Kinaiul beszélnek - még pontosabban nem a szárazföldön használatos mandarin, hanem kantoni nyelvjárásban. (Ez azt jelenti, hogy egy pekinginek fogalma sincsen miről beszélnek.) A lakosság 99 százaléka egyébként kínai.
De mivel egészen 1996-ig angol gyarmat volt száz éven át, ezért jó angol nyelvű iskolák vannak, a fiatalok jól tudnak angolul. Rengeteg a multinacionális cég, kereskedőváros volt mindig is, nagyon erős a pénzügyi szektor, melyhez szintén kell az angol. Utoljára szerkesztette: Cat, 2015.12.16. 10:22:41
Hongkongban angolul beszélnek? Fellépek a PSNre (playstation network) kiválasztom hogy hongkong, aztán ... csak angolul van, elvileg miattuk és Szingapur miatt van/lesz angol felirat a moe chroniclesen (már van durván lolis : ) és a dead or alive xtreme 3 (2016 február : ) ázsiai verzióin a kínai nyelv mellett persze, ezért érdekel, menyire létezik ez az "asian english" dolog?
(eddig azt hittem hogy csak az importőrök miatt az amerikai prűdcenzúra megkerülése miatt adják ki angol felirattal a játékokat ott, de most láttam a namco bandai asia hongkongi rendezvényét, és az is inkább angolul volt pl japán szöveg alatta "it means: more fun for everyone" https://www.youtube.com/watch?v=_dqEakZJnus ) Utoljára szerkesztette: zola2000, 2015.12.15. 20:54:47
Szia! Köszönöm szépen! Bocsi a késői válaszért! Igen egy tunikás dologról volt szó, mely azóta sem készült el. Sajnos nem tudom mit jelenthet amit oda írtak és így nem tudom folytatni. :((
Sziasztok! Segítséget szeretnék kérni! Van egy oldalon pár kínai írás amit nem értek. Ennek a fordításában szeretnék segítséget kérni. Elõre is köszönöm. http://s2.images.www.tvn.hu/2010/10/20/16/11/www.tvn.hu_1cfdf692b61ae839cbe4a2afd3d991e7.jpg
Ha valaki szeretne tanulni thai nyelven, az most könnyedén megteheti és olcsón, Thaiföld legjelentõsebb nyelviskolájában, a Walen School-ban. Az oktatás online, a számitógép elõtt történik, thai anyanyelvû tanárokkal. Az ára 1000 Ft/óra. Ha viszont Thaiföldön szeretnéd megtanulni ezt a nyelvet, akkor 1 éves vizumot biztosit számodra az iskola. Online vagy thaiföldi beiratkozás után egy programhoz kapsz hozzáférést amivel pénz kereseti lehetõséghez juthatsz ha másokat invitálsz nyelvtanulásra. Több információért érdeklõdj tõlem: [email protected]
Katonailag is gyors ütemben fejlõdik, amihez milliós hadsereg társul, ráadásul ha kitörne egy háború, újabb milliókat soroznának be. Egy ilyen létszámfölénnyel nem lehetne mit kezdeni... Szóval lassan minden tekintetben lehagyják az USA-t, én még abban is fogadnék, hogy az elsõ ember a Marson kínai lesz:)
Valaki tudna nekem segiteni forditasban? 潔西芙 "jiéxífu" gyanitom hogy valami nev de nemtok rajonni mi akar lenni...
tehat szerintem: -Oh! Bruno -Oh! jiéxífú :D
Ma a Spektrumon este két órás film lesz, a címe: A kínai vadnyugat. A 800 millió paraszt és koldus országa, ahol a helyi klánok fõnökei magasról szarnak Pekingre. 50 éven belül Kína a világ egyik legszennyezettebb, legelsivatagosodottabb, legtúlnépesedett országa lesz, ahol igazán szar lesz élni.:(
Kína a világ negyedik legnagyobb gazdasága
Kína - ha csak kis különbséggel is, de - megelõzte Nagy-Britanniát, és a világ negyedik legnagyobb gazdaságává vált - derül ki a Világbank legfrissebb számításaiból.
A Világbank hivatalosnak elismert adatai szerint Kína 2005-ben 2,263825 trillió dollár értékben termelt; ez az adat 94 millió dollárral, azaz 0,004 százalékkal magasabb, mint Nagy-Britanniáé. A Világbank így elkészített, és a hét végén a www.worldbank.org weboldalon nyilvánosságra hozott listájának elsõ három helyén nem változott a sorrend: Egyesült Államok, Japán, Németország.
Hát nem egy fejlett írásmód az biztos. :) Mindenestre szép :)
Persze ha úgy közelítjük meg, hogy õ kínaiul megtanul annak a reményében, hogy majd ott munkát kaphat, lehet igazad van, de szerintem azt akkro is megnéznék, h pl. tud-e angolul. Sajnos vagy nem sajnos, ma már szinte minden munkához követelmény a nyelvtudás. Lassán már a takarítónéninek is EU kompatibilisnek kell lennie(3 idegen nyelv stb):D
"ez meg egy oltári nagy baromság. Egy munkahely nem a nyelvekrõl szól, hanem a tapasztalatról. Cégek 98%-ban le se szarják, hogy tudsz-e kínaiul vagy sem."
Hát ebben óriásit tévedsz, tudnék egy két ellenpéldát mondani. Pl. ahol a szüleim dolgoznak épp, hogy csak a nyelv számít, és nem kis cégról van szó, hanem egy külföldi multicégrõl. Ahol nem azt nézik, h kinek mi a végzettsége, hanem hogy tud-e pl. németül, és felvezsik, hiába,hogy fikarcnyit se konyít a dolgokhoz...és akkor még emellé kap egy oltári nagy fizetést plusz bónuszok. Szal nem hiába mosndják, hogy nyelvet tanulni a legjobb dolog.
Kínában január 1-jétõl megszüntetnek egy 2600 éve létezõ adónemet a tavaly meghirdetett ötéves adóreformprogram keretében. Az egykulcsos mezõgazdasági adó, amelyet a családok nagysága és az általuk mûvelt földterület mérete alapján állapítanak meg, 1949-ben átlagosan 28 kiló gabona volt családonként, de 2000-ben már csak 13 kilogram. Egyes források szerint ez a költségvetés bevételeinek 2004-ben még 5 százalékát adta, de miután a tartományok többsége a központi irányelveknek megfelelõen már tavaly lemondott róla, a költségvetés gond nélkül pótolni tudja a kiesést.
A 800 millió kínai földmûves kimaradt a gazdaság elmúlt években végbement korszerûsödésébõl, és bár az átlagjövedelmük tavaly 6 százalékkal emelkedett, így is csak évi 400 dollárnyit tesz ki. Az adóreform egyik legfontosabb célja a falu és a város közti szakadék szûkítése. Ugyanakkor az adatok tanúsága szerint a mezõgazdaság is fellendülõben van: idén ismét rekordtermést várnak, a gabonatermés becslések szerint 484 millió tonna lesz, s a hektáronkénti átlag is csúcsot ért el 4,6 tonnával.
Lassan ellepik az Általánost a kistigris-topicok :)
Nem baj, csípem õket, de Japán marad a favorit :D
Élesen bírálják az EADS-t kínai repülõgép összeszerelési terve miatt
Az Airbus terve repülõgépek összeszerelésére Kínában sokak szemében felveti annak a veszélyét, hogy a repülõgépgyártásban is megtörténhet az, ami a textilgyártásban már megtörtént, azaz a gyilkosan olcsó konkurencia megjelenése. "Európa lehetõvé tette azt, amit az amerikai hatóságok megtiltottak a Boeingnek, egy jelentõs technológia transzfert elõfeltételezõ összeszerelõ üzem építését" - mutat rá Christian Harbulot gazdasági háború kutató a "Le Parisien" lapnak. "A Boeing csak egy karbantartó üzemet hozhatott létre."
A párizsi Ecole de Guerre Économique igazgatója gondatlanságot, a kellõ elõrelátás hiányát veti az EADS szemére. "Az EADS/Airbus jó üzletet csinál ugyan átmenetileg, de egyúttal megteremti annak a lehetõségét is, hogy Kína néhány éven belül azonos technológiai színvonalon állíthasson elõ repülõgépeket, és ne kelljen többé Airbust vásárolnia." Az, hogy a tõzsde megjutalmazta a tervért, csak azt bizonyítja, hogy "a befektetõk nem igazán törõdnek egy olyan vállalat, mint az Airbus jövõjével", hanem csak rövid távon gondolkodnak.
Harbulot lényeges különbségeket vél felismerni Európa és az USA által konkurencia kérdésekben tanúsított magatartásában. A szabad verseny állítólagos bajnoka, az USA például kvótát vet ki a kínai textil importra, miközben az EU a teljesen nyílt szabad verseny mellett áll ki. "Ez súlyos stratégiai hiba részünkrõl, mivel - ellentétben az Egyesült Államokkal és Kínával - a gazdaságnak nincsen politikai meghatározottsága."
A francia média is szkeptikus hangot ütött meg az Airbus terveivel kapcsolatban. "Csalóka gyõzelmet aratott az Airbus" - írja az "Est Républicain". "A vártnál súlyosabb hatása lesz az üzletnek az autóiparra, az informatikára és a távközlésre is..." A "Télégramme" pedig óvva int a textiliparban elkövetett hibák megismétlésétõl.
Az EADS hétfõn jelentette be összesen 150 darab A319, A320 és A321 típusú gép eladását Kínának. Ezzel egyidõben hozta nyilvánosságra, hogy 2006 közepéig megvizsgálja az említett géptípusok összeszereléséhez egy üzem építésének lehetõségét Kínában.
Másképp nézik a világot a keleti és nyugati emberek
A kínaiak és az amerikaiak a szó szoros értelmében különbözõképpen nézik a világot - mutatta ki egy új tanulmány, melynek során bebizonyosodott, hogy a két népcsoport tagjai hajlamosak szemüket határozottan különbözõ minták szerint mozgatni, amikor képeket nézegetnek.
"Ha az emberek a szó szoros értelmében máshogy szemlélik a tárgyakat, akkor az ember azt gondolhatná, teljesen természetes, ha másképpen magyarázzák a köröttük lévõ világot" - mondja Richard Nisbett pszichológus.
Az elmúlt évtized kutatásai meglepték Nisbett csapatát, mivel számos eredmény mutatta, hogy a nyugatiak és a kelet-ázsiaiak tökéletesen különbözõképpen gondolkodnak. A nyugati ember hajlamos analitikusnak lenni és sokkal több figyelmet szentel egy adott téma tárgyainak, kulcsfontosságú momentumainak. Például a Mona Lisa esetén kifejezetten a hölgyet veszik szemügyre, nem pedig a mögötte látható sziklákat és eget. A kelet-ázsiaiak ezzel ellentétben inkább a képet, mint egészet figyelik, és a kontextuális információkra támaszkodnak, amikor meghozzák döntéseiket és ítéleteiket a látottakról - állítja Nisbett.
Az új tanulmány célja az volt, hogy meghatározzák, a kelet-ázsiaiak és a nyugatiak gondolkodási folyamatának különbsége kihatással van-e arra, hogy ezen népcsoportok hogyan szemlélik fizikailag a világot. Ennek megoldására a kutatók lemérték 45 amerikai és kínai diák szemmozgásait, miközben az alanyok fotókat nézegettek. Ezeken a fotókon egyszerû tárgyak jelentek meg összetett hátterekben. Például az egyik fotón egy tigris látható egy erdei patak mellett. Egy másik kép azt mutatta, amint egy vadászrepülõ elhalad a hegyvidékes táj felett. Amikor a tesztalanyak a képeket tanulmányozták, már az elsõ másodpercekben jelentõs különbségek jelentkeztek az amerikai és kínai diákok között.
Az amerikaiak kifejezetten a kép központi objektumát figyelték meg szinte azonnal oda irányítva tekintetüket és több idõt is töltve el annak tanulmányozásával. A kínaiak viszont szaggatott pillantásokkal éltek. Azaz tekintetüket a háttér és az elõtér között, azaz a tárgy és a háttér között ugráltatták. Az eredmény azt sugallja, hogy a kelet-ázsiaiak szó szerint több idõt töltenek el azzal, hogy egy objektumot elhelyezzenek a kontextusban, mint az amerikaiak. A különbségek nemcsak arra utalnak, hogy az egyes egyének milyen módon hívják meg és adják elõ emlékeiket, hanem azt is, hogy fizikailag hogyan tekintenek egy képre.
Nisbett szerint a kulturális különbségekre az egyik magyarázat, legalábbis ezen a ponton, az elmélkedés. A kutató és csapata azt sugallja, hogy a különbségek a szociális gyakorlatokban gyökereznek és több ezer évre nyúlnak vissza. A nyugati embert arra tanították, hogy szenteljen figyelmet azon tárgyaknak, melyek számára fontosak, olyan céljai legyenek, melyeket követni tud. Viszont a kelet-ázsiaiak inkább a szociális mezõnek szentelnek nagyobb figyelmet.
Nisbett a variációk eredetét legalább 2500 évre vezeti vissza. Akkoriban az együttmûködõ , nagy arányú gazdálkodás volt a kelet-ázsiai gazdaság elsõdleges hajtóereje. A legtöbb munkás számára a gazdasági túlélés megkövetelte, hogy állandóan figyeljék a felelõsséggel rendelkezõ embereket, valamint saját társaikat is. Azaz a környezet igen fontosnak számított. Ezzel ellentétben az ókori görög társadalmat - a protipikus nyugati társadalom - az egyéni cselekedetek jellemezték, úgymint vadászat, halászat, és háztáji gazdálkodás. A különbség Nisbett szerint napjainkig fennmaradt. A kelet-ázsiai társadalmak sokkal hajlamosabbak a komplex szervezõdésre, mint a nyugatiak. A kontextus megértése ily módon sokkal értékesebb Kelet-Ázsiában, mint a nyugaton.
Alans Fiske antropológus szerint a kutatók adatai rendkívül érdekesek. Ugyanakkor azt megkérdõjelezi, hogy komplex szociális okok magyaráznák ezen különbségeket. Szerinte a társadalomkutatók eddig sem tudták sikeresen, abszolút általános jellemzõkkel magyarázni a különbséget az ázsiai és európai-amerikai társadalmak között. Abban azonban mindenki egyetért, hogy hatalmasak a különbségek, ám ezeket nehéz jellemezni. Mindazonáltal Fiske szerint a tanulmány megmutatja, hogy statisztikailag jelentõs és tudományos szempontból érdekes különbségek vannak abban, ahogyan a kínai és az amerikai emberek egy-egy tárgyat megfigyelnek.
Fiske úgy véli, hogy a kimutatott különbségek nem olyan nagy mértékûek, hogy a nyugati és kelet-ázsiai kultúrák emberei ugyanazon nyelvet beszélve nem értenék meg egymást. Azt viszont sugallja, hogy különbözõképpen emlékeznek eseményekre és észlelik a tárgyakat.
Asszem. Mivel én sem látom, (pedig szoktam :). Régebben volt olyan gond, h a cikkbõl nem lehetett a topikban visszalépni, külön be kellett lépni a fórumba és ott megkeresni a topikot..
Miért van az, hogy egy rakat témának nem lehet megnézni az elejét, elõzményeit a fórumban? Ennek az oldalnak az alján sem látok például visszalapozási lehetõséget. Legelsõ hozzászólás amit meg tudok nézni: #4 Vagy ezek törölve lettek?
Letiltották a McDonalds reklámját Kínában
A hirdetésben egy kínai férfi térden állva könyörög. A panaszáradat miatt sem a közszolgálati média, sem a többi televízió csatorna nem jelenteti meg többé az ominózus reklámot.
A McDonalds Corp. reklámja azonban csak egy azok közül a multinacionális cégek közül, amelyek megsértették promóciójukkal a kínaiak önérzetét. A gyorsétterem-lánc hirdetését Shanghaiban és egyelõre három másik nagyvárosban vonták be.
A felháborodást az váltotta ki, hogy a kínaiak szemében a reklámban térdeplõ középkorú férfi, aki árengedményért esdekel, embertelen és lealacsonyító. A Shanghai International Studies University szerint Kínában, ha valaki letérdel, az a megalázkodás jele és ez igen sértõ a legtöbb kínai emberre nézve.
A McDonalds válaszul faxon küldte el a helyi médiának közleményét, amelyben mélységes sajnálatát fejezi ki, amennyiben a reklámban található jelenet bárkiben is negatív asszociációkat és félreértést okozott. Hozzátették: a térdepléssel nem volt semmi hátsó szándékuk, mindössze egy vicces jelenetet akartak. Hivatalosan viszont egyelõre nem nyilatkozott senki a NewsDay kérdésére, hogy a többi kínai városban is betiltják-e a vitatott reklámokat.
Kína decemberben tiltott be egy Nike érdekeltségû hirdetést, amelyben az NBA kosaras LeBron James legyõz egy kung fu mestert. A reklámban feltûnik még két tradícionális kínai ruhát viselõ nõ és két sárkány is - mindegyik nem hivatalos kínai szimbólum. 2003 végén egy Toyota reklám borzolta a kedélyeket, amelyben szalutáló kínai egyenruhások szerepeltek - a helyiek szerint - degradáló szituációban.
A kínai nemzeti médiahatóság azt az állásfoglalást tette közzé, hogy a reklámok megsértették a kínai népet nemzeti érzésükben és nem tartották tiszteletben a kínai kultúrát. A McDonalds jelenleg több, mint 600 gyorséttermet mûködtet az országban, de a tervek szerint még idén 100 újabb egységet akarnak nyitni. A hosszú távú tervekben pedig 2008-ra ezer McDonalds önkiszolgáló fogadná a betérõ kínai vendégeket.
helló nép
nem mondtam h az angol helyett kellene. angol a vilagnyelv. 2. nyelvnek modntam.
és még mindign em mondtál példát, hogy hova kéne spanyol, kínai az angol nyelv helyett? diplomátakat hagyjuk ki, mert õk speciális réteg, õk már csak tiszteletbõl is megtanulják az ország nyelvét, amelyben dolgoznak.
Látom nem sikerül felfogni, hogy mirõl beszélek, de lírom mégegyszer! Elõbb fognak az emberek megtanulni egy olyan nyelvet, amit nemzetközileg szinte mindenki beszél, legalább egy kicsit, mint megvárni, amíg a büszke angol megtanul spanyolul. Ne röhögtess már. Az angol a legfõbb világnyelv, hülyeség lenne bevezetni mégegyet, mert akkor megint nem lesz viálgnyelv.
60 millió francia is hidd el, hogy sokat utazik, csak nekik messze van kelet, ezértn em nagyon jönnek ide. Mindneki azthiszi, hogy a németek utaznak a legtöbbet, csak azért mert nyaranként a második hivatalos nyelv itthon a német...
Rohadtul nem errõl votl szó az elõbb, hanem arról, hogy EU-ban melyik az elterjedtebb nyelv. Konkrét adatokat idéztem az elöbb, miszerint a franciát beszélik legtöbben idegen nyelvként az angol után.
Attól még, hogy spanyolok nagy ország, még nem jelenti azt, hogy nagy nyelv európában a spanyol. Spanyol ország gazdasági szereppe kutyaszar a nagyonkhoz képest, najó ez erõs volt, de messz nem olyan gazdaságilag fontos országok, mint a franciák, németek, angolok, olaszok. Lengyelek is baromi nagy ország, mégsem elterjedt nyelv a lengyel. Szóval ez hülyeség.
Az amcsi példára meg annyit, hogy itt most európáról beszéltünk, de ha már benne vagyunk, akkor annyit, hogy õk is elõbb fognak megtanulni angolul, ha valami komolyabbat is akarnak csinálni, mint mosodás, mint egy átlag amerikai spanyolul.
Én is utálom. A kínait is biztos, ha tanulnám (a négy hangsúlyt különösen), de kívülállóként nagyon szép, és különleges. /Szerintem soha a büdös életben nem tudnám megtanulni. :)/
bocs, itt nem programozasrol van szo, arra tokeletesen eleg az angol is.
spanyolt a vilag szamos pontjan beszelik, amerikaban a gyarmatok miatt (mexiko, amerikaban tobb lassan a mexika mint a feher ember), Nyugat europaban nem kis teruletet tesz ki a spanyol ajkuak orszaga. Nemetet meg a turizmus miatt beszelik sokan. Franciak csak az egy ketto gyarmatuk miatt elterjedt nyelv, amugy nem igazan, europaban nem a fo nyelv
A 80 millió német iszonyat sokat utazik, éppen ezért a fogadó országoknak nagyon fontos hogy értsék. Menj el mallorcára vagy ibizára, tele van az egész németekkel. Ugyanez a helyzet távolkeleten is, ahol van turizmus, ott értenek németül.
A spanyol max a világ második -harmadik leginkább elterjedt nyelve.. pl Dél- és Közép-Amerika.. lassan USA is. :) De tény, h EUn bellül az #56 érvényes, mind a 25 nyelv hivatalos, de tervben van az egy esetleg 2 nyelvû EU (hivatali rendszer). Az angol a legesélyesebb, viszont az is szempont, h nemár USÁval közös nyelv legyen. :) Tehát szóba jöhet még a francia esetleg német.
Franciát ráadásul megértik még csomó helyen Afrikában, Kanadában, Belgiumban, Luxemburgban, Svájcban és néhány volt francia gyarmaton is hivatalos nyelv.
Egyébként elvileg minden nyelv hivatalos, de az EU-ban legtöbben az angolt és a franciát beszélik idegen nyelvként... Angolt 31% Franciát 12% Németet 8%, spanyolt meg 4% csak.
Ja tolmácsnak felvesznek kínaiul tudót, de semmi másnak. Ne mondd már nekem, hogy nulla tapasztalattal felvesznek mondjuk egy programozót, csak azért mert tud kínaiul :D Ez egy hülyeség, mégis mindenki ezzel jön, mert olyan jól hangzik, hogy a Kínai nyelv a legfontosabb. Elõbb tanul meg egy kínai angolul, mint egy másik országbeli kínaiul
franciat nem fogok megtanulni, es kurvara nem hivatalos nyelv sehol, az eu ranglistan, az angol a nemet es a spanyol utan van, akarmennyire faj is elismerniuk a franciaknak
a cegekkel kapcsolatban meg nem egy peldat lattam, hogy vegzettseg nelkul alkamaznak igencsak jo pozicioban embereket, akiknek olyan nyelvtudasuk van, ami ket piacot tud osszekotni. Elobb vesznek fel egy ceghez ami kinabol akar betorni Euba, mint egy kozgazdaszt aki biztos jobb mint te, de kurvara nem beszeli a nyelvet
ez meg egy oltári nagy baromság. Egy munkahely nem a nyelvekrõl szól, hanem a tapasztalatról. Cégek 98%-ban le se szarják, hogy tudsz-e kínaiul vagy sem.
no emberek, ezt a nyelvet kell egyetem alatt tanulni. kinai kozeppel angol felsovel es meg egy nyugat europai kozeppel meg persze a magyarral nincs az a ceg ahova ne vennenek fel igen magas fizetessel
Mostantól az ínyencek nem kaphatják a kínai japán éttermekben meztelen hölgyhasakon szervírozva a szusit: a kínai kereskedelmi minisztérium rendeletben tiltotta be a vendéglõi felszolgálás e közkedvelt formáját.
Korábban már Jünnan tartományban betiltották a pucér nõi testen történõ felszolgálást: egy hónapja 2000 jüanra, azaz csaknem 50 ezer forintra bírságolták azt az étteremtulajdonost, aki meztelen szusit kínált a vendégeknek A jünnani étterem a helyi egyetem diáklányait alkalmazták "tálcaként", kiknek (csaknem) meztelen, virágkompozíciókba öltöztetett testérõl lakmározhattak az urak.
A jünnani hivatalnokok szerint az élõ "szusi-tálak" alkalmazása ellentmond a nõk jogait védõ törvénynek, a meztelen nõi testrõl való csemegézés pedig egyébként is ellentétes a kínai társadalom erkölcsiségével, megalázó az érintett hölgyek számára, ráadásul higiéniai szempontból is veszélyes.
A megbírságolt étterem tulajdonosa vitatta a hatóságok döntését, mondván, hogy a meztelen szusitál ötlete az õsi japán hagyományokban gyökerezik.
A kínai kereskedelmi minisztérium döntése értelmében mostantól azonban nemcsak a vendéglõi meztelenkedés lesz tilos az egész országban, hanem a fedetlen nõi testtel való bárminemû reklámozás is.
kínait sztem nem fogsz találni, mert a kormány szûri, legalábbis olyat nem aminek a szervere kínában van...
A WTO mérsékletre int a kínai textildömping elleni intézkedésekben
Az Európai Bizottság kedden vagy szerdán hoz hivatalos döntést arról, hogy indít-e vizsgálatot a kínai textiláruk feltételezett dömpingje ügyében, jelentette be sajtótájékoztatóján hétfõn a bizottsági szóvivõ.
Azt mondta, gyorsított vizsgálat is lehetséges, ha akár egyetlen uniós tagállam is a hivatalos importcsökkentés korábbi bevezetését szeretné. A vizsgálat, a normális eljárás szerint, 150 nap alatt vezethet el akár a hivatalos mennyiségi korlátozások visszaállításához. Egy tagország külön kérésére azonban rendkívüli eljárást alkalmazhatnak, amely a folyamat elsõ részét jelentõsen lerövidítené: így a vizsgálati szakasz és a Kínával folytatott nemhivatalos megbeszélések nem tarthatnak tovább 60 napnál. Néhány tagország úgy véli, hogy a vizsgálat hivatalos ideje túl hosszú lenne, és ez túlságosan nagy kárt okozna az európai textiliparnak.
Az európai ágazati szövetség, az Eurotex és a tagországok közül elsõsorban a hagyományos divatnagyhatalmak, Olaszország és Franciaország sürgetik az Európai Bizottság beavatkozását. A francia textilipar azt valószínûsíti, hogy a kínai árudömping miatt az idén újabb 7 ezer állás szûnhet meg az ágazatban. A francia textilipar - a nagyságra harmadik Európában - az elmúlt években évi tíz százalékos munkahelycsökkenést volt kénytelen elszenvedni.
A Kereskedelmi Világszervezet (WTO) vezérigazgatója hétfõn mérsékletet kért a kínai textilexport dömping nyomán tervezett uniós és amerikai lépésekben. Szupacsaj Panicspakdi szerint az érintett országoknak legalább egy évet kellene várniuk arra, hogy világosan kiderüljön: ténylegesen hogyan alakul a kínai textilexport a január 1-én megszûnt kvótaszabályozás után. Szupacsaj, aki a Wall Street Journal hétfõi számában nyilatkozott, úgy vélte, hogy ennek megítélésére néhány hónap nem elég, mint mondta: "ennél belátóbbnak kell lennünk a számok vizsgálatánál".
Egyes kínai textiláruk feltételezett uniós dömpingje kapcsán a hétvégén elmélyült a vita az EU és Kína között: Peter Mandelson uniós kereskedelmi biztos bejelentette, hogy április 25-én vizsgálatot és nem hivatalos megbeszéléseket kezd Kínával. A vizsgálat összesen kilenc termékkategóriát érint, miután az elsõ negyedévi importadatok azt mutatják, hogy ezekben a termékcsoportokban 51-534 százalékos volt az importnövekedés a tavalyi elsõ negyedhez képest az unió piacán. Ez gyakorlatilag olyan eljárás megindulását jelenti, amelyben - utolsó lépésként - akár a kvóták útján való korlátozást is felújíthatják bizonyos kínai textilipari termékekre. Az ezzel kapcsolatban elfogadott EU irányelvek szerint a 10-100 százalék között textilimport növekedés - a 2004-es szinthez képest - vizsgálatot vonhat maga után. Mandelson az elsõ negyedéves kínai textilkereskedelmi adatok láttán közölte, hogy a mutatók egyes termékcsoportoknál tényleg drámaiak, így eljött az idõ a cselekvésre. Ugyanakkor hangsúlyozta: az esetleges kényszerû korlátozások elkerülhetõk, ha Kína maga korlátozza exportját.
A kínai kereskedelmi minisztérium korábban már tiltakozott az EU és az Egyesült Államok, textilpiacaikat a feltételezett kínai dömping ellen védõ, tervezett intézkedései ellen. Peking szerint az ilyen lépések sértik a világkereskedelmet. A tiltakozás szerint a január 1-tõl megszûntetett kvótarendszer újbóli bevezetése sértené a szabad kereskedelem alapelveit, és alapjaiban rázná meg a többoldalú kereskedelmi rendszert. Az amerikai textilipar azt kérte a kormányzattól, hogy 14 ruházati kategóriában állítsa vissza az idén január 1-tõl eltörölt korábbi importkvótákat. Washingtoni adatok szerint a kínai textiláruk amerikai importja 33,6 százalékkal nõtt januárban tavaly januárhoz képest, 1,05 milliárd dollárra. Az amerikai kereskedelmi kormányzat azt fontolgatja, hogy a növekedési határt 7,5 százalékban korlátozza.
A kínai kereskedelmi minisztérium szóvivõje a tervezett uniós intézkedések ellen is tiltakozott már korábban, mondván, hogy az ezzel kapcsolatban kiadott uniós irányelvek "rendkívül negatív hatással lesznek nem csupán a Kína és Európa közti, de a globális kereskedelemre is."