak pislákol, égni, lobogni sohasem fog... (de jó filoszemita még lehet belõle)
Ha megnézted volna a videót végig és meg is érted, tudnád, hogy mit és miért írtam. Én baromira nem szeretm amikor valaki zsidózik-cigányozik, de legalább úgy nem szeretem, ha valaki magyarkodik. Nincs ok büszkének lenni a magyarságodra akkor, amikor fogalmad sincsen, hogy a felmenõidbe hány cigány, zsidó, török, szláv, német, stb. keveredett. Nyugodj meg, ebben az országban nincsenek már genetikailag igazolhatóan tisztán magyarok. Sem hunok, sem magorok. Nem is vallja magát senki hunnak. Ha nem hiszed, nézd meg a népszámlálási statisztikákat.
Egyébként ha valóban volt õsnép, az valószínûséggel egységes volt. Ebbõl az õsnyelvbõl valóban a mai magyarban van a legtöbb a Föld népei közül. És mivel az õsnép tudta, hogy a léleknek nincsen sem neme, sem nemzete, e két fogalom nem véletlenül kezdõdik a NEM tagadó szóval. Tehát ha valóban hiszel az õsökben, azok szellemiségében, akkor tudod, hogy annak amit itt elõadsz egyáltalán semmi értelme sincsen. Csak és kizárólag a megosztás és az ebbõl fakadó gyûlölködést szítja. Érted ezt?
Az ember nem a génjeire gondol, ha a magyarságára tekint büszkeséggel. A statisztikai hivatal pedig nem méri a magukat hunoknak vallókat, így nincs is értelme ebben a kérdésben hozzájuk fordulni.
"Az ember nem a génjeire gondol, ha a magyarságára tekint büszkeséggel."
Hanem?
"A statisztikai hivatal pedig nem méri a magukat hunoknak vallókat, így nincs is értelme ebben a kérdésben hozzájuk fordulni."
Van ilyen rubrika a kérdõíven és összesítették is. Hogy te nem tudsz róla, az nem jelenti azt, hogy nincs. A valóság az, ami akkor is létezik, ha nem hiszel benne.
Például a magyar nyelvre, irodalomra, történelemre, az ország nagyjaira. Nem az határozza meg elsõsorban a magyarságát valakinek, hogy milyen felmenõi vannak, de még csak nem is az állampolgársága, hanem hogy miként gondol erre, hogy éli meg és mit tesz a magyarságtudata ápolása érdekében.
Lehet hogy volt ilyen rubrika, hogy hunnak vallom-e magam, ha volt, akkor bocsánat, nem jól emlékeztem.
Csak az számít ki mit tesz a hazájáért. Kivéve a zsidókat meg a cigányokat, õk nem lehetnek magyarok mer csak, nem érted? Amögött is valami zsidó összeesküvés lehet Amit Stein Aurél és Vámbéry Ármin mûvelt, csak nehéz megmagyarázi XD
Lenne amiben egyetértsünk, de azt látom, hogy te is csak felületesen olvasol. Mert mit is írtam, mit is vallottak az eleink a lélekrõl? Hogy nincs neme, nincs nemzete, nem kapcsolódik felmenõkhöz. Ez van. Ideje lenne tudomásul venni, hogy a katolicizmus lélekvándorlás-tagadása mennyire befolyásolta a mai közgondolkodást. Szóval ki is a magyar? Aki Ady verseket szaval, vagy aki zsidózik? Javaslom gondold ezt még át.
Természetesen. Félre akarták vezetni a magyarságot, hogy ne tudjon a sumér/párthus/maja(=magya)/szíriuszi õseikrõl. Helyette holmi törökökkel akartak minket összehozni. :D Szerencsére most már vannak bátor és okos emberek, akik nyíltan kimondják, hogy mi vagyunk a világ legõsibb népe, és hogy az összes többi nyelv a magyarból ered. :D
Tömény butaságot beszélsz. Annyira, hogy értelmetlen is lenne veled vitatkozni. Talán ha humornak tekinteném. Talán, de még ahhoz is csiszolgatnod kellene picikét. Írd le újra az ezzel kapcsolatos gondolataidat. Talán még azért beszélgethetünk.
Sokan kimondják nyíltan amit gondolnak. Még többen azt mondják amit politikai érdekbõl a szájukba adnak. De értelmes embernek az ilyesmire nem kell odafigyelnie. Még kevésbé kell komolyan vennie. Valóságból csak egy van. Azt kell kutatni. Nincs nagyobb kincs a valóságról szerzett biztos információnál és nincs értéktelenebb dolog a frázisok pufogtatásánál.
Megnéztem a kérdõívet, de nem találtam ilyen rubrikát. Esetleg a nemzetiségi kérdéshez beírhattam volna az "egyéb"-hez, de minek tettem volna? Ma a hunokat egy kihalt népcsoportnak tekintik, nem ismerik el, hogy az elõdeink voltak. Ha beírtam volna hogy hunnak tekintem magam, azzal azzal a statisztikus csupán bolondnak nézne.
Eleink mindazok, akik elõttünk éltek, de ebben a kontextusban én leginkább arra az õsnépre gondolok, a Biblia teremtésében szerepel, és ami még a bábeli zûrzavar elõtt létezett. Tehát ha te az õsmagyarakra gondoltál szavaimat olvasva, akkor tévedtél. Valószínûleg nem voltak õs-magyarok, nem voltak õs-cigányok, nem voltak õs-zsidók, stb. Ebben azthiszem egyetérthetünk.
"Esetleg a nemzetiségi kérdéshez beírhattam volna az "egyéb"-hez, de minek tettem volna?"
Sokan megtették. Van ismeretem arról, hogy egy baráti társaság összebeszélve ezt tette, még-sincsen az összesítésbe a több-száz magát HUN-nemzetiségnek vallók közül egyetlen darab ilyen sem feltüntetve. Vajon miért? Nyomják Krahácsot?
Persze hogy nincs, mivel aki a hunok leszármazottainak tekinti a magyarokat, azok szerint nem kisebbség hanem a többség a hun származék. Õseinket felhozád Kárpát szent bércére, Általad nyert szép hazát Bendegúznak vére…
A hivatalos tudomány erre a kérdésre nem ad választ. A mitológiakutatók szerint azonban vannak biztos kiszögelési pontok. A Septuaginta, a Popol Vuh, a Védák és más jól ismert, de a hivatalos tudomány által csak holmi mesekönyvnek titulált õsi iratok tanulmányozásából kiderül mit hittek, mit tudtak és az is, hogy mit szándékoztak óvó üzenetképpen az utókorra hagyni. Kiderül, hogy nem hittek a lélekvándorlásban, hanem pontosan tudták mi a lélek, hogyan mûködik, stb.
Te személyesen olvastad a cím szerint általad felsorolt könyveket? (Én igen.) Hallottál (nemrég) a "nem" szó "nem"iségre, "nem"zetre vonatkozó összevetésérõl. Én is végignéztem azt a mûsort... :) De nem kell mindenben egyetértenem az elõadóval. Jó lenne, ha SAJÁT gondolatok is felmerülnének itt, nem csak mások máshogy értelmezett megközelítései. Senki nem születik egyformának és egyik nemzetet sem szabad összekeverni a másikkal. Ha igazán a negatív értelemben vett nacionalizmusra akarunk példát, akkor az a zsidó nép. Ha valóban fajelmélet-hívõket keresünk, ugyancsak õket találjuk. Izráelnek mondják jó rég óta, még a Bibliában is azt a területet, melyet megszereztek valahogy, valami módon birtokba vették, mégis csak néhány évtizede létezõ név a térképen. Hazudnak? Hát igen. De ez ma nem tûnik föl senkinek. Régebben merték volna így mondani... (A Biblia is néhány évente módosításra kerül) A magyarság kettéválasztása történne akkor, ha választani kellene a magyar és a hun között. Ám választani nem lehet, nem szabad és értelmetlen is volna, mert mindkettõ ugyanazt jelenti. S bármily meglepõ, senki nem mondhatja magát egyidejûleg két nemzetiségûnek (legfeljebb kevertnek) a zsidón kívül. Mert mi is nálunk a helyzet? Nincs országunkban zsidó kisebbség, s ezért az itt lévõ zsidók magyar nemzetiségûnek vallják magukat. Ha azonban érdekük úgy hozza, rögtön zsidóvá válnak, s e zsidóvá váláshoz semmi köze a vallásnak. Ez kifejezetten etnikai megközelítés, mert hogy is kaphatna egy magyar-magyar holo-jóvátételt? Csak akkor, ha igazolni tudja származását, de ott is az anyai ágat, s azt el is fogadják a szigorú vizsgálók. A zsidó vallást felvevõ nem lesz automatikusan zsidó, s ha valaki izraeli állampolgár, nem jelenti azt, hogy zsidó. Nem is temethetõ zsidó temetõbe. Viszont ha pl. egy kínai, egy néger, vagy egy zsidó felveszi a magyar állampolgárságot, azon nyomban magyarrá válik. Legalábbis úgy kommunikálják felénk. Van ennek bármi alapja? Fog az az ember magyarul, magyar szívvel gondolkodni, érezni? Ezzel szemben a magyar nem lehet hun, nem lehet avar, nem lehet legelsõ európai õsnép, csak valami görbelábú tatárági finnugor... De Atilla a hun, ki Szikambriát újjáépítette (Õsbudává), mégis a magyarok királya volt. Hmmm. Elképesztõ! Mikor is jöttek be ide a magyarok? A liberális eszmék szerinti megközelítés eleve hibás. Neked is van jogod jachtot venni, azon utazgatni, esetleg nincs mibõl. Nem születhet mindenki milliomosnak, s nem lophat mindenki, mert lehet becsületes a marha magyarja. Lehet, hogy jól megy a matek, de a humán tárgyakkal hadilábon állsz. Megeshet, hogy nem vagy mondjuk buzi...(az is egyféle betegség, csak a példa kedvéért) Különbözõségek, eltérések, másságok ezek is, mások mint a kisebbségek égbekiáltott, egekbe emelt jogai. (beilleszkedésrõl szó nem esik, a többségnek kell alkalmazkodnia) Egységes õsnéprõl teszel említést. Ha Noé volt az õs a vég kezdete után, akkor fiai testvérekként egyetlen nemzethez tartoztak, s ez a mai napig így lehetne. De már a Biblia nációkra osztja leszármazottjaikat, mert e fivérek annyira különbözõ karakterek voltak. Szemitákról beszélnek, de mi köze Sémnek a zsidókhoz? Talán a habitusuk, életvitelük, értékrendjük volt hasonló? Mindegy is, mert nekünk inkább Kámmal, s rajta keresztül Nimróddal kellene foglalkoznunk. Azt mondják, néhányan találkoztak már az istennel(Jehovával. Például Ciporra). De Nimród a Teremtõ Istennel találkozott, akivel rajta kívül senki más. Van hát okunk a büszkeségre, arra, hogy magyarok vagyunk. Mások éppúgy büszkék saját nemzetükre, s ezt nem vitatja senki, nem vetik a szemükre gaztettként. Ha egy magyar büszke származására, az miért szúrja a szemét másoknak? Az miért magyarkodás, miért idegengyûlölet?
Csupán csak azért, mert valaki szerencséjére magyarnak született miért lehet büszke? Ez olyan mint a nemesi cím, mely ágról-ágra száll. Még egy király is lehet tökkelütött, attól függetlenül, hogy õsapja leigázta fél Európát.
Ez strepsils asztala. Lsd Az evulúció topic Vele mélyenszántó vitát folytathatsz.
Átolvastam még egyszer. Tudod nem azzal van a baj, amit írsz, hanem azzal hogy leírod, és ahogyan leírod. Megosztó, lázító, uszító szöveg. Így nincs értelme róla beszélgetni.
Nézd meg az amerikai embert. Milyen büszke arra, hogy újvilági... Nem számít, hogy pl. neve alapján olasz, vagy francia, nem jelent semmit, hogy genetikai jegyei szerint mondjuk ír, de az sem, ha nem tud írni. Akkor is büszkén vallja magát amerikainak. Az egy közösség. Mint a család, csak ez nagyobb. De a családját mindenáron meg akarja védelmezni az ember, s éppígy a nemzetét is. Feltéve, hogy meghagyják, nem pedig tiltják nemzeti identitását, ahogy nálunk. De hozhatnánk példát a többi néprõl is, akik büszkék származásukra és nem élnek vissza azzal, hogy mindenhol "üldözött" náció, kik világszerte állandó rettegésben kénytelenek tengetni sanyarú napjaik. Persze hogyan is lehetne elviselni olyan etnikumot, amelynek nincs, vagy csak mondvacsinált a hazája, egyenesen hazátlan, s ennélfogva vándornép? Milyen érdekes, hogy azokon a területeken, ahonnan a magyarság a hivatalos történelem szerint idejött -de beszélhetnénk akár a berberek népcsoportjairól is-, nem nevezte soha senki õket hazátlan népeknek. Valahonnan valahová tartottak. Volt elõéletük és volt jövõképük. Nem mondható el ugyanez arról a feltehetõen tíz szétszéledt törzsrõl, melyeknek egyik megkerült ága a cigányság.
Az utolsó mondatod mondjuk érdekes, mert a tudósok szerint, ellentétben a közhiedelemmel, a származási helyük nem India, hanem Izrael. Sõt az "õsvallásuk" is zsidó. Abban azonban nem teljesen értek egyet, hogy valaki csak azért, mert ide, vagy oda született okot adhat a büszkeségre. A büszkeségre való indok a tetteinkben található. Az amcsi büszkeség pedig totálisan mesterséges, hiszen egy ekkora állam közösségét, amely egyenlõ a szivárvány színével, összetartani csak úgy lehetséges. Ott napi szinten lógnak az USA zászlók.
Te rohadtul hátulról jössz. Olyan turbósan. Te spontán azért vagy büszke, mert az Úr "lehetõséget" adott arra, hogy magyarnak születhess?? Már bocsáss meg, de, ha rájönnél, hogy tökre nem vagy "magyar" mit tennél? Akkor a büszkeséged storno? Kádár lehet büszke magyarságára. Hiszen anyai ágon õ is az volt. Nem a tettei indokolnák az esetleges büszkeségét?