bocsi, de sürgös lenne és hirtelen nem találtam jobb topikot!
az érdekelne, hogy szerda éjszaka vagy hajnalban lehet hullócsillagokat látni, ha az idõ is engedi, de érdekelne hogy pontosan mikor azon belül hogy éjszaka vagy hajnalban?:)
Nincs királyi út, vagy megérted a relativitáselméletet, vagy elfogadod...
Mivel az idõdilatáció miatt a mozgó órák lassabban járnak, ezért fénysebesség közeli utazásnál érdekes különbségek tudnak kijönni. Ez nem olyan, amit egy mondatban át lehet adni.
most nézzük a kapcsolatot és a filmben volt, hogy ha fénysebességgel utazik 4 évet az embert akkor a földön akár 50 év is eltellik!
hogy van ez? ha fénysebeséggel megyünk 1 évet akkor mi is 1 évvel leszünk idõsebbek meg a földön is 1 év tellik el, vagy nem???
Ritka jól sikerült misszió annyi szent. Nem is csoda, ha a robotmissziókat támogatók egyik fõ indoka, hogy miért inkább a robotküldetéseket kellene erõltetni az emberes missziók helyett.
Köszi, ez alapján megtaláltam, de átolvasva homlokráncolós... 3 fõs személyzet nagyon kevés egy ilyen útnál, és ráadásul nincs mesterséges gravitáció sem. Mondjuk oké, kihoztak egy minimális költségû, és reális technológiai lehetõségekkel operáló Mars-utazást, és ezzel passzol az Orion-Altair pároshoz.
A Shuttle középfedélzete az ISS küldetéseken elég szépen telerámolva szokott lenni. Érdemes végignézni az STS-126 NASA képarchívumát.
NASA-s Marsutazás tanulmányban tudtommal a 2007-es az utolsó, de ez tulajdonképpen a szokásos idõközi ráncfelvarrása a 90-es évek Design Referense Mission-jainak (DRM3. Amirõl még tudok az a 2007-es IAA kongresszuson ismertetett kémiai tanulmány amire "AIAA-2007-6136.pdf" néven érdemes rákeresni. Erre dob egy lapáttal még a Marsdrive Corp Mars for Less tanulmánya ami EELV-vel oldaná meg az indításokat.
A fene tudja, tudom, hogy rossz összevetési alap, de az Ûrsiklóhoz képest elég szerény azért. :)
Tényleg, nem tudsz valami frissebb Mars-ûrhajó tervet a NASA-tól? Egy 2007-est találtam, az 56m-es forgási rádiuszú szétnyíló rácsszerkezeteset. Frissebbet sehol. Van egy szintén 2007-es hír, miszerint "400 tonnás" ûrhajó lesz, amit részletekben, 3-4 ARES V. indítással juttatnak LEO pályára, és ott szerelnék össze. A kettõ üti egymást, de az utóbbival kapcsolatban semmi konkrétumot nem találtam.
Érdemes több nézetbõl is megnézni ugyanott. Az oldalnézet már árnyalja a képet. http://www.tallgeorge.com/images/projectconstellation/cev_overview.jpg Valóban nem egy táncterem, de a Szojuz orbitális kabinjánál így is jóval több használható tér jut egy fõre(a hosszabb idõtartam miatt).
Cifu írta másik topikban. "A Boeing egy Szojuzra emlékeztetõ megoldást hozott le, amely logikája abban van, hogy az orbitális modul a feladattól függõen cserélhetõ, illetve el lehet helyezni benne relatíve normálisan a WC-t (kiváncsi lennék, hogy helyezték el az Orion 5x3,3 méteres csonkakúpjában úgy, hogy ne legyen sehogy sem útban az, aki a dolgát végzi)."
Válaszom: Az Apollo stílusú kabinok alakja kívülrõl valóban csonkakúp, de ezen belül a hermetikus rész alakja már más. Egyszer alul kívül a manõverfúvókák szerelvényei vannak hermetikusan elkülönítve, ezért ott belülrõl alul hengeres a hermetikus rész, felül meg az átszállóalagút körül az ernyõrekeszek és szintén hajtómûvek vannak.
Ha megnézed a Szojuz WC-jét, az bármilyen 50cmx50cmx50cm-es helyen elfér ami egy dupla tárolórekesz mérete, kell még továbbá 2-3 négyzetméter függöny...
A google map megmutatja az adott hely melyik szélességen és hosszúságon van? Vagy csak nem találom rajta?
Gagarin ûrrepülése, az Apollo-holdutazás és most a Kínai ûrséta. Összeesküvés-mániákusok mindig voltak, vannak és lesznek. Szerintem ez csak egy erõltetett belemagyarázás. De tételezzük fel, hogy igaz, amit a srác állít. Ha megcsinálták számítógépes trükkel azt, hogy a háttér tökéletes legyen, akkor egy 'buborékot' ne tudnának eltüntetni, ami jól látható az elõtérben? Ugyan már. Valami elszabadult a felszerelésbõl, vagy az ûrhajó felületérõl, és az úszott át a képen. Szerintem.
Na most megszeretném kérdezni, hogy szerintetek jogos-e az az állítás miszerint: a kínaiak csak megrendezték az ûrsétájukat, vagy pedig egyszerû irigység az, ami arra motiválta a videó készítõjét, hogy ilyen váddal dobálózzon? (Ha beszéltetek már róla bocs...)
Sajnos amíg nem erõsítik meg sok lessz a "ha" és addig errõl nem fogunk biztosat tudni.De én nem erre a hajtómûre tettem célzást csak próbáltam lehetséges eszközt felvázolni az emelõrakéták helyett.Azaz a légkörben nem a kis sûrûségû xenon kiáramlása által létrehozott hajtóerõvel kéne számolni.De ez csak mind elmélet marad egy megfelelõ energiaorrás nélkül.
Miután a B-2A ezen meghajtására csak közvetett bizonyítékok vannak (nevezetesen megfigyelések arról, hogy a B-2A nagy magasságban kikapcsolta a gázturbinás hajtómûveit, legalábbis a kondenzcsík megszûnt), és hivatalosan ezzel kapcsolatban semmit sem kommentálnak, ezért csak a találgatás marad.
Mivel a hajtómûveket "nélküli" repülést eddig csak közepes-nagy magasságban, és egyenes vonalú repülésnél figyelték meg, arra gyanakodnak, hogy a tolóereje túl kicsi ahhoz, hogy kiváltsa a gázturbinás hajtómûveket, de elég ahhoz, hogy infravörös kisugárzás nélkül, zajtalanul adott magasságban és adott sebességnél tartsa a gépet.
Sajnos az energiaforrással kapcsolatban is csak találgatás van. Lehet gázturbina által hajtott generátor (bár ez nem túl valószínû, hiszen éppen a gázturbinák helyett használják) vagy üzemanyagcella. Legalábbis a saját feltevésem ez.
Ismétlem viszont, ha valóban rendelkezik a B-2A ilyen meghajtással, és nem valami más trükköt alkalmaznak...
Nem tudom nért nem számoltam át így tényleg hülyeségnek hangzik
Miért nem mûködne a Lifter hajtómû kis magasságban?Megfelelõ feszültségnél a levegõ ionizálódik(ha jól tudom).
Mi az energia forrása a B-2-en a Lifter hajtómû számára?
A légköri ion hajtómû a Lifter elvû meghajtás, a feltételezések szerint a B-2A Spirit is ilyen Lifter-hajtómû segedelmével képes komoly infravörös kisugárzás nélkül repülni. Ennél valóban a légkör levegõjét használják a tolóerõ létrehozására, aféle ion-szél módszerrel. Emiatt a hajtómû "külsõ" mûködésû. Megjegyzés: Ha a B-2A valóban rendelkezik Lifter-elvû meghajtással, akkor is csak a közepes-magas repülési magasságban való stabil egyenes repülésre képes vele. A felszálláshoz mindenképpen szükséges van a gázturbinákra.
Az ûrbéli ion-hajtómû teljesen más kategória, ott egy "belsõ" mûködésrõl beszélünk, hiszen a gázt egy kvázi zárt ciklusban használják fel.
A kiáramlási sebesség attól függ, hogy mekkora fúvókán keresztül távozik a gáz, ám emlékeztetnélek, hogy grammban adtad meg a tömeget, tehát át kell számolnod kilogrammra, ha egybõl számolsz vele. Számoljuk ki:
A te példádban tehát 0.1572g (0.0001572 kg) kiáramló gázunk, vagyis üzemanyagunk, ami 50m/s-el áramlik kifelé.
F = mDot * Ve
F = 0.0001572 kg * 50 m/s = 0.00786 Newton
Az Ion-hajtómû az adott tömegû üzemanyagot gyorsítja fel kvázi energiabefektetés árán - mondjuk 50.000m/s sebességre. Nézzük meg ugyanezt:
F = 0.0001572 kg * 50.000 m/s = 7.86 Newton
Ez az elv. Az adott gázhasználat nem tudom honnan származik, a SMART-1 esetén 5000 óra (18 millió másodperc) alatt használtak fel 82kg üzemanyagot (82,5kg volt a szonda tartályaiban, 150 bar nyomáson), ez 0.00455 gramm per másodperc. Ez esetén:
F = 0.00000455 kg * 50 m/s = 0.0002275 Newton (gáz kibocsátás 50m/s esetén)
F = 0.00000455 kg * 50.000 m/s = 0.2275 Newton (ion-hajtómû 50.000m/s kiáramlási sebesség esetén)
NB-36 egy kísérlet volt ez így igaz. A további ebbõl kifejlesztett a reaktor által felmelegített levegõvel hajtották volna meg(feltéve hogy folytatják a projektet)
Ha nem tévedek a levegõ is ionizálható és mivel jelentõsen sürübb a csillagközi térbe kieresztett gáznál ezért valószínûleg a tolóerõ is jóval nagyobb lenne(nagyobb megmozgatoot tömeg=nagyobb tolóerõ).
Egyébként ha azt a 81,5 kg xenont sûrítve tárolták egy tartájban az kiáramláskor szintén adott volna tolóerõt nem? Másodpercenként kb. 0,1572g xenon távozott a tartájból. Mekkora kiáramlási sebesség képzelhetõ el így vákumban csak a nyomáskülönbség miatt (50 m/s(=180km/) -nál már ez adna 0,5N tolóerõt!) és mennyivel növeli ezt az ionhajtómû?
Az Ionhajtómû roppant kicsi tolóerõvel rendelkezik, általában néhány Newtonnál nem többel. Tehát a Földrõl nem indulhatsz el vele. A világûrben bolygóközi közlekedésre nem rossz viszont, mert az Isp-je (kb. hogy mennyire effektíven használja fel az üzemanyagot) nagyon durva.
A Convair NB-36-osba csak egy reaktort építettek be, de a meghajtásához semmi köze nem volt - csak a reaktor mûködése és a sugárzással kapcsolatos tesztekhez kellett. A Szovjeteknek is volt egy hasonló elképzelése, egy átépített Tu-95-ösöbe szereltek reaktort (Tu-95LAL/Tu-119).
Lehet hogy hülyeséget írok, de az ionhajtómû a légkörben is müködik nem?
Egyébként az amerikaiak kísérleteztek a hidegháború idején nukleáris meghajtású repülõgéppel, egy nehézbombázóra(convair B-36) raktak atomreaktort.
Lehet hülye kérdés,de összefoglalva a rakéta technológián kívül nem tudunk,másképp valami komoly tehert vagy embereket szállítani az ûrbe?Mert szerintem ez nagyon siralmas...Amúgy ha egy ûrrepülõt megfelelõ atom meghajtással látnánk el,akkor gondolom ahoz is kellenének hordózórakéták?Azok nélkül nem tudna felszállni?Csak mert ha tegyük fel építenénk valami nagyobb ûrhajót amire ráférne minden fontos rendszer még,és sok élelmiszer rakomány,az ugye földet érni még valahogy tudna de vissza menni már nem ezért ez csak arra alkalmas hogy bolygók között repkedjen,de ahoz hogy rakományt vagy embereket cseréljenek rajta,kell egy ûrrepülõ vagy valamilyen kabin amivel letudnak jönni,de fel már megint rakéta kell...Vagy az uj ûrreõülõ koncepció,amit mostanság reklámoznak azt irják rolla hogy ha lessz megfelelõ rendszer orbitális pályára is álhat..,de rakományt azzal sem lehet fevinni:(:)
Ez a nézetbeli eltérés kettõnk között. A technológiai háttér meglenne egy Mars utazásra is akár. De a lényeg, hogy megvalósítják-e, avagy sem. Ha nem valósítják meg, függetlenül attól, hogy mi miatt, akkor ne hivatkozzunk rá, mert az, hogy "képesek lennének rá, ha akarnának" édeskevés...
Cifu!! ez irtam en is...az akarat(es az egyetertes az EU-ban)hianyzik az ugyben.. nem a tachnologiai hatteripar kepessegei a hianyosak!!!!! iratam mi a velemenyem a kinai tecnologiarol.. senki nem tagadta az eredmenyeiket...
es sztd nem azert"kuncsorognak"az oroszoknak mert igy koltseghatekonyabb(ergo)olcsobb lenne...??!!nem azert mert erre a technologiai szinvonaluknal fogva keptelenek,egyszeruen politikai egyseg nincs a kerdesben mert nem akarnak horribilis osszegeket kolteni valamire aminek a hozadekaban nem tudnak megegyezni(erted!!!!!????politikai okai vannak nem technologiai..)!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!nembeszelve h nem csinalnak belole akkora preztizs kerdest mint a kinaiak igy kompenzalva a tenyleges elmaradasukat..(foleg a videki regioket ahol kozepkori foldmuvelo szinten el a lakossag 60-70%-a...!)de latszat beruhazasokra semmi se draga...!oreg,ha azt mondod kina ne az orszag 1/5 reszet kitevo relative fejlett regiobol indulj ki...!!!!probald mar az egeszet tekinteni..!vagy menj el kinaba(ne csak pekingbe vagy sanghaiba!)vagy nezz utana elfogulatlanul.... vegulis a dialektikus materializmust valljak amely szerint a menyiseg(ha el er egy bizonyos szintet)ohatatlanul a minoseg kiszelektalodasahoz vezet(vagyis manifesztalodik na minoseg)... :)
Annyira költséghatékonyak, hogy az Ariane V. esetén az ESA cirka 1 milliárd euróval fizetett többet az elsõ kudarcok után azért, hogy végrehajtsák a szükséges fejlesztéseket. Eddig cirka 500 millió eurót költöttek a lehetséges jövõbeni hordozójármûvek tanulmányaira, de pár méretarányos légköri tesztnél több még nincs. A Hermes-rõl meg már írtam, 2 milliárd dollárt dobtak ki az ablakon, mindennemû eredmény nélkül.
Ami igazán hiányzik itt az akarat. Az ESA egyszerûen nem mert saját ûrhajó fejlesztésébe fogni, ezért az EADS Astrium egy "roppant" eredeti ötlettel állt elõ: az ATV (Automated Transfer Vehicle) alapjain egy, az amerikai Orion ûrhajóhoz hasonló programot vázolt fel. A háttér viszont az, hogy az ESA 1.35 milliárd eurót költött az ATV-re, amiért cirka 30 orosz Progressz teherûrhajó repülést vehetett volna. Tehát a szándék valószínûleg ott lappangot...
Ami a fejlettséget illeti, nos, azért adjuk meg az ördögnek, ami az ördögé. A kínaiak a nulláról indultak, minimalista költségvetéssel. Ma ott tartanak, hogy van egy nagyon fejlett hordozórakéta családjuk, embert szállító ûrhajójuk, és 3 sikeres repülésük vele. Bizony, ez a fejlettségüket is mutatja...
Ha a régiókat nézzük, akkor mindig a fejlett részeket vesszük figyelembe, hiszen európában is nézhetnénk akkor az Olasz vagy a Spanyol szegény negyedeket, ha te a kínai szegény országrészekkel jössz... Igen, sok szegényük van, de a fejlettség nem összesített dolog, hanem az, hogy mit tesz le az asztalra. Amikor európa fejlettségét nézed, akkor te is Brüsszelt vagy Berlint veszed elõ, nem valamelyik szegény, lepukkant Spanyol vagy Magyar kisvárost...
Ha van elég üzemanyag és elég stabil energiaforrás, akkor igen, akár ilyen hosszú ideig is. A Deep Space 1 ûrszonda 81,5kg xenon üzemanyagot használt el 20 hónap alatt.
Többféle elképzelés is van. A két legnépszerûbb megoldás a nukleáris rakétahajtómû, illetve a nukleáris energiával táplált ion-hajtómû. Hogy melyiket használnák egy Mars-expedició esetén, jó kérdés. Viszont én kételkedem abban, hogy 2020-2030 között elindulna egy ilyen, legalábbis a jelenlegi állapotok alapján...
Amugy ûrhajóból miért nem építenek atommeghajtásút?Azon kívül hogy veszélyes?
Ketté kell választani a kérdést: miért nem építettek atommeghajtású hordozórakétát (ami a világûrbe jut fel) illetve atommeghajtású ûrhajót (ami bolygóközi utakra alkalmas, Marsra, Jupiterhez, stb.).
Az elsõre a válasz az, hogy veszélyes, elég decens a sugárterhelés, és nem volt miért erõltetni. Egyszerûen eltüntek azon programok, amelyek igényeltek volna ilyen méretû hordozórakétát.
A másodikra a válasz az, hogy egyszerûen nincs és nem volt olyan program, amely ilyen ûrhajó megépítését realizálta volna. Tervek születtek szép számmal, sõt, egy idõben a nukleáris meghajtás volt a fõ opció egy Mars-ûrhajó számára, de a tervek megvalósítására sem politikailag, sem más okból nem volt pénz.
A nukleáris erõforrás gyakorlatilag megkerülhetettlen a huzamosabb idõtartamú bolygóközi utaknál, mivel egyetlen alternatíva sem rendelkezkezik olyan hatékonysággal, mint egy nukleáris reaktor. A napelemek tartóssága kérdéses, ráadásul nagyon nagy méreteket igényelnek. Az üzemanyagcella pedig sehol sincs energiasûrûség szempontjából. A meghajtásra két fõ opció van, az egyik az atomreaktor által táplált ion-hajtómû, a másik pedig egy thermo-nukleáris rakétahajtómû, amelyben a reaktor radioaktív magján keresztül áramoltatott üzemanyag (általában hidrogén) adja a tolóerõt.
A NASA jelenleg a Prometheus program keretében vizsgálja és fejleszti a lehetséges nukleáris alkalmazásokat.
Molnibalage:
1. Tolóerõt képes elõállítani, de közel sem akkorát, hogy gravitáció ellen bármo esélyed legyen.
Nem igaz, az amerikaiak gyakorlatilag készen voltak a NERVA hajtómûvel, annak pedig egy folyékony oxigén rásegítéses változata 2500kg-os hajtómûtömeggel mintegy 9000kN tolóerõt lett volna képes leadni.
A két elkészült Nerva-2 egyike.
Akit érdekel, az STS-122 Atlantis indítása szuper felbontásban (768*576) és minõségben (4 mbps) a nemzeti.tv portálon! A tíz perces program csak egy ajánló, hamarosan egy egész küldetést lehet napról napra végignézni a webes televízióban, valaimt konkrétan még az ATV Jules Verne (Verne Gyula) teherûrhajóról ígérnek egy egész estés tudományos filmet.
Ez nem hadi cucc, de valamelyik repülõgépszakértõ megnézné ezt a kütyüt? Nekem mint hozzánem értõnek elég kiforratlannak tûnik ez a katamarán röpgép felépítés...
Pedig szó nincs errõl. A "katamarán" felépítés elõnye az, hogy nincs szükség darura vagy hasonló külsõ segédeszközre ahhoz, hogy a hordozó gépet és az ûrúgró jármûvet összekössék. Ha egy "sima" gép hátán lenne, akkor elég méretes darurendszerre lenne szükség, ráadásul utána az utasoknak is macerás lenne a beszállás (valami utaskapu kellene hozzá, mint a reptereken). Ez olcsó, egyszerû és ami a lényeg: mûködik. Rutan amúgy is több ilyesmi gépet épített már eddig, tehát van vele tapasztalata. Amúgy ha megnézed a SpaceShipOne esetén a White Knight-nak szabályosan hülye elrendezéssel kellett elkészülnie (ágaskodnia), hogy alá beférjen a SpaceShipOne. Itt pedig egy jóval nagyobb ûrugróról van szó. A katamarán felépítés tehát nem volt rossz döntés.
A szobatársam eccer megkérdezte, hogy mi értelme dollármilliárdokér szemetet lõni az ûrbe. Nos az ilyen embernek nincs értelme magyarázkodni. Aki korlátolt, az is marad...
Szerintem a technika még messze áll attol, hogy valódi ûrturizmus legyen. Ahoz kb olyan mindennapivá kéne vélni az ûrutazásnak mint a kocsikázásnak. Olyan mint kb a Star Wars... Ez egy igen ritka bolygó amin élünk. Ezt kéne megbecsülni, nem pedig a Marsot lakhatóvá tenni, meg a Holdat. A mai emberi mentalitás és technika fényévekre van attol, hogy mi életet leheljünk akár egy bolygóba is! Milliárdokat költenek arra, hogy 4-5 ember felmehessen az ûrbe a nemzetközi ûrállomásra lebegni meg levegõben enni. Közben a föld maga csak pusztul megy tönkre. Ki tudja hány fényévre van a legközelebbi ilyen lakható bolygó...
szerintem pénz az lenne, ha az érdekek is úgy kívánnák
Létrejön az elsõ magyar ûr-tesztközpont 2007. április 5., csütörtök, 9:14
Egy tegnap aláírt megállapodás az elsõ lépés egy hazánkba tervezett, európai színvonalú ûrkutatási beruházás irányába. A terv keretében a Zsámbéki-medence területén egy olyan ûr-tesztközpontot kívánnak létesíteni, amelyhez hasonló Európában négy van, ugyanakkor a kontinens keleti felén még egy sincsen.
A tervek szerint 2007-ben induló, összesen 2,2 milliárd forint összberuházású Ûripari Technológiai- és Tesztközpont ûrberendezések tesztelését és minõsítését végzi. A létesítmény egy képzési-oktatási szolgáltatást is nyújtó ûrkutatási központot foglal magában, technológiai és tesztközponttal, a kapcsolódó kis- és középvállalkozások cégközpontjaival és laborjaival, valamint K+F intézetekkel, összesen közel 30 hektárnyi területen.
Az ilyen tesztközpontok a nagyközönség által kevéssé ismert, mégis kiemelt jelentõségû létesítmények - nélkülük ugyanis egyetlen ûreszközt sem tudnának biztonságosan üzemeltetni. Az ûrkutatásban az egyes berendezéseket és a kész, már összeszerelt egységeket a start elõtt kiterjedt ellenõrzéseknek vetik alá. Ennek során vizsgálják például, hogy a rendszer miként bírja az induláskor fellépõ gyorsulást, rázkódást és egyéb kellemetlen behatást. Tanulmányozzák a berendezések mûködését vákuumban, alacsony és magas hõmérsékleten, továbbá olyan intenzív sugárzások közepette, amilyeneknek a világûrben lesznek kitéve. A tesztközpontok a fentieken túl széleskörû fejlesztési munkát is végeznek, elsõsorban azt kutatva, hogy a meghibásodások jellegét miként lehet a Földön fogott jelekbõl megállapítani, továbbá milyen fejlesztésekkel csökkenthetõ ezek kialakulásának esélye.
A létesítmény létrehozásáról szóló megállapodást a Bonn Magyarország Kft. és Talentis Group írta alá. A központ ugyanis a Talentis Program keretében, a Zsámbéki-medence fejlesztési programjának részeként épül meg. A teljes programnak csak kisebb része kapcsolódik az ûrkutatáshoz, a távlati cél az, hogy létrehozzák a közép-kelet-európai régió elsõ tudásközpontját. A Bonn Hungary Kft. a magyar ûripar zászlóshajójaként számtalan nemzetközi feladatban mûködött már közre, többek között részt vett az indonéziai mûholdas cunami-elõrejelzõ rendszer kialakításában is: a cég berendezései veszik a LAPAN Tubsat indonéz mûhold fedélzeti kamerájának képeit.
A hazai kutató-fejlesztõhelyek közös problémája, hogy az ûrminõsítésû szerelés és tesztelés Magyarországon nem megoldott, így csak hatalmas költségek árán, az elnyert megbízások jövedelmezõségét kockáztatva tudják a végszereléseket és a teszteléseket elvégezni valamelyik nyugat-európai központban. A hazai "ûripari mûhelyek" méreteikhez képest nagy kutatási potenciállal rendelkeznek, a tesztközpont nélkül mégis esélytelenül indulnak a pályázatokon. Egy magyar tesztközpont lényegesen olcsóbbá tenné ezt a szolgáltatást - más uniós országok számára is. A nemzetközi ûrtechnológiában élen járó német IABG máris jelezte a tesztközpont mûködtetésében való együttmûködési szándékát.
A Bonn Magyarország Kft. vezetõje, Solymosi János szerint a Talentis Ûripari Technológiai- és Tesztközpont az állam számára is jó üzletnek ígérkezik, hiszen éves szinten a tervezett beruházás összegének duplája kerülhet vissza az Európai Ûrkutatási Ügynökség (ESA) megrendeléseként a magyar high-tech kutatás-fejlesztésbe.
A központban helyet kap majd antisztatikus szerelõhelyiség, chip-alkatrész beültetéséhez használatos bondoló berendezés, speciális tisztítóberendezés, ultrahangos mosó, korszerû elektronikai mérõmûszerek sora, az elektromágneses kisugárzás és érzékenység méréséhez szükséges EMC mérõszoba, környezetállósági és klímaberendezés, ûrszimulátor, vibrációs tesztlabor és lineáris gyorsulás szimulátor (centrifuga).
Európában jelenleg négy nagyobb tesztközpont mûködik, ezek az IABG (Industrieanlagen-Betriebsgesellschaft), ITS (INTESPACE), az Alcatel Test Centre és az ESTEC Test Centre.
Kereszturi Ákos
Az egyenlítõs dolog pont hogy megalapozott, mert a geostat pálya egy olyan speciális geoszinron pálya aminek 0 hoz közeli a dõlésszöge az egyenlítõhöz képest, más bolygó körül pálya nincs ahol egy adott pont fölött lehetne állni. A sima geoszinkron pálya meg azt jelenti hogy kicsi az excentricitása, és ugyanannyi a periódiusideje mint az égitest forgásának ami körül kering. Ez a földnél ugye ~24 óra. Ezen kívül még van a Tundra pálya is ami szintén 24 órás periódusidejû, de erõsen elnyújtott pálya. Egyébként nem minden mûhold kering geostat pályán, jórészt csak a távközlési mûholdak. A többi jóval alacsonyabban kering, így a felderítõ, bolgókutató mûholdak is.
A geostacionárius pálya lényege, hogy nagy távolságban van a Földtõl. Szerintem ez az egyenlítõs dolog nem lehet megalapozott, mivelvannak mûholdak, amik nagy távolságból a sarkokat vizsgálják. A geoszinkor meg az, hogy a föld mozgásával van szinkronban..
Igen. Csak az egyenlítõ felett tud "állni" a föld felett. Ha nem az egyenlítõ fölött megy, akkor az inklinációval megegyezõ északi, és déli szélesség között fog föl-le csúszkálni, az pedig már csak geoszinkron pálya.
Geoszinkronnak az a lényege hogy annyi idõ alatt kerülje meg a földet, amennyi idõ alatt az fordul egyet, szal bármilyen szögben mehet, geostat meg csak 0 fok vagy ahhoz nagyon közel.
Mi a különbség a Geoszinkron Pálya (GEO) és a Geostacionárius Pálya (GSO) között? Ráadásul a magyar Wikipedia® azt írja a geostacionárius pálya (GSO, Geostationary Orbit) nulla inklinációs geoszinkron pálya.
A Geoszinkron Pálya (GEO) pálya 0°-tól eltérõ szöget zárhat be az egyenlítõvel?Példának okáért a két sarkpont felett halad el? A geostacionárius pálya (GSO, Geostationary Orbit) nulla inklinációs geoszinkron pályájával szegény kénytelen az egyenlítõ felett haladni és máshol nem?
Ja, hát kicsit nehéz fúrni olyan környezetbe, ahol a több ezer fokos kõzet sem képes megolvadni az óriási nyomás miatt.
Állítólag ne voltak veszélyben az ûrhajósok. De azért nem szertnék a helyükben lanni, ha szivárog az ammónia.
Én olvastam ilyen könyveket ahol az ûrkutatás eszközeit mutatta be.
Jo nehéz leget egy ûrrepülöt irányitani.
Emlékszik még valaki a "Végtelen szerelmesei" c. kissorozatra?
Azért ez nem ennyire egyszerû. Azért, mert közvetlen kontaktusba nem kerültünk a belsõ maggal, azért még tudunk a létezésérõl.Abban viszont igazad van, hogy elég kevés az információnk arányiban mérve.
Nem tudom láttátok-e a Discovry-t? A földdel foglalkozott, ill. annak belsejével. Hát az is felér egy ûrutazással. Még SEMMIT sem tudunk igazából arról a testrõl amin vegetálunk.:((
Csillaghullás a hétvégén 2006. november 17., péntek, 9:01
A Leonida meteorraj aktivitása vasárnap hajnalban éri el a 2006-os maximumot. Némi izgalomra adhat okot, hogy idén annak az anyagfelhõnek az elõrejelzett helyén halad át a Föld, amelyet a raj szülõüstököse 1932-es napközelségekor dobott ki. Ebbõl kiindulva az optimista elõrejelzések szerint a maximum látványa a 2001-ben és 2002-ben tapasztaltakhoz is hasonlíthat, amikor szép meteorzápor mutatkozott.
A híres-hírhedt Leonida meteorraj ezen a héten, szombatról vasárnapra virradóan éri el aktivitásának idei maximumát. Az elmúlt években a raj több erõs meteorzáporral is szolgált, azonban az elõrejelzések szerint az ilyen látványos tûzijátékokra újabb harminc évet kell várni. Néhány szép meteort viszont most is megfigyelhetünk.
A Leonida meteorraj a széttöredezõ 55P/Tempel-Tuttle-üstökös törmelékébõl származik, amely 33 éves periódusban kering a Nap körül. Az üstökösbõl napközelben kidobott poranyag lassan széthúzódik az üstökös pályája mentén. Ebbe a törmeléksávba szalad bele a Föld minden év november 14-21-e között. Ha a találkozás akkor következik be, amikor az üstökös napközelben van, több hullócsillagot látunk, mivel ilyenkor a felhõ legsûrûbb, üstökösmaghoz közeli részén megyünk keresztül - ez történt az elmúlt években.
Az 55P/Tempel-Tuttle-üstökös immár nyolcadik éve távolodik a Naptól, a közelében lévõ sûrû porfelhõ ezért már messze jár. Néhány hullócsillag azonban így is az utunkba akad, különösen azért, mert idén annak az anyagfelhõnek az elõrejelzett helyén halad át a Föld, amelyet a kométa 1932-es napközelségekor dobott ki. Mindezek nyomán kedvezõ esetben óránként több tucat hullócsillag is feltûnhet az égen, ha megfelelõ helyszínrõl és kitartóan várjuk a meteorokat.
Fent az elméleti számítások alapján a Leonida meteorraj sûrûbb felhõinek feltételezett helyzete látható a Föld idei novemberi mozgásához képest. Eszerint november 19-én hajnalban találkozhat bolygónk a legtöbb, rajhoz tartozó szemcsével (forrás: J. Vaubaillon). Ebbõl kiindulva az optimista elõrejelzések szerint a maximum látványa a 2001-ben és 2002-ben tapasztaltakhoz is hasonlíthat, amikor szép meteorzápor mutatkozott. Ám ha lesz is átlagon felüli aktivitás, az feltehetõleg rövid ideig, maximum két-három óráig tart.
A maximum idõpontját a különbözõ számítások a november 18-ról 19-re virradó hajnalon magyar idõ szerint 5:45 és 7:30 közötti idõszakra teszik. Ez hazánknak nem a legkedvezõbb, mivel nem sokkal a napkelte elõttre esik. A modellek arra is utalnak, hogy ezúttal az apró szemcsék lesznek túlsúlyban, ami halvány meteorokat jelent. Ezért könnyen elképzelhetõ, hogy a jelenség a nagyvárosokból alig látszik majd.
Az 1998-as Leonida-maximum - ehhez hasonlót sajnos nem várhatunk ezen a héten (Juraj Toth, Comenius U. Bratislava, Modra Observatory)
A meteorokat szabad szemmel kell megfigyelni. A megfigyeléshez szükséges fontos körülmény a sötét égbolt és egy nagy adag kitartás. Míg kivilágított nagyvárosokból hosszú órák alatt is csak egy-két meteort láthatunk, sötét vidéki ég alól ugyanennyi idõ alatt több tucat hullócsillagot pillanthatunk meg. Próbáljunk tehát minél messzebb kerülni a zavaró fényforrásoktól. Nem szabad elfeledni, hogy míg az éves ciklussal jelentkezõ meteoraktivitás jól elõrejelezhetõ, a hosszabb periódusoknál, például a Leonidánkál tapasztalt közel 33 év esetében sokkal bizonytalanabban az elõrejelzések. Csak az ég alatt, vasárnap hajnalban fog kiderülni, mekkora porfelhõvel találkozik bolygónk.
Kereszturi Ákos
Nem tud valami linket a jupiter holdjairól, ahol nagy felbontású viszonylag közeli és jó minõségû képek vannak? Vagy még várjak ezzel pár évet? :\
Öö amikor itt volt Neil az õ szájából is hallottam :) Még talán az egyesen ment a legelsõ fajta Friderikuszsó, és õ hivta el.
Az, de az elöbbi csaknem 4 tonnát visz fel, az utóbbi meg csak 190kg-ot GEO pályára. Ha neked egy legfeljebb 190kg-os mûholdat kell GEO pályára feljutattnod, akkor a lehetõségeid elég vegyesek. Vehetsz "helyet" egy nagyobb hordozórakétán, amelyiknél kompromisszumra kényszerülhetsz a pályát illetõleg (nyilván a fõ megrendelõ dönti el, hogy a rakéta milyen pályára vigye fel a mûholdját, az "utas" kisebb mûholdak ettõl jelentõsen nem térhetnek el). A másik, hogy veszel egy Pegasus kilövést. Olcsóbb, mint egy komolyabb hordozórakéta ára, amelyik a teneked megfelelõ pályára állítja a mûholdadat. Márpedig egy konkrét pénzösszegbõl gazdálkodsz. Vagy nem. Ez utóbbira példa az, amit te példaként felhoztál. A NASA megrendelt X fellövést az Orbital-tól. Õ vállalta a mûhold fellövésének költségeit, ergo õ dönti el, hogy mivel vigyék fel a mûholdat. A háttérben talán olyasmi húzodhatott meg, hogy kell a megrendelés az Orbitalnak, aki kilobbyzta ezt. Ennyi.
Hozzá kell tenni, hogy amerikai állami pénzbõl amerikai hordozórakétával lehet csak feljuttatni mûholdakat. Ergo ha a te tudományos mûholdadat a NASA ill. az amerikai állam pénzeli, akkor nem viheted el az oroszokhoz, hogy õk lõjjék fel.
Hozzá kell tenni, hogy amerikai viszonylatban jelenleg az Orbital Pegasus ill. Taurus hordozórakétája a legolcsóbb ûrbe juttatási lehetõség.
~24000$/kg és 210000 $/kg az ca. 10x.Súlyos szám.Egy dok.filmben mondták,egy röntgenkitörést vizsgáló mûholdat azt hiszem a pegazussal lõttek fel de nem szabadult ki az orrkúpból.Ez valamikor a '90-es években lehetett.Azt is mondták minden 3. kilövés kudarc volt.Akkor az Orbital csõdbe ment ugye?
Persze hogy nem mindegy, de LEO értéket elsõ körben nem találtam a Sea Launch-oz, és lusta voltam komolyabb háttérmunkát végezni ez ügyben. Mérvadónak azért megteszi, hiszen GEO-ra is fele annyiért visz fel 1kg hasznos terhet, mint a PegasusXL LEO-ra, illetve a PegasusXL GEO-ra cirka 210000 $/kg áron juttat fel terhet... :)
Lehet, sõt biztos. De a NASA csak és kizárólag amerikai cégekkel dolgozhat e téren, és ha noha a Sea Launch többségi tulajdonosa a Boeing, 40%-os részesedéssel, ez kevés az üdvösséghez. Egyébként a Sea Launch sem olyan rendkívûl olcsó, ~24000$/kg áron juttat fel mûholdakat, igaz nem LEO, hanem GEO pályára.
marcio mela: Most mennyibe kerül 1 kg földkörüli pályára állítása?
[NST]Cifu: Nagyon szélsõséges adatok vannak, függõen attól milyen hordozóeszközrõl van szó, illetve külön kell nézni az emberi ûrutazásnál a költségeket.
De pár hozzávetõleges adat LEO pályára (zárójelben, hogy mekkora hasznos terhet képes feljuttatni), kizárólag a fellövés költségeit tekintve, tehát a fejlesztési költségek nincsenek belekalkulálva:
R-29 Volna (~110kg): ~5000$/kg (a Volna leselejtezett, tengeralattjáróról indított R-29 ballisztikus rakétából átalakított hordozórakéta, ilyennel akarták a Cosmos-1-et pályára állítani, de a Volna meghibásodott, és a fellövés kudarccal végzõdött)
Szojuz ST (7800kg): ~6000$/kg (a jól bevált Szojuz hordozórakéta)
Ariane 5 (16000kg): ~9000$/kg (az Ariane 5 az ESA nagy méretû hordozórakétája)
Atlas V 402 (12500kg): ~11000$/kg (az Atlas V a Lockheed Martin hordozórakéta családja, 12,5 tonnástól 20+ tonnás LEO teherbírású változatokkal)
Shuttle (24400kg): ~20500$/kg (a Shuttle hasznos terhelése a rakodótérben)
Jelenleg a NASA a Kistler Aerospace és SpaceX cégeket támogatja, hogy 2010-re olcsó hordozórakétákat fejlesszenek ki, a cél az 1000$/kg elérése (amit személy szerint kissé túl optimistának tartok).
marcio mela: Volt egy olyan megoldás,hogy egy repülõgép a hasa alatt vitt egy rakétát (Pegasus rocket).Azt használják?
És a válasz:
Igen, az Orbital cég Pegasus hordozórakétája egy L1011-es hasa alól indul, a PegasusXL 443kg hasznos terhet vihet fel, cirka 25 millió dollárért, ez 56433 $/kg. Szóval nehogy olcsóbb, de inkább drágább (sokkal drágább)...
Sanyix, az elképzelésed szvsz ott hibádzik, hogy a NASA egyszerûen nem mer, és nem akar kockáztatni. Meg lehetne próbálni ilyen laposabb beérkezést, és "hullámvasút" visszaérkezést, de nem fognak ilyesmire fanyalodni, mivel jelenleg a kulcsszó a biztonság. A hagyományos visszatérésnél már van elég tapasztalatuk, egy új metódus használata esetén bekövetkezõ baleset, ne'adj isten katasztrófa esetén az egész bagázst, aki ezt kitalálta, a tökeiknél fogva akasztanák fel. Nem járja mostanság ilyen kockázat felvállalása.
Oroszország, zimbavbe, dél afrika, én se szívesen vinném oda a milliárdos repülõmet:)
Nem azt mondom h 2,5 kmen nem lehet leszálni, hanem hogy jóval nehezebb. Ha 2km kell a leszálláshoz, akkor érdemes legalább 4-gyel számolni, mert ha csak 500m van, akkor a hibázás esélye nagyban megnövekszik. (nem nagy számokról van szó, hanem pl 4km-en 1/1000 a hiba esélye, 2,5kmen meg 1/100. hasraütés)
És azért választották ezeket, mert ha egyszer baj van akkor valahova mégiscsak le kell tenni, mert a tengernél ezek is 1000x jobbak.
Hát azért van egy pár Vostochny (Oroszo.) 5 km Gavia (Brazilia) 4,96 km Upington (Délafrika) 4,89 km Harare (Zimbabve) 4,72 km Kinshasha Ndjili (Kongó) 4,70 Mafikeng (Délafrika) 4,62 km Hawange National Park (Zimbabve) 4,59 km És ez csak a 7 leghosszabb... Szóval nagyon sok 4 km-nél hosszabb van. Azért szerepelnek a listában, mert tökéletesen megfelelõ hosszúságúak egy ûrsiklónak, és mert jó a poziciójuk.