Érdekes dolgokat találni a Youtube-on. Például itt egy videó, amely részletesen kifejti, hogy (szerintük) hogy is verték teljesen szét a NASA-t, és végül hogy végezte teljesen ki (szerintük) a NASA Hold-Mars programját az Obama kormányzat. Bár lehet inkább az NWO topicba lenne való... :)
Youtube videó (azért így, mert amúgy is HD-ban érdemes megnézni, de azt meg nem lehet beszúrni. :S)
Nézd a másik oldalát, további cirka 25-30 milliárd lett volna csak az elsõ lépcsõ (Holdra visszatérés) kifejlesztése, és lett volna egy drágán felhasználható és részben (Ares I.) csak célirányosan használható hordozórakétájuk.
A nagy baj szerintem az, hogy ezt a lépést nem 2-3 évvel elõbb tették meg, amikor már látszottak a baljós jelek (durva túlköltekezések, stb.).
Hosszú távon mindenképpen jobb megoldás kereskedelmi alapokra fektetni a hordozórakéta és ûrhajó üzemeltetését.
folyt. Floridában az USAF területén van a SpaceX indítóállása is amin az utolsó simítások folynak a Falcon-9 elsõ indítására ami nagyjából áprilisra tippelhetõ.
Floridából jelenleg sem csak a NASA indít... A szondákat 2006-óta az United Launch Alliance konzorcium indítja Delta-2, Atlas-5, és Delta-4 hordozórakétákkal, az USAF területérõl, kvázi NASA kéz érintése nélkül.
Az STS üzemeltetését 1995-tõl fokozatosan vette át az United Space Alliance konzorcium, itt azonban jelentõs a NASA felügyelet, továbbá mivel NASA területrõl indul, így a két indítóállást is a NASA üzemelteti. Ez a felügyelet rengeteg drága irodista pozíciót jelent, ez a sírás fõ oka.
Gyakorlatilag ugyanazt akarják meglépni az emberes résszel, mint amit az ûrszondással már 2006-ban megléptek. A NASA-nál max.a nagyméretû hordozórakéta (Jupiter, SDLV) indítása marad, ha lesz ilyen.
Nem értem. A NASA ezentúl nem a fentartásért fog fizetni, hanem egy szolgáltatásért, amit más tart fent. Egy külsõs cég mitõl tenné olcsóbban, ha még ettõl hasznot is remél? Ha a NASA fizet, akkor hol a spórolást.
Én nem értek a közgazdaságtanhoz, de józan paraszti észzel nem érem ezt.
És ki fogja elvállani? Mert, ha a NASA számára is húzos a dolog, akkor ki fogja fentartani azt piacgazdasági alapot, amiért most a NASA fizet? Mert akkor õ sem fogja sokkal olcsóbban csinálni. Ha veszteséges, akkor meg senki...
Simán kiszervezik azt a tevékenységet. Onnantól a NASA-nak nem kell egy petákot sem fizetni a nevezett létesítmények fenntartásáért, hanem megrendeli az adott szolgáltatást ha szüksége van rá. Ergo ha nincs repülés nem áll ott és romlik az eszköz tök feleslegesen.
Egyszerû költségcsökkentés. Ha más is meg tudja cisnálni uyanolyan jól mint mi akkor minek tartsuk fel hozzá az infrastruktúrát feleslegesen?
Jelenleg az USA-n belül a Lockheed (Atlas), Boeing (Delta), Orbital Sciences (Pegasus, Taurus) és a SpaceX (Falcon) gyárt hordozó rakétákat. Tehát azért kicsit árnyaltabb a kép.
A nagyobb szitu viszont az, hogy ha jól értelmezem, a NASA kezei közül kikerül az ûrhajó és hordozórakéta üzemeltetés. Jelenleg ugyanis több ûrközpont is ezek miatt létezik, az ûrsikló tartályait máshol szerelték össze, máshol festették, az ûrsikló máshol szállt le, máshol ellenõrizték, az SRB-ket máshol gyártották, és az egészet végül Floridában szerelték össze. Ez a NASA részérõl jelentõs fix költség, most ez megszûnne. Nem a NASA fogja megmondani, hogy milyen hordozórakétát akar, milyen ûrhajót akar, hanem megveszi a civil cégektõl azt, amelyik a céljainak megfelel. Nyilván bizonyos igénylistája lesz, hogy erre és erre akarja használni, de a mûködtetés alapjaiban változik meg.
Az egy dolog, hogy fejlõdhetnek, de ha jól értem jelenleg egy cégcsoport képes elõállítani olyan cuccot az USA-ban, ami képes képes komoly tömeget vagy ûrsiklót felvinni. Olyan, mintha a magyar repipar verenyezne a Lockheeddal az 5. generációs gép eladásában. A többi nagy cég meg nem jenki, aki képes ilyet csinálni.
Egyébként hétfõ óta nagy a kavarás a NASA költségvetése és a Constellation program jövõje körül. Annyi biztos, hogy hétfõn kijött egy tervezet a költségvetésrõl, és ebben nem szerepel a Constellation programra szánt pénz. Az eredmény az lett, hogy pár média nekiállt ízekre szedni az Obama-kabinetet, amiért "leállítják az emberes ûrrepülést". Azóta kicsit oszlott a köd csak, egyes források szerint a NASA valójában direkt kijátszotta az egész helyzetet, mivel valójában az elkövetkezõ 5 évben 5,9 milliárd dollárral bõvül a költségvetése, ám a Constellation programnak valószínûleg tényleg befellegzett (tehát 2020-ra nem jut vissza ember a Holdra), ellenben nagyobb szerepet szánnak a civil cégeknek, és kereskedelmi alapra akarják fektetni a NASA hordozó és ûrhajó rendszereit.
Ez kvázi azt takarná, hogy a NASA attól vesz ûrhajót és hordozórakétát, aki a legjobb áron kínálja, és szemben az eddigi illetve jelenlegi helyzettel, nem a NASA fogja ezeket üzemeltetni.
Ha valóban így van, az nagy elõrelépés lehet, hiszen innentõl kezdve nekiállhatnak dinamikusan fejlõdni a kis cégek is, mint a SpaceX például...
A én szememben a mûszaki csoda a két cucc. Ez olyan, mintha egy F-15E 200 évig repülne.
Elõször is, mosd ki a szádat, attól, hogy vulgárisan fejted ki a mondanivalódat, csak magadról, és nem az Apple-ról állítasz ki bizonyítványt, és sérti a jóérzésû ember szemét ez a sok teljesen felesleges káromkodás.
Másodszor, ha ennyire Apple hideglelésed van, akkor ismerned kellene az Quicktime Alternative Liteot, és nem hosszasan anyázni, lévén a QT Alternative és Alternative Lite tökéletesen lejátssza az összes QT file-t, és QT Lite esetén egybõl nem is lejátszik, hanem letölti a file-t...
Win7 64bit + Firefox 3.6 + QT Lite 3.1.0 eredménye (1024x felbontásra visszabutítottam, ezért olyan, amilyen):
Még mûködik ameddig mûködik, figyelembe véve mindet, így is messze túlteljesített minden elvárást...
na meg persze csak kviktálymot felismerve hajlandó egyáltalán streamelni is a nyomorék oldaluk, bármi más lejátszóra magasról még ha az le is tudná játszani.
a názának ez az idióta eplö függése rohadt idegesítõ. Minden ájtúnsz vagy mov-os fosban van fent.
Gondoltam belinkelem mindet, de feladtam. Én ezeket ismerem: NASA ESO Mondjuk a NASA-nál lehet, h van még pár show, ami elérhetõ HD-ban, mert pl. a NASA 360-nél nem írja, de van HD-ban is.
Sajnos konkrét ilyen oldalt nem tudok, de a Youtube-on vannak fent HD-ban is ilyesmi videók, azokat pedig Firefox + Downloadhelper addon segítségével le lehet tölteni.
Skacok tudtok olyan helyeket ahol HD vagy ahhoz közeli felbontásban lehet letölteni ûrkutatással kapcsolatos videókat? Hubble szervíz, ISS ûrséta, STS indítás, stb.
Mert a mi tejútrendszerünk síkjában a spirálkarok porfelhõi kitakarják azokat a szögtartományokat.
Az AVATAR India válasza lenne a NASA Venture Star, a Rotary Rocket ROTON és az ESA Hopper SSTO programjára, amelyek olcsó ûrbejutatási képességet ígértek az 1990-es évek végén, 2000-es évek elején. Az eredeti elképzelés még SSTO lett volna, majd ebbõl csináltak egy TSTO rendszert, és aféle technológiai próbapadként képzelték el.
Azonban mindhárom nagy "konkurenst" gyakorlatilag felfüggesztették, illetve a Rotary Rocket csõdbe ment. India alacsony támogatás mellett életben tart5ja az AVATART, de valószínûleg igazán komoly program legfeljebb egy évtized múlva lesz belõle, jelenleg a pénzeket inkább az emberes ûrrepülésre csoportosították át.
"A teherbírás szempontjából jogos, hogy vannak alternatívák, de személyzet szempontjából jelenleg egyedül a 2 Szojuz felküldése megoldás."
Az ISS személyzetcseréjét már most is Szojuzok biztosítják. A Shuttle összes kapacitása építésre és teherszállításra kell.
"Hmm... Ez esetben szép, hogy eközben az Atlas esetében meg éppen az orosz hajtómû "problémájára" próbálnak megoldást keresni, merthát szúrja a szemüket az, hogy mégiscsak orosz hajtómûvel repked egy amerikai rakéta. :)"
Hõzöngés ide vagy oda az Atlasok mennek. Az Atlas-V ugyanis nem állami tulajdon. A Lockheed a gyártó, az ULA az üzemeltetõ. Az üzlet az üzlet "non proliferation act" ide vagy grúziai háború oda.
A CRS megbízott Orbital Taurus-II-nek az elsõ fokozata meg komplett ukrán gyártmány.
A félláng meg a kihasználatlan ISS leginkább STS marketingszöveg, maximum féligazság.
A teherbírás szempontjából jogos, hogy vannak alternatívák, de személyzet szempontjából jelenleg egyedül a 2 Szojuz felküldése megoldás.
Ezt a SpaceX mérnökei is tudják ezért vették meg a Merlinnél majdnem tízszer erõsebb RD-180 licenszét, viszont ebbõl csak az alap Falcon-9 sikere után 5-6 évvel lehet valami.
Hmm... Ez esetben szép, hogy eközben az Atlas esetében meg éppen az orosz hajtómû "problémájára" próbálnak megoldást keresni, merthát szúrja a szemüket az, hogy mégiscsak orosz hajtómûvel repked egy amerikai rakéta. :)
A Falcon-9 kb. 10 tonnát tudhat LEO-ra. Az Atlas-V és a Delta-IV alapváltozatai is ennyit tudnak. Ezeknek konkurencia illetve kiválthatja az 5t LEO kapacitású Delta-II családot.
Viszont nem tudja kiváltani az 551/552 konfigurációjú Atlas-V 20,5t LEO kapacitását és a Delta-IV Heavy 26,8t LEO kapacitását.
Az Orion tömege egy Hold vagy NEo repüléshez kb 22t, az ISS-hez 19-20t.
A Falcon-9 Heavy elméletileg tudhat 25-29 tonnát LEO-ra, de a 27db induló hajtómû problémás. Ezt a SpaceX mérnökei is tudják ezért vették meg a Merlinnél majdnem tízszer erõsebb RD-180 licenszét, viszont ebbõl csak az alap Falcon-9 sikere után 5-6 évvel lehet valami.
Fut a SpaceX-nél egy hidrogén-oxigén meghajtású második fokozat programja is Raptor néven, ez azonban szintén legalább egy 5-6 éves kifutású dolog lehet, de csak akkor ha a CRS program megalapozza.
A félláng meg a kihasználatlan ISS leginkább STS marketingszöveg, maximum féligazság.
A teljesen kiépített ISS amerikai részéhez évente átlagosan 10 tonna ellátmányt kellene ûrrepülõvel feljuttatni. Ez két MPLM küldetést jelent elsõsorban a térfogat miatt. A visszahozandó tömeg ugyanennyi, viszont ebbõl csak olyan 1-1,5t a hasznos, a többi hulladék.
A tervezett 20 db CRS repülés 2011-2015 idõtartamra átlagolva érdekes mód pont ezt tudja.
Ezek hiányában is számosak a lehetõségek. ATV, HTV, Progressz 2012 végére vásárolható. Ekkor vagy a minták egy részének levitelérõl le kell mondani, vagy az ATV-t kell felszerelni ideiglenes plusz mûszerrekeszekkel (a tervezéskor gondoltak erre).
Minden hiányában az amerikai részegység alapellátását és ötfõs személyzet munkáját a tervezett Progresszekkel, az évi egy ATV-vel és az évi egy HTV-vel biztosítani lehet.
Persze, ezekkel nem lehet akkora terheket, de azt hiszem jelenleg nem is nagyon kellenek akkora hordozórakéták(Hold és Mars program a habokban, ûrállomás már van, csak embereket kell fuvarozni, de azt muszáj, hiszen lassan mindenkinek lesz ûrhajója, csak a USA-nak nem).
Viszont a bázisukon el lehet indulni a nagyobb teherbírású eszközök fejlesztése felé, amik hasonló moduláris felépítésûek és éppen ezért a lehetõ legolcsóbb megoldások. Persze jobban örülnék a Venturestarnak, de jelenleg a StarTrek nagyobb realitással bír, mint az a szerencsétlen ûrrepülõ.
Aztán lassan talán eljõ majd a ScramJet korszak...
A Falcon a Titan és az Atlas számára lehet versenytárs (tehát az EELV-knek), illetve az ARES I. opciója lehet. De abból nem fogsz tudni építeni egy 100 tonnás teherbírású hordozórakétát, pláne nem 200 tonnásat. Már a Falcon 9 S9 is ugye 27 rakétahajtómûvel rendelkezik, ennél tovább nem nagyon lehet elmenni, legalábbis szerintem.
A SpaceX számára még odébb van, hogy olyan hajtómûvet készítsen, ami egy ilyen nagy hordozórakétának szükséges.
Viszont az csúnya blamázs lenne a "nagyoknak" (Lockheed, Boeing, Thiokol, stb.), ha az Orion egy Falcon 9-es orrán indulna az ûrbe. :)
Illetve ott van még a Falcon, ami az Angara-hoz hasonlóan, több - közel hasonló - fokozat összelegózásával, többféle feladatra is alkalmas.Ez az igazi olcsó eszköz, hiszen nem kell kétfelé fejleszteni, a fokozatok szinte csereszabatosak, és egy részük újra felhasználható. Aztán, ha beválnak, nagyobb fokozatokkal nagyobb teherhordó képességû eszközök is készülhetnek. Mint a legóban:)
Az elsõ feléhez: a közeljövõben látványos dolgokra nem lehet számítani az emberes ûrrepüléseknél jelenleg, hacsak a Kínai ûrállomás meg nem valósul esetleg hamarosan.
Az USA esetében a kérdés az, hogy 2010-ben leállnak-e az ûrsiklók, avagy sem. Ha leállnak, akár hét évig is legfeljebb orosz ûrhajóval juthat világûrbe amerikai ûrhajós. Hiába 2015-öt emlegetnek, a GAO reportban elég kegyetlenül megmondták a frankót, miszerint az eddigi csúszások és túlköltekezések alapján kizárt, hogy 2015-re az adott költség és határidõket tartani tudják. Ha pedig leáll az ûrsikló, akkor az ISS is féllángon élhet amíg él. Szegény ûrállomás, végre van egy minden szempontból ideális eszköz, ahol a Mir utáni ûrbéli lépéseket meg lehetne tenni, ráköltöttek 100+ milliárd dollárt, majd gyakorlatilag kihasználatlanul kering tovább...
Ja, pardon, egy látványos dolog még lehet, talán 2012-2014 körül elindulhat az elsõ Indiai ûrhajó, a Mercury/Gemini vonalra hasonlító eszköz.
Az Exploration Class-ra nincs konkrét terv, az ARES V. / Jupiter elképzeléshez hasonló lehet. Az "olcsó" megint csak nem szám, hanem kifejezés, ami takarhat akármit, ahogy az ARES I. is "olcsó" megoldásnak indult... A legkínosabb az, hogy tegyük fel lesz egy ekkora hordozórakéta - ám nincs semmi hozzá, amit felvigyen jelenleg. Tehát nem úgy építik fel a programot, hogy na, mi ezt és ezt akarjuk megvalósítani, ehhez ilyen és ilyen eszközök kellenek, amelyekhez X teherbírású hordozórakétára lesz szükségünk, hanem fordítva. Van egy 200 tonnás teherbírású hordozórakétánk, csináljunk vele valamit felkiáltás él.
Hát jól kezdõdik az új év. Röviden: az Augustine-reportra még mindig nem történt reakció, továbbra sincs egyértelmûen eldöntve, hogy valóban leáll idén az STS rendszer, és ha leáll, akkor mi és hogyan lesz helyette. A bizonytalanságban pedig újabb és újabb elképzelések merülnek fel, leginkább azzal kapcsolatban, hogy "megmentsék" az STS rendszer üzemeltetéséért felelõs központokat és munkaerõt. Az ARES V. helyett tehát vagy ismét a háton-hordozós teher-rakéta (ahol a hasznos terhet rakétahajtómûvekkel ellátott modul viszi fel), amit HLV (Heavy Lift Vehicle) néven emlegetnek, illetve a függõleges "Jupiter" elrendezés, amikor a hasznos teher a megnyújtott üzemanyagtartály tetejére helyezik, az aljára pedig a rakétahajtómûvek kerülnek. A két elképzelés két "konkurens" NASA központ a Langley és a Marshall közötti harcot takarja egyben.
A szépség most az, hogy elõkerült egy új szörnyeteg, az "Exploration Class" hordozórakéta terve, amely 200 metrikus tonnányi hasznos terhet lenne képes Föld körüli pályára juttatni. Az elképzelés szerint az "rendkívûl megbízható és olcsó", man-rated, vagyis emberes ûrhajó indítására szánt hordozórakétát azért tervezik ekkorára, mert így nem egy elõre megtervezett programhoz hozzámért hordozórakétát kell késõbb módosítani, ha változnak az elvárások, hanem egy minden szempontból túlméretezett rakéta állna rendelkezésre, amelyhez idomulhatnának a késõbbi programok.
Kicsit tehát úgy néz ki, mintha elõször elkészítenék a kabátot, aztán majd keresnek olyan embert, aki belefér.
Balra a HLV, jobbra a Jupiter féle elrendezés
A Jupiter elképzelés különféle terhekhez
köszi szépen
max akkor ha azt a sebességet a felszínnel párhuzamosan érte el. Ha függõlegesen éri el, akkor bizony nem lesz az kör, hanem egy jól elnyúlt ellipszis. Mindig számít az irány.
a mûholdak pályája felhasználási területüktõl függ, pl. a GPS mûholdak a Föld felszíne felett kb. 20 ezer km magasan, az egyenlítõvel 55 fokos szöget bezáró pályán keringenek
1. ha ballisztikus rakétáról van szó, akkor pályáját a rakétahajtómû kiégési pontjában elért végsebesség nagysága és iránya szabja meg. (ballisztikus rakéta = a hajtómû csak egy meghatározott ideig mûködik, onnan a rakéta elhajított testként viselkedik) az elsõ kozmikus sebesség elérése után a test körpályára áll, mint ezt olvashatod
Sziasztok! > Az lenne a kérdésem, hogy mitõl függ, hogy a földrõl kilõtt rakéta milyen alakú pályán mozog? > És lenne még1 : Mesterséges égitestek közül melyiket milyen páályára helyezik? > (ez a Házi Dolgozatom :D és nem találom sehol) Elõre is köszi. :D >
Az indexen a cím: "A NASA érdeklõdik egy magyar találmány iránt", a cikkben: "A nasa egyik tanácsadója, aki korábban a haditengerészet tanácsadója is volt", a Napi Gazdaságon már: "a nasa egy korábbi tanácsadója". Tiszta szerencse, hogy nem tudjuk meg a nevét, mert még ki találna derülni, hogy a fickó úgy nasa-tanácsadó, ahogyan Gorcsev Iván elnyerte a fizikai Nobel-díjat. Ha létezik egyáltalán. Persze, ha végül mégse jön össze semmi, még mindig be lehet dobni az ilyenkor szokásos "magyar átok" kártyát, hogy pedig mûködött volna, csak a fafejû tudományos akadémia akadékoskodásán, meg a szkeptikusok károgásán elúszott az egész. De ha lenne esetleg még pár tízmilliócska... Persze, ne legyen igazam.
Tudod mi ütötte még meg a szememet? Ez a szóhasználat: "A mûholdak és ûrszondák, valamint a pilóta nélküli repülõgépek vontatását" WTF?
A végén ez is olyan lesz, mint mikor a környezetbarát megújuló energiával mûködõ textilipari dehidratáló berendezésrõl kiderül hogy ruhaszárító kötél?
Illetve, két év láblógatás után 23 milla támogatás, bemondásra? Mondom, lehet hogy valaki nem érti a lényeget, és egyáltalán nem biztos, hogy nem mi vagyunk-e azok...
Na puff neki. Innentõl kezdve sajnos biztosra vehetõ, hogy semmi effektív dolog, a bulvármédia ráharapott a 'NASA is érdeklõdik utána' felkiáltású sajtótájékoztatóra, ami mögött valószínûleg annyi háttérrel bír, hogy egy egykor a NASA-nál dolgozó emberkével beszélgetve felvetetett a feltaláló egy ötletet, aki elgondolkozva annyit mormolt, hogy "Hmmm... érdekes".
Elnézést kérek a cinizmusomért, és tudom, hogy talán indokolatlanul vagyok rosszhiszemû, de ezek továbbra is csak azt bizonyítják, hogy itt nincs szó világmegváltásról, egyszerûen egy kis figyelmet akartak magukra irányítani, amit (sajnos) sikerült is, annak ellenére, hogy mindennemû tényszerûségtõl mentesen, számításokra nem hivatkozva, legalább egy alapvetõ számított modellel, és egy fél nap alatt Google ScketchUP! programmal összedobott 3D ábrát bemutatva nyilatkoznának...
2007-ben alakult cég 3000 eFt alaptõkével. azóta nem emeltek tõkét árbevétel alig van 2008-ra.
Olyan baromi nagy gyakorlati fejlesztést nem hiszem, hogy csináltak eddig, hisz ahhoz beruházás szükséges aminek nyoma van majd az összes mérlegtételben.
Errõl a Faraday LH Nemzetközi (ez érdekes módon kimaradt az Index és többi cikkekbõl) Kutató és Fejlesztõ Kft.-rõl szinte semmit sem lehet találni, se egy weboldala, se semmi. Annyit lehet találni róla, hogy a fejlesztési alapból pályázott mûholdak és ûrjármûvek meghajtására vonatkozó pályázattal.
Nekem is egy kicsit kamugyanús a dolog, de ne legyen igazam. Azonban nagyon hiányolom egy ilyen hírbõl a számszerûséget. Nem nagyságrendekkel kell dobálózni, hanem ha már eljutottak valahova, akkor nyilván ki van számolva, hogy X energiabefektetés árán Y tolóerõt produkál, és Z ISP értéket tud felmutatni. Ezek nélkül sajnos nehéz elválasztani a "Gróf Spanyol-féle vízhajtás" szintû dolgoktól...
Csak nekem tûnik úgy, hogy túl sok a bullshitelés a cikkben? Bár ezt okozhatja a titoktartás kényszere is, kiadható információ híján általánosságokról, meg a semmirõl kell figyelemfelhívó cikket írni, és az szükségképpen ilyen lesz. Reméljük a legjobbakat, hogy ne egy újabb vízenergia alapítvány-szerû agymenés legyen a háttérben.
Én is megakadtam a "bolygóközi térben levõ levegõ", meg az "ûrszondahajtómû ami üzemanyag nélkül is mûködik" fogalmánál. De az is lehet, hogy itt valaki valamit már megint félreértett, és egyáltalán nem biztos, hogy nem én vagyok-e az... nagyságrend :)
Szóval ez egy ion vagy plazma hajtómû , már csak arra lennék kíváncsi, hogy az a "nagyságrenddel nagyobb tolóerõ" pontosan mennyi számokkal kifejezve.
Hát ez a cikk elég szenzáció hajhásznak tûnik, nem akarok negatív lenni de semmi konkrétumot nem ír, semmi adat a tolóerejérõl vagy az Isp-rõl. A cikk is tartalmaz egy-két ellentmondást mint pl:
"bolygóközi térben szinte korlátlan mennyiségben áll rendelkezésre a napenergia, amelyet napelemek segítségével könnyen ki lehet nyerni, és ezzel lehet hajtani a hajtómûvet, amely maga körül elektromágneses erõteret gerjesztve mozgásba hozza a levegõ gázmolekuláit."
Azért azt megnéznem hogy az ûrben hol talált nagy mennyiségben a levegõben található gázmolekulákat. A cikk szerint valamiféle elektromos meghajtásról van szó márpedig az ilyen típusú meghajtásoknak igen kicsi a tolóereje. Meg hat az hogy 0 hajtó anyaggal nem csak a víz alatt vagy a légkörben de még az ûrben is tudunk menni, enyhén szolvas kicsit sántít a dolog.
A nekem errõl a légköri ion hajtómû jutott eszembe(lifter) de hát mint tudjuk kb semmire nem jók az ilyenek.
Ez most a VASIMR-hez hasonló plazma hajtómû? Vagy valami más? Mi az, hogy nem kell hozzá hajtóanyag? Áhhh...
Nukleáris meghajtással a Kiwi/Nerva kísérletek leállítása után az 1970-es évek eleje óta senki sem kísérletezett, tehát az azóta született Nukleáris meghajtások mind csak elméleti síkon modellezettek.
Az NSWR meghajtás valóban igen ötletes és frappáns, ám én személy szerint kétlem, hogy valaha is megvalósulna, túl veszélyes ugyanis.
Az NTR-GAS/closed nukleáris meghajtásnál az Isp 1500-3000s ami nem rossz és azt írjak, hogy (elméletben) nincs nukleáris szennyezés. Akár még földfelszínrõl is lehetne indítani majd az ûrben már átválthatna a planetáris ûrhajó a gyors. ámbár kicsi tolóerejû hajtómûre.
A Dr. Zubrin féle NSWR-meghajtással kísérleteztek már vagy csak elvi síkon?